Nógrádi Népújság, 1962. augusztus (18. évfolyam. 61-69. szám)

1962-08-01 / 61. szám

nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 61. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962. AUGUSZTUS 1. A MEGYEI STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG JELENTI: Tíz százalékkal nőtt az ipari termelés, tovább erősödött a mezőgazdaság Az első fél év mérlege A Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei Igazga­tóságán elkészült az előzetes jelentés a megye gazdálkodá­sának, fejlődésének 1962. első félévi eredményeiről. Ipar 1962 első fél­évében a megye szocialista ipara több mint 10 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszaká­­­­ban. A minisztériumi ipar 10,2, az állami helyi ipar 15,7 száza­lékkal többet, a szövetkezeti ipar viszont 3,0 százalékkal kevesebbet termelt, mint 1961 első fél évében. Az egy munkásra jutó ter­melési érték 1962 első fél év­ben 11,1 százalékkal maga­sabb, mint az előző év azonos időszakában volt. A munká­sok átlagos havi keresete csaknem 3 százalékkal emel­kedett. Az állami iparvállala­toknál és kisipari szövetkeze­teknél foglalkoztatott munká­sok átlagos állományi létszá­ma kis mértékben, 0,2 száza­lékkal csökkent 1961 első fél évéhez viszonyítva. Az összes kifizetett bér 2,2 A mezőgazdaság ez évi ter­méseredményeit a kalászosok­nál és a szálastakarmányok­nál károsan befolyásolta az időjárás, így ezeknél a ter­ményeknél alacsonyabb ter­mésátlag várható, mint az el­múlt évben. A kedvezőtlen időjárás ha­tását részben ellensúlyozta a fejlettebb agrotechnikai mód­szerek alkalmazása. Ősszel lé­nyegesen nagyobb területen végeztek mélyszántást, mint a megelőző évben. Az 1961—62. gazdasági év­ben a mezőgazdaság több mint 1800 vagon műtrá­gyát használt fel, közel másfélszeresét, mint az előző évben. Fokozódott a magas hozamú vetőmagvak felhasználása, őszi búzából 10 670 kat. holdon ve­tettek nagy termőképességű fajtákat, míg az előző gazda­sági évben ezek vetésterülete elenyésző volt. Az állatte­nyésztés szempontjából ked­vezőtlen a takarmánytermelő terület nagyarányú csökkené­se. Az öt fő takarmánynövény területe 1962. évben 33,4 szá­zalékkal kevesebb, mint az előző évben. Javult a mezőgazdaság trak­tor- és munkagépellátottsága. 1962 első hat hónapjában a százalékkal, a munkások ré­szére kifizetett bér pedig 2,3 százalékkal haladta meg az 1961. első fél évit. A termelés növekedése lényegesen felül­múlta a kifizetett bérek emel­kedését. Az egyes ipari vállalatok 1962 első fél­évében a követ­kező mértékben teljesítették vállalati teljes termelési ter­vüket az 1962. első félévi terv százalékában: Az egyes fontosabb termé­kek termelése 1962 második negyedévében a következő­képpen alakult: mezőgazdaság 116 különböző típusú traktort, 81 traktor­ekét, 90 kévekötő aratógépet, 9 rendre-aratógépet, 13 arató­cséplőgépet és sok egyéb me­zőgazdasági munkagépet ka­pott. Az új gépek zömét a termelőszövetkezetek kapták. 1962. június 30-án a terme­lőszövetkezetek közös gazda­ságaiban 22 085 szarvasmarha, 22 705 sertés és 50168 juh volt. A szarvasmarhaállomány 18,6, a sertésállomány 15,8 és a juhállomány 25,0 százalékkal több, mint 1961. június 30-án volt. 1962 első fél évében közel két és félszeresével több vágóser­tést vásároltak fel felvásárló szerveink, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel szemben a szarvasmarha fel­vásárlás csak 68 százaléka az 1961 első félévinek. A gyümölcsfelvásárlás lé­nyegesen alacsonyabb volt, mint az előző év azonos idő­szakában. Ezt nagyrészt a kedvezőtlen időjárás okozta. A korai gyümölcsök felvásár­lása mindössze kis töredéke