Nógrádi Népújság, 1962. október (18. évfolyam. 79-87. szám)
1962-10-03 / 79. szám
nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI bizottsága és A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 79. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1962. OKTÓBER 3. A TERV - ERŐ Ipari üzemeinkben, a szó bele magukat a tervbe, napialista mezőgazdaságban most mint nap világos legyen előtmunkálkodnak, tárgyalnak a tűk a következő feladat is: jövő évi tervekről. Számba veszik az idei teljesítéseket. Ezzel a módszerrel az óvatapasztalatokat, mérlegelik a toskodó tervkészítők elkerütovábbi fejlődés lehetőségeit lk azokat a meglepetéseket, s mindezek alapján számok- amelyekre, most apellálnak, ban rögzítik az elérhető célt- csak az a terv állítja vázaikat. A számok, az elképzelélan fordulat elé a gazdaság sok életté, valósággá váltója vezetőit, amely felszínesen, a a legfontosabb termelőerő, az realitástól elvonatkoztatva, ember. A sok tízezer ember, íróasztalnál készül. Ebben az a dolgozók alkotó tömege. Só esetben válik jellemzővé a tervek készítésénél, a reali- kapkodás, a bizonytalankodások megállapításánál épp más. a hullámzó termelés. Itt úgy nem nélkülözhető a kit kell utalni arra a követellenböző képességű, de egyezményre is, amit a párt irányakaró dolgozók véleménye, elvei a tervezést illetően megegyetértése, mint a feladaszaknak tok végrehajtásánál. Tegyük a tervezést tudomá A következő években gaznyosabbá. Javítsuk a tervszádasági tevékenységünk közép- mítások módszerét, a fontopontjában a második ötéves sabb fejlesztési elgondolások tervteljesítése és gazdasági kidolgozásába fokozottabban céljainkkal összhangban álló vonjuk be a tudományos vitál teljesítése áll. Ez az egész tézményeket, a tudósokat és a néptől jelentős erőfeszítéseket szakértőket. Egy-két ipart követel. A terveknek olyan üzemünk már eddig is erednoknak kell tehát lenniük, ményesen hasznosította az így hogy mindenkit mozgósítani létrehozott kapcsolatait a tudjanak, azokat minden dél- műszaki fejlesztésben, az új gos ember a magáénak vallja, technológiák kidolgozásában. Nem haszontalan idő és erő a komplikált gépek kapacitátehát az, amit a sokak ja sának hasznosításában. Mezővaslatainak meghallgatására, gazdaságunk színvonalának feldolgozására fordítanak emelését gyorsítja az egyetegazdasági vezetőink. A mun mek, kísérleti intézetek és ka fortélyait, a még parlagon kísérleti gazdaságok tapasztalteverő tartalékokat, a szer látnának széleskörű elterjesztetés egyszerű megoldásait tése. A termelőszövetkezetek legjobban ismerő munkások, most csírázó nagyüzemesítőparasztok nem egyszer többre sehez nagy segítséget adhatlennének képesek, mint amit nak és ahol igénylik, ott adelőírnak nekik, ha őket isnak is az állami gazdaságok, megkérdeznék. Jó pár példa a régibb, nagy termelőszövetigazolja ezt a most folyó keretek, kongresszusi munkaversenyek tapasztalataiból is. A számok- különösen az iparban, de a ban gyakran elvesző tervek mezőgazdaságban is nagy lenkészítéire jelentős túlteljesí dítő erőt jelentenek a szocialésekkel nem egyszer cáfolt lista brigádok, amelyek a tervá a dolgozók versenylendümelési követelmények teljesítedtése mellett a munka erkölcsi, politikai ösztönződnek is Az óvatos terv, a tartalékok legfejlettebb mai élharcosai, más más tanulságot is ad. Azt Ezeknek a brigádoknak a a szándékot árulja el, ami a tapasztalatait kezdeményezőnépgazdasági érdekek szem sei nagyszerű támpontul szélelőtt tartása helyett szűklátogáthatnak a jövő évi tervek körűségből helyi, kiugró készítéséhez. Helyes lenne eredményekre pályázik, ami- már most olyan módszert ből erkölcsi, de főként anya- építeni a tervekbe, hogy ami elismerés remélhető. Rossz szocialista brigádok legyenek gazda az, aki csak az úttel menetközben és egy-egy időlett szántja meg a földjét, szak lezártával is a munka hogy az arra menők meghi- végrehajtásának első ellenőcsérjék, s hogy abban a földjei. Tevékenységüket és joben a maga