Szabad Nógrád, 1955. november (11. évfolyam. 86-94. szám)
1955-11-02 / 86. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 SZABAD Am MDP NÓGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1955. NOVEMBER 2. KÖZÖS ÜGYÜNK ÖNZETLEN ELŐMOZDÍTÓI • A kommunista sajtó — a nép sajtója. Az ország ügyeiről, a dolgozó emberek örömeiről, gondjairól ír, őszintén, nyíltan, felelősségteljesen, úgy, hogy minden sorával a nép érdekeit, a párt által kitűzött célok megvalósítását szolgálja. S a dolgozók, akikhez a lapok szólnak, nemcsak olvassák az újságokat, hanem maguk is írnak azokba, közreműködnek a szerkesztés munkájában. Sajtónk demokratizmusának a néppel való teljes eggyéforrottságának egyik legékesebb bizonyítéka, hogy évenként ezer meg ezer munkás, paraszt és értelmiségi levelező írásai jelennek meg újságainkban. Lapunk munkáját is népes levelezőgárda segíti. Abban, hogy a Szabad Nógrád rendszeresen hírt tud adni a megye falvainak életéről, legfrissebb eseményeiről, hatalmas része van a nőtincsi Kuris Gábornak, a felsőpetényi Vidovszky Andrásnak, a maconkai Urbán Bélánénak és sok-sok levelezőtársuknak, akik napi nehéz munkájuk után is találnak időt és módot rá, hogy tollat fogjanak s beszámoljanak mindenről, ami lakóhelyükön történt. Még nagyobb jelentőségük van a bíráló leveleknek. Panaszos levelek, közérdekű bejelentések alapján igen sok olyan hiba került már nyilvánosságra, amely a fejlődést akadályozta; számtalan esetben történt meg, hogy az ilyen levelek nyomán sikerült orvosolni a bajokat. A levelezőmozgalom tehát — amely lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók kerülőút nélkül, közvetlenül forduljanak észrevételeikkel a párthoz és az irányító szervekhez — egyik fontos formája, megnyilvánulási módja a dolgozók építő bírálatának. A pártsajtónak megtisztelő feladata, hogy levelezőinek táborát egyre bővítse, a levelezőmozgalmat féltő gonddal ápolja, fejlessze. Ehhez elsősorban a bírálat nyugodt, zavartalan lehetőségét kell biztosítani. Nincs nagyobb ellensége a levelezőmozgalom fejlődésének, mint a kritika elfojtása, a hibákat feltáró levelezők megfélemlítése! Törvényeink, pártszervezeteink és hatóságaink szigorúan őrködnek a bírálat jogának sérthetetlensége felett, ennek következtében ma már alig-alig fordul elő, hogy bármelyik üzem, intézmény vezetősége megtorlással kísérelje meg a bírálók elhallgattatását. De a kritika elfojtásának burkoltabb módszereivel még találkozunk. Ilyen esetekben mind a sajtónak, mind a pártszervezeteknek kötelességük, hogy leleplezzék a visszaéléseket s megvédjék a levelezőt mindenfajta támadástól. Nem kevésbé fontos a panaszos levelek, kérelmek gyors, alapos kivizsgálása és ha azok helytállóak, megfelelő elintézésük. S ez nemcsak a sajtóra vonatkozik, hanem minden olyan szervre, amelyik a dolgozóktól kap bejelentéseket. Ezen a téren még igen sok tennivalónk akad. Éppen a szerkesztőséghez érkezett panaszok kivizsgálása során tapasztalható, hogy számos hivatalban kevés gondot fordítanak a panaszok tanulmányozására, kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy a sajtónak segítsenek, megfelelő felvilágosítást adjanak eg?y-egy panasz ügyében. Előfordul, hogy csak hetek múlva válaszolnak a kivizsgálás érdekében feltett kérdésre, ráadásul gyakran semmitmondóan, kitérően. Más esetekben megtörténik, hogy a lap közli a levelezők jogos bírálatát, de azok, akiknek orvosolniok kellene a hibákat, nem figyelnek fel a cikkre s elmulasztják az intézkedést. Ez a magatartás, a dolgozók panaszának ilyen semmibevevése, pártszerűtlen és káros, az újságnak keményen fel kell lépnie ellene. De ezen túlmenően szükséges az is, hogy a hibát elkövető hivatal kommunistái a taggyűlésen is felelősségre vonják azokat, akik elhanyagolják a panaszok intézését. Helyes lenne, ha az üzemi és hivatali pártvezetőségek időről-időre ellenőriznék, hogyan foglalkoznak náluk a közérdekű bejelentésekkel, s megfelelő segítséget adnak-e a