Szabad Nógrád, 1955. augusztus (11. évfolyam. 60-68. szám)
1955-08-06 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ! MDP NÓGRÁDMEGGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 61. SZÁMD ÄRA: 50 FILLÉR 1955. AUGUSZTUS 6. Gyorsítsuk a gabonabetakarítást, induljon meg minden cséplőgép! A gyakori nyári esőzések nagyon megnehezítik az aratás befejezését, a gabona szérűre való hordását és a cséplési munkát. Az aratni való gabona alig néhány száz hold. Ez a mennyiség azonban nem becsülhető le! A kombájnok és aratógépek kapacitásának teljes kihasználására, a dolgozó parasztok összefogására van szükség, hogy a kedvező időt kihasználva nagyobb szemveszteség nélkül befejezzük ezt a munkát. Tehát nagy felelősség hárul a gépállomásokra — elsősorban a kisterenyei és karancskeszi gépállomásokra,a községi pártszervezetekre és tanácsokra, amelyek irányítják és szervezik ezt a munkát. A tanácsok szervező munkája terjedjen ki a kétlakiak felé is, mert itt van a legnagyobb elmaradás. Az időjárás okozta nehézségek legyőzésének meg van a módja! A mostani esős időben a gabona a legnagyobb kárt a keresztekben szenvedheti. Az asztag már nagyobb biztonságú a nedvesség ellen. De lehet-e nedves kévéket osztagolni? Igen. Ennek is megvan a módja. Jó módszer a nedves keresztek szétrakása és a nedves kévék sátorba állítása. Hogy hány keresztet bontsunk meg, azt a rendelkezésre álló fogaterő és az aznapi időjárás határozza meg. Amikor egy-egy táblán, vagy parcellán megraktuk a szekeret, a következő fordulóra szállítás végett annyi keresztet bontsunk meg, amennyit a következő fordulóval el tudunk vinni. Ha száraznak mutatkozik az időjárás, esetleg többet is. A legjobb módszer azonban a kévékben való szárítás. Ahhoz, hogy asztagot rakjunk, be is kell hordanunk! Éppen ezért minden lehető időt, ha kell éjjel is, minden esőszünetet ki kell használnunk a hordásra. Megyénkben még van mit hordani. Hisz bármerre járunk, mindenütt látni gabonakereszteket. A behordásnak még az 50 százalékánál sem tartunk. S ez még csak fokozza azt a veszélyt, hogy sok gabonánk megy kárba. Ezt pedig nekünk meg kell akadályozni! A tanácsokra és pártszervezetekre vár az a feladat, hogy megszervezzék a kölcsönös segítségnyújtást. Elevenítsék fel azt a jó, régi magyar szokást, hogy a dolgozó parasztok hárman-négyen összeállnak és így segítik a gabona szévé>*e való behordást. Hiszen a legtöbb helyen több parcellában varrnak a dolgozó parasztok földjei és így egy-egy dolgozó paraszt két-három napig is elbajlódik a behordással, ami azt jelenti, hogy a gabona ugyanennyi ideig vár az asztagolás befejezésére és így még fokozódik a szemveszteség. Ezért kell megszervezni a lehető legtöbb helyen, a lehető leggyorsabban a dolgozó parasztok összefogását, a kölcsönös segítségadást. A termelőszövetkezetek, amelyek befejezték az aratást, hordást és a cséplést, segítsék ki az igával nem rendelkező egyénileg dolgozó parasztokat. S ezt lehet alkalmazni fordítva is. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek igaerőhiánnyal küzdenek, vegyék igénybe a gépállomások vontatóit, hogy mielőbb biztos helyen, az asztagba legyen a gabona. Hogy a termelőszövetkezetek példásan, veszteség nélkül teljesíthessék a feladatot, ezért a tanácsok és a gépállomások felelősek! Nagyot lendíthet a munkán a kombájnok beállítása is. A cséplőgépeken kívül használjuk fel a földek végébe rakott asztagok elcséplésére a kombájnokat és ahol a talaj megengedi, csépeljünk asztagból kombájnokkal. Az is helyes, ha nem hordunk minden gabonát egy asztagba, hanem több helyen rakunk asztagokat, a földek végén, mert ezzel megrövidítjük a hordás útját. A kombájnok itt is jó munkát végezhetnek. Nem kisebb jelentőségű követelmény a rendelkezésre álló cséplőgépek erejének teljes kihasználása. E