Szabad Nógrád, 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-01 / 26. szám

lVILAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÁID MDP NÓG­RÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 ÁPRILIS I. Napközi otthon, Román főváros „Gh. Serban" városnegyedben Dolgozó népünk közös ügye Rákosi Mátyás elvtárs az­­ 1949 március 15-én megtartott népfront kongresszuson a többi­­között ezeket mondotta: „A leg­közelebbi öt esztendő folyamán hazánk gazdasági, kulturális és szociálpolitikai téren olyan színvonalemelkedésre törekszik, melyre azelőtt évtizedek mun­kájára volt szükség Rákosi elvtárs szavai valóra­­váltak. Az azóta eltelt idő alatt hazánkban olyan hatalmas vál­tozások mentek végbe, ame­­­­lyekre a magyar történelem fo­lyamán még nem volt példa. Ötéves tervünk első évében el­készült a Sztálin-híd, a Szegedi Textilkombinát fonodája, a Lő­rinci Hengermű durvahenger­sora, ezenkívül olyan hatalmas tervek megvalósításáért indult meg a harc, mint a Sztálin Vas­mű, a budapesti földalatti gyors­vasút. Az ország legkülönbö­zőbb részeiben, soha nem ta­pasztalt lendülettel folyt az épít­kezés, így Nógrád megye terü­letén a nagybátonyi bányász­­város felépítése, a Salgótarjáni Tűzhelygyár egészségtelen ön­tödéje helyett, modern, korsze­rű, gépesített öntödét építettek, a Salgótarjáni Acélárugyár üzemrészei kibővültek, a régi, elavult gépek helyett a technika legújabb vívmányait állítot­ták­ be. A fejlődő nógrádm­egyei szén­bányák igényeinek kielégítésére Zagyvapálfalvain a volt köz­ponti javítóműhely önálló gyárrá alakult Bányagépgyártó- és Ja­vító Vállalat néven. A szénbá­nyák munkáját nagyösszegű beruházáso­kra i­s könnyítették meg és az ötéves­ terv harmadik é­vé­­ben már szovjet Don bassz-kom­bájnok működtek bányáinkban, amelyek­ a fejtés és a rakodás munkálatait egyaránt elvégez­ték. Ezenkívül 3 darab Sa. 153-as rakodógépet, több mint 2000 méter szállító gumiszalagot kaptak a nógrádi bányászok. Tömegeivel érkeztek a fejtő­­kalapácsok és mintegy 120 da­rab csúszda, 40 darab kaparó és gumiszalag könnyíti a bányá­szok fizikai munkáját. 1951-ben 1 millió forintos be­ruházással korszerűsítették a romhányi cserépkályhagyárat. 50 méteres alagútkemencét, csarno­kot, generátorházat építettek és az 1952-es évb­en újabb 800.000 forintos beruházást kapott a gyár, amelyből korszerű fériá­­zóműhely, szárítóhelyiségek mo­dern fürdő és üzemi étkezdét építettek. Rákosi elvtárs ez 1949-es vá­lasztások előtt azt is mondotta: „Nem­ kevésbbé gyökeresek azok a változások, amelyek az öt­­esztendő folyamán a mező­­gazdasági termelést és a falut érinti. Fokozni fogjuk a falu villamosítását. Másfélmillió fa­lusi lakos kap villanyt.'’ Rákosi elvtárs megvalósult szavait me­gyénk területén is számos dol­gozó parasztcsalád érzi. Az azóta eltelt idő alatt megyénk területén 87 községbe vezették be a villanyt, gépállomásaink száma 9-re emelkedett, trakto­rok, arató- és vetőgépek, s a legkorszerűbb talajművelési esz­közök segítségével dolgozhat­nak dolgozó parasztjaink a ter­méshozam növeléséért. Ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert az 1949-es választások alkalmával az or­szággyűlésben a dolgozó nép fiai foglalhatták el helyüket, a népnyúzó bitangok kezéből ki­vettük az ország gazdasági, társadalmi és kulturális életé­nek irányítását. Az 1949-ben megválasztott országgyűlés a munkások és dolgozó parasztok parlamentje lett. A legutóbbi választások óta megszületett a dolgozó nép al­kotmánya­ is, amely­ kimondja, hogy a Magyar Népköztársa­ságban minden hatalom a dol­gozó népé. De mindazok a kor­mányhatározatok, amelyek 1949. óta életbeléptek, hűen tükrözik, hogy a Magyar Népköztársaság, valóban a munkások és dolgozó parasztok állama. A minisztertanács szénbányá­szat fejlesztéséről szóló határo­zata óta megyénk ezer és ezer bányásza élvezi a hűségjutal­mat, az ingyenes munkaruhát, de minden határozat a dolgozók myiiióinak érdekeit, boldogulását szolgálja. Az 1949-es választások alkal­mával ipari munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek és köz­­alkalmazottak egy emberként ad­ták szavazatukat a népfront je­löltjeire, s ezzel az ötéves terv­re, a bék­énkre és boldog jö­­vőinkre szavaztak­. A párt és Rákosi elvtárs mögé tömörülve teljes egységbe forrottan harcol­tak a­ nagyszerű célkitűzések­­ megvalósítása érdekében. Megyénk dolgozói tudják, hogy boldog jövőnk építése ér­dekében továbbra is odaadóan, következetesen kell harcolni és le kell leplezni minden olyan el­lenséges beavatkozást, amely el­lentétben van dolgozó népünk ügyével. Most újabb választásokra ké­szülünk, s ennek a választásnak sikere újabb lépést fog jelenteni a békéért vívott harcunkban. Dolgozó népünk akkor készül legméltóbban a május 17-én­­tartandó választásokra, ha a hátralévő időben további tram­­kasikerek elérésére törekednek, ha napról napra túlteljesítik tervelőirányzatukat, ha dolgozó parasztjaink sikerrel harcolnak a tavaszi munkák mielőbbi be­fejezéséért. Az 1953 május 17 választá­sok ismét be fogják igazolni, hogy dolgozó népünk a béke ügyének engesztelhetetlen har­cosa. Ennek érdekében sorakoz­zunk fel egységesen­­ nagy pár­tunk és Rákosi elvtárs mögé. Pártunk zászlaja alatt vigyük győzelemre a választás nagy­szerű csatáját. A Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának ülése A Magyar Függetlenségi I a parlamentben ülést tartott. Az I mólót, melynek során ismertette s alakulása óta elért. A beszl­moli Népfront Országos Tanácsa I ülésen Rákosi Mátyás elvtárs, a I azt a fejlődést, melyet hazánk a után az országos tanács ki­szombaton, 1953 március 28-án a népfront elnöke tartott be szá-1 függetlenségi népfront meg­­­egészítette tisztikarát. (MTI) ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MÁJUS 17-ÉN A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK HATÁROZATA Az alkotmány 11. §-a értel­mében az 1949-ben megválasz­tott országgyűlés megbízatása négy év elteltével, 1953 május hó 15. napjával lejár. Az alkot­mány 18. §-a értelmében az or­szággyűlés megbízatásának le­járta után három hónapon belül új országgyűlést kell válasz­tani. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a minisztertanács javas­latára az országgyűlési válasz­tásokat 1953 május hó 17. nap­jára tűzte ki. (MTI) ELŐRE A FELSZABADULÁSI HÉT ÚJ GYŐZELMEIÉRT! A nógrádi szénmedencében elsőnek fejezte be negyedévi tervét a Mátranováki Szénbányák Vállalata A mátr­anováki szénbányászok március 28-án, reggel távirat­ban jelentették Rákosi elvtárs­­nak nagy győzelmüket, első ne­gyedévi tervüket befejezi.' A táviratot a következő szöveggel küldték: „Büszke öröm tölt el bennün­ket, hogy a felszabadulási hét nagy csatájában határidő előtt 3 nappal eleget tettünk negyed­évi tervelőirányzatunknak s első negyedévi tervünket már­cius 28-án reggel 5 órakor ma­radéktalanul teljesítettük. Az ed­dig elért eredményünk, a hazánk felszabadulása 8. évfordulójá­nak méltó megünneplése, hálánk a nagy Szovjetunió iránt arra kötelez bennünket, hogy negyed­évi ' tervünkön' felül már­cius 31-ig még 6800 tonna sze­net termeljünk.'" A m­átramoráki bányászok ke­mény küzdelmet folytattak a terv