Szabad Nógrád, 1952. február (8. évfolyam, 10-17. szám)

1952-02-02 / 10. szám

SZABAD NÓGRÁD MDP NÓGRÁD MEGYEI PÁRT B­I­ZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIli. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM. ARA 50 FILLÉR Fokozottabb figyelmet a pártiskolára való kiválasztás munkájában. Színvonalasabb, szervezettebb falusi agitációt! J ÜDVÖZÖLJÜK A MAGYAR SAJTÓ NAPJÁT (T. L.) A­ Magyar Népköztársaság minisztertanácsa pártunk központi lap­ja, a Szabad Nép megjelenése 10. év­fordulója alkalmából február 1-ét a Magyar Sajtó Napjává , a magyar sajtó ünnepévé nyilvánította. Tíz évvel ezelőtt jelent meg az ille­gálisan működő, az ország független­ségéért harcoló kommunista párt lap­ja, a Szabad Nép. Akkor jelent meg, amikor Európa testén náci csizmák tapostak, akkor jelent meg, amikor a német fasiszták a Szovjetunió ellen vívták hódító háborújukat. A Szabad Népnek a feladata az­ volt, hogy utat mutasson, amelyen a népn­ek haladnia kell. Ez az út: a proletariátus egy­ségének a megteremtése, az egész dolgozó nép fasiszta-ellenes frontjá­nak egységbe tömörítése volt — mint ahogy a Szabad Nép első programm­­adó cikke is írta. A Szabad Nép harcba szólította az ország népét a haza függetlenségét áruba bocsátó fasiszta hazaárulók el­len. A Szabad Nép olvasói egyben ter­jesztői is voltak, áldozatot nem kí­mélve, sokszor életüket veszélyeztet­ték, hogy elvigyék a párt szavát a dolgozók széles tömegéhez. A Szabad Nép, mint vezérlő csillag, mutatta az utat a szabadság felé. A kommunista újság munkájával az ellenség fékte­len gyűlöletét váltotta ki. Első szer­kesztőjét, Rózsa Ferenc elvtársat, pár­tunk mártírját a Horthy-fasiszták pri­békjei halálra kínozták. Hajtóvadászat indult a lap munkatársai és olvasói ellen. A Kommunista Pártot és an­nak lapját, munkásságáért kegyetlen üldöztetés érte. De a Szabad Nép munkatársait lelkesítette elődeinek, az illegális kommunista sajtónak — a Vörös újság, új Március, Kommunista és a Dolgozók Lapja — harcos ha­gyományai. Lelkesítette a lenini Iszkra és a Sztálin elvtárs által szerkesztett Brdzola munkatársainak hősies küz­delme. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom hőseinek fiai felszabadították hazánkat és szabaddá tették hazánk­ban az utat a szocializmus felé. A fel­­szabadulással egyidőben megjelent a Szabad Nép — most már szabadon. A Szabad Nép Rákosi elvtárs szemé­lyes útmutatásával, Révai elvtárs ve­zetésével nagy tekintélyű, elismert ve­zető újsággá lett. Amint az elnyomatás idején, úgy ma is, a békés alkotás időszakában — a szovjet sajtó nagyszerű példája lel­kesíti a Szabad Népet, és minden de­mokratikus ország kommunista saj­tóját munkájában. A burzsoá sajtó az egyszerű embe­rek félrevezetésének, elbutításának, az új világháború előkészítésének eszkö­ze. Ez nem is lehet máskép. A tőké­sek kezében vannak a nyomdák, az újság előállításához szükséges papír­készletek és a tőkésektől függnek az újság munkatársai is. Erről a pénz­zel megvásárolható, a tömegektől ide­gen, szenzációt hajhászó újságról mi más lehetne véleményünk, mint Ilja Erenburgnak, aki szennyesnek, őrült­nek nevezte és mélyen megvetette. Vannak, akik ismerik a Légion című belga burzsoá újság történetét, amely­­nek 1942 szeptember 16-i száma első oldalának tetején nagy betűk hirdet­ték: „Különkiadás.” Óriási betűkkel szedték a következőket is: „Sztálin­grád elesett.” A Légion első oldalán valóban üresen hagytak egy helyet a rendkívüli hír számára. A nyomdá­szok az újság számát már össze is állították, a