Szabad Nógrád, 1956. január (12. évfolyam. 1-8. szám)

1956-01-04 / 1. szám

V«IG PROLETÁRJAI egyesüljetek* f j -jlN* ARAD Ná mdp nógrádmegyei pártbizottságának lapja XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1958. JANUÁR 4. Újabb, nagyszerű tervek útján gyárnak pedig mintegy 1000 tonnával nő az exportterve. Tudjuk, hogy ezek a felada­tok nem lesznek nehézségtől mentesek. Sok nehézséggel kell megküzdenünk, am­íg ezek a nagyszerű tervek valóra vál­nak. Nehéz küzdelmek előtt ál­lunk, de ha a kitűzött célok megvalósulnak, mert mint az ország többi becsületes dolgo­zói, megyénk szorgalmas mun­kásai is így akarják ezt. De i02 á tehetjük azt is: felada­tainkat meg tudjuk oldani, mert az eddigieknél jóval na­gyobb és egyre bővülő erőfor­rások állnak rendelkezésünkre. Hogy az új tervévben mun­kánkat siker koronázza, egy pillanatra sem szabad megfe­ledkeznünk pártunk Központi Vezetőségének 1955. novemberi határozatáról. Ez a határozat világosan megmutatja a köve­tendő utat, amely ipari terme­lésünk további megjavításához, a műszaki színvonal emelésé­hez vezet. Nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a munka termelékenységének emelke­dése dönti el a termelés növe­kedésének, a népjólét fokozásá­nak ütemét. S, hogy a terme­lékenység emelkedését biztosí­tani tudjuk, elengedhetetlenül fontos, a dolgozó és vezetők szakmai képzésének növelése. Jól képzett, szakmailag és mű­szakilag alaposan felkészült dolgozókra és vezetőkre van szükség, hogy a jelenlegi tech­nikai színvonalunkat emelni tudjuk, hogy jobb legyen a ter­melés megszervezése s a ren­delkezésre álló időt a lehető leggazdaságosabban ki tudjuk használni. Ismeretes, hogy a nehézsé­geket csak az tudja legyőzni, aki bátran szembenéz azokkal, aki látja, hogy mi a kitűzött cél és tudja, hogy annak el­éréséért érdemes szembeszállni minden nehézséggel. A mi me­gyénk dolgozói pedig éppen ilyenek. Látják maguk előtt a nagyszerű célokat és bátran szembe is szállnak azokkal. Megyénk bányászait, vasipari és üvegipari dolgozóit nem érte váratlanul az új tervév megnö­­vekedett feladata. Bányáink­ban már az elmúlt év végén egy egész sor tömegtermelő munkahelyet alakítottak ki, sok helyen bevezették a mill­­szekundumos robbantást és a szükséges szénvagyon feltárása után több helyen ciklusosan szervezték meg a munkát. Vagy itt van Kuris József elv­­társ, a Salgótarjáni Acéláru­gyár egyik­­­ Szakma kiváló dol­gozóija, akinek az új terv év­ben 7 tonnával növekedett felé, az eddigi eredményeink­­ terve­ feladatainak sikeres és­­tovább fokozására. Az új terv­ v­égzése érdekében két újításon évben a Nógrádi szénmedence bányászainak 61000 tonna szénnel kell többet termelniük, mint az elmúlt évben. A Zagy­­vapálfalvi Üveghár dolgozó: 8 százalékkal több síküveget ter­melnek, a minőség 16 százalé­kos megjavítása mellett. A Sal­gótarjáni Tűzhelygyár 20 000 darab tűzhellyel növeli a ter­melését. A Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalat pedig 200 da­rab új lakást ad át 1956-bén. Ez csak egy néhány példa a második ötéves terv első évéből, de már ez magában véve is elég ízelítő ahhoz, hogy megis­merjük fejlődésünk ütemét, feladataink nagyságát. A hazai szükségletek fokozott kielégí­tése mellett export termelé­sünkre is nagyobb feladatok várnak. A Salgótarjáni Üveg­gyárnak páljául 49 száza­lékkal több­­ export üvegárut kell gyártania, mint az elmúlt­vben, a Salgótarjáni Acéláru­dolgozik. Ebből az egyiket két munkatársával készíti. Korsze­rűbbé akarja tenni a termelést, hogy a fejlettebb technológiá­val elősegítse az Acélárugyárra háruló feladatok jó megvaló­sulását. A Salgótarjáni