teljesítéséért. Január 1-től, de­kád és havi tervük teljesítésében mindig 100 százalék felett ter­meltek. Az eredmények elérését nagyban segítette az a nagy munka­lendület, melyre a szuha-kallói hős bányászok felhívásá­hoz való csatlakozás, a fel­­szabadulási hét sikeréért folyta­tott munkaverseny és a Szovjet­unió iránt érzett nagy szeretésül­ kötelezte. Vállvetve harcoltak hogy minél több terven fölüli szenet termelhessenek. Mu­nka­­versenyük egy percre sem szűrd meg, s a dolgozók maguk szilár­dították meg a munkafegyelmet Elérték, hogy az üzemeknél egyetlen mű­szak sem esett ki igazolatlan hiányzás miatt. Párosver­senyben küzdött a terv ma­radéktalan végrehajtásáért Sándor János, a vállalat fő­mérnöke nagy versenytársá­val, Hegyi Kálmán zagyvai vállalat főmérnökével. Egymással versenyezve irányí­tották és vezették a termelést a körzetvezetők. Megújították pá­rosverseny szerződésüket a vál­lalat dolgozói­­ is. A fizikai dolgozók munkáját állandóan segítették a vállalat műszaki dolgozói. Megszervezték a front­fejtések ciklusgrafikon sze­rinti üzemeltetését, s az elő­írt 84 méter fronthomlok­­hossz helyett 105 méteren termelték a szenet. Gépesítették a frontok szállítá­sát, s elérték, hogy a januári átlagos 1,5 méteres front előre­haladási sebességet­­ március­ban, a felszabadulási héten már átlag 2­­ méterre növelték. Telje­sítették a má­tranováki dolgozók elővárási és feltárási tervüket is, figyelembe véve a­ második negyedévi terv előkészítését. A mátranová­ki bányászokat, műszaki vezetőket az elért ered­mények nem tévesztik meg, nem válnak önelégültekké. Már most előké­szülnek­ a második ne­gyedévi tervfeladatok sike­res megvalósítására. Az Ambrus-lejtősaknában már beindatöltik egy 40 méteres frontfejtést. A gáti III. bányaüzemben új szénvagyon feltárásán dolgoz­nak, melynek mennyisége ele­gendő az 1953 terv teljesítésé­hez, A Pálhegy és Dudlos-üzem bányászai teljesítették első negyedévi tervüket, de tovább harcolnak az 5600 tonna szén kitermeléséért A Mizserfai Szénbányák Vál­lalat dolgozói januárban több mint 9500 tonna szénnel maradtak adósa­ népgazdasá­gunknak. Munkájukat nagyban gátolták a szállítási nehézségek, melyek megszüntetése után februárban már 100 százalék felett termeltek, március 27-ig esedékes havi tervük teljesítésé­ben elérték a 106 százalékot. Ez­zel már 3328,9 tonna szenet tör­lesztettek adósságukból. A fel­szabadulási héten kezdődő lel­kes munka meggyorsította a termelést, s a brigádok egymás után érték el a kiváló eredmé­nyeket. A felszabadulási hét si­kerének biztosítása érdekében a műszaki dolgozók már március elején biztosították a csapatok részére a 2—2 munkahelyet. Ez­zel a szervezéssel a csapatok­nál teljesen megszüntették a füstrevárási időt, mert még az egyik munkahelyen robbanta­nak, e másik munkahelyen za­vartalanul­­­ végezhetik a rako­dást. A Duclos-üzem dolgozói már­cius 25-én ünnepi röpgyűlésre gyűltek össze. Teljesítették első negyedévi tervelőirányzatukat s megfogadták, hogy március 31 -é­­ még 3800 tonna szenet termelnek terven felül. Március 27-én az első műszak eredmé­nyével vállalásukból, már 882,7 tonnát teljesítettek. A pálhegyi üzem dolgozói kö­vették a Ducios-üzem példáit, megszüntették az igazolatlan hiányzást ás kimar­adóz­ást, melynek eredménye nyomán március 26-án este 11 órakor ők is büszkén jelenthették negyed­évi tervük maradéktalan telje­sítését. A dolgozók ígéretet tet­tek ar­ra, hogy a vállalati adós­ság­­ törlesztése érdekében még 1800 tonna szenet adnak terven felül népgazdaságunknak. Vál­lalásukból már­­ közel 250 