Szabad Nógrád, 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-03 / 79. szám

vil­ág proletárjai EGYESÜLJETEK! M­D P NO­GR­ÁD MEGYEI PÁ­R­TB­IZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 OKTÓBER 3. A béke megszilárdításának programmja A szovjet külpolitika igazi békepolitika, a béke és a népek közötti barátság politikája. A szovjet külpolitika e céljai és elvei szabják meg azt az álláspontot is, amelyet a Szovjetunió az ös­­­szes nemzetközi kérdések megvizsgálásánál elfoglal. A Szovjet­unió aktív és céltudatos harcot vív a békéért a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért. Ez a harc már meghatározott eredményekkel járt. A háború utáni években növekvő feszültség huzamos időszaka után a nemzetközi légkör némi tisztulása vált érezhetővé. A Szovjetunió küldöttsége , a népek tartós és szilárd békére irányuló törekvéseit szem előtt tartva, határozattervezetet terjesz­tett az ENSZ közgyűlés nyolcadik ülésszaka elé „Az új háború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhülését szolgáló intézkedésekről” címmel. A szovjet javaslatok a mai idők legidőszerűbb kérdéseire vonatkoznak és megfelelnek világszerte a népek kívánságainak és követeléseinek. A szovjet küldöttség­­ által előterjesztett említett határozattervezet azt mutatja, hogy­­ a szovjet kormány szüntelenül gondoskodik a népek békés egymás­mellett élésének és fejlődésének biztosításáról. A szovjet határozattervezet első pontja az atomfegyver, a hid­­rogénfegyver és más tömegpusztító fegyverfajták feltétlen eltiltá­sát és haladéktalan intézkedések hozatalát írja elő, e tilalom telje­sítése fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés bevezetése érdekében. A szovjet kormány a múltban — mint most is — már többször javasolta az atomfegyver és más tömegpusztító fegyverfajták el­tiltását. A Szovjetunió kezdeményezése azonban minden alkalom­mal az Egyesült Államok agresszív köreinek elkeseredett ellen­állásába ütközött. Ezek a körök ugyanis abban az illúzióban rin­gatták magukat, hogy atommonopóliummal rendelkeznek. A Szovjetunió elsajátította az atomfegyver- és hidrogéngyár­tás titkát. A hidrogénbombának a Szovjetunióban történt kipróbá­lásáról kiadott kormányközlemény és az új atombombatípusok ki­próbálásáról szóló szeptember 18-i TASZSZ-jelentés hangsúlyozza, hogy ezek a tények semmi okot nem adnak nyugtalanságra, mert a Szovjetunió továbbra is követi a népek közti béke megszilárdí­tásának politikáját, megegyezésre törekszik más országokkal az atom-, hidrogén- és más tömeggyilkoló fegyverfajták feltétlen el­tiltásának, a fegyverzet jelentékeny csökkentésének és az említett határozatok végrehajtása szigorú nemzetközi ellenőrzésének kér­désében. Nem kevésbbé fontos e szovjet határozattervezet második pontja sem, amely indítványozza a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának , a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért fő fele­lősséget viselő Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak Nagy- Britanniának, Franciaországnak és Kínának , hogy egy év alatt egyharmaddal csökkentsék fegyveres erejüket. A szovjet javaslat a legrövidebb időn belül nemzetközi értekezlet összehívását indít­ványozza minden állam fegyverzetének csökkentése érdekében. Ki tagadhatja, hogy a javaslatok valóra váltása először a­ nem­zetközi feszültség általános, jelentős csökkentéséhez, másodszor pedig a kapitalista országokban a dolgozóik anyagi helyzetének lényeges javításához vezet? Az egyre fokozódó fegyverkezési verseny roppant katonai ki­adásai súlyos teherként hárulnak a békeszerető népek vállára. A