Nógrádi Népújság, 1962. szeptember (18. évfolyam. 70-78. szám)

1962-09-01 / 70. szám

nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság az MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF., 70. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962. SZEPTEMBER 1. Ülést tartott a megyei pártbizottság Augusztus 30-án, csütörtö­kön a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád me­gyei Bizottsága ülést tar­tott Salgótarjánban. A párt­bizottsági ülés a kong­resszusi munkaverseny eddigi tapasztalataival foglalkozott. Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága első titkára értékelő előadása után a megyei párt­­bizottság tagjai megvitatták a kongresszusi munkaverseny eddigi eredményeit, s határo­zatot hoztak azoknak a fel­adatoknak a megoldásáról, amelyek a munkaverseny és a szocialista brigádmozga­lom előtt állnak. A megyei pártbizottság ülésén megjelent és felszólalt Nemes Dezső elvtárs, az az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Bányásznapra ÍRTA: SÁNDOR BÉLA A MIZSERFAI BÁNYAÜZEM VEZETŐJE Ez évben már tizenketted­ töltötte el, már ötvenöt éves szer ünnepli az ország dél- korában nyugdíjat kap­­gozó népe a bányásznapot, „ . . . bányászainkat, a széncsaták azon­­ban a Horthy-fasiz­­hőseit. A bányásznap meg­ . * 1 “azt, a bányászok ünneplésével is az irántunk ^ ufa,ls, , ,e e.ter'^, beszélni érzett megbecsülést fejezi ki ,, Gbetett­. A felszabadulás pártunk, kormányunk, egész v­an n £ Jgy aranyokban indult népünk, a bányavidékeken a kul­. .. ... turhazak, mozik és egyéb Az ünnepre készülés kor­­kultuurális létesítmények épé­­ben is vissza­emlékszünk a téle. A bányavidékeken ío­ & múltra, a fasizmus sötét kor- kulturmunka szórakoztat­ a szakára, mely különösen a neveli bányászainkat. Az el­­bányászok számara volt múlt tizenhét év alatt örömtelen és rettegéssel teli­­tősen javultak a bány­ás­­ok A kapitalizmusban a munka­ lakásviszonyai. Eltűntek bá­­nelküliség volt a bányászok r­yatelepeinkről a földbevájt reme. A múltban a legjobb t]k­i,,„ . . . , J vájárok 14-17 műszakot telje­­s geszsegtelen­ sítettek havonta. A tőkések, a ro , *? ’ munkanélküliek hatalmas se­ nv^.nob-áonj, a­­ nT“s^ses ^a­­regével tartották sakkban a nyászlakások épültek. foglalkoztatott dolgozókat és A felszabadulás előtt is ez döntötte el a bér összegét, harcoltak bányászaink a ke­lly­en körülmények között a nyérért, több bérért és em­be­bányászok életszínvonala mi­­ribb életért, de ha felemelték nősíthetetlenül alacsony volt, szavukat, csendőröket verő­ A kapitalista Magyarország nyeltek ki ellenük. Az 1916. gon a tőkés eltávolította a September 6-i tatabányai tíz­bányából azt a dolgozót, aki­ ̋ e^es_ nagY sztrájkra minden­nek munkaintenzitása csok­ bányász emlékszik. Ennek is bent. Céljuk nem az volt, csendőrsortűz vetett­­ véget, hogy a dolgozók életviszo­­krre a sztrájkra emlékezünk n­ait, munkakörülményeit ja­­­inden év szeptemberének áívsák, hanem az, hogy a bá­­c­so vasárnapján, amikor a nyászok verejtékéből minél bányászok napját ünnepeljük több profitot biztosítsanak ,sz; odázunk ezekről a hős bányászok emlékének, áfák ebben az emberibb életért ví­vott harcban életüket adták. 1919-ben néhány napra fel­maguknak. A tőkés Magyarország urai­nak nem okozott gondot a bányász utánpótlás biztosítá­sa. A munkanélküliség, a virradt bányászainkra is a nyomot arra kényszerítette a szabadság, de nem tartott se­­bányász szülőket, hogy 13-14 háig. Utána még nehezebb éves gyermeküket a bányába napok következtek, de akkor _______ ___ _ ______ adják dolgozni, hogy azzal a r­1^t nem tudták megtörni ben mutatkozik meg. Lent a " A 1 bányában, a föld mélyében kemény harc folyik a szén tonnáiért, mert pár fillér keresett el is eny­ őket. A kommün emléke még hítsék a család nehéz anyagi ^rass volt- és ez erőt adott a helyzetét. Senki nem törődött további harcokhoz. 