levonaton javítások is lát­hatók, a rendkívüli hír azonban nem jelent meg, mert mint ismeretes a sztálingrádi csata komoly figyelmez­tető lett azok számára, akik a nyugati kultúra és civilizáció megvédésének de­magóg jelszavával gyújtották fel a vi­lágot és példa arra, hogyan dolgozik a burzsoá sajtó, milyen felelőtlen, mi­lyen hazug. " Ezzel szemben a kommunista sajtó merőben más. A kommunista újság a dolgozó tömegekkel elszakíthatatlan kapcsolatban van és tevékenysége a dolgozók érdekeit szolgálja. A kom­munista újság szabad, mert „nem az unott, elhájasodott „felső tízezreket” szolgálja, hanem a dolgozók millióit, tízmilliót, az ország színe-javát, erejét, jövőjét” — ahogy Lenin elvtárs ta­nítja. A kommunista sajtó, a Szabad Nép is pártos sajtó. Pártos, mert harcol a dolgozók igazáért, küzd a szocialista rend győzelméért, az új világháború kirobbantásán mesterkedő imperialista törekvések ellen. A Szabad Népet Lenin- Sztálin győzedelmes eszméi vezérlik, a bolsevik sajtó nagyszerű példája lel­kesítik munkájában. A Szabad Nép a proletár nemzetköziség szellemében, a nemzetközi munkásmozgalom ta­pasztalatai alapján forradalmi éber­ségre, a haza, a párt iránti szeretetre neveli a dolgozókat. Mint pártunk köz­ponti lapja, az élenjáró harcos szere­­pét tölti be a szocializmus építésében. A Szabad Népben írta Rákosi elvtárs „A következő láncszem”, „A párt él­csapat”, „A népi demokrácia néhány problémájáról” és „A 70 éves Sztálin” című nagyjelentőségű írásait. A Sza­bad Nép mindig fennen hirdeti a bé­ke és ami ezzel egyet jelent, az épí­tés magasztos eszméjét. A lap kö­nyörtelenül leleplezi az amerikai im­perialisták Korea belügyeibe való be­avatkozását, leleplezte népünk esküdt ellenségeit, a Titó-fasisztákat, az ENSZ szavazógépezetét, az „atlanti” diplomaták manővereit. A Szabad Nép szívós harcot folytat a szocializmus felépítéséért hazánkban. Elősegíti az új szocialista munkamódszerek szé­les körben való elterjesztését. A párt központi lapján keresztül ismerték meg dolgozóink — Nógrád megye dol­gozói is — az élenjáró szovjet tech­nikát, Bikov, Bargyin, Dubjága és Makszimenkó elvtárs nevét és munka­­módszerét. A Szabad Nép elsőnek is­mertette Gazda Géza anyagtakarékos­sági mozgalmát, az elvtársi segítség­­nyújtást fokozottabban kiterjesztő Rő­­der-mozgalmat és Deák János mozgal­mát, amely azt célozza, hogy a műve­zetők élenjárjanak a terv teljesítéséért folyó küzdelemben. A Szabad Nép hasábjain keresztül kemény harcot ví­vott és vív a munkafegyelem megszi­lárdításáért. Ha cikkei minden eset­ben nem is közvetlenül Nógrád me­gyéről szólnak, de a Szabad Nép minden egyes cikke útmutatás me­gyénk dolgozóinak is. A Szabad Nép segítette, hogy­­ a parasztság döntő többsége rálépjen az egyedüli helyes, a társas, nagyüzemi gazdálkodás út­jára. A Szabad Nép ismerteti a szov­jet munkamódszereket. Nógrád megye parasztsága is alkalmazta a múlt esz­tendőben a szovjet tapasztalatok alap­ján a pótbeporzást és egyre több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik a napi kétszeri fejősről áttérnek a napi háromszori fejősre. A Szabad Nép rendszeresen beszámol a gépállomások, állami gazdaságok mun­kájáról, bírálja a hibákat, leleplezi és kíméletlen harcot folytat a dolgozó parasztok ellensége, a kulákság ellen. A Szabad Nép erős fegyver a paraszt­ság kezében is életük alakításában. A Szabad Nép rendszeresen közöl szocialista építőmunkánk elvi és gya­korlati kérdéseiről szóló nagyjelentő­ségű cikkeket és ezzel nagy segítsé­get nyújt