sajtónak a levelek kivizsgálásához. Sűrűbben kellene ilyen irányú ellenőrzést gyakorolniok a falusi, községi pártbizottságoknak is, mert bizony sokhelyütt a tanácsnak még nem a legerősebb oldala a panaszok orvoslása. Szerkesztőségi gyakorlatunkból példaként állíthatjuk hivatalaink elé a miskolci Autóközlekedési Igazgatóságot. A Szabad Nógrád elég sok panaszt közölt már a MÁVAUT munkájával kapcsolatban. Levelezőink többször megbíráltak egyes menetrendi fogyatékosságokat, helytelenül viselkedő kalauzokat stb. Ahányszor egy-egy ilyen levél megjelent, hamarosan megérkezett rá a főigazgatóság válasza. Ebben megírták, hogy a levél nyomán vizsgálatot indítottak s közölték, mi lett annak eredménye. Ami pedig a legfontosabb: a válasz minden esetben tartalmazta, hogy milyen intézkedést hoztak, hogyan javították meg a munkát a bírálat alapján. Ez a helyes mód, ez a követendő példa arra, hogyan működjenek együtt a sajtó és a hivatalos szervek. Ez a fajta együttműködés a bírálat termékeny kibontakozásához, a levelezőmozgalom fejlődéséhez s ami ettől elválaszthatatlan, a munka megjavulásához vezet. Újabb meg újabb levelezőket megnyerni — szép és nagy feladat. De nem szabad mellette egy pillanatra sem megfeledkezni a levelezők neveléséről. A kommunista újságnak sokoldalúan kell ezt elvégeznie. A levelekre küldött válaszokat, a személyes beszélgetéseket, a levelezői értekezletet mind-mind fel kell használni arra, hogy a levelezők egyre tisztábban lássák a legfontosabb kérdéseket, ezáltal még csírájában felismerjék munkahelyükön az újat, az előremutatót, s így idejében felhívják arra a nyilvánosság figyelmét, ugyanakkor észrevegyenek mindent, ami a fejlődés útjában áll. A levelezőmozgalom fejlesztéséért tehát sokat kell tenniök mind a sajtó munkatársainak, mind a pártszervezeteknek, továbbá az irányító szervek, az üzemek és hivatalok vezetőinek. Vezessen bennünket ebben a gyönyörű, közös munkában a szeretet. Szeretet a dolgozók iránt, akiknek levelezési munkája fényes bizonyítéka annak, hogy az ország igazi gazdáinak tudják magukat — és nagy szeretet a nagy cél: a szocializmus építése iránt. Mert aki a levelezőmozgalom fejlődését, s ezzel a bírálat kibontakozását, a sajtó hatóerejének fokozódását szolgálja bármilyen apró, hétköznapinak látszó cselekedettel is, az ezáltal a szocializmus építését is sietteti! MAI SZÁMUNKBÓL: Több felelősséggel foglalkozzunk a munkaversennyel (2. old.) Hírek a tsz-ek zárszámadásáról (3. old.) Gondolatok a Bartók-emlékünnepélyről (4. old.) A tények erejével magyarázzuk a békeharc és saját munkánk összefüggését (5. old.) Sport, totó-tájékoztató (6. old.) Hesz Mihály egyéni gazda hozzászól a megyei béketalálkozó beszámolójához ■ . ...... t I [UNK] A gyarmati járás az élen a kenyérgabona-vetésben A november 7-e tiszteletére indított gabonavetési versenyben mind nagyobb eredmények születnek. A Statisztikai Hivat burgonya betakarítása is nagy ütemben halad. Legjobb eredményt a szécsényi járás érte el, ahol már 90 százalékban betakarították a burgonyát. Gyenge a betakarítás üteme a salgótarjáni járásban, ahol még csak 24 százalékra végezték el a burgonya betakarítását. A cukorrépa szedésénél a legjobb eredményt a salgótarjáni járás érte el 75,8 százalékos teljesítéssel. Második adal jelentése alapján a kenyérgabonavetésben a járások sorrendje a következő: pásztói járás 52, míg utolsó a balassagyarmati járás 46,8 százalékkal. Nagy az elmaradás a kukorica törésénél. A dolgozó parasztok többsége még mindig halogatja a törést. Azok a gazdák viszont, akik már letörték a kukoricát, nem iparkodnak a kukoricaszár levágásával. A járások közül a legjobb eredményt a salgótarjáni járás érte el, legnagyobb az elmaradás a balassagyarmati járásban. 