Nógrádi Népújság, 1962. június (18. évfolyam. 44-52. szám)
1962-06-02 / 44. szám
NÓGRÁDI ÍJU VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! .TIy ^ ...... AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVF. 44. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962. JÚNIUS 2. ág* 4% A néptanítói Nyárt köszöntő első júniusi vasárnapon esztendőről esztendőre hangos lesz az egyik községünk nyugdíjas tanítójának házatája. Az idő már őszbecsavarta az öreg tanító fejét, a mosoly is megfáradt az arcán, az iskolába is csak olykorolykor néz be, mert nehezére esik a járás. De ezen a napon mintha megfiatalodna. Ragyog a szeme és gyönyörködik vendégeiben, akik már évek óta rendszeresen felkeresik és valamilyen ajándék mindegyik tarsolyából az asztalra kertt. Az idős tanító régi tanítványai a vendégek. Az egyik öntő, a másik aknász. Van köztük mérnök, meg egy tudományos kutató is. Amikor összeülnek a megkopott bútorral töltött szobácskában, mintha az ország találkozna a tanítónál. Mert hiszen így van ez szerte az országban. Az emberek emlékeznek tanítójukra, nevelőjükre. De ez a megnyilvánulás nem csupán egy kötelezettségből fakadó megemlékezés. Társadalmunknak a nevelők iránt mélyről fakadó megbecsülése ez. És mily nagyszerű, pedagógusaink, nevelőink becsülettel végzett munkájukkal megszolgálták dolgozó népünk elismerését, szeretetét, összeforrva a néppel élnek, dolgoznak, alkotnak, nevelik a holnap embereit Lehet-e annál nagyszerűbb érzés, mint abban a tudatban élni, hogy azok a még kiforratlan emberek, akiket ma az iskola padjaiban oktatnak, ismertetik velük az életet, megtanítják őket betűvetésre, behatolnak velük a tudomány gyönyörű világába, — lesznek a holnapok építő emberei. Minden bizonnyal ez a nagy felelősséget jelentő munka, a munka iránt érzett szeretet, a szocialista haza jelenéért, holnapjáért, az emberiség sorsáért érzett felelősség, ez az, ami pedagógusaink körében olyan nagyszerű embereket formál, akikről büszkeséggel szólhatunk. Azt az idős pedagógust, akit évről évre öreg napjaiban is felkeresnek volt tanítványai, azért veszik nagy szeretettel körül még ma is, mert hivatása iránt érzett felelősséggel végezte munkáját. Olyan embereket nevelt az élet számára, akik ma hű állampolgárai, gyarapítói, szabaddá lett szép hazánknak. Ma már egyre sokasodik ezeknek a nagyszerű pedagógusoknak a száma. Említsük meg Kupcsok Antóniát, ezt a salgótarjáni pedagógus asszonyt, akit rajongásig szeretnek tanítványai, s akikért ő egész életét szentelte? De megemlíthetjük Pilbauer Antalné mátranováki általános iskolai pedagógus asszonyt is, akinek tanítványairól úgy beszélnek a középiskolában, mint a legjobb, legszorgalmasabb, legeredményesebb tanulókról. Hát nem nagyszerű érzés lehet ez? De hasonlóan emlékezhetünk Tóth Gyula nádújfalui pedagógusról is, aki a falu egyik legkiválóbb embere. Igen, mint a falu legkiválóbb emberéről emlékezhetünk róla, amely címet maga a község adományozta neki azért a munkáért, amelyet végzett falujáért a falu dolgozóinak művelt—t/ rt segeert. Sok-sok pedagógusról szólhatnánk meleg szavakkal azokért az igaz hazafiúi tettekért, amelyekkel a névtelen hősök sorába léptek. Százakat és százakat sorolhatnánk. De vajon igazi volna-e ünneplésünk, ha megrészegülve az eredményektől, nem látnánk a holnapot, a holnap még nagyobb feladatait. Akkor lesz igazán ünnep az ünnep, ha nem feledjük számba venni a tennivalóinkat is. Mi olyan kort élünk, hogy egy pillanatig nem élhetünk megnyugvásban. Ez az örök elégedetlenség viszont azt kell jelentse, hogy egyre jobbat, gazdagabbat, a dolgozó ember számára hasznosabbat alkotunk. Ennek a törekvésnek mindig jelentős tényezője volt és lesz a pedagógus. Ott, az iskola padjaiban, munkája nyomán dől el, milyen emberekké lesznek szocialista