téren még súlyos hibák vannak, amelyért a gépállomások igazgatói és a megyei mezőgazdasági igazgatóság felelős! Termelőszövetkezeteinkben, falvainkban már 249 darab cséplőgépnek kellene dolgoznia. Ehelyett csak 140 darab gép csépli a gabonát. Egyes gépállomási vezetők arra hivatkoznak, hogy lassú a behordás és esik az eső. Tény az, hogy azért nem vezényeltek ki valamennyi gépet a szérükre, mert fontosabbnak tartották a tarlóhántást. A tarlóhántás is fontos, de ez nem lehet elfogadható érv, amelyért el kellett hanyagolni a gabonacséplés teljes ütemű beindulását. A tarlóhántást és a gabonacséplést egyidőben is lehet s kell végezni. Csak rendet kell teremteni a munkaszervezettség terén. Most az a legsürgősebb feladat, hogy minden cséplőgép teljes erővel dolgozzon. Tanácsainkon a felelősség, hogy ezekben az órákban a cséplésre minden alkalmas pillanatot felhasználjanak és feleslegesen sehol se huzassák ide-oda a cséplőgépeket. A munka fontosságát, sürgősségét meg kell értetnünk a cséplőgép felelős vezetőkkel és cséplőmunkacsapatokkal. Hiszen az ő munkájukon múlik, hogy a legkevesebb szemveszteséggel, a legrövidebb idő alatt zsákba és a magtárba kerüljön a gabona. A tanácsok és a helyi pártszervezetek vezetői úgy szervezzék meg a cséplőcsapatok versenyét, hogy az a napi tervek túlteljesítését és a szemveszteség elkerülését eredményezze. A cséplőgép felelős vezetők vegyenek példát Szeles János szécsényi traktoristától, aki 1070-es cséplőgépével 1774 mázsa gabonát csépelt el. Ez az eredmény már nem egyedüli a megyében. A cséplőgépvezetőkben, a cséplőmunkacsapatokban meg van az az erős elhatározás és lendület, hogy minden nap túlteljesítsék a cséplési tervet! Hordani és csépelni kell! Ezért ezekben a napokban álljon csatasorba minden mezőgazdasági dolgozó, minden pártszervezet, minden kommunista, szedje össze szervezőképességét és tapasztalatát minden tanácsszerv, a megyétől a községekig, mozgósítsák gépi erőiket gépállomásaink és állami gazdaságaink. A legnagyobb erőfeszítéssel dolgozzanak a begyűjtőszervek. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha nyugodt, megfontolt irányítással, a helyileg legalkalmasabb módszerek felhasználásával, minden erő összefogásával azon dolgoznak, hogy gyorsan és veszteségmentesen a magtárba jusson az életet adó gabona! MAI SZÁMUNKBÓL: A szabadpiacról. (2. o.) — Lépjünk tovább, szalmatercsi elvtársak. (3. o.) — Emlékezés Hirosimára. (4. o.) Élő, eleven életet a Népfront bizottságokban. (5. o.) — Rádió, vasárnapi fejtörő. (6. o.) Megérkezik a magtárba a tolmácsi Szabadság TSZ gabonája. v>no(»gy)orofX5r>no0OO00OO0CX»CO00O3Q000000000)00000000000O00000000eXXXXX?000000000(XO0000 AIEV&EJV ERŐT A Ma már csak itt-ott találunk megyénk területén aratatlan gabonatáblákat. Falvainkban megindult a hordás és a cséplés, mégis vontatottan halad az esőzés és a behordás miatt. A gabonakeresztek 40—50 százaléka még kint van a szántóföldeken. Ahol a hordás lassan halad, mint a salgótarjáni járás községeiben, ott leggyakrabban az esőre hivatkoznak. „Sok az eső, nem lehet hordani” — mondják. Ez igaz, és rendkívül káros és helytelen, hogy az esőzések tétlenségre kárhoztatják a termelőket. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a gabonabetakarítás meggyorsítása érdekében. A beázott keresztek könnyen megdohosodnak, kicsiráznak. Ezt pedig egyetlen gazda sem néz HEHORDÁSRAI heti tétlenül. A megázott gabonakereszteket eső után azonnal szét kell rakni és megszárítani, majd a megszáradt gabonát azonnal asztagba hordani. A hordást úgy tudjuk meggyorsítani, ha háromnégy gazda összefog és fogataikkal egyik nap az egyiknek, másik nap a másik nap a gabonáját hordják be a szérűre. Minden községi tanács feladata megszervezni és mozgósítani dolgozó parasztságunkat a hordás gyors befejezésére. A