1. Balassagyarmati járás 15 százalék, 2. Rétsági járás 63 százalék, 3. Szécsényi járás 50 százalék, 4. Pásztói járás 43 százalék, 5. Salgótarjáni járás 42 százalék. Újabb munkasikerekkel köszöntjük november 7-ét KI LESZ A GYŐZTES ?... Izgalmas vetélkedés a November 7 akna rímért Már csak néhány nap van hátra november 7-ig, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójáig. Szénmedencénk aknaüzemei között élénk vetélkedés indult a salgói bányászok felhívása után, akik azt javasolták, hogy a november 7-ig legjobban teljesítő aknaüzem abban a megtiszteltetésben részesüljön, hogy felvehesse a November 7. akna címet. Ebben a küzdelemben első helyre kerülni nem kis feladat. Kezdetben a versenyt elindító salgói bányászok jártak az élen, s bár még ma is jóval 100 százalékon felül teljesítik havi esedékes tervüket, mégis a ranglista ötödik helyezettjeként tartják nyilván őket. A nemes vetélkedések során azóta több aknaüzemünk az élre tört és október 31-én az alábbiak szerint alakult a verseny állása. A November 7 akna címért folyó verseny az eredmények ilyen alakulása ellenére nem dőlt még el. Alkotmány akna dolgozói és a gátibányaiak nem egy alkalommal értek el olyan meglepetéseket, amelyikre a szénmedencében kevesen számítottak. A mátranováki bányászokat megyeszerte úgy ismerik, mint a legkomolyabb vetélytársakat. A műszaki vezetők kellő támogatásával ebben a versenyben is elsők lehetnek még. Vannak azonban olyan aknaüzemek is, amelyek szintén csatlakoztak ehhez a versenyhez és ennek ellenére súlyosan lemaradtak adott szavuk valóraváltásában. A tordasi bányászok október 31-ig mindössze 53,8 százalékra teljesítették esedékes havi tervüket. A pécsházaiak 78,8, a Duclos aknaiak 79, a kányásiak 77,9, Tiribesi üzem dolgozói pedig mindössze 86,1 százalékos eredményt értek el a verseny eddigi során. Kétségtelen, hogy ezek az eredmények nem elegendőek ahhoz, hogy akár Szeptember 6 akna, akár Alkotmány vagy Gáti üzem dolgozóival egyenrangú vetélytársnak mondják magukat. S ha már nem is tarthatnak számot arra, hogy fölvegyék a November 7 akna címet, ezeknek az aknaüzemeknek is arra kell törekedniük, hogy a november 7-ig hátralévő napokban szépítsenek eddigi eredményeiken. November 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója nem lehet közömbös egyetlen egy dolgozó részére sem. Az elmaradó üzemekben kövessék ez élenjárókat. Hányáson például Oláh Pál csapata átlagosan 14, 8 százalékos eredményt ért el, s bármilyen kemény, megfeszített munkát végeztek is, a többi csapatok alacsony teljesítménye folytán aknaüzemüket az elmaradók sorába kellett sorolni. A ménkesi bányászok kövessék Fekete József és Bakos István elvtársaik csapatait a nagybátonyiak Sólyom István és Bakos József csapatainak élenjáró és lelkiismeretes munkáját. A termelőcsapatok munkája azonban csak akkor járhat eredménnyel, ha a műszakiak részéről is minden segítséget megkaptak, biztosítják számukra a szükséges munkahelyeket, üres csilléket és lehetővé teszik a kitermelt szén folyamatos és zökkenőmentes elszállítását. Vájárok, szállító munkások, aknászok és bányamérnökök, fel hát a nagy küzdelemre! A közös erőfeszítésnek még mindig megvolt az eredménye. Most az október 31-től megtartandó forradalmi héten közös erővel és egy akarattal harcoljanak az adott szó valóraváltásáért, a bányászbecsületért. 1. Szeptember 6. akna 115,9 2. Alkotmány akna 108,8 3. Gáti akna 105,6 4. Szorospatak Északitáró 102,1 5. Salgó 101,9 6. Pálhegy I. 101,5 7. Pálhegy II. 100,8 százalékkal. Párosverseny Pálhegy I. és Pálhegy II. között (Tudósítónktól.) A Pálhegy II. üzem dolgozói az év elejétől kezdve közel 10 000 tonna szenet termeltek tervükön felül. Októberi tervüket is 105,5 százalékra teljesítették. Az eredmények főleg abból adódtak, hogy a versenyt és a versenyszellemet — kisebb hibáktól eltekintve — elég jól ápolták. Jól folyik a november 7-re beindult verseny is. A dolgozók sorra túlteljesítik vállalásaikat. Csata István 9 tagú frontfejtőcsapata a vállalt 47 tonna szén helyett 509 tonnát teljesített, így csaknem fölzárkózott Kaposvári Ferenc elővárosban dolgozó csapatához. Hasonló eredményeket ért el Kővári József 15 tagú