fegyverkezési verseny csak a monopolisták maroknyi csoportja szám­ára előnyös. Ez akár abból is megállapítható, hogy 416 ame­rikai monopólium nyeresége 1953. második évnegyedében az előző év megfelelő évnegyedéhez képest 25 százalékkal növekedett. Íme, ez az oka annak, hogy a monopóliumok politikai kiszol­gálói ellenségesen fogadják a fegyverkezési verseny megszünte­tésére irányuló szovjet javaslatokat! A szovjet határozattervezet második pontjával szorosan ös­­­szefügg a határozattervezet harmadik pontja is. Ez ajánlja a Biztonsági Tanácsnak, hogy tegyen intézkedéseket az idegen terü­leteken lévő katonai támaszpontok felszámolására, ami rendkívül fontos lépést jelent a tartós béke és a nemzetközi biztonság érde­kében. A szovjet határozattervezet negyedik pontja javasolja, hogy a közgyűlés ítélje el a népek közötti gyűlölködések és ellenséges­kedések szítására, valamint új világháború előkészítésére az egyes országokban folytatott propagandát. A közgyűlésnek fel kell hív­nia az összes államok figyelmét, hogy tegyenek intézkedéseket az ilyen propaganda megszüntetésére: az ilyen propaganda össze­egyeztethetetlen az ENSZ alapvető elveivel és céljaival. A békéért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért síkraszálló szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nem­zetek Szervezetének, amelynek kötelessége, hogy elősegítse a nem­zetközi problémák rendezését, a nemzetközi együttműködést, a béke és a biztonság megszilárdulását. Az ENSZ azonban most nem teljesíti ezt a kötelességét és mélységes válságba került, mint­hogy az Északatlanti Tömb egyik emelőkarjának szerepére sül­­­lyedt. Az Egyesüllt Államok létesítette agresszív tömbök rendszere ellentmond az ENSZ alapokmányának és aláássa ezt a szervezetet. Az Egyesült Államok uralkodó körei abban az igyekezetükben, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét véglegesen az Észak­­atlanti Tömb fiókszervezetévé tegyék, támadást indított a nagy­hatal­maknak a Biztons­ági Ts­­ ácsban való egyhangúság­ elve — az úgynevezett vétójog — ellen. A nagyhatalmak egyhangúság­ elve e''en 'irányuló merénylet újabb bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok uralkodó körei nem törekszenek a nemzetközi feszültség enyhítésére. A nagyhatalmak enyhangásáor; e­ve a Biz­tonsági Tanácsban megköti a kezét azoknak, «­"k fesz­elenül dikt átumpo­itikát akarnak MvMni. Ezé­rt az ENSZ alapokmány felülvizsgálására az Egyesült Államok által szervezett kampány csak a nemzetközi feszültség fokozására­ irányult Az Egyesült Nemzetek Szervezetének vissz^rítése az alap­okmányban megszabott útra: ebben rejlik az ENSZ szerepe és hatásossága fokozásának igazi módszere. Az Iri világháború ve­szélyének elhárítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló konkrét ENSZ intézkedések hozatala: annak reális bizonyíté­kát nyujtanák a népnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete képes ellenállást tanúsíta"­ a béke ellenségeinek rohamával szem­ben kirábolhat válságos t­ p­rzetéből, s következetesen valóra vált­hatta és teljesében az ENSZ talanokmányá­ba­n foglalt nemes fel­adatokat és célokat. Erre is hívja fel a Szovjetunió az Egyesült Nemzetek Szervez­etét. Százn’V'ók kísérik nagy fgye’emmel az ENSZ közgyűlés nyolcadik ülésszakának munkáját. H'sz’k és remélik, hogy a közel­­jövő a nemzetközi feszültség további enyhülését hozza magával. A szovjet kormány, a­ szovjet néz­ mindent elkövet annak érdeké­ben, hogy a népek ne csalódjanak várakozásaikban és reményeik­ben. Az újabb szovjet javaslatok ezt a magasztos célt szolgálják. A Salgótarjáni Tűzhelygyár