Szabad Nógrád, 1954. március (10. évfolyam. 17-25. szám)

1954-03-03 / 17. szám

11tlG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD MDP NÓGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK X. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR Halhatatlan neve örökké él Egy év telt el azóta, hogy Joszif Visszáriok­ovics Sztálin szíve megszűnt dobogni. Sztálin élete elválaszthatatlanul egybe­forrt a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetével. Ez a párt, amelyet a lángeszű Lenin alapított, hősi harcok, nehéz meg­próbáltatások és világtörténelmi jelentőségű győzelmek közepette tette meg félévszázados útját Lenin, valamint tanítványa és ügyé­nek továbbfolytatója, a nagy Sztálin és harcostársai vezetésével. Lenin, a kommunista párt és a szovjet állam megteremtője, tudományosan megalapozott programmot dolgozott ki, hogy a gazdaságilag elmaradt Oroszországot élenjáró, hatalmas szocia­lista nagyhatalommá fejlessze. Kidolgozták az ország villamosí­tásának nagyszerű, jövőbe mutató tervét. Ez azon a tételen ala­pult, hogy a szocializmust csakis a nehézipar alapján lehet fel­építeni és így lehetővé tenni az egész népgazdaság, ezen belül a mezőgazdaság szocialista átalakulását is. A villamossági terv je­lentőségéről Lenin azt mondotta: „A kommunizmus egyenlő a szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása.’’ Sztálin rá­mutatott, hogy ez nem egyes villanyerőmű­vek elszigetelt építését jelenti, hanem az ország gazdaságának s benne a mezőgazdaság­nak fokozatos átállítását, új technikai alapra, a korszerű nagy­üzemi termelés technikai alapjára, amely így, vagy amúgy köz­vetlenül, vagy közvetve kapcsolatban van a villamosság ügyével. A szovjet nép Lenin halála után a kommunista párt központi bizottságának vezetésével, amelynek élén Lenin ügyének tovább­­folytatója, Sztálin és harcostársai állottak, végezte el a szocializ­mus anyagi termelési bázisa megteremtésének óriási munkáját. A párt vezette szovjet dolgozók elsőnek törtek utat a szocia­lizmus felé. Ezzel egyúttal az egész emberiség számára megmu­tatták, hogy­ ez az út vezet a szabad és boldog élet felé. Amikor már befejezéséhez közeledett a lerombolt népgazdaság helyreál­lításának hősi munkája, teljes nagyságában felvetődött a kérdés, mik a jövő távlatai, milyen legyen a Szovjetunió fejlődésének útja. A párt és a nép ádáz ellenségei, a trockisták, buharinisták, burzsoá nacionalisták a pártot és az országot a lenini útról a proletárforradalom vívmányai felszámolásának útjára, a kapi­talizmus visszaállításának útjára akarták téríteni. A kommunista párt a központi bizottság vezetésével, Sztálinnal az élen szét­zúzta az árulókat és a kapitulánsokat, megvédte a leninizmust és határozott irányt vett a szocializmus építésére. A párt a nép ér­dekeiből, abból a lenini tételből indult­ ki, hogy a szovjetország­­ban minden megvan, ami a szocialista társadalom felépítéséhez szükséges. A szovjet nép a háború előtti ötéves tervek éveiben sikerrel végrehajtotta az ország szocialista iparosításának és a mező­gazdaság kollektivizálásának a párt által kidolgozott tervét. E terv valóraváltása a szocializmus győzelmét, a kizsákmányoló osztályok felszámolását, a munkanélküliség megszüntetését, a­­ sovjet dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának gyökeres megjavítását jelentette A Szovjetunió hatalmas ugrást tett előre, elmaradt agrárországból hatalmas szocialista ipari és kolhoz nagyhatalommá vált. A kommunista párt a tenini-sztálini nemzetiségi politika szellemében Oroszország népeit felszabadította a sok évszázados társadalmi és nemzeti elnyomás alól, lehetővé tette és támogatta a szovjet népek nemzeti újjászületését, véget vetett a hajdan el­nyomott népek gazdasági és kulturális elmaradottságának, egy­séges testvéri családba forrasztotta őket, létrehozta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, e hatalmas, soknemzeti­ségű államot. 