Nógrádi Népújság, 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-06 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* NÓGRÁDI AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 28. SZÁM­ÁRA: 50 FILLÉR 1963. ÁPRILIS 6. Kormánykitüntetettek a megyei és salgótarjáni járási tanácson ARANYKOSZORÚS KISZ JELVÉNYT KAPTAK A MUNKÁBAN KITŰNT FIATALOK Hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából a szocialista építés terén kifejtett fá­radhatatlan és eredményes munkájáért kormánykitüntetésben részesült dr. Domonkos Imre, a Salgótarjáni Járási Tanács vb. titkára és Várhelyi Ernő, a Nógrád megyei Tanács vb. pénz­ügyi osztályának vezetője. A Minisztertanács dr. Domonkos Imrének a Munkaérdemrendet, Várhelyi Ernőnek pedig a Szocialista Munkáért Érdemérmet adományozta. A KISZ Nógrád megyei Bizottságán Oravecz Ernő a KISZ megyebizottság szervező tit­kára köszöntötte a legjobb KISZ munkásokat kitüntetésük alkalmából. KISZ Érdeméremmel jutalmazták Gálfi Árpád salgótarjáni és Csábi István patvarci KISZ-mukást az ifjúsági moz­galomban részt végzett másfél évtizedes munkásságukért. KISZ elismerő oklevéllel és aranykoszorú­s jelvénnyel az alábbi fiatalokat tüntették ki: Ujlaky István salgótarjáni, Tari József tari, Fodor Balázs karancsberényi, Kuris Mihály felsőpetényi, Bollók Magdolna pilínyi úttörő ifivezetőt, Gyürki László salgótarjáni úttörő ifivezetőt és Horváth László salgótarjáni KISZ-vezetőt. megyeszerte hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából Ünnepségek Salgótarjánban április 3-án, este 6 órakor került meg­­­­rendezésre a felszabadulás 18. születésnapjának emlékün­­­­nepsége. A művelődési otthon nagytermét színültig megtöl­­­­tötték a gyárak, hivatalok, intézmények dolgozói, a tömeg­­­­szervezetek képviselői. Az elnökségben a párt-, tanács - és tömegszervezetek megyei, járási, városi vezetői mellett helyet foglaltak a szovjet vedégek, valamint az üzemi munkások és értelmiségiek legkiválóbb dolgozói is. Jedlicska Gyula, az MSZMP városi bizottságának tit­kára megnyitó szavai után Géczi János, a megyei ta­nács elnökhelyettese emelkedett szólásra, hogy megemlé­kezzen a felszabadulás esem­ényeiről és az azóta eltelt több mint másfél évtized ere­dményeiről. Géczi János beszéde — Új fejezet kezdete ha­zánk történelmében 1945. áp­rilis 4-e. 18 évvel ezelőtt ezen a napon a fasizmussal szem­ben folytatott harc során a hős szovjet nép fiai és a fa­sizmussal szemben harcoló erők felszabadították hazán­kat, megteremtették az új élet kibontakozásának felté­teleit. Ez a dátum zárta le népünk történetének azt a tragikus korszakát, amely a 150 éves török uralommal kezdődött, s a 400 éves Habsburg, majd a Horthy­féle elnyomatással folytató­dott. A továbbiakban méltatta azokat az eredményeket, ame­lyeket nemzeti önállóságunk, függetlenségünk visszanyeré­sének lehetőségével érhettünk el. — Reális valósággá vált­­ a szocializmus építése a magyar nép legjobbjai­nak évszázados álma, tö­rekvése. Szabadságunk, függetlensé­günk mellett azonban ünne­peljük azt az igaz testvéri szövetséget, barátságot is, amely a Szovjetunió részéről már a Magyar Tanácsköztár­saságért folyó harc során megnyilvánult, a felszabadí­tással megtermékenyült és az ellenforradalom idején kiáll­ta a próbát.