Szabad Nógrád, 1949. július (5. évfolyam, 27-30. szám)

1949-07-07 / 27. szám

A népnevelő brigád lelke­ ­ Hosszú sorokban indulnak kifelé a tarjáni üveggyár­­b­ól a dolgozók. Vasárnap reggel ~sa. Hat óra. Végetért a munia és a dolgozók pihenésre térnek. Jegesi Antal elvtárs népnevelő is leteszi az utolsó kétdecis tejesüveget, egy kicsit kifújja magát és kabátja után néz. Közben azon jár az esze, hogy itt, a négyes kemencé­től ki kell bővíteni a brigádot. — No, gyerünk haza — mondja­m,t­akj és indulnak ki, végig a gyá­rig, az udvaron, a kapu felé. — Tudjátok, — veszi fel a be­széd fonalát Jegesi elvtára, amikor­­ dérnek a műhelyből és a friss l'vegő jól kitágítja a mellét — nem lesz a 3 éves tervből semmi, ha így gondolkodtok.... Gáspár és Görbicz elvtársaknak bi kell jönot­­ök a brigádba! — Hát majd csak tesz valahogy! “•A szó­ valaki a háta mögött. — Csek úgy, ahogy na csinál­juk! — pattan fel Jeges! elvtárs. Senk­i sem fog-­e el­végezni hely­et­tünk, ami gyárunkra, vagy éppen kemencénkre, munkacsoportunkra ebben a félévben rá van szabva. És belépnék, csak hát.... — esi iß egy kicsit elgondolkodik Görbicx ebrtára, ho­gyan is fejezze ki magát, — szó­val a mentőm nem valami jó. Pe­dig csak úgy tudok haladni, ha a munkatársam a „köröm alá” dol­gozik. Megállnak. Gáspár József és Tóth István is utolérik őket. Egy partiban dolgoznak.... Ahogyan so­dorják a cigarettát, látszik rajtuk, hogy erősen gondolkodnak. A töb­biek már jól elhaladtak, de ők nem sietnek. Nem olyan egyszerű a terv teljesítésének kérdése, hogy csak úgy el lehessen hamarkodni. Jegesi elvtárs sz­üni meg nyugodtan, ki­mértem „H u nem adok igazat. Gör­‘ bicz elvtár«nak... A segítőtárs? nem rég jött feax a hadifogságból, nincs még meg a gyakorlata, de van benne munkakedv és ez a fon­tos. "Azért leszünk brigádban, hogy megtanítsak fft • könnyebb fogá­sokra!" — Igazad van — bótívtanofc • többiek és Gáspár elvtárs, aki élete javát már leélte, úgy gondolja, nem hasznára lenne a brigádnak, hanem gátolná mun­káját. — Na,­­ én mit csinálnék?­ — veti fel mintegy önmagának • kér­­dést, miközben lassú léptekkel s kapuhoz értek. Lebélyegzik a kár­tyát. Hat óra 10 perc. Hangos ,,Szabadság” köszönéssel búcsúz­nak a portástól, kívül aztán meg­kapja a választ Jeges Antaltól. — Te vigyázol a formára, meg a fegyelemre, tisztaságra. Gon­dol el, mit jelent, ha egy ilyen kétdecis üveg csak néhány száza­lékkal nehezebb, mint az előírt.... Betartani a pontos súlyt, ellenőrizni a normát és ezzel az önköltséget csökkenteni, egyik legfontosabb feladatunk. Én meggondoltam — vág hirtelen közbe Görbicz elv­­társ, aki eddig gondolataiba mé­­lyedve hallgatott, — belépek a bri­gádba! — Akkor már én is ott leszek! —■ határoz Gáspár József. A kérges munkástengerek egy­másba fonódnak és kemény kézfo­gással pecsételik meg az ered­ményt.... Hároméves tervünk sike­­re újabb lépéssel haladt előre.. ./ B. Gy. Lőrinci gépállomás dolgozói írják: A termei gépállomáson S­ín rag­­gel cséplőbejárati* veik. A lakosság vegy lelkesedéssel volt a csáp­lók iránt. Többek között megjelent Győri Joakktm, aki «r­intd jelen­tette ki, hogy a dolgosó parasztság jó, kijavított gépekkel gépelhet. Ezek a gépek biztosítják a párosát, tág felemelkedését. A gépállomás kéri a portaszt­ságot, hogy minél töb­ben dolgoztassanak az állomás gé­peivel. A gépállomás dolgozói ígérik, hogy a parasztság érdekéb­en a leg­jobb munkát fogják elvégezni Selyp, Vörösmajor, 1949. Vif. J. Szabadság! Ifi- Suránk­ István, Balog János,­ Létezik András. A szovjet kolhozparasztság üdvözli az aratási beszolgáltatási