1941-ben komoly veszély fenyegette a szovjetországot. Be­nyomultak földjére a német fasiszta hordák. A kommunista párt harcba szólította a népet. Az Állami Védelmi Bizottság, élén Sztálin, a zseniális stratéga és hadvezér állt. A Szovjet Hadsereg nemcsak a Szovjetunió időlegesen megszállt terü­leteit szabadította fel, de felszabadította sok állam népeit is a hitleristák igája alól. Hazánk szabadságának, nénünk minden eredményének forrása a Szovjetunió felszabadító harca. Mint Rákosi elvtárs mondotta: „...népi demokráciánk létrejöttének döntő előfeltétele, kiindulópontja a Szovjetunió hősi harca és győ­zelme­, enélkül nem valósulhatott volna meg. Ez a tudat ma már a magyar dolgozó nép közkincse és soha el nem múló hálájának forrása.” Lenin halála után 30 éven át vezette rendíthetetlenül harcos­társaival együtt a kommunista pártot és az egész szovjet népet a lenini úton a kommunizmus felé Sztálin. Sztálin tökéletesen birtokában volt a dialektikus materializ­mus módszerének. Általánosította a szocializmus építésének e Szovjetunióban felhalmozott gazdag tapasztalatait és korunk nem­zetközi felszabadító mozgalmának tapasztalatait. Az új törté­nelmi viszonyokra alkalmazva továbbfejlesztette a marxi-lenini tanítást és egész sor kérdésben új tételekkel gazdagította a forra­dalmi elméletet. A kommunista párt mindig a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét tartotta a szovjet állam fő erejének és­­ tá­maszának, a szocialista társadalom felépítése hatalmas eszközé­nek. Ezt a szövetséget a Szovjetunióban a szocializmus győzelme koronázta, s ez igazolta annak a lenini tanításnak helyességét, amely a gyakorlat alapján Sztálin műveiben, a párt, a központi bizottság és a szovjet kormány határozataiban fejlődött tovább és gazdagodott. A kommunizmus építése a munkásosztály és a parasztság szövetségének további szilárdítása nélkül elképzelhetetlen. A XIX. pártkongresszusnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ötödik ülés­szakának és az SZKP Központi Bizottsága szeptemberi teljes ülé­sének határozataiban kifejezésre jutott e szövetség további szilár­dításának nagyszerű programmja, a­­ szocialista­ mezőgazdaság fejlesztésének és a dolgozók anyagi jóléte növelésének minden­oldalú programmja. .... A kommunista párt és a szovjet kormány most harcot indí­tott a mezőgazdaság további gyors fellendítéséért, a könnyű- és élelmiszeripar fokozott ütemű fejlesztéséért, hogy a legközelebbi két-három évben bőségesen kielégítse a szovjet lakosság növekvő igényeit A szovjet­ állam legfőbb feladata: gondoskodás a nép jó­létéről Lenin már 1902-ben a párt programmtervezetében a szo­cialista forradalom fő céljaként azt a feladatot tűzte ki, hogy biz­tosítani kell a szocialista társadalom minden t­agjának a teljes jólétét és szabad mindenoldalú fejlődését. A nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek m­aximális kielégí­tése a szovjet társadalom fejlődésének alaptörvénye. A kommunista párt Marx, Engels, Lenin. Sztálin tanítását tántoríthatatlanul követve, biztosan vezeti a Szovjetuniót a­ győ­­zelmek felé a kommunizmusért vívott