­­ Beszélt a szovjet hadsereg értünk tett fáradozásairól, majd a szo­­jet népnek arról a tevékeny­ségéről is, amelyet az új tár­sadalmi rend építéséért szo­cialista munkánk elősegíté­­séért kifejtett. Majd a követ­kezőket mondotta: Népünk élni tudott szabadságával Pártunk, a munkásosztály ve­zetésével olyan eredményeket ért el, amely jogos büszkeség­gel tölthet el bennünket. Or­szágunk megerősödött, gazda­ságilag szilárd. Pártunk VIII. kongresszusa összegezve az elért eredményeket, megálla­pította, hogy hazánkban be­fejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását. Ez az új forradalmi győ­zelem mutatja azt a ha­talmas változást, amely társadalmunkban végbe­ment. A szónok ezután a mező­­gazdaság szocialista átszerve­zésével, kialakult szocialista termelési viszonyokról be­szélt, majd elemezte népgaz­daságunk különböző ágainak fejlődését. — Iparunk termelése — folytatta — az elmúlt év so­rán kedvezően alakult, a ter­vezettnél nagyobb mértékben, 9 százalékkal nőtt. A terme­lékenység emelkedése is meg­felel az ötéves terv előirány­zatainak. A szocialista ipar termelésének növekedése is kedvezőn alakult, mert 79,4 százaléka a termelékenység növekedéséből 20,6 százaléka pedig létszámnövekedésből keletkezett. A továbbiakban Géczi Já­nos a munkásosztály sorai­ban végbement változásról, fejlődéséről szólott. Elmon­dotta,­­ a munkások áldo­zatvállalása, öntudata rend­kívül sokat fejlődött. Az elismerés, a dicséret hangján emlékezhetünk meg a bányászok, üzemi munkások, a közlekedési dolgozók kemény helyt­állásáról. Az elmúlt zord télben, amikor a párt azt kérte a bányászok­tól, hogy adjanak több sze­net, ők úgy válaszoltak, hogy a munkanapokon, a pihenőna­pokon egyaránt megfeszített erővel folytatták a termelést és igen szép eredményeket értek el. Munkásosztályunk áldozatvállalása, felelőssége az egész ország fejlődéséért, a termelőszövetkezetek át­szervezéséért és megszilárdí­tásáért nagyon sokoldalúan bontakozott ki. Megyénkben is tovább szélesedett a szo­cialista munkaverseny, növe­kedett a szocialista szerződé­sek száma. Legfőbb feladatunk a tsz-ek erősítése Az előadó ezután az előt­tünk álló feladatokat ele­mezte, majd a termelőszövet­kezetek fejlődéséről, a mező­­gazdaság gyors ütemű fejlődé­séről beszélt. — Már ebben az évben a mezőgazdasági termelés­nek 12—14 százalékkal kell emelkednie... Egész népgazdaságunk gyor­sabb előrehaladása szempont­jából igen fontos kérdés, hogy nagyobb gonddal fog­lalkozzunk a gyenge, gaz­daságilag elmaradt termelő­­szövetkezetekkel. Gazdasági, vezetési megerősítésük, fej­lesztésük valamennyi társa­dalmi szervünk feladata. Beszélt a lakosság életszín­vonalánál végbement fejlő­désről. A kultúrforradalom eredményeiről szólva megál­lapította:­­ a közoktatás te­rületén ez a forradalom az iskolák államosításával, az ál­talános iskola megteremtésé­vel kezdődött, jelenleg pedig már közvetlen gondjaink kö­zé tartozik, hogy a közokta­tás általánossá tételének ob­jektív és szubjektív feltéte­leit hogyan teremtsük meg. Ismertette közoktatásunk eredményeit, beszélt a szo­ciális és egészségügyi ellátott­ság javulásáról is.­­ Egyen­letesen javult a közegészség­­ügyi ellátás is — állapította meg az értelmiség helytállá­­ról szólva a következőket mondotta: “ Megyénk értelmiségi dol­gozóit az jellemzi, hogy a munkásokkal, tsz pa­rasztokkal vállvetve dol­goznak a szocializmus építéséért. Érzik a felelősséget, amely a termelés növeléséből, az embe­rek gondolkodásának formá­lásából reájuk hárul — majd így folytatta: — Gazdasági ered­ményeink, a párt tudatos ne­velőmunkája hatására az el­telt 18 év alatt sokat válto­zott az emberek gondolkodá­sa, a szocializmusért érzett felelőssége. Tapasztalatok bi­zonyítják, hogy céljaink