ton­nát teljesítettek 28-ig. Ezzel az eredménnyel a mizserfai­ válla­lat dolgozói a felszabad­ulási hé­ten március 20-tól 27-ig a­z első műszak eredményével már 2013.5 tonna szenet termeltek terven felül. Ozsvári Ernő I. csapata és Badar Pál aknász harmada az élvonalban A Rónai Szénbányák Vállalat kommunistái és becsületes pár­­tonkívüli dolgozói a párt- és szakszervezet­ mozgósítására újabb­­ lendületet adtak a munká­nak a felszabadulási hét beindu­lásától. Dolgozóinknak mintegy 95 százaléka áll a mukaver­­senyben. A felszabadulási héten­ eddig el nem ért eredmények születtek. Gyakran előfordul hány állatok­­ között a 200 szá­zalékon fölüli teljesítő. A fel­­szabadulási héten­­ legjobb ered­ményt Ozsvárt Ernő I. és csa­patai érte el 193 százalékos át­lagteljesítményükkel. Hasonló eredmén­y­ekkel b­ü­szkélkedhetnek Stvnosfcői Bá’­int és csapata, mely 180.6, Gál Emil pagonyi 174, Sótér Sándor 16­ 3,­­ Nagy­­rő­sei János 153.3 százalékos át­lagteljesítményei­k­kel. Csapataink k­özül már toibb befejezte negyedévi tervét, sőt vállalásaikat is túlteljesítették. Többi között Gál Emil pagonyi, Ka­dlót Lajos Balogh és Ozsvárt Boldizsár csapatai mutattak pél­­­dát a vállalt kötelezettségek tel­jesítésénél.­ Bányászaink munkalendülete magával ragadta műszaki dol­gozóinkat is, akik egyre jobban foglalkoznak a ciklusos munka­szervezéssel. Az üzemvezetők­­ kö­zül Boródi Antal nyerte el az el­ső helyet 112.7 százalékos telje­sítménnyel. A középkáderek pél­dát vehetnek Bodor Pál aknász­tól, aki 143.2 és Miskovits Gyula aknásztól, akik 110.3 szá­zalékos eredményt értek el. A rónai bányaüzemek dolgozói úgy kívánják méltóképpen meg­ünnepelni felszabadulásunk 8.­ évfordulóját, hogy tervüket tel­jesítve egy tonna szénnel sem maradnak adósai népgazdasá­gunknak. Balázs István üzemi párttitikár A felszabadulási héten igen szép eredményt ért el Mészá­ros András, a dejtári „József Attila” tsz kommunista brigád­­vezetője. Brigádja elvetett 12 hold zabot, 9 kh cukorrépát, 10 kh vörösherét. Ezenkívül 50 kh területet műtrágyáztak­,és 20 Ml őszi vetést megboronáltak. A Kisterenyei Szénbányák Vál­lalat újlaki bányaüzeménél Godó Béla vájár és csapata érte el a legkiválóbb eredményt a felszabadulási héten. Csapa­tával együtt vállalta, hogy ter­ven felül 40 csille szenet ter­melnek ki. Vállalásukat teljesí­tették, március 30-ig 160 csille szenet termeltek terven felü­li A dorogházi dolgozó parasztok felszabadulási héten teljesítették első negyedévi begyűjtési ter­vüket. A tervteljesítés­ben kitűnt Szűcs N. István 5 holda­s pár­­tonkívüli dolgozó paraszt, aki már a felszabadulási héten to­jásból és baromfiból teljesítette félévi begyűjtési tervét. A Salgótarjáni Tűzhelygyárban Teplán Zoltán sztahanovista ömtvényköszörűs mutat példát dolgozó társainak. Április 4 tiszteletére vállalta, hogy mun­kamódszerét Varga K. Márton köszörűsnek átadja. Teplán Zoltán elvtárs a felszabadulási héten 207 százalékra teljesítette tervét. Benus János 12­0 holdas m­á­tra­­verebélyi k­özépparasz­t felsza­badulási hetet tartott. Március 25-re befejezte a tavaszi árpa, zab, bükköny, mák vetését. Példamutató munkáit végzett a tartalékterületek hasznosítása terén is: bevezettek minden hold tartalékterületet. A Salgótarjáni üveggyár leg­jobb dolgozóinak egyike Bauer Gusztáv sztahanovista kehelyi fúvó. Rendszeresen foglalkozik a brigádjában dolgozó m­unka­­társaival. Már hosszú hónapok óta 150—160 százalékra télje­­síti tervét. A felszabadulás hétre tett vállalását is becsü­­lettel teljesítette. AKIK ÉLENJÁRNAK A FELSZABADULÁSI HÉTEN

Next