1945-ben a fiatalok fejlődésével. Sok elérkezett az új világ, a szív­­küzdelem, nehézség közepet­­t­­t hadsereg felszabadította te 5—6 évi robot árán való­ hazánkat. Az azóta eltelt ti­­lággal lopva kellett elsajáti­­zenhét év alatt hatalmas taniok a vájársághoz szükség eredményeket értünk el a ges ismereteket. szocializmus alapjai lera­kásában. Az eredményeken A felszabadulás után a azonban nem szabad megpi­­helyzet gyökeresen megváltó­ bennünk, tovább kell halad­­zott. Ismeretlenné vált­a­nunk a megkezdett úton, a munkanélküliség. Ahogy no- Szocializmus építése útján rekedett a termetes úgy no- Nehéziparunkat, így bányá­­vekedett a bányászok élet- szavunkat is tovább kell fej­­színvonala is. A bányászok lesztenünk. Végre kell hajt a­­megbecsülését hirdeti a párt, muak a második ötéves terv a kormány gondoskodása, az időszakára kitűzött feladata­­emberséges, biztonságos mun­­ka. Műszaki vezetőink, bá­­kakörülmények megteremtése nyászaink nagy tömegével a bányászatban. A bányászat összefogva, biztosítanunk kell nagyarányú fejlődése, az új a korszerű termelési módsze­­munkamódszerek, a technika­ieknek megfelelő munka be­­behatolása a bányákba, jel­lyehet, a jobb minősgű és képzett szakmunkás utánpót- olcsóbb szén termelésének más biztosítását követelte, feltételeit. Minden tanuló teljes ellátást kap, gyakorlati munkájukhoz pedig munkaruhával él őket. Így neveli népi de­ _ . . . mokráciánk fiatal, képzett munkásosztályunk vájárait, a széncsaták új hő­seit. Ezeknek a nagy feladatok­ filíViák­nak valóra váltásával harco­lunk tovább pártunk, vezetésé­vel — nagy céljainkért. Amennyivel több és jobb szenet adunk az országnak. A munkavédelmi törvé- annyival többet kapunk visz­­nyek és rendeletek, a techno­­sta kenyér, hús, lakás, fo­­lógiai fegyelem betartásának gyasztási cikkek és művek­­­ellenőrzése, a bányászok fiz­ dési lehetőségek formájában. tonságos munkára való neve- Amennyi szenet adunk az lése céljából kiépültek a bá- országnak, annyival segítjük my a műszaki felügyelőségek, hazánk felemelkedését emel­­ő szakszervezetek trösztbizott­­juk népünk jólétét, így mind jágai és üzemi bizottságai nagyobb szerepet kapnak, mellett a munkavédelmi ét­ mind eredményesebben bi­­zottságok. Ezek a szervek szünk részt a világ népeinek együ­ttműködve végzik min- hatalmas békeharcában. A kárukat, hogy bányászainkat párt Központi Bizottságának a munka biztonságos végzése- kongresszusi irányelvei, a re nevejék. Megteremtődött második ötéves terv sikeres az egészségügyi ellátás, az in- befejezésének harci program­­gyenes orvosi kezelés, szana- iát jelenti minden becsületes tóriumok épültek, amelyek bányász számára. Nem kétsé­­mind bányászaink egészségé­­gel, hogy a bányászok — ép­nek megóvását szolgálják. A pen úgy, mint a múltban bányászok rendkívüli megbe- most is — követni fogják ésülését bizonyítja a kedvez- pártunkat, amelynek történe­­ményes nyugdíjrendszer is. te elválaszthatatlanul össze- Az a bányász, aki a haszon- forrt a magyar bányászság­­öt évet földalatti munkában gal. Iskolaigazgatók megbeszélése A tanév előtti napokban valamennyi járási székhelyen, ezenkívül a két városban ta­nácskoztak az iskolák vezetői. Salgótarjánban csütörtökön került sor az iskolák igaz­gatói megbeszélésére. Az ös­­szejövetelen részt vett Géczi János elvtárs is, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettese. Az iskola­­igazgatók a következő tanév­ben legfontosabb tennivalókat beszélték meg. Elegendő a gép, de az őszi feladatok megoldásához szigorú szervezettség