termelőszövetkezetek vegyék igénybe a gépállomás vontatóit, teherautóit és azok segítségével fejezzék be minél hamarább a behordást. Ez a legsürgősebb tennivaló annak érdekében, hogy biztonságban legyen minden szem gabona. NYOLC MÁZSA BÚZÁT ADOTT EL AZ ÁLLAMNAK Megindult a cséplés a pásztói járás Ecsig községében is. Már az első napon megmutatkozott, hogy az idén jó termést takarítanak be a falu dolgozói. Csonda József hat holdas dolgozó parasztnak például 2 holdon 24 mázsa búzája termett. — Van miből teljesíteni a beadásom, — mondja Csonda gazda a begyűjtőhelyen. — Jól fizetett a búzám a beadáson felül még 8 mázsát adok el az államnak. Nagy szükségem van a pénzre, az állam pedig jó árat fizet érte, 280 forintot ad mázsájáért és itt a helyszínen átveszi. Nem kell vele kilométerekre a piacra menni és napokat tölteni az eladásával. A 8 mázsa búzáért 2240 forintot kapok, amiből felruházkodom ;;; Híradás a gabonabetakarításról A nyári munkák élenjárói AZ IFJÚSÁGI CSÉPLŐMUNKACSAPATOK egyre élénkülő versenyében Rácz Lajos munkacsapata áll az élen. Ők a Szécsényi Gépállomás 1070-es gépével eddig 1774 mázsa gabonát csépeltek el. Második helyen áll Gyetvai István munkacsapata. Ez a munkacsapat 1449 mázsát csépelt el, szintén a Szécsényi Gépállomás körzetében. Harmadik Bálla Sándor cséplőcsapata 1364 mázsás teljesítéssel. Az esős időjárás ellenére ifjúsági cséplőcsapataink mindent megtesznek, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el a verseny során. AZ ARATÓGÉPPEL dolgozó traktorvezetők közül legjobb eredményt Bódi János, az Erdőkürti Gépállomás dolgozója érte el. Aratógépjével 142 holdat aratott le, második Schmidt József, a Tolmács Gépállomás traktorvezetője 134 holdas teljesítménnyel. A KOMBÁJNOSOK versenyében Zsiros József, az Erdőkürti Gépállomás kombájnosa 144 holdnyi, 15 vagonos teljesítményével az első. Második Szabó Sándor, szintén az Erdőkürti Gépállomás kombájnosa 134 holdnyi és 14 vagonos eredményével. 122 holdon 13 vagon gabonát aratott le a harmadik helyezett Kovács István, a Szécsényi Gépállomás kombájnosa. A BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN a rétsági járás 10,78 százalékos gabonabeadással első a járások között. A cséplés megkezdésétől 16 vagon búzát és 12 vagon árpát adtak be a járás dolgozói. Második a szécsényi járás 10,77 százalékos teljesítménnyel. Ebben a járásban 480 dolgozó paraszt fejezte be a cséplést és a jelentés napján csak két dolgozó paraszt volt hátralékos. Harmadik a balassagyarmati járás 6,5, negyedik a salgótarjáni járás 5,3 és ötödik a pásztói járás 3,1 százalékos gabonabeadással. Sok a hátralékos a pásztói járásban, ahol a jelentés napján még hat dolgozó paraszt nem teljesítette államiránti kötelességét. A járási és falusi begyűjtési szervek hassanak oda, hogy minden gazda, a cséplőgéptől azonnal teljesítse kötelezettségét, ne legyen hátralékos egy járásban sem! Az aratással egyidőben megindultak A tarlóhantas és a MÁSODVETÉS munkálatai. Az aratás már befejeződött, de a másodvetések területe még mindig nem kielégítő. Termelőszövetkezeteink a tervezettnek még csak a 43,5 százalékát, az egyéniek pedig 29,3 százalékét vetették be másodnövénnyel. A járások között folyó másodvetési versenyben a rétsági járás termelőszövetkezetei az elsők. Itt végeztek a legtöbb másodvetést: a terv 60,8 százalékát. Második a pásztói járás, harmadik a balassagyarmati járás, negyedik a salgótarjáni járás és az utolsó a szécsényi járás. A tarlóhántást mindenütt haladéktalanul el kell végezni A Minisztertanács határozata az 1955. évi aratási és cséplési munkákról kimondja, hogy „A gabonafélék aratását és az ezt követő tarlóhántást — kivéve a futóhomokot — összefüggő munkafolyamatnak kell tekinteni és az aratás befejezésével a tarlóhántást mindenütt haladéktalanul