Szabad Nógrád, 1949. március (5. évfolyam, 9-13. szám)
1949-03-03 / 9. szám
fejBgmiüMi r Március 8: Nemzetközi Nőnap A magye asszonyai lázasan készülnek erre a napra Március 8 Jn a világbeli ének megszilárdításáért megmozdulnak az egész világ dolgozó asszonyai. Nógrád-Hont vármegyében is lázas készületek jelzik a nap közeledtét* A falvakban harcos szolidaritás, a városold)..n a brigádmozgalom megerősítése a jelszó. Salgótarján és környékének bányászasszonyai maguk által készített zászlót küldenek a francia bányászasszonyoknak, amelyet ünnepség kiretében adnak át a képviselőknek. Ugyancsak vörös zászlókat készítenek a balassagyarmati és a többi Üzemek dolgozó asszonyai is, amit a kínai, görög, indonéz és vietnami harcos asszonyoknak fognak eljuttatni Az egész megyében megtartott nagygyűléseket gazdag műsor egészíti ki. Nagy tüntető felvonulások, ünnepi szónokok, szavalatok, zeneszámok és forradalmi indulók teszik káprázatossá és emlékezetedé e napot A megye f.íNDSz asszonyai az üzemekben és kint a földeken nagy lelkesedéssel készülnek. Ez a nap valóban igazolni fogja, hogy a már elszabadult asszonyok egy pillanatig som feledkeztek meg azokról, akik még az elnyomás nehéz jármát hordják vállaikon. Hem ettél előre kiváltott kenyer Az utóbbi időben mind gyakrabban fordult elő Salgótarjánban, hogy egyes fogyasztók az esedékes kenyérjegyszelvényükre nem tudták kiváltani a napi kenyérfejadagot, ugyanakkor mások két-három héttel előre vásárolták meg kenyérszükségletüket A visszás helyzet megszüntetése véget a polgármester utasította a kereskedőket, hogy hatósági kenyeret csak az esedékes kenyérjegy szelvényekre szolgáltassanak ki . — A GÉPGYÁRÁN ezidáig 34 újítási javaslatot adtak be, amelyből 29-et a gyárban már alkalmasnak. Ebből eredő megtakarítás 124 ezer forint, a jutalmazásra fordított összeg pedig 45 ezer forint. öiIék az Éj Élen Lejtár tolpzs parasztjai üzen a nyáron már nekik hős hasznot a Fülű művesszöveik eset Hogy Dejtáron ilyen lelkes ünnepség lett volna valaha, arra még az öregek sem emlékeznek. Nagy csoportokban mentek a múlt héten a falu dolgozó parasztjai a Főtér felé, ahol már az ifjúsági zenekar pattogó indulói hangzottak. Az asszonyok fostói népviselete szinte elkápráztatta a szemet. Mindenki örült... A Földmívesszövetkezet és a hangya egyesülésének ünnepsége volt ez tipp. A hatalmas öröm az egyesülés mellett azért volt, mert ezen a napon seperték ki a kulákokat, a kupeceket és a harácsolókat, akik eddig a nép bőrét nyúzva gazdagodtak meg. Akiket ezen a napon kiebrudaltak, VI. elmúlt nyáron még azoknak kapálták, tizeden arattak a falu szegény parasztjai. Előfordult aztán az is, hogy a nekik járó csekély bért n nem kapták meg rendesen. Az ünnepség előtt felharsant a köztársasági induló: »Idnyomászolgators, ez volt a rend ezer évig...