pártszervezeteinknek. Állan­dóan figyelemmel kíséri az egysze­mélyi felelősség érvényesülését. A Szabad Nép a népi kultúra fej­lesztése és az ellenséges ideológia el­leni harc területén is pártunk politi­káját követi. Miben áll a kommunista sajtó ere­je? Abban, ho­gy az újság az igazat írja és nem a dolgozók ellen, hanem a dolgozókért van. Erejét, a tömegek­kel való szoros kapcsolatát mutatja az is, hogy míg az illegalitás idején alig néhány száz, addig most 800.000 példányban jelenik meg és a dolgozók ezrei keresik fel leveleikkel. A párt lapja iránti tisztelet és szeretet nyil­vánul meg abban is, hogy a salgó­tarjáni posta hírlaposztályának dolgo­zói vállalták, a magyar sajtó napja tiszteletére 100 új olvasó beszervezését a Szabad Nép számára. Lukács István, a nagybárkányi posta dolgo­zója ugyancsak szép példáját adta a párt lapja iránti megbecsülésnek. Ja­nuár hónapban nyolc dolgozót szer­vezett a Szabad Nép olvasótábo­rába. Február 2-án és 3-án ül össze Bu­dapesten a magyar sajtó munkás parasztlevelezőine­k első országos ér­tekezlete. Nem kétséges, hogy az érte­kezlet új lendületet ad a sajtó munká­jához és még szilárdabbá teszi az új­ságon keresztül a párt és a tömegei­ közti kapcsolatot. Meleg szeretettel köszöntjük a sza­bad magyar sajtó napját, a magya sajtó munkás-parasztlevelezőinek első országos tanácskozását. Levelezőink írják, hogyan készülnek dolgozóink Rákosi elvtárs 60. születésnapjának megünneplésére Gáti bánya dolgozói hat nappal előbb befejezik első negyedévi tervüket A mátranováki Vállalat Gáti-üzemének dolgozói Rákosi elvtárs születés­napjára összesen 1025 tonna tervente üli szén kitermelését vállalták. Az üzem műszaki vezetői ezt az első negyedévben 1700 tonna terven felüli szén kiterme­lésére és a negyedéves terv 6 nappal előbbi befejezésére módosították. Nyerges Jáno­s sztahanovista Vájár 240 csillés válla­lását eddig 135 száza­lékban teljesítette. A dolgozók által vál­alt 1025 tonna szenet már 18 százalk­kal túlteljesítettük. A további nagyobb eredmények elérését gátolja az, hogy a műszakiak nem biztosították a szükséges csúszdacsavarokat, kábeleket, síneket és ez termelésünket akadályozza. A Gáti-üzem dolgozói a vállalás túlteljesítése érdekében versenyre hívták a Mizserfa bányaüzem dolgozóit. Jelen­eg a mátra­­szoláki vállalat üzemei közül Gátibánya 111.4, Déli 105.6, Csipkés pedig 100 százalékon járt havi tervteljesítésével. A versenyszellemet fokozza, hogy az élenjáró dolgozóknak hangszórón keresztül magyar zenét és indulókat küldünk. SZÉKELY ALADÁR aknatitkár: A Vasötvözetgyár brigádjainak versenyében a Kossuth-brigád jár az élen A magyar Vasötvözetgyár dolgozói közül Rákosi elvtárs születésnapja tisz­teletére eddig 103-an tettek felaján­lást. A felajánlások anyagtakarékos­­ságra és a­­ termelés emelésére vonat­koznak. Az anyagtakarékosságra tett vállalások értéke 36.100 forint, az elő­irányzaton felüli vállalások értékben meghaladják a 95.000 forintot. A Kos­suth, Petőfi és a Gerő brigád ver­senybe léptek egymással, egységesen 2.5 százalékos töröktermelést tűztek ki célul. Január 28-ig bezárólag a Kos­suth-brigád 108.1, a Gerő-brigád 106.9, a Petőfi-brigád pedig 104.6 százalékos átlagtermelésit ért el. Kiss Ferenc vállalatvezető Új szakmunkásokat nevelnek a somosi kőbányászok A Somoskői Kőbánya Vállalat dol­gozói lelkes felajánlásokkal bizonyítják be, hogy hűséges követői pártunknak és bátran haladnak azon az úton­, ame­lyet részükre Rákosi elvtárs mutat. Tankina József Kővágó Vállalta, hogy 1951. évi átlagtermelését 