az 1961 első félévinek. Eb­ben az évben a friss zöldség­félék a szokásosnál jóval ké­sőbb és kisebb mennyiségben kerültek forgalomba, mint ta­valy. Kereskedelem A megye kiskereskedelme 1962 első félévi tervét össze­sen 1,1 százalékkal túlteljesí­tette. Ezen belül a bolti élel­miszerek és a vendéglátás forgalma a tervezett alatt ma­radt, míg a vegyes iparcikk forgalom csaknem 8 százalék­kal haladta meg a tervezet­tet. Az előző év azonos idő­szakához viszonyítva a kiskereskedelem 3,3 száza­lékkal, mintegy 22 millió forinttal forgalmazott töb­bet, mint 1961 első fél évében. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 18,8 százalékkal emelkedett. Különösen a TV- készülékek, bútoráruk és ház­tartási gépek forgalma emel­kedett nagy mértékben. Te­levízióból az első félév folya­mán több mint kétszeresét forgalmazta a kereskedelem a tavalyinak. A háztartási gé­pek közül a mosógép forgal­ma 9,6 százalékkal, a porszí­vó forgalma 23,5 százalékkal emelkedett a félévben a ta­valyihoz viszonyítva Figye­lemreméltó jelenség, hogy a motorkerékpár forgalom 20,3 százalékkal magasabb, mint tavaly. A fél év folyamán a megyében 84 darab személy­autót vásároltak 5 218 000 fo­rint értékben. A tartós fo­gyasztási cikkek részesedési aránya a vegyes iparcikk for­galomból a tavaly első félévi 20,2 százalékról 22,6 százalék­ra emelkedett. Ugyancsak fi­gyelmet érdemel, hogy a tar­tós fogyasztási cikkek forgal­mán belül a hitellevélre tör­ténő árusítás a tavaly első fél­évi 8,4 százalékról 1962 első fél­évben 24,5 százalékra emelkedett. Különösen nagy mértékben emelkedett azoknak az élelmiszereknek forgalma, amelyeknek árát 1961. december 10-én leszállí­tották: kávéból 181 százalékkal, teá­ból 54 százalékkal, csokolá­déból 16 százalékkal, citrom­ból 87 százalékkal és narancs­ból 94 százalékkal adtak töb­bet, mint 1961 első fél évben. Mezőgazdaság­i felvásárlás Salgótarjáni Bányagép­gyártó és Javító V. 105,1 Salgótarjáni Üveggyár V. 107,2 Salgótarjáni Táblaüveg­gyár V. 96,8 Romhányi Cserépkályha­­gyár V. 100,2 E. M. 2. sz. Kőbánya V. 95,7 Nógrád megyei Sütőipari V. 109,3 Nógrád megyei Húsipari V. 120,5 Mennyi­ségben Az 1961. II. negyedév termelési százalékában Nógrádi barnaszén 905 000 tonna 107,1 Húzott üveg 1 077 000 m2 55,9 Zöld öblösüveg 5 410 tonna 140,0 Villamosenergia 17 627 MWó 90,1 Nyersacél 1 525 tonna 112,2 Acélöntvény 841 tonna 117,1 Hidegen hengerelt szalagacél 7 195 tonna 175,2 Szeg 4 307 tonna 106,3 Zúzott kő 206 881 tonna 154,6 Égetett tégla 1 765 000 db 68,9 Kenyér 5 476 tonna 116,2 Csontos nyershús 843 tonna 130,5 FEJEZZÜK BE AUGUSZTUS Vasárnap A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának verseny­­felhívása, amely a közelmúlt­ban látott napvilágot, igen jó hatással van a gabonabetaka­rítási munkálatokra. Az utóbbi napokban az egész megye területén meggyorsult az aratás és így egyre több azoknak a cséplőgépeknek a száma, amelyek munkához látnak. Vasárnap az egész megyé­ben gabonabetakarítási napot tartottak. Teljes üzemmel dolgozott vala­mennyi gépállomás, dol­goztak a termelőszövetke­zeti tagok és több száz ipari munkás — a patro­náló vállalatok dolgozói — vágták a rendet, hordták a gabonát a megye ter­melőszövetkezeteiben. Igen gondos körültekintés, szervezés előzte meg ezt a napot a salgótarjáni járásban, ahol a vasárnap learatott mennyiséggel a mintegy 12 900 holdnyi gabona 80 százalékát már betakarították. Teljes üzemet tartott a járás két gépállomása is, több mint 30 aratógéppel, kombájnnal dol­goztak a termelőszövetkeze­tekben. A gépek mellett mint­egy 1900 ipari munkás és több mint 1400 termelőszövet­kezeti