harcban. A múlt esztendő megmutatta, hogy a szovjet emberek egy emberként tömörülnek a párt központi bizottsága, Lenin és Sztálin harcostársainak és tanítványainak tekintélyes és bölcs vezető kollektívája köré. 1954 MÁRCIUS S. Vasárnap avatták fel a Sztálin Vasmű 1 -es számú nagyolvasztóját 1954 február 28-án, vasárnap délelőtt M órakor a párt és a kormány vezetőinek jelenlétében avatták fel a Sztálin Vasmű 1-es számú nagyolvasztóját. Az ünnepségen Zsoftnyets Mihály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja, kohó- és gépipari minisz­ter mondott avató beszédet. Az l-es számú nagyolvasztó felavatása alkalmával az építés­ben és szerelésben kitűnt 200 kiváló dolgozót részesítettek kormány kitüntetésben. MEGYENKÉLETÉBŐL Előre a tawpssffisí­rsenyzászló eléréséért! PÁROS VERSENY Vas Jancsi Károly 4 Mi. dol­gozó paraszt a félsterenyei be­gyűjtési állandó bizottság el­­nök­e a pártkongresszus tiszte­letére párosversenyre hívta ki Kóshutás László 10 kh. dolgozó parasztot a mezőgazdasági ál­landó bizottság elnökét. Vas Jancsi Károly vállalta, hogy március 31-re, negyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezettsé­gének eleget tesz. Április­­ 8-ra pedig teljesíti egészévi vágó­marha- és sertésbeadását. Kóshutás László a félévi ba­romfi- és tojásbeadási kötele­­zettségét március 1-re teljesíti. Vállalta, hogy a mezőgazdasági munkát 10 nappal a határidő­­ előtt befejezi. A portáján lévő trágyát kihordja a szántóföld szélére. Vas Jancsi Károly már eleget tett ezévi vágómarha- és ser­tésbea­d­á­s­i­­ köt­el­e­zetts­égének. Valamennyi trágya már­­ k­int van a földjén. Kóshutás László sem maradt el a versenyben. Negyedévi ba­romfi. és tojásbeadási kötele­zettségének már eleget­ tett. Portájáról a trágyát már kihord­­ta a szántóföldre. A jó termés­ érdekében tavasszal feltrágyáz­­za az őszi vetéseket. Varga Albert versenyfelelős, a tavaszi A szécsényi gépállomás a gépjavítás kezdetén lemaradt a tervével. Rossz volt a munka­­szervezés, anyaghiánnyal küz­döttek és a meleg műhelyek is csak január elejére készültek el. Január 10-én csak egy traktor volt kijavítva. A gépállomás dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy feb­ruár 20-ig kijavítják a tavaszi mezőgazdasági munkához szük­séges gépeket. Segítették elha­­tározásukat a Salgótarjáni Acél­árugyár dolgozói és vezetői is. Az Acélárugyárból hat dolgozó jött a szécsényi gépállomásra. A közös eredmény az, hogy a gépállomás már teljesen felké­szülve várja a tavaszi munka beindulását. Lőkös András igazgató. A verseny élenjárója Molnár István elvtárs, a Sal­gótarjáni­­ Vasöntöde és Tűz­helygyár egyik kiváló sztahano­vista fémcsiszolója Hajas elv­társ csoportjában dolgozik. Pár­tunk III. kongresszusára ők is felajánlást tettek. Vállalták, hogy naponta 204 darab tűzhely alkatrészeinek a csiszolását vég­zik el. Az eddigi értékelések alapján a csoport vállalását 108—110 százalékban fogja tel­jesíteni. Molnár elvtárs, mint a csoport legjobb dolgozója, napi normáját mindig 200 százalé­kon felül teljesíti, van úgy­, hogy eléri a 350—380 százalékos napi teljesítményt is. Fegyelmezett és fő munká­jával példaképül áll dol­gozótársai előtt. Felhasználja minden tudását és munkaképes­ségét, hogy a csoport vállalását túl is teljesítse Nógrád megye dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták az MDP Központi Vezetőségének közleményét, melyben kon­gresszusi zászlót ajánlott fel a kongresszusi verseny győz­teseinek. A közlemény megje­lenése óta úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban még fokozottabb mértékben bonta­kozik ki a felajánlás, a kon­gresszusi versenyvállalás. Je­lenleg a megye területén több mint 30 ezerre tehető azok­nak a dolgozóknak a száma, akik különböző munkaterüle­ten harcolnak a szocialista kötelezettség vállalásaik tel­jesítéséért. A megyei pártbizottság, to­vábbi lelkes vállalások és fel­ajánlások tételére szólítja fel a bányák, gyárak, szocialista szektorok dolgozóit és közsé­gek dolgozó parasztjait. Se­gítsék elő a kongresszusi munkaverseny még szélesebb kibontakozását, a felajánlá­sok maradéktalan teljesítését, hogy a KV kongresszusi ver­seny­ zászlaját jó munkájukkal elnyerjék. A KV zászlajáért folyó ver­seny még szélesebb körű ki­bontakoztatása érdekében 5 megyei kongresszusi verseny­zászlót ajánl fel a MB azok­nak a bányáknak, gyáraknak, építőipari üzemek, valamint a mezőgazdaság szocialista szektorainak és községeknek, amelyek példát mutatnak a kongresszusi versenyzászló elnyeréséért folytatott harc­ban. A MB versenyzászlaját az a vállalat, vagy üzem nyeri el, bányászatban, gyáripar­ban, amely a legtöbb dolgo­zót vonja be a kongresszusi versenybe, ahol a legtöbben teljesítik vállalásaikat, ahol a legtöbb és legjobb minőségű terméket adják terven felül. A mezőgazdaságban­ az a gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetkezet, vagy köz­ség nyeri el, amely a tavaszi mezőgazdasági munkáját idő­ben, jó minőségben végzi el, és a begyűjtési adófizetési ter­vek teljesítésében, a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásában élenjár. Nógrád m­egye dolgozói számtalan esetben bebizonyí­tották hűségüket pártunk iránt. Nem volt még olyan kezdeményezés pártunk részé­ről, amelynek a megvalósítá­sáért vívott harcban megyénk dolgozói ki ne vették volna részüket. Ott voltak 191­9-ben, amikor védeni kellett a dicső Tanácsköz­társaságot. Ott vol­tak a Horthy-fasizmus idején, amikor életük kockáztatásá­val, sztrájkharcokkal megmu­tatták összeforrotságukat, a párt iránti hűségüket. Ott vol­tak az újjáépítésben, a dicső széncsatákban, amelyekkel ki­vívták az egész ország meg­becsülését. És itt vannak ma is, amikor nagy ügyünk a kor­­mányprogram­m megvalósí­tásáért vívott harcban egy­mással versenyezve érik el nagyszerű eredményeiket. A MB felhívja a megye minden dolgozóját, hogy vi­gyék győzelemre a kongres­­­­szusi munkaversenyt és ezzel segítsék elő nagy nemzeti fel­adataink végrehajtását. Előre a Központi Vezetőség versenyzászlajának elnyeré­séért! Salgótarján, 1954. márc. 1. A Magyar Dolgozók Pártja nógrádm­egyei bizottsága KHaSs harc Az őszi m­­unkák befejezée u­tán nehezen indult meg a gép* javítás a m­on­orai gépállomá­son. Későn jöttek be a gépek­ és az anyagbeszerzésben is hiányosság­­ mutatkozott. A jó felvilágosító munka «rechne» nye«éppen a gépállomás «folyta­tói a III. pártkongresszus tisz­­teletére nagyszerű felajánlást tettek. Kosik Ferenc párttag brigádjával vállalta, hogy feb­ruár 15-ig 1­2 drb főjavítást, 4 folyójavítást és egy karbantar­tást végez el. A brigád határidő előtt teljesítette vállalását. Téré ven felül még 1 ,gépet javítanak ki. De a pártonkívüli dolgozók is jól dolgoztak. Fazekas Gyula brigádja a vállalt 2 drb főjaví­tás* 6 folyójavítást befejezte ha*­táridő előtt. Hajdú József bri*­gád­ja­ 25 drb ekét javított meg, Oravecz­ Mih­ály pedig 19 drb tárcsa kijavítását vállalta brfe gátijával. Vállalásukat teljesí­tették. Ezek az eredmények arra ser­­kentik a­ gépállomás dolgozóit, hogy a tavaszi munkában is az első legyenek megyénkben. Kosik János A III. pártkongresszus tiszteletére már 2200 ekefejet gyártott tervén felül a Salgótarján­i Acélárugyár DISZ-brigádja A Salgótarjáni Acélárugyár acélöntödéjének és Gazdasági Szerszámgyárának DISZ fiatal­jai­­ elhatározták, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére I.