Tűz­helygyárban a Rákóczi kézifor­­mázó brigád azt a feladatot tűzte maga elé, hogy naponta és dekádonként egyenletesen teljesíti a reá háruló feladato­kat, a selejtet a megengedett 5 százalék helyett, rendszeresen 3 százalék alatt tartja, és hogy az előírt technológiát 100 szá­­zalékosan betartják. _ ilyen emberek százával és ez­rével vannak megyénk ipan üzemeiben. Azt akarják, hogy a második ötéves terv célkitű­zései maradéktalanul és min­den részletében megvalósulja­nak, és már az első perctől kezdve becsületesen, lelkiisme­retes munkával indultak harc­ba a­­ nagyszerű és lelkesítő fel­adatok sikeres végrehajtásáért. A­lig egy-két nappal ezelőtt vidám zene mellett, tánc­cal és összecsendülő poharak­kal búcsúztunk 1955-től. Bá­nyászok, kohászok, vasipari, üvegipari, és építőipari munká­sok üdvözlőszavakat váltottak egymás között, sikerekben és eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánva egymás­nak. Igazi örömmel és hozzáte­hetjük, büszkén pillanthatunk vissza az elmúlt évre, mert me­­gyénk ipari üzemeinek dolgo­zói kitettek magukért Szinte minden ipari üzemünk határ­idő előtt jelentette éves tervé­nek teljesítését, sőt még a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt is­­— amelynek a harmadik ne­gyedév kezdetén mintegy 30 000 tonna adóssága volt — azt je­lentette Szilveszter délelőttjén, hogy évi termelési tervét adós­ságmentesen befejezte és a hátralévő órákban már terven felüli szenet termeltek. 1956. január 1-vel népgazda­ságunk új történelmi szakaszá­hoz ért. Ez a­ nap jelentette a második ötéves terv első évé­nek megnyitását. Történelmi időszaknak nevezzük, hiszen a második ötéves terv nagy, de rendkívül szép feladatokat tar­togat számunkra. Pártunk és kormányunk azt a felemelő célt tűzte ki elénk, hogy a kö­vetkező öt esztendő alatt le kell raknunk a szocializmus alapjait. Hazánkban egyet­len egy becsületes dolgom sincs, aki közömbösen fogadta volna pártunk és kormányunk­nak ezt a bejelentését. Me­gyénk ipari üzemeiben is már az elmúlt év derekán serényen készülődtek 1956-ra, a másolók ötéves terv első évének zökke­nőmentes megindítására. Mér­nökök és művezetők, szakmun­kások és segédmunkások egy­aránt tudták, hogy az 1956 os év megnövekedett fel­ad­a­to­kat állít az egész dolgozó nép­bé. Mindenki tudja, hogy iparilag elmaradott országot szociális­ országgá alakítani, méghozá olyan rövid idő alatt, mint e­z a magyar dolgozó nép test, nagy feladatot, kemény, céltu­datos munkát és áldozatválla­­lást jelent. Ez az idő, ami eddig megtettünk, viszonylat rövid, mégis azt mondjuk: ha vagyunk már 1938-tól? A há­ború után lerombolt országot vettünk át, de hazánk ipari termelése 1938-hoz képest már megháromszorozódott. Most, az 1956-os évre újabb terveket készítettünk, újabb feladatokat űztünk magunk I ­ kI I MAI SZÁMUNKBÓL. A falusi pártszervezetek feladatai (2. o.) Első műszak — első győzelem (3. o.) A magyar festészet remekművei (4. o.) Dolgozó, művelődő ifjúság — a Szabad Nógrád ifjúsági melléklete — (5. o.) A hét dombra épült város (6. o.) Sport. (6. o.) tfegyverts gyezsr­toes mml adtak évi tervükön felöl A nógrádi szénmedence BISZ-brigádjai az év folyamán mintegy 35 000 tonna terven felüli szén kitermelésére tettek ígéretet, hogy segítsék a nehézségekkel küzdő tröszt terv telje­sítését. Most az év végén a fiatal bányászok emelt fővel­­mondhatják, hogy nem maradtak adósak egyetlen csille szén­nel sem és a szénmedence 51 DISZ-brigádja 41 000 tonna ter­ven felüli szenet küldött felszínre a bányából. Budavári Ká­roly Kossuth-díjas vájár­csapata az idén is a legjobbak kö­zött volt. Az év eleje óta csaknem 15 és félezer tonna