gépesített öntödéjében beépített vaspályán, futószalagrendszerűen érkeznek a kemence elé a for­mázószekrények. Ez az első olyan öntöde Magyarországon, ahol az eddigi módszerektől eltérően nem a folyékony vasat viszik a formaszekrényhez, hanem a formaszekrényeket a folyékony vas­hoz. A negyedik kohóra adnak a vasötvözetgyáriak A Vízválasztói Vasötvözetgyár szeptember 30-ra virradó reggelre újból zászlódíszbe öltö­­zött. Piros és nemzetiszínű zászlókat lengetett a szél. A zászlódíszbe öltözött üzemben kemény harc folyik a ferroszilícium minőségének megjavítá­sáért, a termelési terv teljesítéséért­­ Ezenkívül az üzemben lévő három kohó mellett a­ negye­dik kohó felépítésén is serényen dolgoznak. Kor­mányunk a negyedik kohó építésére hatalmas összegeket fektet be. Tudják ezt az üzem dolgo­zói is s megértették a feliratokból is, hogy a most jegyzett forintjaikon újabb kohók, gyárak és családi házak épülnek, melyek mind a dolgozó nép jólétét segítik elő. Reggel 6 órakor, műszakkezdés előtt, az üzem­ben 5 helyen tartottak röpgyűlést, ahol a dolgo­zókkal ismertették a békekölcsön jegyzés célját, kormányunk felhívását. A röpgyűlések után azonnal megkezdték a jegyzést, s mindenki igye­kezett hazafias kötelezettségének eleget tenni. Tíz órára már 114 dolgozó lejegyzett és 74.550 forintot adtak kölcsön a hazának. A han ja­vára, a maguk hasznán jegyeznek megyénk dolgozói A mátranovákiak háromszoros győzelme Már nagyon régen volt olyan lelkes hangú röpgyűlés a­ Mát­­ranováki Szénbányák Vállalat dolgozói között, mint szeptem­ber 30-án reggel beszállás előtt. A kora reggeli órákban a válla­lat dolgozóit vidám, pattogó in­dulók hangjai fogadták. A fel­olvasó termeket zsúfolásig meg­töltötték a bányászok, ahol az üzemek szakszervezeti funkcio­náriusai ismertették a minisz­tertanács felhívását a Negyedik Békekölcsön jegyzésére. Erre a röpgyűlésre olyan dogozók is eljöttek, akik jelenleg fizetéses szabadsá­gukat töltik, közöttük Czene József, Molnár János, László Balázs vájárok és a többiek, mert az elsők kö­zött akartak eleget tenni haza­fias kötelességüknek. Mátranovákon a röpgyűlés után felemelt fejű, mosolygós arcú bányászok szálltak le a bánya mélyébe és foglalták el harci posztjukat, a munkahelyet. Ezen a napon a mátranováki bányászok a győzelmek napját akarták ünnepelni, mert a röp­­gyűlésen megfogadták, hogy nemcsak hazafias kötelességük­nek tesznek eleget a békeköl­csönjegyzéssel, hanem ezen a napon még az első műszakban eleget tesznek a fil. negyedéves terv maradéktalan teljesítésé­nek is. Már a kora reggeli órák­ban egymás után gördültek a felszínre a szénnel megrakott csillék. A vállalat Alkotmány aknájának dolgozói az első győ­zelmi jelentést 9 órakor küldték a felszínre és boldogan jelentet­ték: maradéktalanul eleget tettek III. negyedéves tervüknek. Az Alkotmány akna és a — III. negyedéves tervüknek már ko­rábban eleget tett — Gáti bá­nya dolgozóinak terven felül ki­adott szénmennyisége ahhoz se­gítette a vállalatot, hogy délben 12 órakor a vállalat valamen­­­nyi dolgozója felemelt fejjel mondhatta: a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt vállalatai közül — mint már hosszú időn keresz­tül, így most is — a Mátranováki Szénbányák Vállalat dolgozói elsőnek teljesítették a III. negyed­évre előirányzott tervüket, s így ezzel továbbra is megtart­hatták a mátranováki bányászok már régen megszerzett jó hír­nevét. Amíg a bányászok minden percet kihasználva a terv ma­radéktalan teljesítéséért harcol­tak, addig a vállalat szakszer­­vezetének aktívái sorra járták a munkahelyeket és felvilágosító szavaikkal győzték