kenyere megtogaikat, befolyásukat is bővítemjen. Rossz gazdasági veteni lehetne ezáltal. Még tető az, aki nem töpreng, tovább fejlődne önállóságuk nem igyekszik minden lehető- és kezdeményező készségük, séget figyelembe venni, ami példájuk vonzaná és serkenkor a holnapi munka prog- zené a környezetükben tevéramját összeállítja. A laza kenykedő többi dolgozót is. terv, amely a sablont alkalmazza nem ösztönöz gondot A történelmi forduló, amikodlásra, a bonyolultabb meg- kor a szocializmus alapjainak oldások keresésére, megelége- lerakása után a szocializmus dettséget, tumvaságot szül Az teljes felépítéséért indulunk ilyen terv emellett melegharcba, az eddiginél alapvágva a munkafegyelem rossabb, elemzőbb, elmélyültebb munkát igényel jövő évi torrásának, a munkaerkölcseink készítőitől. Annál is alacsony színvonalának is inkább, mert gazdasági eredményeink mértékétől, a tár- A jó terv, amely • számtasadalmi termelés növekedésetan vélemény és minden láb tól függ majd, hogy milyen ható adottság felhasználásával arányba" emelkedhetnek a , , „. . , reáljövedelmek, hogyan no készül, mozgósítja a dolgozó- dolgozó népünk életszínvonalát, erősíti a közösségi munka. Ezért a pártszervezetek, hát, így a kollektív szellemet a szakszervezetek tekintsék is. Mind a szocialista építés fontos ügynek a tervcéljainak valóra váltásában, munkát, kisérjék azt figyemind az ezt feltételező szelemmel, érvényesítsék abban eialista tudatosság formájaaz említett legfontosabb sában komoly politikai terv- szempontokat. Ismereteik, akkor a jó gazdasági terv. Én- közreműködésük révén nek a helyes alkalmazásához kitűnő mozgósító erő jut a tartozik aztán az is, hogy ké birtokukba, jól tudják összeszítés közben és kész állapot- kapcsolni a termelés soránban újból a legszélesebb dől- tevékenységüket a gázó tömegek elé bocsássák, gazdasági célokkal, megismertessék velük. Lássák meg a tervben az ember terv ező, amely határőzók saját javaslataikat, éljék zottá teszi lépteinket. Holnap az országgyűlési képviselők ülést tartanak Pásztón Csütörtökön délután 2 órakor Pásztón tartja legközelebbi ülését az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. A képviselők a megye községfejlesztési terveinek végrehajtásáról tárgyalnak, majd tájékoztatót hallgatnak meg a megyei takarékossági mozgalomról, ezt követően pedig a legutóbbi országgyűlésen elhangzott interpelláció óta — bányai lakóterületek és lakások karbantartásával kapcsolatban — tett intézkedésekről. Októbertől az Állami Biztosító megyei igazgatóságai rendezik a károkat Az Állami Biztosító október 1-től a megyei igazgatóságok hatáskörébe utalja az összes vagyonbiztosítási — a kötelező autószavatossági — az önkéntes gépjárműbiztosítási, valamint az állami autó- és állami tűz- és betöréskárok rendezését. A rendezés a biztosítás fejlődésének következtében vált időszerűvé, s az Állami Biztosító ezzel a biztosított lakosság érdekét és kényelmét kívánja szolgálni. Emléktáblán örökítették meg a partizánok volt szálláshelyét ÜNNEPSÉGEK A FEGYVERES ERŐK NAPJÁN A fegyveres erők napja alkalmából ünnepi rendezvényeken emlékeztek meg megyénk különböző részein békénk és társadalmi rendünk védőiről. Salgótarjánban a katonai, rendőri szervek és a munkásőrség megkoszorúzta a szovjet hősi emlékművet. Este a városi művelődési házban díszünnepségen méltatták a fegyveres erők tagjait, akiknek képviselőit a KISZ Központi Művészegyüttes színvonalas műsorral ajándékozta meg. A délutáni órákban kedves összejövetel színhelye volt a karancsberényi erdőben helyreállított vadászház, az 1944-es partizánharcok egyik kiinduló pontja. A község lakosainak kezdeményezésére és a Hazafias Népfront támogatásával emléktáblán örökítették meg a hősi idők eseményeit. Erre az alkalomra eljöttek a volt partizánok, az egység volt parancsnoka Nógrádi Sánor elvtárs, a volt politikai helyettes Tömpe András elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Kurinszky Sándor, Bodnár László, Kerényi