rendelkezéseket A­­ Kofjeí kolhozparaszto­­ nagy lelkesedéssé fogadták a Párt és a kormány rendeletét az aratásról és a mezőgazdasági termékek beszol­gáltatásáról. Számtalan helyen az országnak új munkafelajánlásokkal készülnek az aratásra és cséplésre. Ukrajna járásainak gépésze a kitűzött idő előtt fejezik be az aratógépek javítását. A legtöbb állami mintagazdaságban teljesen felkészültek már az ara­tásra. Az ukrajnai szovhozok soki új arató-cséplőgépet kaptak a mun­ka megkönnyítésére és meggyorsí­tására. A rosztovi járás kolhozai elhatá­rozták, hogy az aratást és a csép­­lést a lehető legrövidebb idő alatt teljesítik és egyúttal kötelezettséget vállaltak a beszolgáltatás idő előtti teljesítésére. Az Altá­j­ kerületi gabonatermelők bejelentették, hogy ebben az esztendőben több gabo­nát fognak bezsolgáltatni, mint bármelyik esztendőben a háború óta. Hasonló ígéretekert tettek a vorn nyezsi, odesszai, ku­rszki, szsratovi, jangovszki és más járások kolhoz parasztjai. ' Tovább megyénk Már előző számunkban írtunk róla, hogy lapunk előfizetési ver­senye milyen hatalmas arányokat öltött. Balassagya­rmaton kimagasló eredmények mutatkoznak és egy­­másután­ érkeznek be a népnevelők és tizes bizalm­iak által szerzett elő­fizetők névsora. Az acélgyárban sem lankad a lendület és a tizes bi­­zalmiak egymással versenyezve szereznek minél több olvasót la­punknak. Különösen kiemelkedő munkát végzett a Népbolt MDP szerveze­te, amely Salgótarjánban és a vi­déki árudákban közel másfélszáz ol­vasót szervezett be alig egy hét alatt, amiért kétségtelenül dicséret illeti őket­­ .­ . Ám a munka nem áll meg egy pillanatra sem, mert a vízválasztói erőműben dolgozó elvtársak is be­jelentették, hogy szervezést indí­tanak és ígérik, hogy Pártunk me­gyei sajtóorgánumának mind ol­vasói lesznek. K­éktoronya és környékén­ az idén traktorállomás gépei fognak csépelni Stár a falu szélén mutatja egy íe­­leses tábla, hogy merne menj ki a­­terenyén, ha a gépállomásra akarsz jutni. A gépállomás udvarán olyan a sürgés-forgás, hogy ritkán lát az em­ber ilyet. Kopognak a kalapácsok, zúgnak a forrasztók és a munka nyomán mintha újjá születtek volna, sorakoznak fel az átjavított cséplőgé­pek­ Felvilágosító munka Bent « irodában Merkovícs Sí­m­ov, az állom­ásvezető állítja össze a cséplési »csapatokat«. Átválogatja, megvizsgálja töviről-hegyire a jelentkezőket. Ezek a dolgozók valamennyien öntudatos emberekből tevődnek össze. Biztos, kiváló mun­kát fognak végezni a cséplésnél. Mi­nőségi munka a jelszavak, easel in­dulnak első nagy útjukra. A gépállomás cséplési előkészüle­teinek munkája aztán lázba hozta az egész környéket, még magát k­i­te­renyét is. Pedig ahogy Szomszéd Ká­roly elvtár», Kisterenye párttitkára mondja, igen komoly harcokat kel­lett neki vívni azért, hogy­ megér­tes­se a terenyeiekkel, hogy ez a gép­állomás nem úgy fog dolgozni, mint a magántraktorok, meg a m­agán­­cséplők. El is mondja Szomtend eív­irs hogy részben megérti a terenyeieket, mert amikor szántott a magántraktor, egy ««ontó vakbarázdát hagyott, csépiéit pedig úgy összecsapták, hogy abban aztán nem volt körzön«. Meg is tünnek » gátlások Akkor aztán, amikor Szeberényi József­­ bizonyította, hogy már látta a gépállomást dolgozni, egyre többen keresték fel az állomást és néztek szét. A faluban aztán repült a hír a látottakról. Hogy mit beszél­tek, nem lehetett megállapítani, de jelenleg olyan nagy az érdeklődés, hogy még újabb gépekkel kell ki­egészíteni a cséplőket. Ezen a téren nem is lesz baj, mert olyan cséplőt is javítási munka alá vettek