szenet adtak terven felül. Ezzel az eredménnyel a Budavári-brigád tovább növelte előnyét és két új évet is megelőzve már 1957 júniusában jár tervének teljesítésével. Számításaik szerint a második ötéves tervet is körülbelül két évvel hamarább feje­zik be. De nemcsak a Budavári-brigád dicsekedhet ilyen szép eredménnyel. A DISZ-brigádok több mint kétharmada már he­tekkel ezelőtt jelentette, hogy kitermelte az évi terv teljesíté­séhez szükséges szenet. Az előváló és feltáró DISZ-brigádo­­kon kívül derekasan helytálltak a szállításnál dolgozó fiatalok is, akik sokszor elhárították a nehézségeket a szénnel megra­kott csillék útjából, hogy ne kelljen fiatal társaiknak üres csillére várakozni a szénfal mellett. Eredményes volt a nagy­­bátonyi szénosztályozó DISZ-műszakjának és a mátranováki osztályozó DISZ-műszakjának párosversenye is, amely előse­gítette a két osztályos áru szállító üzemek tervteljesítését. Ezt a versenyt a legutóbbi kiértékelés során 131 százalékos ered­ménnyel a nagybátonyi fiatalok nyerték. Kiváló dolgozók nyilatkoznak az új tervév kezdetén .§-------------------------------------------­ ,.1/én leszünk, hogy egyetlen darab pala se kerüljön a szén közé” A kazári bányaüzem Tőkés­aknájában dolgozom. Egy ki­lenctagú csapat vezetője va­gyok. 1956-ban 3 új bányászt kapok csapatomba. Egyik leg­fontosabb feladatomnak azt tartom, hogy csapatom új tag­jaiból jó és szorgalmas mun­katársakat neveljek. Az utóbbi időben előváráson dolgoztam. A jövő év első hó­napjában kifejtjük az 1-es ereszkét, ez a munka még jobb termelési eredményeket ígér. A legutóbb 193 százalékos eredményt értem el, de az a tervem, hogy az új tervévben ezt a teljesítményt még to­vább fokozom. Termelésünk további javítá­sa érdekében meg kellene ol­dani két problémát. Az egyik az, hogy szükségünk volna egy csúszdára, mert a minap is 12 méterről kellett lapátolnunk a szenet. Másik égető problé­mánk az utció vidítia­, már a múltkor megígérték, hogy a jövőben annyi üreset kapunk, amennyit meg tudunk rakni. Szeretnénk, ha ez az ígéret nem maradna szép szó. A termelés további emelésé­nek legfőbb útját a gépesítés­ben látom. Tapasztalom, hogy a bányánk egyik csapata, amely a 10. osztónál dolgozik és munkájának nagy részét már gépesítették, milyen jó eredményeket ér el. A jövőben is — mint eddig az egyik legfontosabb felada­tomnak tartom a bányafával és a robbanóanyaggal való taka­rékoskodást. Nagy gondot fordítok majd a szén minőségének javítására is. Csapatom azon lesz, hogy egyetlen darab pala se kerül­jön a szén közé. Szeretnék egy pár szót mon­dani az én kis családi terveim­alá. Többek között Fábián Gyula­ munkatársamnak ad­tam át módszereimet. Fábián Gyula az én tapasztalataim felhasználásával ebben az év­ben elérte a „kiváló dolgozó“ szintet. Nagy bizakodással te­kintek az 1956-os esztendő elé, mert tudom, hogy dolgozótár­saimmal együtt újabb munka­­sikerekkel erősítjük majd fia­tal szocialista hazánkat. KURIS JÓZSEF, a szakma kiváló dolgozóia. Salgótarjáni Acélárugyár. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemegységei közül ja­­­­nuár 2-án az új tervév első­ről is. Ebben az évben toldot­ termelési napján az első szab­tam meg családi házamat. Ez a munka kb. 20 ezer forintba került. 