tag dolgozott a járás termelőszövetkezeteiben. So­moskőújfaluban, a Napsugár Termelőszövetkezetben mint­egy 140—150 embert mozgósí­­tottak vasárnap és már teljes egészében befejezték az ara­tást. Karancsberényben a KISZ-fiatalok, az üzemi dol­gozók arattak, a szövetkezeti tagok pedig 8—10 fogattal megkezdték a gabonahordást. Mátranovákon már vasárnap, a kora reggeli órákban mint­egy 300 ember, közöttük igen sok bányász dolgozott kinn a földeken. A termelőszövetke­zet — a vasárnapi munkával —­ a napokban befejezi az aratást és teljes ütemben munkához látnak a cséplő­gépek. Egyébként a salgótar­jáni járásban a hét elején több termelőszövetkezet vég­zett az aratással és ezekben a termelőszövetkezetekben vasárnap teljes egészében a gabonahordással voltak el­foglalva a szövetkezetiek. A járás területén vasárnap több mint 200 katasztrális holdról hordták be a közös szérűre a gabonát. Pásztón, a Béke Termelő­­szövetkezetben is munkával telt el a vasárnap. A gépállo­más négy kombájnt és négy aratógépet küldött a termelő­szövetkezet segítségére. Itt, a Béke Tsz-ben dolgozott Sidi Károly, a megye egyik leg­jobb kombájnosa is. Vasár­nap estére teljesítménye meg­közelítette a 28 vagont. A termelőszövetkezeti tagok 26 fogattal a gabonahordásban segédkeztek. Arattak, csépeltek vasár­nap a szécsényi járás ter­melőszövetkezeteiben is. A ka­­rancssági Alkotmány Ter­mel­őszövet­keze­tben több mint 180 ipari munkás dolgozott és 40 katasztrális holdról hordták kazlakba a gabonát. A ter­més, az eddig elcsépelt ga­bonamennyiséget figyelembe véve, igen jónak mutatkozik. Különösen a nagyhozamú kül­földi búzafajták azok, ame­lyekből igen jó termést vár­nak a termelőszövetkezetiek. Az olasz búza több mint 17 mázsát adott katasztrális hol­­danként. A szovjet búzától ennél jó két mázsával többet várnak. A jelentések szerint megyénkben mintegy 240 gép dolgozott vasárnap a földeken, s több mint 4 ezer szövetkezeti tag, ipari munkás aratott vasárnap reggeltől a késő délutáni órákig s közel 6 ezer holdról vágták le a gabo­nát a gépek, az ipari dol­gozók, a szövetkezeti tar­gok. Ezenkívül közel 70 cséplőgép is dolgozott, főleg azokban a termelőszövetkezetekben, ahol már befejezték, vagy a napok­ban befejezik az aratást. A vasárnapi munkával megyénk­ben a 72 ezer holdnyi ga­bonavetésterületnek több mint 60 százalékáról vágták le a kalászosokat. 20-RA A GABONACSÉPLÉS T­ 1 „roham“ a földeken Félmillió forint az akcióbizottságok munkája nyomán • Ez évben kezdte el tevé­kenységét a Hazafias Nép­front mellett működő műsza­ki akcióbizottság. Az egy féléves távlatból is megálla­pítható, igen hasznos tevé­kenységet folytatnak és ma mind gyakoribb, hogy mar­gók a községek kérik a mű­szaki akcióbizottságot, egy­­egy községfejlesztési feladat segítéséhez. Az akcióbizott­ság fő munkaterülete a köz­ségfejlesztés felé irányul. Ta­nácsokat adnak, elkészítenek kisebb terveket és ellenőrzik a kivitele­zést is. A termelő­­szövetkezetek műszaki ter­mészetű munkáinak tervezé­sét is végzik az akcióbizottság tagjai, így nyújtottak segítséget a kisgépesítés szélesebb körbeni elterjesztéséhez. Mind a községfejlesztés, mind a termelőszövetkezetek mű­szaki feladatainak segítésénél munkájuk jelentős anyagi erőt képvisel. Elkészítették például a kazári Zöldmező Termelőszövetkezet villamo­sítási tervét, amelynek az ér­téke 6 ezer forint. Még je­lentősebb a Rétság község fej­lesztéséhez nyújtott segítsé­gük, amellyel megoldották a község neonközvilágítását, mintegy 12 ezer forintos ér­tékben. Elkészítették Ajkóvár község teljes világítási tervét, amelynek költsége 30 ezer forint