szükséges Ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága Végérvényesen befejeződött megyénkben a cséplés. Fo­lyik a nyári mélyszántás, ké­szülnek a vetésre, az őszi betakarításra. Gépállomásaink az idén is — hasonlóan a korábbi évekhez — nagy erő­feszítéseket tettek, hogy ma­radéktalanul elvégezzék az aratási, cséplési munkákat. A nyári munkák megkezdése előtt a gépállomások megyei igazgatósága részletesen meg­tárgyalta a megyei pártbi­zottsággal és a megyei ta­náccsal, valamint a gépállo­mások vezetőségével a nyári munkákkal kapcsolatos teen­dőket. E téren az előkészületek­kel komolyabb probléma nem volt, azonban a mű­szaki előkészületeket már elhanyagolták gépállomá­saink. Az aratás jó szervezettség­gel folyt le ugyan, s mint­egy tíz-tizenkét nap alatt ál­talában minden gépállomáson befejeződött, de a cséplés ide­jén problémák jelentkeztek. A cséplés megkezdésekor sok műszaki hiba jelentke­zett, amely azt igazolja, hogy a gépállomások sok gépet fe­lületesen javítottak ki, amit még tetézett az is, hogy a traktorosok nagy része nem rendelkezett megfelelő gya­korlattal. Ráadásul sok gon­dot okozott a rendkívüli szá­raz időjárás és azok a csép­lőcsapatok is gátolták a mun­kát, ahol laza volt a munka­­fegyelem. Nyilvánvaló, hogy mindezek befolyásolták a tel­jesítményeket és növelték az időjárás okozta elmaradást. A MEDOSZ megyei bizott­ságának ezek a megállapítá­sai, amelyeket a tegnapi ülésen vitattak meg többek között , helytállóak. A me­gyei bizottság az aratási és cséplési munkák értékelése során behatóan elemezte az elmaradás okait, elmarasztal­ta a gépállomások vezetőit, valamint a megyei igazgató­ságot emiatt és felhívta fi­gyelmüket az őszi vetési és betakarítási feladatok szerve­zettebb, jobb végrehajtására. Érthető, hogy szükség van a szervezettebb munkára minden gépállomáson és ter­melőszövetkezetben annak da­cára, hogy a termelőszövet­kezetek gépparkja a múlt­évihez képest megnövekedett, a nyári talajmunkák végzé­se nem halad megfelelő ütem­ben. Kétségtelen, hogy a gép­állomások a cséplés befeje­zésével, az üzemképtelen gé­pek kivételével minden gé­pet munkába állítanak. Az elkövetkező napokban minden gépállomáson ta­nácskozást rendeznek a körzethez tartozó terme­lőszövetkezetek elnökei­vel, ahol meghatározzák, hogy milyen és mennyi munkát kell elvégezni a szövetkezet saját gépével és mit kell elvégezni a gépállomásnak. A gépállomások célkitűzései között szerepel, hogy a talaj­munkákat végző mintegy 400 darab szántótraktor felét ket­tős műszakban üzemeltetik. Ha arról beszélünk, hogy az ősz folyamán gépállomá­sainknak csaknem 180 ezer normál holdnyi munkát kell el­végezni és csaknem 20 ezer holdon kell elvetni, s mint­egy 5 ezer holdon kell be­takarítani a silókukoricát, azonnal előtérbe kerül a kö­rültekintő, szigorú szervezett­ség. A gépállomások a járási tanácsok mezőgazdasági osztályaival együttesen már elkészítették a siló­­zási menetirányterveket. Azonban ezek a tervek is csak annyit érnek, amennyi­re végrehajtják ezeket. A meglevő gépállomási és ter­melőszövetkezeti géppark ele­gendő a soron következő fel­adatok elvégzésére. Azonban újra csak hangsúlyozni kell, hogy a szervezetlenség szét­forgácsolja az erőket. Éppen ezért igen fontos, hogy a gépállomások is a napokban soron következő termelési ta­nácskozásokon a lehető leg­aprólékosabban ismertessék minden dolgozóval a felada­tát. 40 millió forinit hűségjutalom, ünnepi gyűlések, sport és kultúrműsorok a bányásznap előtt Ünnepi a hangulat szerte a szénmedencében. Új köntöst öltöttek a versenytáblák. A bányásznapi őrség legjobbjai­nak neveit írják ki, helyezik el a legjobb bányászok fény­képeit. A bányaüzemekben műszakváltáskor zenével