1956-ban tovább folytatom családi Házunk építését, és azt­ hiszem, hogy sikerül is befe­jeznem. If­j. Bakos Pál kazári vájár . A sebészati tröszt AZ ÉVI ÍISC JELENTÉSÉ ban a ménkesi üzemegység ba­­nyászai 108,2, a szorospatakiak 105,1, s mizsericiak pedig 102,9 százan­­os eredményt értek el. A tröszt többi üzemegységei az első műszakon nem teljesítet­ték elurt tervüket. A dolgozók közül Nyitrai Jó­zsef, a rónai üzemegység dol­gozója 180, Csiszár András ti­­ribesi vájár 150, ifj. Bagyai József a mizserfai Pálhegy II- akna dolgozója pedig 128 szá­zalékos eredményt ért el. Ezenkívül még sok szép ered­mény született az év első mű­szakjában, de sokan vannak olyanok is, akik a tőlük meg­szokott szép eredményeket nem tudták elérni. Munkával köszöntötték az új évet a Zagyvapálfalvi Üveggyárban (Tudósítónktól.) A Zagyvapálfalvi Üveggyár gépüzemében Szilveszter éjsza­káján megállás nélkül folyt a munka. Éjfélkor a gyár vezetősége köszöntötte a munkába levő dolgozókat, akik szórakozás helyett mun­kával lépik át az új év küszöbét. 1956 első perceiben és órái­ban minden dolgozó átérezte az új évben rá váró feladato­kat. A gépüzemben Szilveszter éjszakáján Vendel Lajos cso­­portja 119 százalékot ért el. Egyéni teljesítmények közül kiemelkedő Jácfalvi Walter üvegvágó 248, Filkor Albert üvegvágó 198, Gyöngyösi Jó­­zsef és Dudás László csoma­golópár 236 százalékos teljesít­ménye. A láda­gyárból is szép ered­­ménnyel üdvözölték 1956 első munkanapját. Harmasi József 203, lpöivrjiízsé tál 183 százalékos eredményt ért el. Vajnok József anyagelőké­­szítő-brigádja 169 százalékot teljesített. A Zagyvapálfalvi Üveggyár gépüzemének dolgozói azok is, akiknek a nevét nem is emlí­tettük — mivel az üzem fel­adatai így kívánták — szíve­sen vállalták a munkát a megérdemelt pihenés helyett. Dicséret és köszönet érte, elv­társak! S l Legfőbb friiiduttunk a határidők pontos betartása“ A Nógrád megyei Építőipari Vállalat egyik építésvezetősé­génél dolgozom, mint főműve­zető. Most, amikor a múlt év­ben végzett munkámról és jö­vőben előttem álló feladatok­ról írok, csak a vállalat mun­kájáról beszélhetek, persze erről is röviden. A múlt évben építésveze­tőségünk dolgozói befejezték az ÁFORT részére egy tároló­helyiség és mérlegelő építését, átadtuk rendeltetésének az­­ál­­latorvosi ambulanciát lakás­sal együtt. Kist­erenyén étkez­dét építettünk a dolgozók ré­szére, a FÜSZÉRT-nek egy raktárhelyiséget építettünk fel. Ez évben tovább folytat­tuk az Autóközlekedési Válla­lat garázsának építését, a Pa­tyolat részére egy mosoda és a Gépipari Technikum részére egy tornaterem építését. Mint eddig, a jövőben is a határidők pontos betartásán fogok fáradozni, mert tudom, hogy ezzel pártunk és kormá­nyunk határozatainak szelle­mében cselekszem A Patyolat mosoda építését 1956. július 31- re kell befejeznünk. Építésvezetőségünk és én magam is igen nagy gondot fordítottunk az előregyártott elemek alkalmazására, ame­lyeket magunk állítottunk elő. Mivel főművezető vagyok, legfontosabb feladatomat a munka jó és alapos megszer­vezésében látom. Ezt a munkát építésvezetőmmel, Misztrik Imre elvtárssal szorosan együttműködve végzem. Mi­­ igen jól együtt tudunk dolgoz­­­­ni. Találóan mondta rólunk, párttitkárunk, Jakubovics elv­­­­társ, hogy ti olyanok vagytok , és úgy dolgoztok együtt, mint­­ a testvérek. Persze nemcsak­­ építésvezetőmmel, hanem­­ minden dolgozóval nagyon jól:,-- , , ,,, , _ .................. , megértem magam és azt sze- : , J d, s-Prftu-e cszilat alapja a dg­ ngelegh­etném, ha a köztünk lévő jó­k ,a szövetkezetek Rákosiban annak, hogy 38-ról viszony a jövőben még csak !