« Mindenki énekelte azzal a gondolattal hogy immár ennek vége. A múlt nyáron még így volt, de ezen a nyáron már nem lesz így. Ezt bizonyítja a szónok szava is, aki szövetkezetpolitikai tájékoztatót tart és ismerteti a kis- és középparaszt,ság jogait, valamint azokat a kedvezményeket, amit a kormány biztosít felemelkedésükhöz. Elérkezett végre az a pillanat is, amit régóta és nehezen vártak a dejtári dolgozó parasztok. A szövetkezetből az idegen elemek kizárása. Egy öntudatos fiatal napszámosember lép a vörös térítővel leterített asztalhoz 13 bátran előterjeszti a kizárásra javasoltakat. Gréczi Ferenc, Varga Károly, Lénárd Sándor, Varga Béla és a többi feketéző, kizsákmányoló kutak nevét mondja. Ezek többen már a méltó helyükön vannak. A tömeg egységesen felzúg: — Ki velük a szövetkezetből! Maradjanak a börtönben! Azok a parasztok mondtak itt ítéletet, akik a saját bőrükön érezték a kizsákmányolást, akik egynapi rántásért 7—8 gyalognapszámot dolgoztak, látástól-vakulásig tartó nehéz munkával. „Kiközösítjük őket...“ Ott szerepel a kizártak között Szalai Károly és Deka Mihály neve is. Egy hadiözvegy sírva lép az emelvény elé s könnyes szemmel mondja el, hogyan forgatták ki jut. látott házhelyéből Dókáék. A tömeg újra felzúg, közbekiáltások huzarak: — Eladták a vetőmagbúzát is! Elitták az árát! Megfélemlítettek bennünket. Kiközösítjük őket sorainkból...! Hogy véglegesen pontot tegyenek a múlt rossz emlékeire, leszedték a Hangya cégtáblát az épület faláról és felkerült a * Fi 1 dműves szövetkezet« felírás. Dejtár község dolgozó parasztjai közgyűlésen hitet tettek a népi demokrácia mellett. Kiközösítették soraikból elnyomóikat és erős elhatározással szilárdan állanak a földmívesszövetkezet élére, amelyet most már igazán magukénak érezhetnek. ■na tatait a tarjáii üveggyár tisigszdi Nagy lendülettel indult meg a salgótarjáni üveggyárban az oktatás. Február 1S-én százas létszámmal tömegszeminárium kezdődött. Ugyanakkor megindult egy alapfokú és egy haladó szeminárium is 27—23 fővel. A politikai oktatáson túl súlyt fektetnek a szakmai képzettség fejletztésére is. A decemberben befejeződött szakmai továbbképző tanfolyamot márciusban újra megindítják. Az előző tanfolyamnak hatása már»s érezhető a termelésben és a dolgozók szakértelmében. Az üvegpari központ pedig üzemvezetői és buzamesteri iskolát indít Budapesten, ahol az ország legjobb üvegipari szakemberei tartanak előadást. A gépgyárban jelenleg 19 brigád működik, amelyek már eddig is szép eredményeket értek el. A selejtszázalék átlagosan 9—10 százalékról 2— 3 százalékra csökkent, ugyanakkor a termelés 10—12 százalékkal emelkedett. A pályáival központi műhelyben a Rákosi brigád tagjai Stefán László, Gümösi János, Kiss László, Benyus Sándor és Gáldi István arra törekszenek, hogy a javítási munkálatok idejét minél rövidebbre csökkentsék, a lehető legkevesebb anyagot használják fel, s a vállalt munkát pontosan készítsék el. Az acélgyárban Szarvas József Origód]a javaslattal fordult a verénytitkársághoz, hogy a jövőben fizd csak olyan méretű lemezt szállítson, amilyenre szükség van. Így sok hulladékot lehetne megtakarítani. Elvállalták, hogy az egész eke. Inpátji magyar anyag és munkaselejtjét összedarabolják minden ellen, szolgáltatás nélkül. Ezzel hetenként sok regiedből takarítanak meg. Dan’lla József javító brigádja az elvégzett javítási munkálatoknál .A gtataltistt nagyszámú munkaóra a brigádok kal tűnik ki. A számos megtakarított munkaóra mellett politikai képzettségük fejlesztésére is sok időt fordítanak. A brigádzászlót már második hete őrzi Patakfalvi Gusztáv d.