Dezső, Molnár János, Papp Béla, Benyus Ferenc és mások. Ott volt a hősi halált halt Bandur Árpád édesanyja és két testvére, a hősi halált halt Valasek József özvegye is. Megjelent az ünnepségen Jakab Sándor elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára, valamint a fegyveres erők és a társadalmi szervek vezetői és képviselői. Az emléktábla leleplezése után Nógrádi elvtárs emlékezett meg a régi harcokról, partizántársairól. A partizán egység volt parancsnokának beszéde Kedves elvtársak, barátaim! — kezdte Nógrádi Sándor elvtárs, — jelen lévő harcostársaim és a magam nevében megköszönöm a megyei pártbizottságnak, a népfrontnak és az országgyűlési képviselőcsoportnak, hogy figyelmességükkel lehetővé tették számunkra a régi harcok élményeit idéző helyen egy kedves ünnepségen való részvételünket. Tiszteletre méltó az az elhatározás és cselekedet is, hogy ennek az emléktáblának az elhelyezésével megörökítik és ápolják a partizánharcok emlékét, hogy hősi magyar népünk hagyományait felkarolják. Mi magyar partizánok, annak idején messziről, az Alacsony Tátrából érkeztünk ide. S nem véletlenül, hanem igen határozott céllal. A párt küldött ide, , amely tudta, hogy ezen a vidéken minden támogatást megkapunk a néptől harcunk eredményes megvívásához. Itt, ebben a vadászházban rendeztük sorainkat, itt erősödtünk meg szervezetileg, létrejött felderítő csoportunk, századaink, alakult át csoportunk egységgé, amelyet itt készítettünk elő a későbbi harcokra. Megerősödtünk, mert amikor elterjedt a környéken a partizánok híre, a szénmedence bányászai, Salgótarján munkásai, ragyolciak, somoskőiek, lapujtőiek, és sokan mások jelentkeztek sorainkba. Itt csatlakozott hozzánk a három Benyus-testvér is, a később Abroncsos-pusztán hősi halált halt Valasek József és Bandur Árpád is. Jöttek az emberek harcostársként, testvérként. Idősek és fiatalok egyaránt. Tanyákról és falvakból. Érdeklődtek, van-e élelmünk, ruhánk. És azután hozták szinte nap, mint nap szekéren és zsákokban a sokszor maguktól megvont eleséget. Tőzsér erdész felesége mindennap elhozta a 25 liter tejet. Nagy dolog volt ez akkor elvtársak. Hit és bátorság kellett hozzá, mert a velünk kapcsolatot tartó emberek az életükkel játszottak. Hiszen még az élelemnél is fontosabb híreket, értesüléseket is a névtelen, a szabadságra áhítozó emberektől kaptunk, így mértük fel rövid idő alatt az egész iparvidék katonai és politikai helyzetét s tudtunk magunknak tervet készíteni. Kiadtuk a jelszót, hogy senki ne vonuljon be a Szálasi-féle hadseregbe, aki ott van, szökjön meg, s az itteni talajon gyorsan felszökkent a vetés. Hallgattak ránk és bíztak bennünk. Elterjedt, hogy az erdők tele vannak partizánokkal, a németek is úgy tudták, hogy hétszázan vagyunk, pedig az egységnek mindössze kilencven valahány szervezett tagja volt. Erről a helyről indultunk aztán két hét után Salgótarján északi hegyeibe . Abroncsos-pusztán véres harcot vívtunk a németekkel. Hamarosan utána győzelmesen bevonultak a szovjet csapatok, amelyekkel felvettük a kapcsolatot és feladataink más helyekre szólítottak bennünket. Ma itt prtizántársainkra emlékezve, tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki a felszabadítók iránt. A szovjet emberek sok éves szörnyű harc és veszteség után ide is eljöttek, vért áldoztak a mi szabadságunkért. Mi csak az ő támogatásukkal, áldozatukkal érhettünk el eredményeket. Helyes és követendő tehát,ahogyan itt Nógrád megyében ápolják a szabadságharcos hagyományokat, ahogyan ezek megbecsülésére nevelik az ifjúságot. A volt partizánok élő tagjai ma is megállják a helyüket, segítenek építeni a szocializmust szép hazánkban. Hűségesen a párthoz, a párt politikájának sikeréért, hogy soha többé fasiszta diktatúra, elnyomó reakciós társadalmi rendszer ezen a földön ne legyen. Az emléktábla leleplezése Szedik a téli káposztát az Ipoly völgyében A gondozottabb táblákról ötven százalékkal több káposztát értékesítenek az endrefalvaiak Nógrád megye