Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-01 / 52. szám
HÓGRá PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA *S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM 52. SZÁM. ARA: 1>0 FILLÉR _________ 1961. JÚLIUS 1. Nagy munkában a falu népe A megyét járva, szerte a határban azt tapasztalhatjuk, hogy nagy munkában van a falu népe, összetorlódtak a különböző munkák. A növényápolási munkákkal egyidőben kell elvégezni a takarmánybetakarítást meg most már az aratást is. A falu népe igyekszik minden munkát lelkiismeretesen elvégezni. A ludányhalászi szövetkezeti gazdák lekapázzák a kukoricát. Az így lazított, gyomtalanított földön gyorsan halad az igazítókapálás A pőstyénpusztai gazdák igénybe vették a lókaszákat is, hogy minél hamarabb lekaszálhassák a rétet, s betakaríthassák a közösbe a takarmányt gép vágta az őszi árpát a balassagyarmati határban. Az új kévekötő aratógép nagyszerűen bevált Gazdag termést adott a bíborhere a dejtári határban. A A gépállomás segítségével azonnal elkezdődött a bíborhere cséplése Csehszlovák küldöttség látogatása megyénkben A Nógrád megyei pártbizottság korábbi látogatásának viszonzásául négytagú küldöttség érkezett Salgótarjánba csütörtökön délelőtt, a baráti Csehszlovákia Banska-Bistrica kerületi pártbizottságáról. A küldöttséget a határon a megyei pártbizottság vezetői fogadták. A csehszlovák és a magyar küldöttség csütörtökön délelőtt baráti beszélgetést folytatott a megyei pártbizottság székházában. Majd délután megtekintették a Szécsényi Tangazdaságot. Pénteken Palotásra és Szirákra látogattak a csehszlovák elvtársak, szombaton pedig Magyarnándor és Cserhátsurány községeket keresik fel. Fejezzük be a növényápolást, az aratási munkák mellett ••Ülésesett a megyei tanács A Nógrád megyei Tanács Salgótarjánban tartotta meg rendes negyedévi ülését. Az ülésre pénteken délelőtt 10 órakor került sor, ahol a tanácstagokon kívül megjelentek a párt és a tömegszervezetek képviselői is. A napirend szerint a tanácsülés megtárgyalta a termelőszövetkezetek helyzetét és megszilárdításával járó feladatokat, amelynek előadója Tóta Ferenc, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese volt. Ezenkívül megtárgyalták a pásztói járási tanács államhatalmi tevékenységét, amelynek előadója Belinyák István, a pásztói járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese volt. A tanácsülés elsőnek a termelőszövetkezetek helyzete és megszilárdításával járó feladatokat tárgyalta. Tóta Ferenc, a napirend előadója beszámolójának első részében arról szólott, hogy a párt VH. kongresszusa által megszabott feladatokat Nógrád megyében az eddigiekig miként tudták megvalósítani. Részletesen is foglalkozott azokkal az eredményekkel, melyeket ennek a munkának a végrehajtása során elértek. Ismertette, hogy a tavaszi mezőgazdasági feladatokat milyen mértékben végezték el és hogyan alakult ennek következtében a termelőszövetkezetekben a helyzet. Részletesen szólott arról is, hogy a munkák során milyen kívánalmak maradtak még, amelyeket a jövőre vonatkozóan haladéktalanul el kell végezni. — Megállapítható — mondotta —, hogy a cukorrépa és burgonya művelésénél nincs különösebb hiányosság. E növényféleségeknél ennek következtében biztosítottnak látszik a tervezett terméseredmények elérése. Nagyobb lemaradás állapítható meg a kukorica, és főként a silókukorica művelésénél. Lemaradás van a rétek kaszálásánál is. És ezeket a lemaradásokat nem lehet megmagyarázni az időjárással, hanem azon kell törekedni, hogy amit még pótolni lehet, pótoljuk mielőtt teljes mértékben megindul nálunk is az aratás. Az előadó ismertette, hogy a lemaradás ott érte el a legmagasabb szintjét, ahol a termelőszövetkezetek vezetői nem osztották ki a területet a termelőszövetkezeti tagok között, valamint ott, ahol nem vonták be a munkába a családtagokat is. Ezeket a lemaradásokat azonban — mint azt Tóta Ferenc mondotta — a termelőszövetkezetek pótolhatják és akkor majd meglátják, hogy lényegesen javulni fog a munkafegyelem, megnő a termelőszövetkezeti tagok felelőssége is. Az előadó ezzel kapcsolatban több példát is elmondott. A továbbiakban az aratási munkákkal járó sürgős tennivalókról szólott az elnökhelyettes. — Több mint 67 ezer katasztrális hold területet kell learatni az idén. Ebből 23 ezer katasztrális hold területet — ha az időjárás nem szól bele— géppel fogják elvégezni ott, ahol a gabona megdőlt, illetve a domborzati viszonyok a gépi munkát nem engedik, kézi erővel végzik az aratást. Ehhez a munkához 7 ezer aratópár áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére, akik döntő részben termelőszövetkezeti tagok. Az előadó ezután részletesen szólott a gépi munka előnyéről, a tanácsülést is felhívta, hogy a termelőszövetkezetek, amennyire csak lehet, használják ki a rendelkezésükre álló gépparkot, mindenki végezzen széleskörű felvilágosító munkát annak érdekében, hogy ahol még idegenkedés van a gépektől, az megszűnjék. Az aratási munkák sikeres végrehajtása legyen mindannyiunk feladata, dolgozzunk valamennyien azon, hogy a legkisebb szemveszteséggel fejeződjék be az idei aratás — hangoztatta az előadó. Végül Tóta Ferenc arról beszélt, hogy a megyei tanácsnak, de minden irányító szervnek arra kell törekednie, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítására hozott határozatot maradéktalanul végrehajtsák Ehhez mozgósítani kell a megye minden dolgozóját. Jelenleg olyan szakaszhoz értünk, hogyha jó szervező munkát fejtünk ki, nagy eredményeket érhetünk el. Ismerni kell a célkitűzéseket és ezt ne csak a vezetők, hanem a dolgozók legszélesebb rétegei is ismerjék. Az előadó határozati javaslatot terjesztett a tanácsülés elé, amelyet a tanácstagság megvitatott. Lapzártakor a napirend, valamint a határozati javaslat fölött a vita még tartott. Hétfőn ünnepélyesen megkezdődik a Barátság-olajvezeték hazai szakaszának építése Több mint kétezer kilométerről, a Volga mellékén feltárt új szovjet kőolajlelőhelyről indult el az öt országot érintő vezeték, amely a csehszlovákiai Ipolyságtól a magyarországi Drégelypalánknál lép be hazánk területére. A vezeték magyarországi szakaszának építése e napokban jelentős állomásához érkezik el. Ezelőtt három héttel kezdték meg a különböző műtárgyak — vasút, országút — alatt vezető csőhálózat helyeinek kifúrását. Június 26-án pedig hozzáláttak a 450 milliméter átmérőjű, külföldről beszerzett acélcsövek helyszínre történő kiszállításához. A munkálatokat nagyteljesítményű szállító- és rakodógépek végzik. Hétfőn, július 4-én megkezdik a csővezeték elhelyezését is. Három modern árokásógép könnyíti majd a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat dolgozóinak munkáját. A gépek segítségével a tervek szerint naponta egy kilométer hosszúságban, mintegy 1,8—2 méter mélységben helyezik el a csöveket: elvégzik az árokásást, csőtisztítást, a festést, szigetelést, fektetést és az ároktakarást. Az építők azonban elhatározták, a lehetőségek szerint a napi egy kilométeres előirányzatot túlteljesítik, hogy az egész Barátság-olajvezeték építésére vonatkozó „szocialista kötelezettségvállalásnak megfelelően, ebben az évben nem hetven, hanem száz kilométernyi szakasz készüljön el. A hétfői ünnepi munkanap után teljes erővel megindul megyénkben a Barátság-olajvezeték építése. Amellett, hogy Drégelypalánknál már elkezdték a csőhálózat kiszállítását, Nagyoroszinál tovább folytatják a műtárgyak alatt a vezetékhálózat helyének kiképzését, Rétságon pedig befejezték a felvonulási épület és a szükséges berendezések elkészítését. A vezeték építését számos természeti nehézség akadályozza megyénkben is. Az Ipolynál például párhuzamos vezetéket, illetve terelővezetéket építenek a rendkívül ingoványos területen, a folyó különböző vízállásaiból