­­negyedéves tervükön felül 3200 ekefejet gyártanak le a mező­­gazdaság megsegítésére, a Köz­ponti Vezetőség és a miniszter­tanács mezőgazdaság fejleszté­séről szóló határozat elősegíté­sére. A gyár DISZ-fiataljainak e vállalása azért is szép, mert a­z acélárugyár már hosszú évek óta nem gyártott, ekefejet, nem­­ volt formaszekrény, begyakor­lott dolgozó s nem egy kezdeti . .nehézséget kellett leküzdeniük az ifjúmunkásoknak, hogy ígére­tüknek eleget tehessenek. A mezőgazdaság megsegíté­sére a DISZ-fiatalok új brigá­dot szerveztek, s felvették az „Előre a mezőgazdaság fejlesz­téséért” brigád nevet. Tagjai 18—20 éves ifjúmun­kások,­­DISZ-tagok, akik alig egy-két leve íjség ipari tanulók voltak­ ,‘s ifja már­ nagyszerű, termelési eredményekről adhatnak szá­nést.. Princ Pü, Gréczi Lajos, Környei Pál, Babjak András, Szabó Géza az „Előre a mező­gazdaság­ fejlesztéséért” DISZ- brigád tagjai rendszeresen 16—, 18 ekefejet gyártanak le, mű­szakonként, terven felül. Ezek­nek az eredményeknek az eléré­sében nagy segítséget nyújta­nak Bódi János, Oravecz Ist­ván, Van­kó Mihály kikészít­ők is, akik gyors és selejtmentes munkájukkal segítik, hogy az ekefe­j ön­tvén­yek fol­yam­a­tosa­n kerüljenek a gazdasági szer­számgyárba további megmun­kálásra. Az „Előre a mezőgazdaság fejlesztéséért”” DÍSZ-brigád és a kikészítők jó munkája ered­ményeként március 1-ig a 3200 ekefej vállalásából már 2200-t el i­s készített, s a brigád­tagok most megfogadták, hogy már­cius 31-ig, az első negyedév vé­géig még további 1800-at gyár­tanak le. Ezzel eredeti vállalá­sukat módosítják, s összesen 4000 -ekéi etjét készítenek tervü­kön felül a mezőgazdaság meg­segítésére. BEGYŰJTÉSRŐL Mátraszele község lemaradt a j­­an­u­ár h­avi begyűj­tési tervi teljesítéssel. Tojásbeadási tervét 10, baromfibeadási tervét ugyan 100, de tejbeadási tervét csak 60 százalékra teljesítette a köz­ség. Hiba, hogy a községi tanács begyűjtési adminisztrátora feb­ruár 16-án még nem értékelte ki a január havi tervteljesítést, bár az állatbeadási kötelezett­­ség lebontását már elkészítette. Nem foglalkoztak megfelelően a termel­őkk­el és nem mozgósítot­­ták a tömegszervezeteket sem­i a begyűjtés sikeréért. Február 15-én volt ugyan gazdagyűlés, de itt, nem értékelték a begyűj* tési tervteljesítést. Helyes lenne, ha e tanács* elnök elvtárs a begyűjtési ad­minisztrátort havonta beszámol*­­tatná a begyűjtés állásáról, hogy ennek megfelelően tegyék meg az intézkedéseket, az olyan nők ellen, mint Tarják Miklós* né és Kazinczy Kató József, akik állatbeadási lapjukat azért nem írták­ alá, mert az elmúlt évi­ hátralékot áthozták az 1954. évre. Varga Albert versenyfelelős A munkásosztály segített A berceli gépállomás dolgo­­zói a gépjavítás folyamán nagy segítséget kaptak az ipari dol­gozóktól. A Duna-cipőgyár 5 tagú brigádja 2 drb. G-35-ös erőgép generálj­avítását végezte el. Vállalták, hogy március 6--ig még 3 álló traktort és X kéve­kötő-aratógépet kijavítanak. Csabai István kétszeres szta­­hanovista hegesztő, az Acél­árugyár dolgozója komoly se­gítséget adott a gépállomásnak. Homolya Ferencnek átadta a hegesztés legkorszerűbb mód­szerét és ma már a berceli gép­állomáson is így folyik a mun­ka« jj

Next