ó.húzó brigádja. Termelésük néhány hét alatt 97 százalékról Ilije szökött fel, míg a selejtjük jóformán megszűnt, a hulladék pedig 3 százalékra csökkent. VüMi tMhd&fk a INÍPíOIhW SUZ ARUDA AZ ORSZÁG Míft&EN RESZEM ELKÉSETT ÍRÁS Nódrád megye négyéves hetilapjáról A „Munkás” Salgótarján és Nógrád megye egyetlen hetilapja négy évvel ezelőtt, 1945 február 24-én látott napvilágot, két hónappal azután, hogy a Vörös Hadsereg megtisztította a fasista-nyíls bandáktól az iparmedncét, máris harcos szócsöve, sajtóorgánuma jelent meg a dolgozóknak, hogy tájékoztassa a lakosságot az új politikai helyzetről, a legfontosabb feladatokról, ne megilletődve és nem kevesebb büszkeséggel lapozgatom a régikát. Ugyanaz az erőfeszítés, építeni akarás tükröződik c megviselt lapok közül is, mint amilyen akarat és elszántság élt a dolgozókbem j aikor a romokból új életet teremtettek. Aztán változott a név, létzett a szerkesztő is. Munkás Szó lett a neve a lapnak, hogy tovább szolgálja a dolgozó népet, hogy valóban szava legyen a munkásoknak, parasztoknak. Persze, munkája nm volt hiba nélkül. A nehéz szerkesztői, nyomdai körülmények sok kívánnivalót hagytak maguk után. Azonban a lap színvonala, elterjedtsége mégis hétről hétre emelkedett. És hogy megyei jellegének még jajban kifejezést adjon, újra nevet választott. Nógrádi Újság címen végzett eredményes munkálat 1917-es választások alkalmával is minden számával a munkát,parasztszövetséget erősítette. A Szabad Vógrád lapunk mai formátuma 1948 májusl-én, a munka ünnepén jelent meg először. A volt Nógrádi Újság és a Nógrádi Hírek egyesülésből új herces lap került a dolgozók kezébe. Munkánkban felhasználva elődeink tapasztalatait és tanulásait, igyekszünk szolgálni az épülő trocklizmust. Az a hatalmas elterjedtség, amely azt bizonyítja, hogy lapunk talóban a munkásság, a dolozó pa„ rasntág lapja, további fokozottabb munkára kötelezés arra, hogy a Szabad Nógrád még élesebb fegyver, még biztosabb útmutató, lájé..o.tM legyen a reakció elleni harcban, a jobb élet építésének küzdelmében. H. Gy. A felülvizgálat a bizottság tagjainak szemével Öten elmondják, hogy mit tadutak a felülvizsgálat al. lt Pártunk Politikai Bizottságának határozata értelmében megindított togfelülvizsgálat a végéhez ért. A tapasztalatek, tanulságok valósága? tárháza nyílt meg azok előtt, akik a felülvizsgáló bizottságokban hivatva voltak arra, hogy javítsák Pártunk szociális összetételét, hogy fokozzák pár;tagjaink aktivitását. TABJÁNI ISTVÁNNÉ elvtársnő a_3-as és 4-es számú felülvizsgáló bizottságban, mint elnök működőtől. — Nagy hatással volt rám — mondja — mindenekelőtt az, hogy én is végrehajtó tagja lehettem a Párt nagy feladatának. Munkám közben pedig megismertem azokat a hibákat, amelyek bennünk vannak, amelyeket le kell vetkőznünk... MAGYAR JÓZSEF elvtárs az MDP salgótarjáni városi szervezője megtanulta, hogy nem mindig az a valóság, amit kívülről mutatnak az emberek, hogy az osztályidegen elemek mindent elkövetnek, hogy továbbra is tagjai maradhassanak Pártunknak. Bejött például egy tag. Mindjárt sírással és 6Őhajtozással kezdte. A végén kiderült róla, hogy semmi