el kell végezniEnnek ellenére megyénk területén még mindig lassan halad a tarlóhántás. A jobbágyi Ű Otthon Termelőszövetkezet_ ben például a kombájnnal learatott területről még nem hordták le a szalmát. Így a kupacok akadályozzák a traktor munkáját. A rossz munkaszervezés akadályozza a tarlóhántás gyors elvégzését. A járások közül a pásztói járás termelőszövetkezetei végezték a legtöbb tarlóhántást, mintegy 800 holdon. Legkevesebbet a salgótarjáni járás 160 holdon. Sok termelőszövetkezetben még mindig nem értik meg a tarlóhántás jelentőségét. Pedig a tarlóhántással irtjuk a gyomot, elősegítjük a talajélet kifejlődését, és az őszi talajművelés alapjait rakjuk le. Az idei tavaszon sokan meggyőződhettek a tarlóhántás előnyeiről, amikor a múlt évben gondosan előkészített földeken a szárazságban is üdén díszlett a növény. Sok termelőszövetkezetben és egyéni gazdaságban legtöbbször ekével törik fel a tarlót, és azt gondolják elvégezték a tarlóhántást. Pedig tévednek. Ha a felszántott területet nem hengerezik meg, munkájuk, csak félmunka lesz. Az elkövetkező időben minden termelőszövetkezet használja ki maximálisan a gépállomás gépeit. Fordítsanak nagyobb gondot a tarlóhántás minőségére, hengerezzék meg a felszántott területet, mert jó munkával a jövő évi nagyobb termést biztosítjuk. A vándorzászlók nyertesei Augusztus 20 tiszteletére indított munkaverseny egyre szélesebb méreteket ölt a mezőgazdaság területén is. Tereske község versenyfelhívásához csatlakozó községek igyekeznek a versenypontokban lefektetett feladatokat végrehajtani. A községek közötti versenyben ezen a héten Őrhalom község került az élre, ahol a dolgozók példásan végrehajtották az aratást, behordást és a cséplés után már teljesítik az állam iránti kötelezettségüket. De nem maradnak el a tarlóhántás és a másodvetéssel sem. A járások közötti versenyben ezen a héten legjobb eredménnyel a balassagyarmati járás dolgozott. A termelőszövetkezetek közötti versenyben első helyet a dejtári József Attila Termelőszövetkezet biztosította magának. A gépállomások közötti versenyben első helyre az erdőkürti gépállomás került. Munkájának elismeréseképpen a megyei tanács végrehajtó bizottsága erre a hétre vándorzászlóval tüntette ki. Jó volt a termés - bőven jut a munkaegységre A tolmácsi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai jó munkát végeztek az aratásnál és cséplésnél. Most vasárnap már az utolsó kévéket engedték a cséplőgép torkába. A termelőszövetkezet azonnal a cséplőgéptől teljesítette beadási kötelezettségét és nagy mennyiségű kenyérgabonát adott el szabadáron az államnak. Kiderült a cséplés alkalmával, hogy őszi árpából 13 mázsa, tavaszi árpából és őszi búzából 12 és fél, tavaszi búzából 9,9, rozsból pedig 11,14 mázsa volt a holdankénti termésátlag. Így aztán nem csoda, hogy a kötelezettségek teljesítése után is bőven jut gabona a tsz tagjainak! Botlik János elnök úgy számítja, hogy az idén 3,5 kilogramm búza esik majd egyegy munkaegységre. Tavaly csak 2,60 kilogrammot tudtak adni búzából munkaegységenként. Vasárnap, munka közben, váratlan vendégek érkeztek a termelőszövetkezetbe. A rétsági népi zenekar jött, hogy ajándéknótával köszöntse a szorgalmas, fáradhatatlan osztagokat. A rögtönzött kis ünnepségen először Csáthi elvtárs, a községi pártszervezet titkára üdvözölte az aratás és cséplés élharcosait, majd megszólaltak a hegedűk... A község egyénileg gazdálkodó dolgozói is tanúi voltak a Szabadság TSZ köszöntésének. Az egyéniek közül többen megjegyezték, hogy a tsz méltán érdemli meg az elismerést, mert gyorsan és jól végezte el az aratást, cséplést, sőt egy-két nap múlva már a tarlóhántást is befejezik a tagok, akik mindent elkövetnek azért, hogy a jövő évi termés még bőségesebb legyen mint az idei. Paulinyi János Rétság