a szék az ördöngős traktoristák, ami már úgy el volt hanyagolva, hogy feléje sem néztek. Hogy » gép jó les», az biz­tos, men igen értik a dolgukat, egyik a dobot javítja, a má­ik fest és ugyanolyanra csinálják, mint ami­lyenek azok a modern, új gépek, amik a gyárból jöttek. Biztosítja a jó cséplést A keresztúri, krakói, kisfaludi és nyársadpusztaiak csak vasárnapon­­kint szoktak összeülni beszélgetni. Amikor megtudták, hogy a gépállo­más megjött­­ J’erenyére, azonnal ös­­szejöttek megbeszélésre. Gál László, Zéti István és Szőlős Gottfried termelő csoportok tagjai szóltak a párttitkárnak és kérték, hogy biztosítsa nekik a gépállomás munkáját. Nem is kellett neki nagyon sok­ időt várni, mert a gépállomás veze­­tője rövid időn belül felkereste a termelő csoportokat. Olyan kiváló a termésük, hogy nincs még abban­ a környékben olyan. Öröm lesz ot­­­tan a cséplés Ott vannak a kazár­iák is. Amikor­ Veres Tibor kiment a községbe a cséplést megszervezni, nem sokat kellett beszélnie, egymásután jelent­­­keztek csépeltetésre a parasztok. Mind szélesebb és szélesebb az érdeklődés a gépállomás munkája felé, mert már tudja minden paraszt, hogy a gépállomás gépei biztosítják részükre a jó és eredményes munkát. , — Kormos — 1 Benyus Pista, a 17 éves élmunkás Mim­i gépfegyver k­opogWott­­• s megcsomagolódtm a gépek. Fürge if­júmunkáskezek söprik a különböző nagyságú szögeket a dobozokba­ Szinte úgy néz ki ez egész sürgés forgás, mintha nem is volna benne semmi rendszer. Pedig az ül­dök­­öző ifjúmunk­ások és lányok nagy rendet és tisztaságot tartanak- Vala­mennyien arra büszkék, ha megkér­dezi őket valaki, hogy köztük­ dol­gozik Benyiss Pitta, aki az ország legfiatalabb élmunkásai közé tarto­zik- Tizenhét éves. 4 fejével plt, hogy menjünk közelebb hozzá. Kern akarja abbahagyni a mankót, a nagy zajban meg elveszne a hang. Így kiabálja: «­ A Lantos Géza csoportja már a sgrhmddm mn. Nekünk 13 s­­z­zalék van, ők pedig 117-at áriák Hl Kit ragyogó üzeme a portól »»­­szaros arcán elevenen csillog és keze beszéd közben is serényen jár. — Hogy hogyan lenem él munkás? Azt is elmondom. Először is öt perc­cel előbb jöttem be az üzembe és átvizsgáltam a gépeket. Ezáltal mi­nimumra csökkentettem a géphibák miatti várakozást. Azonkívül minden ügyességemet kihasználtam a mun­kám­ alatt, úgy osztva be a munka­ütemet, hogy lehetőleg fölösleges műveletet ne végezzek. A többiek érdeklődéssel veszik körül Benyus Istvánt és úgy hallgatják, hogy mit beszél Szere­ik, öt. Kiss bácsi, az üzemi párttitkár is jót mond rák: —­ Tudásomat nem tartom meg magamnak — folytatja —, hanem reggeli idő alatt és egyéb alkalma­kat is kihasználva átadom munka­társaimnak- Lantosék is ennek kö­szönhetik, hogy már csak 6 száza­lékkal állnak mögöttem •, és room szed gép felé néz. De nem bő nőn­!­.. Akkor leszek megelégedett, ha az üzemben lévő összes dolgozók ilyen közel járnak­ az én eredmé­nyemhez. De Benyns István nem elégszik meg eddigi eredményeivel. Műszaki iskolába szeretne menni, hogy fej, lesüthesse tudását és még nagyobb hasznára tegyen az országnaak­­. A gép tovább zúg és Bjingus Pisin munkájába merülve, komolyan, pél­damutatóan állja meg a helyét­ (itwmvsn) Kiszélesítjük a feli­sítési VÁSÁRNÁL­ REGGELENKÉNT jelvények és zászlós autók indulnak megyeszerte a falvakba­ Viszik a falujárók és népnevelők százait, hogy a falu dolgozóit oktassák, tanít­sák, politikailag felvilágosítsák ez azt a nagy rést, amelyet a múlt fej­lesztett a falu és a város dolgozói közt, lerombolják­ Még ma is sokan vannak, akik ha látják a nátasaótól hangos falujáró