Ipoly menti községeiben: Dejtáron, Patakon, Litkén, Endrefalván, Ludányhalásziban és Szécsény környékén a talaj és éghajlati adottságok rendkívül kedvezőek a téli káposzta termesztésére. Az itt honos tájfajták »keményfejűek« nyersen is hosszú időn át tárolhatók. Ezért bel- és külföldi piacokon egyaránt keresett az Ipoly völgyi káposzta. Idén is négyszáz holdon, több mint ötmillió káposztafejet neveltek az Ipoly menti falvak termelőszövetkezetei. A káposzta szedését évtizedek óta rendszeresen a hivatalos ősz első napjaiban kezdik ezen a vidéken. Az idei nyári szárazság után későn jött szeptember elejei esők azonban még az elmúlt napokban is sokat javítottak a káposzta minőségén, ezért néhány napot késleltették a közös gazdaságok ezt a munkát. Pénteken azonban Rimócon és Endrefalván is megkezdték a téli káposzta szedését. Noha a teljesen eső nélkül elmúlt nyár idén nem kedvezett a téli káposzta fejlődésének, az ötven-hatvan mázsás holdankénti hozam így is öt-hatezer forintot jövedelmez a közös gazdaságok egy-egy holdjáról. Azokról a táblákról azonban, amelyeket gondsabban műveltek, s a korszerű öntözőberendezések híján egyszer-kétszer a hagyományos módszerekkel meglocsoltak, a termelőszövetkezetiek sokkal több termést takarítanak le. Endrefalván például harminc holdon termelték idén a téli káposztát, s a termés ötven százalékkal több mint a Ipoly völgyi falvakban általában. A palánta fejlődése közben egyszer öntözött tábláról nyolcvan, a kétszer meglocsolt tábláról közel száz mázsa téli káposztát szednek és szállítanak a kereskedelem részére. Endrefalváról és Rimócról nyolcvan mázsa káposztát szállítottak el eddig, s hamarosan hozzálátnak a téli káposzta szedéséhez az Ipoly völgye többi közös gazdaságában is. Segíteni a gyenge termelőszövetkezeteket, emelni a dolgozók műveltségét Járási tanácsülés volt az elmúlt hét végén a szécsényi járásban. A tanácsülés a járás gyenge termelőszövetkezeteinek helyzetéről, valamint az ismeretterjesztő és művészeti munkáról tárgyalt. Első napirendi pontnál a tanácsülés megállapította, hogy szükséges volt a járás területén levő gyenge termelőszövetkezetek helyzetéről tárgyalni, mert ezen keresztül is ráfordítják a figyelmet ezekre a termelőszövetkezetekre. Széles társadalmi alapokon megszervezett, szakmai színvonalon megvalósítható és a szövetkezeti tagság egyetértésével találkozó segítség vezethet a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításához. A járási tanács utasítással fordult mind a járási mind a községi végrehajtó bizottságokhoz, hogy elsőrendű kötelességüknek tekintsék a gyenge termelőszövetkezeti gazdaságok megszilárdítását. A munkában, a Szécsényi Tangazdaság, valamint a varsányi, rimóci és más jó eredménnyel dolgozó termelőszövetkezetek, gépállomás szakemberei is a legmesszbbmenő segítséget adják. A járási tanácsülés felkérte az ipari üzemeket is, hogy a lehetőségekhez mérten ők is adjanak segítséget a járás területén levő gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséhez. Szerepeltek a járási tanácsülésen az 1962—63. évi ismeretterjesztési és művészeti munka tennivalói is. Ennél a napirendi pontnál a tanácsülés megállapította, hogy már az elmúlt évben is komoly segítséget adott ez a tevékenység a társadalmi fejlődéshez. Emelkedett a munkások, a tsz-parasztok, az értelmiségiek általános szakmai műveltsége. Növekedett a különböző társadalmi szervek felelőssége a tömegek művelődésének fokozásáért. Tanácsaink is megértették ennek a munkának a jelentőségét. De még mindig nem kielégítő az eredmények mellett a művelődési otthonok tömegbefolyása. Ezért ebben a tanévben javítani kell a munkájukat. Hozzá kell járuljanak ,hogy gazdagodjon a tömegek művelődésének szocialista eszmeisége, segíteni kell a közösségi tudat, a szocialista erkölcs kialakítását a közízlés formálását. Egyáltalán az új szocialista életforma mielőbbi megvalósítását. A járási tanácsülés a feladatok megvalósításához fontos határozatokat hozott.