meg a dol­gozókat a Negyedik Békeköl­csön-jegyzésre. A sztahanovista Alkotmány­ akna szakszervezeté­nek aktívái a szerdai első mű­szakban kiharcolták a mátra­­nováki bányászok harmadik győ­zelmét és 11 órakor büszkén jelentet­ték, hogy az Alkotmány akna első műszakjának va­lamennyi dolgozója eleget tett hazafias kötelességének és egy emberként jegyeztek bé­kekölcsönt. (So). Néhány óra a­la­tt 242 dolgozó jegyzett Mizserfán (Tudósítónktól.) A Mizserfai Szénbányáknál ünnepélyes röp­­gyűlésen kezdték meg a Negye­dik Békekölcsön jegyzését. A Pálhegy I. és II-es üzemnél a reggeli leszállás előtt már jóval korábban, mint máskor, láza­sabb mozgolódás volt. Az üze­mek területén a népnevelők be­szélgetve a­ dolgozókkal, ismer­tették a Negyedik Békekölcsön­­jegyzés jelentőségét A csasz­­tuskabrigád rövid műsort adott a dolgozóknak. Ebben a műsor­­ban felelevenítették a dolgozók előtt, hogy az árleszállításon keresztül miként emelkedett az életszínvonal a dolgozóknak, s hogy a kölcsönadói pénzüket az állam hogyan juttatja vissza. A gyűlés és a műsor befeje­zése után a dolgozók nagyobb lendületel mentek munkahelyük­re, hogy a jegyzés tiszteletére munkájukkal is bebizonyítsák, hogy teljesítik kormányuk felhí­vását. Az igazgatóság dolgozói már a reggeli órákban lejegyeztek. A vállalat területén a jegyzés­­gyűjtők munkájának eredménye­ként déli 12 óráig 242 fő jegy­zett békekölcsönt, 153.053 forint összegben. A jegyzésgyűjtők még tovább folytatják jó mun­kájukat, hogy az mizserfai vál­lalat területén minél hamarább fejezzék be a békekölcsönjegy­­zés munkáját. Az üzem legjobbjai gyűjtik a jegyzést Kazáron A kazár­ üzem harcos bányá­szai a III. negyedéves terv tel­jesítéséért folyó küzdelemben nagyszerű győzelmeket értek el. Negyedéves tervüket határidő előtt befejezve, szeptember 30-ig már 673,3 tonna terven­­f­el­üli szénnel segítették elő kor­­mányprogrammunk megvalósí­tását. Szeptember 30-án reggel a röpgyűlés után is a kazári bá­nyászok azzal a gondolattal szálltak a bánya mélyébe, hogy a jegyzett összegeken kívül ter­ven felül kitermelt szénnel is köszöntik kormányunk felhívá­sát. Jedlicska József sztahano­vista vájár eddig is eredménye­sen küzdött a termelés frontján. Szeptember 15-ig 116, 15-től 30-ig pedig 123 százalékra tel­jesítette a tervét. Jó munká­jáért meg is becsülik őt, a bé­kekölcsönjegyzés alkalmával is megtisztelő feladatot ka­pott. Megbízták őt a jegyzésgyűjtés­­sel. Jedlicska elvtárs örült­ a megbízatásnak és felelősséget érzett. Elsősorban ő­­ tett eleget hazafias kötelességének, 900 fo­rintot jegyzett. Majd a beszál­lás után felkereste e hozzá kö­zel eső munkahelyen dolgozó társait, a 69-es csapat tagjait. Rövid beszélgetés után vala­mennyien lejegyeztek. A még a reggeli órákban a 74-es csapat, Molnár Béla munkahelyét is meglátogatta Jedlicska elvtárs, ahol szintén eredményes mun­kát végzett. Megbízatásának ele­get téve, már fél 9-kor öröm­mel jelentette, hogy a jegyzett összeg 6500 forint és a hozzá tar­tozó bányászok két üdülésen lé­vő dolgozó kivételével már min­denki jegyzett, de azokat a dél­utáni órákban felkeresi. A jegyzés első napja a vasútnál Népköztársaságunk kormánya felhívással for­dult dolgozó népünkhöz, hogy jegyezzen minden­ki békekölcsönt. A salgótarjáni MÁV kommunistái, népnevelői megfogadták, hogy­­ politikai felvilágosító mun­kával harcolnak a jegyzés sikeréért. Szeptember 30-án reggel háromnegyed hétkor röpgyűlésen ismertették a MÁV dolgozóival a Negyedik Békekölcsön-jegyzés jelentőségét. Az első jegyző Tóth István, a szakszervezet pénztárosa­ volt. Elmondotta, hogy örömmel je­gyez