■ M?'1 keszU^k 02 1915~ So-ra emeljék a szarvasmarhák javáb­a : 1966. ev tervet. Azt a tervet, számát, a tehénlétszámot pedig azzal­ fejezem be soraimat, lgsz eTM eSedTM' ^-ról 40-re szaporítsák. . . ... ... . . . i­nyes, gazdagul esztendőnek. n — -------hogy az epitesvezetőseg part- . Az egyházasdengelegi Rákosi , főművezető. » A,­ a , , a ...... „A termetés korszerűsítesével készülök az iií feladatok megoldására“ December 22-én tervismer­tető értekezlet volt üzemünk­ben. Az értekezleten Agócs János művezető ismertette az Acéldróthúzómű 1956. évi fel­adatait Nagyon kíváncsi voltam, hogy rám milyen feladatokat ró az új tervév. Amikor a mű­vezető ismertette az üzem fel­adatait már láttam, hogy az üzem nagyobb termeléséből rám is több esik. 1955-ben 72 tonna acélhuzal volt az elő­­irányzatom s ezt havonként át­lagban 155 százalékra túltelje­­sítettem. 1956-ban 77 tonna esik rám, vagyis öt tonnával több mint tavaly. A 77 tonna acélhuzal terme- A dengelegi Rákosi Tsz terve az egész tagság akarata kő ült el a zárszámadás re és a bőséges, jó min­őségű­ zaja a tsz-ekben, máris zöldsiló biztosítására, j ]2 átran. magabiztosan ter-tagsága most január 11-én : vertek De van is okuk sorrakerülő pártvezetőség-vá-•£*- *“® n* m ® r, feszítettek Unt első fellapozásra ez tűnik lasztásra készül. Nagyon 16­ százakkal telten szemben, most 83 lesz új pártvezetőséggel elkez­­ep6sz taasán­ak/h­atárui ladot -amlalnak. 125 a be­deni az új esztendőt, amelyben­­ akaratával­ vonható családtagok száma... . — Nálunk mindenki bele- Lese­rremk felépíteni n ler nem fogok kímélni semmilyen S „hu., “ ler fáradságot énítésvezető sérfink í GÍÉ ÖÖ - ' 0V U l n­ve ¥ l 50 terohelyes tehénis­. -,saj ° t építésű ehetőségünk • ceruza a rubrikába — mondja tcJót. a 200 négyzetméteres M érdelében munka-j Miinacsek Gyula, a szövetkezet­i Meleget, a nos Thöb­: elnöke. — Enélkül nem készít­ méteres silógödröt, az 5 vago­ L,,1 v„ w I nettünk volna olyan tervet nos kukoricanórét és egy i­o­, amelynek me­gvalósítását csiszíntMindez saját k&műties* az építőipar kiváló dolgozom.; egyemberként indul nőid brigádjuknak lesz a feladatoé • munkába az egész tapsán. Fokozottabban veszik iaénu* De Mviláglik az a számiból be a gépi munkát Kell is ha • *’*• hogy Dengetegen kol’ktív többet akarnak követelni a 5 volt a tervezés. Lapozzvk csak földtől. 80 hold kukoricájukat lesét, amelyet ugyancsak túl, fel az oldalakat. Mit kar a például géppel vetik, azzal is akarok teljesíteni, újításokkal . Rákosi tagsága 1956-baa? művelik. De egyéb munkánál fogom gyorsabbá és könnyebbé. A dengelegiek olcsó előre­ is sokkal nagyobb mértékben tenni. Eddig is több újításo­­­ lófó gazdaként, a szarvasmar- alkalmazzák már ez évben a mat fogadták már el. Legutóbb ; hatenyésztés nagyaranyú fej­­gépeket, mint az elmúlt ősz­­októberben vezettem be egy­ lisztesét tervezi"- Ehhez tér­­tendőben, így bőven jut mun­­újítást, a revétlenítésre hasz­­e­mészetesen ara van szükség, ha erő a 10 hold kertészethez ná’t pác cserélésével kapcsol , hogy növeljél a takarmánytej- és a sok kézi erőt kívánó egyéb latban Ez az újításom a mi-­melest. hugi legyen alapja az növények megmunkálásához. nőség javítására szolgál. t állomány számszerű és minősé­­g?g csak egy-két számodat. ................. . , • qi fel­esztesenek. Gondoltak a dermotoniouJelenleg két untason dolao­ . „ryp dengelegiek? Gondoltak így első fellapozásra e? tűrnie­zom. Az egyiket két munka­. 80 holdon termeszte, leginkább s^mbe De­el *társammal együtt készítjük.. vörös herét. 25-ön lucernát, néhány szám is hű kéne n ja szolgák Az egyik, ha meg­?A fanban csupán ez meg tervezett a tagság és ez a terv valósul, kb. 50—80 százalékkal S VfTM t ° Rák °*i valameny növeli a termelést : eS’S'. fTud]ak ezt »angelegen­nyi tagjáé. A terv számaiba noxen a reimeicsi. Ses mint a ten- mutatni. emel- mindenkinek benne van Természetesen bevált mód­: lett nagy nontfat fordítanak a akarata. Egészen b­ztos b szerelmet nem rejtem véka‘másodnövények termesztésé­­lesz a­ kivitelezésben is

Next