10 százalékkal emeli. Ezenkívül foga­­dalmat tett, hogy a 100 százalé­kon alul termelőket segíteni fog­ja, hogy 100 százalékon alul te­je­­sítő’ kővágó ne legyen. Hock Ferenc kővágó első negyedévi tervét 10 nappal előbb befejezi és ezenkívül ifj. Foktán Béla hegyezőt a kővágói szakmába megtanítja, Szabó József Ferenc kővágó párosversenyre hívta Ozsvárt Kálmán kővágót. A ver­sen­ypontok­nak te­l­jesítmén­yeme­ledést, a minőségi munkát, a munkahelyen való pontos megjelenést és a munkaidő teljes kihasználását szabta meg. Jakus István kővágó pedig azt vál­lalta, hogy Somoskői József he­gyezőt az 1952-es évben kővágó­nak betanítja és emellett az 1951. évi 161 százalékos­­ átlagteljesítmé­nyét az 1952. évben 165 százalékra emeli. Ezenkívül a műhelyi és az adminisztra­tív dolgozók is jelentős vállalásokat tettek a termelés fokozására és az ön­költség csokikamtésére. A vállalatvezető és a műszaki vezető azt vállalták, hogy a munkavállalók által vállalt kö­telezettségek teljesítését minden vonat­kozásban elősegítik. A munkahelyeket rendszeresen felülvizsgálják. A szer­számhiányt megszüntetik, a mun­kavál­­lalókat oktatásban részesítik, hogy ez­által a ba­lsetek számát csökkenteni tudják. Ezenkívül helyes munkaszerve­zéssel a ma még rejtett tartalékokat feltárják, hogy az első negyedévi ter­vet 5 nappal előbb, március 25-re befe­jezzük. A pásztói gépállomás fiataljainak felajánlása Az elmúlt heti DISZ-gyűlésünkört több fiatal tett munkafelajánlást. Pisák István minőségi munkát végez a gépjavításnál és egy új munkaerő be­szervezését vállalta. Ugyanígy Mis­kolci József is egy új munkaerő be­szervezését vállalta. (Csépány István DISZ-titkár leve­léből.) Túlteljesítették vállalásukat Forgácslejtős brigádjai Forgácslejtős­­ akna dolgozói kemény munkával harcolnak Rákosi elvtársnak tett fogadalmuk teljesítéséért. Berzák Imre 20 éves sztahanovista vájár, a DISZ-brigád vezetője munkatársaival, Hum­eni János, Pat­varos Sándor, Tari Ferenc és Benyus Józseffé: január 1-től 24-­ig az előirányzott 288 tonna és a hozzá vállalt 17.5 tonna szén helyett 330 tonnát termeltek. Pócsa ifj. József, a szabadságharcos brigád vezetője, öt munkatársával ja­nuár 1-től január 24-ig 252 tonnás előirányzatokat és 15.5 tonnás vállalá­sukkal szemben kitermeltek 272 tonna szenet. Jól végzi munkáját Csirke La­josné és szállítási brigádja, akik a za­vartalan ü­rescsille ellátására töreksze­nek, hogy ezzel biztosítsák Fo­gács­­lejtősakna dolgozóinak a Rákosi elv­­társnak tett fogadalmuk teljesítését. Budafoki Sándor levelező Forgács­ eltős versenyjelelős­e. Megrövidítik a gyártási időt az Acélárugyár dolgozói Rákosi elvtárs születésnapja tiszte­letére a Salgótarjáni Acélárugyárban eddig 2841 dolgozó tett felajánlást. Rákosi elvtárs iránti szeretet és meg­becsülést mutatja, hogy a főműhely­­ben 701 dolgozó tett vállalást. Ezek közül 255 ifjúmunkás és 80 női dol­gozó, a huzalműben a 754 felajánló közül 230 ifjúmunkás és 103 női munkás, de ugyan­így a GSZ üzem­ben, a hideghengerműben és az acél­árugyár minden üzemében nagy lel­kesedéssel tették meg felajánlásaikat a dolgozók. Az öntődében egyetlen dolgozó nincs, aki ne vállalt volna szocialista kötelezettséget. Szabó Ist­ván 11 főműhely dolgozója levélben így számol be az acé árugyár dolgo­zóinak lelkes, értékes felajánlásáról: ,,Aki az üzemfenntartás dolgozóival beszél, tapasztalhatja azt a határtalan lelkesedést, amellyel fölzárkóznak a dolgozók szeretett Rákosi elvtársunk mögé. A mostani munkafelajánlásaik valósá­gos