festési DISZ-brigádja is, amely a nagymérvű főtevíz ellenére is 116,5 százalékos teljesítményt ért el az októberi hónapban. Most azért harcolnak, hogy elnyerjék a Szakma kiváló dolgozója címet. Ez az üzem párosversenyben dolgozik testvérüzemével, a Pálhegy II. aknával. A legutóbbi kiértékelés szerint a Pálhegy I. akna vezet 0,8 százalék előnnyel. A harc azonban még nem dőlt el, s napról napra fokozódik a vetélkedés az elsőségért. Megállják helyüket a nováki aknamélyítők A mátravidéki új altáró 90 méter hosszú szakaszát az Északmagyarországi Aknamélyítő Vállalat dolgozói és a mátranováki üzem átadott legjobb dolgozói falazattal építik ki. A munka, amelyet ezek a dolgozók a 90 méter hosszú falazat jó kiépítése érdekében végeznek, igen nehéz és nagy lelkiismeretességet követel. Ugyanis a külszínhez közel a patakmedertől egy méterre dolgoznak és ez a terület teljesen laza, iszapos homokrétegből áll. A befolyó iszap és a nagy tömegben betörő talajvizek rendkívül nehézzé teszik a falazatépítők munkáját. Egy műszak alatt a vízmentes ruhát is töbször kell cserélniük és igen pontosan, figyelmese, nagy óvatossággal kell dolgozniuk. Az aknamélyítő vállalat és a mátranováki üzemtől idetelepített kiváló dolgozók ilyen nehéz körülmények között is dícséretreméltó odaadással, nagy munkakedvvel harcolnak feladataik megvalósításáért, mert tudják, hogy ez a föltárás biztosítja Mátranovák bányászainak 20—30 éves jövőjét. Révfalvi János főmérnök Méltóan készülnek november 7-re... (Tudósítónktól.) A Bányagépgyár görgő-üzemének dolgozói már október 26-án teljesítették vállalt kötelezettségüket. Újabb vállalásuk szerint a hátralévő napokban további 600 darab 800-as görgőt készítenek terven felül. A görgőüzem jó munkáját nagymértékben elősegítette, hogy Cserháti Antal művezető fáradtságot nem ismerve, felvilágosító szó segítségével igyekezett meggyőzni a dolgozókat vállalt kötelezettségük teljesítésének jelentőségéről. Cserháti elvtárs a szakmunkások nevelésére is nagy gondot fordít. Kovács Tibor betanított gépmunkás, alig pár hónapja került a görgőüzemihez, s művezetőjétől kapott segítség folytán ma már mint a szakma kiváló dolgozója segíti a görgőüzemre háruló feladatok sikeres megoldását. Új technológiával készítik a poharakat A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói az év eddigi időszakában nagy lelkesedéssel, igazi versenyszellemben dolgoztak. Jó munkájuk során már eddig több mint 20 napos előnyt szereztek az egész évre szóló tervük teljesítéséért folyó harcban. Most, a november 7-e méltó megünneplése újabb lendületet adott munkájukhoz. A gyár brigádjai szinte kivétel nélkül párosversenyre keltek. Schrenk Ferenc brigádja Bauer Gusztáv brigádját szólította versenyre, de az I-es fazekas kemencén minden brigád választott magának egy-egy azonos képességű versenytársat. Most ezek a brigádok napirenden egymást múlják felül és harcolnak ki jobbnál-jobb eredményeket. A Salgótarjáni Üveggyárban ugyancsak ezekben a napokban fejeződtek be a pohárgyártás új technológiai eljárásának kísérletei. Eddig a kemencéből kikerülő poharakat hűtőszalagon továbbították, átnézték, majd lepattintották róla a fúrásnál keletkező sapkát. A pohár útja innen a korongos csiszolóba vezetett, ahol három művelet után a beégető gépnél vált készáruvá. Most az országban elsőnek a Salgótarjáni Üveggyár kezdte meg a huta kész poharak gyártását. Az új eljárás lényege, hogy a kemencékből kikerülő pohárból a kemence mellett elhelyezett pohárszúró automatagép három művelet kihagyásával egyszerre két terméket ad. A gyár szakemberei pedig az új technológiai eljárással mintegy 10 százalékkal csökkentik az eddigi igen magas selejtszázalékot, ezenkívül tartósabb lesz a pohár és nem csorbul olyan könnyen, mint a régebbi művelet után. A november 7-i versenyben még csak kétdecis vizespoharakat gyártanak ezzel az új módszerrel, de az ötéves terv első évében már a többi poharakat is ezzel az eljárással készítik.