el­érésének legfőbb eszköze a párt helyes, szilárd politiká­ja. Ezt a politikát megyénk dolgozói helyeslik, maguké­nak vallják, megvalósításából tevékenyen kiveszik részüket. Erősítsük népünk egység­ét . A közös munkában cél­jaink eléréséért, a szocializ­mus építéséért, a párttagok, a pártonkívüliek, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek, kispol­gárok együtt eredményesen dolgoznak. Az erősödő népi, nemzeti egység kibontakozása, a párt erősítésével, vezetésé­vel, a munkás-paraszt szent­­ség alapján jó úton halad. A Hazafias Népfront mozgalom ezt az összefo­gást jól tükrözi, tevékeny­ségével segíti. Államrendünk, proletárdikta­túránk erős, hazánkban rend, biztonság, nyugalom van. Rendszerünk erejét, humaniz­musát jól példázza az a nagy­arányú amnesztia rendelet, melyet kormányunk a napok­ban közzétett. Ezt a politikai irányvonalat, a marxizmus— leninizmus eszméit gyorsabb előrehaladásunk érdekében céltudatosan terjeszteni kell, meg kell védeni mindenfajta jobb- és baloldali túlzásoktól. Általánossá kell tenni az em­berek gondolkodásában a ma­terialista világnézetet, maga­tartásában a kommunista er­kölcsi normát. Majd így fe­jezte be ünnepi beszédét: — A szocializmus teljes felépítésé­nek is elengedhetetlen felté­tele a béke, a háború elke­rülése. A békés egymás mel­lett élés, a béke biztosítása megköveteli, hogy leleplezzük az imperialista háborús ag­­resszorok minden mesterkedé­sét... A Szovjetunió, a szo­cialista országok és saját ta­pasztalataink azt mutatják, hogy a béke védelme, a mar­xizmus—leninizmus eszméihez, a szocialista világrendszerhez való hűség, a kölcsönös együtt­működés nagymértékben meg­gyorsítja előrehaladásunk fo­lyamatát. Elért eredményeink, lelkesítő perspektívánk még jobb munkára, a testvéri or­szágokkal való barátság szi­lárdítására, a szocializmus, a kommunizmus építésére ösz­tönöz. Géczi János ünnepi beszéde után Jedlicska Gyula, a vá­rosi pártbizottság titkára Iván Grigorjevics Fekrisztovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének adott szót Köszön­tjük a magyar dolgozó népet . A magyar munkások tör­ténelmének nagy állomása volt 1919-ben a Tanácsköztársa­ság kikiáltása. A szocializ­mus ügyét azonban teljesen 1945-ben, hazájuk felszabadí­tásával tudták kivívni. Mi, szovjet emberek örülünk si­kereiknek, örülünk annak, hogy a magyar nép magabiz­tosan és következetesen ha­lad a szocialista fejlődés út­ján. A VIII. kongresszus vi­lágnézeti, gazdasági, társadal­mi és kulturális fejlődésük továbbvitelére ösztönöz. Szo­cialista építésük győzelme nemzetközi szempontból is nagy jelentőségű. Mi hisszük, hogy a magyar nép a továb­biakban is az élvonalban fog haladni a szocializmus teljes felépítésének útján. Eh­hez kívánunk a szovjet nép nevében erőt, egészséget, sok sikert — fejezte be felszóla­lását Iván Grigorjevics Fek­­risztov. Az ünnepség második ré­szében a résztvevők élvonal­beli fővárosi művészek mű­sorát tekintették meg. A leg­nagyobb sikert Margaréte Pet­rovna aratta, aki immár ha­gyományosan, évről évre fek­jén Salgótarján közönsége előtt az április 4-re rendezett emlékműsorban. Az egész megyében ünnep­ségek voltak hazánk felsza­badulásának 18. évfordulója alkalmából. Több községben és városban 3-án este tartott Csütörtökön reggel zenés ébresztő keltette Salgótarján dolgozóit s délelőtt 10 óra tájban már szép számban vet­te körül az ünneplők serege a szovjet emlékművet, hogy részese legyen a koszorúzási aktusnak. A szovjet és magyar Him­nusz elhangzása után egymás