békekölcsönt, mert ezzel is segíti építő­munkánk tovább­i sikerét. Gulyás József elmon­dotta, hogy szívesen és örömmel adja kölcsön pénzét, mert látja, hogy a párt és a kormány gondoskodik a­ dolgozók jólétéről. Debreceni elvtárs meggyőződött róla, hogy nemcsak neki, hanem minden dolgozó számára feladat pár­tunk és kormányunk munkáját segíteni. A lelkes röpgyűlés befejezése után a jegyzésgyüjtők fel­keresték a szolgálatban lévő dolgozókat. Szep­tember 30-án 350 dolgozó közül 200-an jegyez­tek 76.600 forintot. A jegyzésgyüjtők a népneve­lőkkel karöltve folytatják további munkájukat. A JEGYZÉS HÍREI Amm'kor Ka­rancskeszi község­ben Tóth István 6 holdas dol­gozó paraszt szerdán reggel meglátta a kormány felhívását hirdető falragaszokat, besietett a tanácsházára. Miután 100 forint értékű kötvényt vásárolt, kije­lentette: „Ehhez azzal járulok még hozzá, hogy a mai napon az összes őszi mezőgazdasági munkákat elvégeztem.” ★ A kisterenyei állami gazdaság dolgozói közül százan vettek részt szeptember 30-án reggel a röpgyűlésen, ahol értesültek a Negyedik Békekölcsön-jegy­zés­ről. Nem sokáig várattak maguk­ra az állami gazdaság dolgozói, ott a helyszínen, 82-en eleget tettek hazafias kötelességüknek, összesen 41.400 forintot jegyez­­tek.* A Mátranovák község dolgozó parasztjai már reggel 5 órakor talpon voltak, figyelmesen hall­gatták a hangoshíradó közlését. Kun István 6 holdas dolgozó paraszt is felfigyelt, amint azt hallotta: mindenki tegyen eleget hazafias kötelességének. Felke­reste a jegyzésgyűjtőket és be­jelentette, hogy 100 forintot je­gyez. Jegyzés közben ezeket mondotta: „Örömmel jegyzek, mert látom azt, hogy kormá­nyunk méltányolja a dolgozó parasztság helyzetét." ★ Az újlaki bányászok 30-án reggel a beszállás előtt röpgyű­­lésre gyülekeztek, ahol több hoz­zászóló között Horváth Júlia ezeket mondotta: „Tudom, hogy a jegyzéssel hazám megvédését, népünk célját és előrehaladását segítem elő. Én eleget akarok tenni kötelességemnek.” Habo­­nyi István főaknász is részt­­vett a­ röpgyűlésen. A hazafias érzés belőle is kiváltat egy-két szót. Röviden és tömören fe­jezte ki, hogy ő miért jegyez — mint mondotta — ezért, hogy minél előbb szebb és boldogabb életet élhessünk, hogy’ elősegít­sük a további árleszállítást. A gyűlés részvevőinek nagy több­sége ott a helyszínen lejegyzett, így több, mint 70-en, 39.850 fo­rint összeget jegyeztek. ★ A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóit zenével köszöntötték 30-án reggel. Az egyik üzem röpgyűlésére ellátogatott if­j. Bozsó Gábor tanuló és köszön­tötte a törv TVŰlésen résztvevő­ket. Elmondotta, hogy szeretne ő is már dolgozni az üzemben, mert úgy lehetőség nyílna szá­mára is, hogy kölcsönt adna az államnak. Bozsóné, a tanuló édesanyja­ jegyzés közben eze­ket mondotta: „Én azért jegy­zek, mert tudom, hogy a népi demokrácia nélkül képtelen volnék a négy gyermekemet föl­nevelni.” •­ A Salgótarjáni Kiskereskedel­mi Vállalat dolgozói nyitás előtt az üzletekben gyűléseket tartottak, ahol ismertették a dol­gozókkal eddigi eredménye­nket, a kormányprogramm jelentősé­gét, a kormány felhívását. A vállalat dolgozói meg vannak győződve a párt és a kormány helyes politikájáról. A gyűlések befejezése után megkezdődtek az üzletekben a jegyzések. A 201. számú csemegeüzlet dol­gozói reggel 7 órára befejezték a kölcsön jegyzését, 10 órára 30 áruda fejezte be a jegyzés mun­káit. A Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói a jegyzések ideje alatt elmondották: „örömmel jegy­zőink békekölcsönt, mert egész dolgozó népünk jólétének továb­bi felemelkedését szolgálja.*

Next