hazánk építői. És éppen ez az, ami naggyá teszi a pedagógust. Ennek a nagyszerű feladatnak azonban a pedagógus csak akkor tud eleget tenni, ha pontosan ismeri, hogy nevelő munkáját milyen nevelési célok megvalósítása érdekében végzi. A mai magyar társadalom pedagógusa őszintén lelkesedjen a társadalom, szűkebben a nevelőmunka elé tűzött korszerű, magasrendű tiszta cél és azok megvalósításáért. Lehet-e lelkesedni, ha nem hatja át az embert a hivatás és a felelősségtudat? Tapasztalatok tanítanak arra, hogy a munka akkor válik teljes értékűvé, ha áthatja azt a mélységes hivatás- és felelősségtudat. Ha vonatkozik ez társadalmunk minden egyes dolgozó emberére, méginkább vonatkozik ez a pedagógusra, mert felemelő, nagy-nagy értéket jelentő az ő munkája. Gondoljuk csak el, micsoda alakító erővel hat minden szava, cselekedete, sőt pusztán személyes jelenléte is a tanulókra. Igaz, mindezt megparancsolni, elrendelni, előírni nem lehet a pedagógus számára. Ennek a pedagógus tudatában kell megérni, megdönthetetlen erősséggé növekedni. Lehetséges-e ez? Igen, lehetséges. Van nekünk olyan erőnk, amely elvezet erre az útra. Ez az erő a marxista— leninista világnézet. Ez segít levetkőzni minden olyan régit, amely mégfékezi lépteinket. És igaz az: ha a pedagógus magas, kiváló, a mai kornak megfelelő eredményt akar elérni nevelőmunkájában, nélkülözhetetlen a marxista ideológiai politikai ismereteinek állandó szélesítése. Ez az ideológia jó barátja, tanácsadója a dolgozó embernek. Hogyne volna barátja, tanácsadója a pedagógusnak. A társadalmi és nevelési célok megvalósításáért folyó lelkes, lendületes munka nem képzelhető el a mai Magyarország, a szocialista haza, a dolgozó nép, a világ dolgozóinak, a szocializmus, a kommunizmus eszméinek szeretete nélkül. Idézzük csak fel Bjelinszkit, a XIX. század nagy orosz gondolkodóját és nevelőjét: „Ha hazádat valóban szereted, hő vágy fakad telkedben, hogy megvalósulni lásd hazádban az emberiség nagy eszméit, erődhöz mérten rmagad is hozzájárulj ezek megvalósításához.” Ilyen gondolatok kell, hogy áthassák pedagógusainkat. Felemelők a pedagógiai munkában elért eredményeink. Biztos, még felemelőbbek lesznek. S ezen a napon, amikor pedagógusainkra emlékezünk, nem mondhatunk mást: szeressék tanítványaikat, neveljék őket szocialista hazánk hű polgáraivá, tanítsák őket az élet, a munka szeretetére, nézzenek telve optimizmussal a holnapba. Ha hűek maradnak hivatásukhoz, a dolgozó nép nagy-nagy szeretete fogja kísérni minden léptüket. Akkor, mint arra az idős pedagógusra, jó szívvel emlékeznek majd felnőtté lett tanítványai. Lehet-e a fáradozásért ennél nagyobb, szebb fizetség? Biztosítsunk minden feltételt kongresszusi verseny sikeréért Ülést tartott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa Elnöksége szerdán Salgótarjánban ülést tartott. Ezen a többi között megvitatták az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett munkaverseny eddigi eredményeit és tapasztalatait. Az elnökség megállapította, hogy megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek dolgozói lelkesedéssel fogadták ezt a kezdeményezést. Szerte az iparmedencében — és a mezőgazdaságban is — röpgyűléseken, termelési tanácskozásokon vizsgálták felül az 1962. évre tett korábbi vállalásokat, s módosították azt a párt VIII. kongresszusa tiszteletére. A nógrádi iparmedence, a mezőgazdaság és a kereskedelem Az elnökség örömmel állapította meg, hogy a munkaverseny eredményei már az első negyedéves terv teljesítését értékelve is jelentősek, holott erre az időszkára ebből a munkaversenyből alig egy hónap jut. A megye állami iparvállalatai és kisipari szövetkezetei az év első negyedévében csaknem 40 milió forinttal haladták túl az 1961 első negyedév teljes termelési szintjét. Ezen belül a