köze a Párthoz, hogy Mindszenti és az imperialisták szekerét tolja! — Jobban kell őrködnünk Pártunk tisztasága felett, éberebbnek kell lennünk — mondja TELEK GYÖRGY elvtárs, a salgótarjáni közigazgatási pártszervezet tikára- Rájötem, hogy akik »fújták« az elméleti kérdéseket, »kapásból« mondtak idézeteke a legtöbb esetben egyáltalán nem végeztek gyakorlati pártmunkát. A 4-es számú bizottságokban, mint elnök működött SZABÓ LÁSZLÓ elvtárs, gépgyári üzemi párttítkk. úgy látja, hogy a jövőben még többet kell dolgozni Pártjáért. — Most érzem valójában a felülvizsgálat hatását. Sokkal pontosabban, felelősségteljesebben igyekszem munkámat elvégezni — mondja. — Én megtanultam, hogy az úgynevezett csendes párttagokat különös figyelemmel kell kísérni. Legtöbb esetben azokból válik a jó funkcionárius, nem pedig azokból, akik mindig hangoskodnak — beszéli el a felülvizsgálat tanulságait KERNER LAJOS elvtárs, a bányai pártszervezet titkára. — És legfontosabb tanulság számomra talán az, hogy alapos munkával, sok türelemmel és megfelelő bánásmóddal számtalan elvtársnak adtuk vissza az önbizalmát, munkakedvét. És még arra jöttem rá, hogy mindannyiunknak nagyon-nagyon sokat kell tanulnunk, fejlődnünk, ha a munkásosztály jól akarja gyakornínl « Is Jlafjwnt ? /.1 \ Észszerűsíts « jutalmat kapsz Az acélgyári újítási bizottság 181 i tartott ülést, amelyen kiértékelték a legújabban beérkezett észszerűsítési javaslatokat. Ennek értelmében több dicséret mellett Fridrich István 2 kapakovács újításáért amellyel az elérhető évi megtakarítás 1700 forint, 150 forint jutalmat kapott. Kleibán Ernő szappanfőző és Kisvádi Ferenc művezető észszerűsfétükért 200— 200 forintot kaptak. A véteges juutalmat pedig akkor állapítják meg, ha a megtakarítás összegét az év végén pontosan megállapítják. támogatásban rész?sü aer a tarján) általános iskola tanú és A Magyar Dolgozók Pártjának javaslata alapján megindult Nógrád megyében is az előkészület a munkás és szegényperaszt származású általános iskolai tannKk pénzsegélyezésére. A segélynek az a célja, hogy elősegítse a dolgozók gyermekeinek továbbtanulását. Az általános skola felső osztályaiban mutatkozó „lemorzsolálás”, amely a rosszabb anyagi körülmények között élő gyermekeknél igen nagy veszedelem volt, a segély következtében csökkenni fog. A segély lehetővé teszi a gyermekek tovebb. tanulását és ezáltal megjavul is a kor.á.r.k és egyetemeink ízec illi .zetéteie. A Salgótarjánban megalakult ő. gélylizotiság 50 fiút és 59 leányt hív«sc»it segélyre, akiket felterjesztett a kultuszkományzathoz. Ezek a diákok havi 40 forintos szociális segélyben részesültek a jóváhagyás után. Ugyancsak irányt vett a bizottság a tanulószoba kijelölésére is. 0Qi9$lk<!gGR(!QX§ tCRfO’V"!« nyíl! Gycrif^tca Február 28-án nyílt mejt Balassagyarmaton az orszig első apai állatgondozó tanfolyama. Cék:a*é$e az, hogy az állam tulajdonában lévő apaállatok mellé minél jobb éazakképzettebb árulós emélyzet kerülhessen. Az egyhetes tanfolyamon nemcsak szakképzésben, hanem ideológiai kiképzésben is részesülnek a hallgtók, ami biztosítja, hogy a tanfol folyam hallgatói politikai téren is megállják a helyöket fontos írás?/ Liulsaa,