volt. A balassagyarmati jár­­ásban általában az utak, hidak és pataksza­bályozási tervekhez mint­egy 20 ezer forintos ér­tékű munkát végeztek. Karancsság, Piliny, Szécsény­­felfalu és Bokor községek tsz földjeinek víztelenítési terveit is elkészítették, amelynek az értéke 12 ezer forint, így sorolhatnánk tovább a műszaki akcióbizottság tevé­kenységét. Céljuk, hogy a legegyszerűbb eszkö­zökkel, legolcsóbban tud­janak mind a községfej­lesztésben, mind a terme­lőszövetkezet gépesítésé­­sében előrehaladni. Most is komoly feladaton dol­goznak, a mezőgazdasági tere­mőföldek öntözésének terveit készítik, amelyhez a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ságtól kapnak segítséget. A szakmai természetű munka mellett az akcióbizott­ság széleskörű politikai, fel­­világosító munkát is végez. Ennek keretében legfőbb fel­adat a tanács és a Hazafias Népfront munkájának össze­hangolása, valamint e két szervnek a tömegek legszéle­sebb rétegével való kapcso­latának szélesítése. A műszaki akcióbizottság más akcióbizottságokkal is szoros kapcsolatot tart, mint például az orvos egészség­­ügyi akcióbizottsággal és ös­­­szehangolva a feladatokat végzik el a tennivalókat. 1962. év első felében a mű­szaki akcióbizottság társadal­mi munkában közel félmillió forint értékű tervezést vég­zett. Az akcióbizottság kere­tében 145 műszaki aktíva te­vékenykedik. Miután a köz­ségeknek egyre növekszik a műszaki akcióbizot­tság felé az igényük, a 145 aktíva a feladatok ellátásához m­ár ke­vésnek bizonyult. A Haza­fias Népfront megyei bizott­sága most azon fáradozik, hogy tovább szélesítse a mű­szaki akcióbizottság köré tö­mörült társadalmi munkások számát. A Hatvani Konzervgyárban jön az áru, megy az áru... (Képriport az 5. oldalon) -------------­ ------------­ Mi újság a salgótarjáni építkezéseken? Salgótarján három nagy építkezésén érdeklődtünk, ho­gyan halad a munka e fontos beruházásokon. AUGUSZTUS 20-IG ELKÉSZÜL A KÓRHÁZ CÖLÖPALAPOZÁSA A kórház építkezésén elké­szült a mélypince, a kútala­­pozás, már megkezdték a szi­getelést. Jó ütemben dolgo­zik a Budapestről érkezett cölöpözőgép is. A cölöpök nagy része már a földbe ke­rült. A tervek szerint szep­tember 1-ig kellett volna vé­gezni ezzel a munkával. A jelek szerint azonban leg­később augusztus 20-ig teljes egészében elkészül a cölöp­alapozás. Ezen a héten meg­kezdik az elemek előregyár­­tását is. szálloda építőinek munkája, hiszen az eddigi 40 centi­­méteres vasbetonfalak helyett csak 15 centiméteres falakat készítenek majd. Az építők az idei 7 millió forintos beruhá­zási program 5 százalékos túl­teljesítését vállalták a párt­­kongresszus tiszteletére. SZÁZ LAKÁS — HATÁRIDŐ ELŐTT ÉPÍTIK A SZÁLLODA MÁSODIK EMELETÉT A szálloda építésénél el­készült az első emelet­­ fö­­démrésze, a pilléreket is be­betonozták. Ezen a héten készen lesznek az első emelet szerkezeti részével is, elké­szül az épületnek az a szint­je, amelyben az új szálloda összes gépeit elhelyezik. Ezek után már A megyei tanács mögötti domboldalon Salgótarján új városrésze épül. A tervek szerint 239 lakást készítenek az építők, ezen a területen, ebben az évben. Az év első felében számos épületet több hónappal a határidő előtt ad­tak át rendeltetésének. Teg­nap került sor újabb 30 la­kás átadására és ezzel az év eleje óta elkészült lakások száma 100-ra emelkedett. Augusztus első felében két­szer hét lakást adnak át ren­deltetésének. Az építők azt tervezik, hogy a további épü­leteken szeptember végéig befejezik a munkát és így közel két és fél hónappal a határidő előtt teljesítik idei könnyebb lesz a lakásépítési programjukat.

Next