adódó nehézségek leküzdése, illetve a várható üzemzavarok elhárítása érdekében. Más területeken a vízmosások, a hegyek okoznak gondot az olajvezeték építőinek. Az olajvezetéken dolgozó műszakiak és munkások a szovjet, illetve a csehszlovák szakasz építői által meghirdetett versenyfelhívás szellemében dolgoznak. Mindent elkövetnek azért, hogy mielőbb megérkezzen hazánkba a Volga-melléki kőolaj, amely megnöveli majd hazánk fűtőanyag bázisát, gazdaságosabb energiahordozót biztosít Magyarország számára. A Barátság-olajvezeték magyarországi szakaszának építése egyébként hétfőn ünnepélyes keretek között kezdődik meg. Két szocialista brigád versenye A DOROGHÁZIAK VERSENYRE HÍVTÁK A NÓGRÁDIAKAT Dorogházán második éve alakult Május 1 Termelőszövetkezet kertészeti brigádjának tagjai elhatározták: úgy dolgoznak, hogy munkájukkal, magatartásukkal egyaránt kiérdemeljék a szocialista brigád címet. A brigádnak húsz tagja van, s a terület, amelyet művelnek 24 katasztrális hold. A termelékenység növelése érdekében a brigád tagjai vállalták, hogy az egy holdra eső termelési tervüket 10 százalékkal, növelik. Szorgalmas munkájuk mellett természetesen alkalmazzák azokat a fejlett agrotechnikai módszereket is, (tőszámnövelés, fészektrágyázás) amelyek nagyban hozzájárulnak a termésátlagok növeléséhez. A közös munka gondosabb szervezése mellett az árutermelés növelése érdekében a kertészeti brigád tagjai egyegy tyúkot adnak teljesen áítalanul a termelőszövetkezetnek. Mindezek mellett a termelőszövetkezet asszonyai bővítik ismereteiket. Ezért a brigád minden tagja tanul. Szaktanfolyamon vesznek részt, azok pedig, akik nem fejezték még be általános iskolai tanulmányaikat, pótolják mulasztásaikat. A kertészeti brigád úgy hahatározott, hogy párosversenyre hívja a nógrádi Béke Termelőszövetkezet kertészeti brigádját, amely szintén a szocialista cím elnyeréséért, a magasabb terméseredményekért dolgozik Hétmilliós megtakarítás anyagból a Salgótarjáni Acélárugyárban A termelési költségek legnagyobb tényezője az anyaghányad a Salgótarjáni Acélárugyárban. A termelési értéknek több mint 70 százalékát teszi ki és ezért az önköltség csökkentésében elsőrendű szerepe van a helyes anyaggazdálkodásnak, a takarékoskodásnak. A gyár számára erre az évre 1,8 százalékos önköltségcsökkentést írtak elő, amelynek a felét a jobb anyaggazdálkodásból kell biztosítani. Az év első öt hónapjában azonban az anyagköltség tervének teljesítésében lemaradás keletkezett. A gyárban most mozgalom indult annak érdekében, hogy a második félévben pótolják az eddigi elmaradást. Ezért elhatározták, hogy a második félév során alapanyagból mintegy 7 millió forintos megtakarítást érnek el. Ennek biztosításához vállalati szinten az anyagbetétek 1,62 százalékos csökkentését szükséges végrehajtani. A célkitűzés megvalósításából a legnagyobb feladat a huzalműre hárul, ahol a tervezett csökkentés több mint 3 millió forintot tesz ki. A hengerműnek és a kovácsológyárnak mintegy másfél-másfélmillió forintos megtakarítást kell biztosítaniuk, a fennmaradó rész pedig az öntödékre hárul. A technológiai fegyelem további szilárdítása mellett újabb intézkedéseket is tesznek a gyárban e célkitűzések eléréséért. A huzalműben és a hengerműben például csökkentik a pácolási veszteséget és ezzel az anyagbetétet. Intézkedések történnek a különböző széles véghulladékok csökkentésére is. A kovácsológyárban a felhevítés módjának szabályozásával és fokozottabb ellenőrzésével egyes gyártmányoknál módosított szerszámok alkalmazásával javítják az anyaggazdálkodást. A két öntödében a selejt fél százalékos csökkentésével biztosítják az anyagtakarékosságot. A Salgótarjáni Acélárugyárban több mint 700 millió forint értékű anyagot használnak fel. E hatalmas összeg néhány tized százalékos csökkentése is már döntően hozzájárulhat a vállalat jobb gazdálkodásához, nagyobb eredményéhez.