kö­szöntik a munka­verseny leg­jobbjait. Ez az ünnepi hangulat azonban csak a külsőségek évek óta nem fordult még elő, hogy ne teljesítették volna bányásznapi felada­tukat a nógrádi bányá­szok. Kemény harc szükséges ah­hoz, hogy pótolja a bányási tűz, a tiriibesi szénsavas be­törés, a Duclos aknai robba­nás következtében kiesett szén mennyiségét. De a nóg­rádi bányászok állják a sarat. Ezt bizonyítják a bányászőr­ség termelési sikerei. Tiri­­bes, Mátranovák, Mizserfa már azt jelenti, hogy terven felül termel. Ott lesz az élen­járók között Nagybátony, Ka­zár, meg a többi üzem dolgo­zója is. Nagyszerű termelési sikerről adtak számot a Bá­nyagépgyár dolgozói is. Ők a kongresszusi munkaver­senyben a bányásznap tiszteletére határidő előtt szállították el Dorogra azt az új típusú személyszál­lító kocsit, amit a dorogi­ak nagyon kértek. Jók az eredmények Felsőpe­­tényben is, mindenütt, ahol holnap a XII. bányásznapot ünnepelik fizikai és műszaki dolgozók A bányásznapi ünnepségek egyébként szombaton este kezdődnek Salgótarjánban. A városban élő bányászok este 6 órakor koszorúzzák meg a szovjet hősök és a Tanácsköz­társaság emlékszobrát. Vasár­nap reggel 6 órakor zenés ébresztő köszönti a bányász­­várost. A bányász művelődési otthonban rendezik meg az ünnepségeket. Nagybátony is készül a nagy napra. Hétfőtől már ze­nével köszöntik a legjobba­kat. Vasárnap Jakab Sándor elvtárs, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága első titká­rának ünnepi beszédét, hall­gatják meg a nagybátonyiak, szorospatakiak, kányásiak, ti­­ribesiek és a szolgáltató vál­lalat dolgozói. Monká«­r paraszt találkozó •s gazdai­ífia, a hányász»­napi eseményeket. Kisterenyén, Mátjranovákon, Saigon, Kazáron, Nemtiben, Mizserfán, Karancslapujtőn, Rákóczi bányatelepen rendez­nek ünnepi sport és kultur műsort az ünnepi nagygyűlé­sek után. A bányásznapon osztják ki a hűségjutalmakat is. Ebben az évben 40 millió forintot meghaladó összeget osztanak szét a bányászok között, több mint 2 millió forinttal többet, mint az elmúlt esztendőben. Kiváló társadalmi munkások kitüntetése Salgótarján város fejleszté­sében nagy szerepet töltenek be a társadalmi munkások. Munkájuk jelentőségét bizo­nyítja a csütörtökön délután a Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsága ünne­pélyes keretek között köszön­te meg a társadalmi mun­kások eredményes tevékeny­ségét, és kiosztotta az 1961- ben végzett munkáért az arany, ezüst, bronz fokozatú társadalmi munka­jelvénye­ket, valamint a munkát iga­zoló okleveleket. 1961-ben a társadalmi mun­ka értéke Salgótarjánban mintegy 150 ezer forintot je­lentett. 900 fő dolgozott eb­ben az esztendőben külön­böző objektumok megvalósu­lásáért. Jelentős munkát vé­geztek a Sztahanov úton levő Muskátli vendéglő környéké­nek parkosításánál, valamint a 20—22-es bérház közötti üres telek rendezésénél, a Béke-telepi és baglyasalji ját­szóterek felépítésénél. Termé­szetesen ezek mellett még más számtalan munkát is el­végeztek, amelynek az értéke 71 ezer forint. Salgóbánya telepen a strand építésénél a társadalmi mun­kások 8 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek, amely­nek az értéke közel 100 ezer forint volt. Az ünnepségen a munká­ban legjobb eredményt elért 135 társadalmi munkást tün­tettek ki. Huszonketten kap­tak arany, hatan ezüst és harminchárman bronzérmet. Készül a silótakarmány Megyeszerte folyik már a silózás. Az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezben 120 holdon aratják a silót. Egyik silókombájn és egy Orkán vágja a jó minőségű silókukoricát. Átlagosan 200—220 má­zsa termést várnak holdanként Munkában az Orkán. Lánctalpassal tapostatják a készülő silókazlat. Fotó: Tamaska

Next