eskütétel, igazi hála és szeretet megnyilvánulása bölcs vezérünk iránt. Minden dolgozó azon go­ndolkozik, hogy mit vállaljon, mi lenne a legked­vesebb, amivel Rákosi elvtársnak örö­met szerezne. A vállalásokban élenjár­nak a párt tagjai, népnevelők, sztaha­novisták, ifjak és nők, s minden nap újabb és újabb dolgozók csatlakoznak­­ a lelkesen ünneplők táborához. Az építészeti osztály dolgozói 100 százalékik kivették részüket a felaján­lásból. Március 9-re 25.000 forint érték­ben használt építési anyagot dolgoznak fel. Az ácsok a Gazda-mozgalom szé­lesítését, a mintaasztalosok kö­zül a Vörös Lobogó-brigád tagjai 100 százalékos minőségi munkát vállaltak. A kazánkovácsok általában munka­­időmegtakarításra tettek vállalást. Szíjgyártó Géza és csoportja 6 darab ■ előmelegítő fedélt és 5 darab üsttartó­kereket 670 óra helyett 550 órára vál­lalták elkészíteni. A lakatosok közül A Md­nár Sándor és brigádja két darab alap nélküli dróthúzógép üzembehelye­­zését február 28 helyett, február 22-re vállalta. Stencel Sándor pártbizalmi, szta­hanovista brigádjával vállalta, hogy a lakatosok részére az el­ső negyedévi marósmunkáikat március 1-re elvégzik és, hogy a termelés zökkenőmentesen men­ten a szerszámellátás biztosítását is vállalták. Kővári József esztergályos népnevelő pedig sztahanovista szint elérését tűzte­­ ki célul. Szabó István 11, a Salgótarjáni Acélárugyár főműhelyének dolgozója. 1952 FEBRUAR 2. ­ Kossuth-tárói DISZ-brigád megfogadta Rákosi elvtársnak: 20 százalékkal túlteljesítik tervüket Mi, Kossuth-táró DISZ-brigádja vállaljuk, hogy a mindenkori megadott elő­irányzatunkat 20 százalékkal túlteljesítjük, továbbá vállaljuk, hogy a Nazarova­­mozgalmat kiszélesítjük. A palatartalmat a megengedett 4 százalékról 1 száza­lékra csökkentjük, a munkafegyelmet 100 százalékig betartjuk. Vállaljuk a munkahelyen való melegcsákányvá­gást, a robbanóanyagfe­haszn­á­ás 2 száza­lékos csökkentését és csak méretezett fá­t fogunk használni. Ezenkívül vállal­­ju­k, hogy a DISZ-brigád minden egyes tagja po­ltikai oktatásban vesz részt és a DISZ szervezeti életét megjavítjuk. A verseny­vállalás tudatában indulunk harcba, azzal a jelszóval, hogy több szenet a hazának. Ezen verse­nyvállalásunk szempontjai alapján versenyre hívjuk ki Nógy­ád megye összes DISZ-brigádjait. OLÁH LÁSZLÓ BAKOS KŐHÁZI GYÖRGY ANGYAL JÁNOS DISZ-titkár brigádvezető párttitkár A „Termelj ma többet mint tegnap"mozgalom első követői megyénkben A nógrádi szénbányászati tröszthöz tartozó vállalatoknál megkezdődtek a Loy Árpád alberttelepi sztahánovista kezdeményezéséhez való csatlakozá­sok. Megyénk dolgozói is megértették Loy elvtárs jelszavát: „Termelj ma többet, mint tegnap!” Ennek a fontos kezdeményezésnek megyénkben első követői: Szabó Gyula, a szoros­pataki üzem sztahanovistája, Berecz József, a kányási vállalat élmunkás csapatvezetője, Balogh Béla, Kos­suth-táró sztahanovistája, Tarjáni Sán­dor, Kossuth-táró sztahanovistája. Szabó Gyula elvtárs vállalta, hogy a munkafegyelmet 100 százalékig be­tartja, 30 mázsás teljesítményét 33,S mázsára emeli, amelyet tovább fo­koz. Csapatával együtt csatlako­zott Loy elvtárs kezdeményezéséhez. Berecz József elvtárs azt vállalta, hogy azt a szénmennyiséget, amit ez­előtt hárman termeltek ki, az elkövet­kező időben, másodmagával teljesíti. Balogh Be­a elvtárs elhatározta, hogy termelését állandóan fokozza és mindennap több csille szenet fog kiküldeni a bányából. Tarjáni Sándor elvtárs elhatározta, hogy 43 mázsáról 70 mázsára fokozza terme­lését.

Next