minisztériumi iparvállalatok 38,8 millió forinttal termeltek többet, mint egy évvel korábban. Az egy munkásra jutó termelés 7,3 százalékkal haladta túl az 1961. év hasonló időszakának szintjét. Mindezt a növekedést megyei szinten feldolgozói a korábbi 60,5 ) -el egészében a termelékenység emelkedése biztosította.millió forinttal szemben a kongresszusi munkaversenyben 100,7 milliós eredményjavulást érnek el 1962-ben. Ebből a vasipar munkásai 39,8, az építő- és építőanyagipar 13, a mezőgazdaság 11,6, a szénbányászat 10,4, a kereskedelem 21, az állami helyiipar 2,9, az AKÖV dolgozói pedig mintegy 2 millió forintot teljesítenek. Megértették, hogy a kongresszusi munkaverseny nem különálló, hanem az éves munkaverseny szerves része, s az üzem, a vállalat éves feladatainak teljesítésére, illetve túlteljes Bobál Gyula sítésére irányul. Az eredmények azt tükrözik, hogy a vállalások nagy többsége — ha néhol tapasztalható is kisebb óvatosság—, reális, teljesíthető alapokon nyugszik. Igen jelentősnek értékelte az SZMT elnöksége azt a törekvést, hogy ma már azokban az üzemekben is, ahol ez korábban káros volt, háttérbe szorult a mennyiségi szemlélet, a vállalások legnagyobb része a minőség javítására, az önköltség csökkentésére, és az anyagtakarékosságra irányul. Jelentősek a termelékenység növelésére tett vállalások is, amelyek teljesítésében már az év első negyedévében komoly eredményeket értek el az üzemek. Sok helyen, így például az Acélárugyárban, a ZIM Salgótarjáni Gyáregységében, a Vasötvözetgyárban jelentősen javult a termékek minősége. A Tűzhelygyárban alaposan megvizsgálták és kidolgozták, hogy a gyári felajánlásból mi a feladata egy-egy üzemrésznek, s biztosították a munkaverseny megfelelő nyilvánosságát is. Az üveggyárban fokozottabb figyelmet szentelnek az export tervek teljesítésére. Várható, hogy a gyár kollektívája jóval határidő előtt eleget tesz export kötelezettségének. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége nagy figyelmet szentelt a mezőgazdaságnak is, ahol a dolgozók a kongresszusi munkaversenyben 11,6 millió forintos éves vállalást tettek. Ezt az összeget elsősorban a hozamok növeléséből, másrészt pedig a költségmegtakarításokból kívánják teljesíteni. Legjelentősebb az állami gazdaságok dolgozóinak vállalása: csaknem 8 millió forint. A kongresszusi munkaverseny további sikere érdekében az SZMT elnöksége azokat a feladatokat is megszabta, amelyek végrehajtása — éppen a vállalások teljesítése érdekében — fontosak. Ilyen például, hogy a néhol még jelentkező mennyiségi szemléletet felszámolják s kellő figyelmet fordítsanak a minőség javítására. A versenyszervezésben, a munkaversenyben egyes helyeken felületesség tapasztalható, nem megfelelőek a vállalások teljesítéséhez szükséges műszaki és gazdasági előfeltételek. Nagyobb segítséget kell nyújtani — éppen a műszaki patronáláson keresztül — az egyéni és brigád versenyzőknek, hogy adott szavukat valóra válthassák. A kongresszusi verseny további fellendítése érdekében az elnökség külön határozatot hozott. Növekvő árutermelés jellemzi állami gazdaságainkat Ülést tartott május 30-án Magyarnándorban az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. A képviselők és a meghívott vendégek elsőként megvitatták a Pest Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának előterjesztése alapján Nógrád megye állami gazdaságainak árutermelését, valamint az árutermelés és értékesítés várható alakulását a második ötéves terv ideje alatt. A gazdaságok az ötéves terv időszakára készített termelési tervekben az árutermelés jelentős fokozását tűzték célul. A tervek szerint nagymértékben növekszik az ötéves terv ideje alatt a főbb növények és állati termékek értékesítése. Kenyérgabonából mintegy 70 százalékkal, húsból közel 160 