csoportot, észrevétlenül, közömbösen nézik őket. Talán nem­­ tudják, hogy miért van ez a nagy anyagi és erkölcsi áldozat Pártunk és a falu­járók részéről. A falujárók a m­an­kátosztály legjobb, legképzetteb tag­jai közé tartoznak* Pártnak politi­káját segítik keresztülvinni a falusi pártszervezeteknek* Falujáróink is­merik Pártunk politikáját és ezeknek tudatában végzik felvilágosító mun­­kájukat. A paraszti politikánk hár­mas, de mégis egységes feladata olyan, amelyeket falu­i pártszerve­zeteink csakis az­ok közvetlen hat­hatós támogatásával tudnak megol­dani. A SIKERES VÁLASZTÁSOK utáni tapasztalatok alapján a falu­járásokat most átszervezzük. Láttuk, hogy vannak községek, ahol a falu dolgozói nemcsak, hogy megértették Pártunk politikáját, de ők maguk is tudják azt folytatni a munkásosztály több-kevesebb támogatásával. Ezzel szemben egészen új községeket von­­unk be a falujárásba, ahová eddig csak nagyon ritkán jutottak el a vá­rosi dolgozók. Tapasztaltuk, hogy ezeken az új területeken falujáróin­kat a dolgozó parasztok megsze­rették és mindenütt élénk érdeklő­­déssel várják újabb látogatásaikat. A falu dolgozói saját bőrükön ta­pasztalva jöttek rá arra, hogy az első időkben a falujárókkal szem­ben tanúsított zárkózott magatartás nem­ helyes, mert a krit­ikúso­ztály áldozatos fiai számukra is nagy se­gítséget, támogatást nyújtanak- Ma már ott tartunk, hogy­ a falu dolgo­zói a vasárnaponként megjelenő népnevelőket örömmel várják- fel­tárják előttük problémáikat, taná­csot kérnek és kifejezésre juttatják azt, hogy a szocializmusért vívott harcukban a munkásosztály vezető szerepe elengedhetetlen feltétel. A VÁLASZTÁSOK ALATT petit egy alkalommal lehettünk tanul me­ Sténk tmMfítén­ig megkapó Kíme­leknek- Dolgozó para­stságunk a választási harcban olyan segítséget kapott a munkásosztálytól,­­ mely örökre nyomot hagyott bennük és bizony nehéz volt, amikor falujá­­­róink már hazafelé tartva autóra ül­­­tek és a viszontlátás reményében bú­­­csúztak el. Nehéz, áldozatos munka a falu­járás. Csak a munkásosztály képes ilyen áldozatokata hozni, csak a munkásosztály tudja pihenőnapját feláldozni, hogy szövetségesét, a dol­gozó parasztságot előbbre vigyék felemelkedésükben. A LEGKÖZELEBBI JOVOR.r a mi eddigieknél még nagyobb, még fo­kozottabb tempóval indul meg ez a hatalmas munka. A politi atlag ro­hamosan fejlődő munkásosztály fiai közül mind többen és többen jelent­keznek önként falujárásra, amely­­lehetővé teszi, hogy minél nagyobb területeket öleljünk fel és Pártunk és a munkásosztály győzelmes ü­gye a legkisebb tanyán is eredményes legyen. Paróczai Péter MNDSz bál A rétsági MNDSz szervezet Péter Pál napján bált rendezett. A tiszta bevételből 200 forintot a rétsági MNUSz iskola beruházási céljaira fordítottak, 500 forintot­­ pedig az MNDSz megyei titkárság kapott-­­ megyei titkárság ezúton is köszöne­­tet mond a rétsági kultírc­soportna­k és mindazoknak, akik az előadás si­keréért közreműködtek. VsFücsépétaiss Az acélgyári Szabadságharcos Szö­­vetség IGO-os csoport alakuló ülést tartott­ A megválasztott vezetőség Tarjáni Litván csoportvezető és Papp János titkár vezetésével pro­gramot dolgozott ki. Ennek során a gyár területén lévő lőteret, amely eddig el vált hanyagolva, fejtd be­­hozzáfe. A munkálatok már meg is indultak­ Ugyanekkor tartották a szövetség motorosai a motoros­ jelvényszerző Vizsgát. A 30 vizsgázó közül vak, mennyi sikeresen «negillt» a helyés. A vizsgáztató bizott*»g felhívássá] fordult s motor*—n *d4 hogy *a­­dásukat inffát*r*sms* utpufus art.i r#-vor,; - t ’ vvv,v

Next