vagonnal, tejből pedig mintegy 30 százalékkal értékesítenek többet megyénk állami gazdaságai az ötéves terv végén, mint 1960-ban. Említésre méltó, hogy a kenyérgabona vetésterülete nem változik lényegesen a második ötéves terv ideje alatt. A terméstöbbletet, az értékesítésre kerülő nagyobb gabonamennyiséget, jórészt a nagyhozamú külföldi búzafajtákra, a helyes talajerőgazdálkodásra, a korszerű agrotechnikára alapozzák. A hústermelés növelésében a sertésállomány nagyarányú fejlesztése az alap. A tejhozam növekedését pedig nagyjából változatlan tehénállomány mellett a tenyésztési és tartási körülmények javításával érik el megyénk állami gazdaságai. A növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak növelésében, így az értékesítésben is a lényeges fordulat az idei gazdasági évben következik be. Ugyanis az elmúlt gazdasági években állami gazdaságaink a helyes agro- és zootechnika alkalmazásával megteremtették a növénytermesztés és állattenyésztés hozamnövekedésének biztos feltételét. A termények és termékek bősége jelentős mértékben növeli az állami gazdaságok árbevételét. Ez az összeg 1960-ban mintegy 83 millió forintot tett ki, ezt állami gazdaságaink 1965-ig fokozatosan 127 millió forintra növelik. A képviselők megbeszélték milyen szerepük van az állami gazdaságoknak, mint mezőgazdasági nagyüzemeknek a termelőszövetkezetek erősítésében, szilárdításában. Hasznos javaslatokat adtak arra vonatkozóan, hogyan segíthetnek a helyes agro- és zootechnika elterjesztésével, minőségi vetőmagvak termesztésével, tenyészállatok növelésével a termelőszövetkezeteknek. Jelűnek Tibor a megyei tanács főagronómusa ezután az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról — különös tekintettel a gyenge termelőszövetkezetekre — tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta, hogy az 1962-es gazdasági évben lényegesen kedvezőbben kezdtük a tavaszi munkákat, mint a korábbi években bármikor. A tavaszi vetéstervet teljesítették a közös gazdaságok, s jelenleg már a növényápolási munka folyik. Tájékoztatója után a képviselők megvitatták, hogyan lehet érdekeltté tenni különösen a gyenge termelőszövetkezetekben a termelőszövetkezeti tagokat a növényápolási munkákban és hogyan vonhatják be a családtagokat a közös munkába. Javasolták, ahol munkaerőhiány miatt gondot okoz a növényápolás időbeni elvégzése, a szövetkezeti tagokkal újból vitassák meg közgyűléseken a munka jelentőségét, s azt, hogy mit eredményez, mit jelent a tagoknak a növényápolás sikere, az új jövedelemelosztási módszer. Végezetül Czottner Sándor nehézipari miniszter, országgyűlési képviselő Salgótarján város távfűtésének terveiről tájékoztatta a képviselőket. Teljesítette első félévi Kivit az ötvenéves Salgótarjáni Erőmű ötvenéves fennállását szombaton, június másodikén ünnepli a Salgótarjáni Erőmű. A félévszázados Erőmű kazánfűtői és turbinakezelői kitűnő termelési eredményekkel köszöntik a jubileumot Szerdán az első félévre esedékes 29,5 millió kilowattórás terv utolsó, hiányzó energia mennyiségét termelték. Az első féléves terv teljesítése közben az elmúlt öt hónap alatt átlagosan tizenkét kalóriával kevesebb szenet használtak fel egy-egy kilowattóra villamosenergia előállításához a tervezettnél, s ezzel összesen 126 tonna szenet takarítottak meg. A párt közelgő VIII. kongresszusának köszöntésére az év második felében megkétszerezik mostani eredményeiket A palotási határban A palotási Május 1 Termelőszövetkezetben 457 holdon termelnek kukoricát. A sorközi kapálást géppel végzik. Balogh István traktoros már az utolsó fordulókat végzi. A termelőszövetkezetnek 154 holdon régi és 100 holdon új telepítésű lucernája van. A levágott lucerna gyűjtését lengyel rendsodró géppel végzik. A gép 10 órás műszakban 25—30 holdon végzi el a munkát.