után helyezték el az oszlop talapzatán a hála és emlé­kezés koszorúit a megyei, a járási és a salgótarjáni párt­­bizottságok vezetői, a szovjet hadsereg képviselői és a salgótarjáni párbizottságok vezetői, a szovjet hadsereg képviselői és a munkásőrök, a megyei, járási és városi tanács ,a KISZ, az MSZBT, a tömegszervezetek, valamint magyar fegyveres testületek küldöttei. A koszorúzási ün­nepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A salgótarjáni szovjet em­lékművet a felszabadulási év­forduló alkalmából a nap fo­lyamán számosan keresték meg virágaikkal a város há­lás dolgozói is­­ták az ünnepi esteket. Szé­­csénke községben 3-án este 7 órakor kezdődött az ünnep­ség, ahol a község lakosságá­nak több mint a fele részt vett. Nagygyűlés­ keretében emlékeztek hazánk felszaba­dulásának évfordulójára. Romhányban mintegy 800 ember vett részt a művelő­dési otthonban megrendezett ünnepségen, amelyet gazdag kultúrműsor zárt be. Bánk községben mintegy 120—150 ember vett részt az ünnep­ségen. Szécsényben is 3-án este tartották hazánk felszabadu­lásának 18. évfordulójára rendezett ünnepséget. A mű­velődési otthont zsúfolásig megtöltötték az ünnepségen részt vett dolgozók. 3-án este voltak ünnepségek Rétság, Karancslapu,itn. Kisterenye, Mátranovák községekben és Balassagyarmat városban. Nádé­rf­a­lu­ községben 4-én délelőtt tartották az ünnepsé­get. 4-én délelőtt egyébként mindenütt megkoszorúzták a szovjet hősi emlékműveket. A pásztói járás legtöbb községében is szerdán este tartották meg a felszabadulás 18. évfordulójának megünnep­lését. Pásztón a járás szék­helyén a szovjet hősi emlék­mű megkoszorúzásával kez­dődött meg az ünnepség. A járási és községi párt- és ta­nácsi szervek, valamint a fegyveres testületek koszorú­­zási ünnepsége után este 7 órakor rendezték meg az ün­nepi nagygyűlést a Mátra moziban. Ezután a pásztói Mikszáth Kálmán általános gimnázium tanulói és a hely­beli úttörők mutattak be ün­nepi kultúrműsort. Koszorúzások, n­­agyíí­ve­rések a falvakban, városokban Szovjet vendégek Salgótarjánban, Palotáson Szovjet mezőgazdasági dol­gozók látogattak április 4-ét megelőző napokban Nógrád megyébe. A szovjet küldött­ség vezetője E. Iván Petro­­vics volt. A vendégeket a Magyar Szovjet Baráti Társa­ság Nógrád megyei elnöksé­ge és a MÉSZÖV Igazgató­sága fogadta. A vendégek Salgótarjánban városnézésen vettek részt. Ezt követően a MÉSZÖV Igazgatósága fo­gadást rendezett részükre, ahol Pilinyi László, a MÉSZÖV Igazgatóságának el­nöke köszöntötte a vendége­ket. A szovjet vendégek Sal­gótarjánból Palotásra a Má­jus 1. Termelőszövetkezetbe látogattak. Megtekinteték a gazdaságot, a látottakról nagy elismeréssel nyilatkoztak. Na­gyon megnyerte tetszésüket a termelőszövetkezeti gazdaság baromfitenyésztése. A gazda­ság megtekintése után a köz­ség dolgozói baráti találko­zóra hívták meg a szovjet vendégeket. Bolgár küldöttség a megyeszékhelyen Április 4-én a KÖJÁL Nóg­rád megyei állomását is fel­kereste a hazánkban tartóz­kodó bolgár egészségügyi kül­döttség. A szófiai KÖJÁL igazgató­ja és ottani egészségügyi szakemberek tapasztalatcsere megbeszélésen vettek részt a KÖJÁL Nógrád megyei ve­zetőivel és munkatársaival. A külföldi vendégeknek külö­nösen tetszett a ferőző be­tegek térképszerű nyilvántar­tása, valamint a védőoltá­sok itteni rendszere. Elisme­réssel nyilatkoztak az egész­ségügyi mérnöki munkákról is. ď Veterán-találkozó Az MSZMP megyei bizott­sága ismét megrendezte az immár hagyományossá vált veterán-találkozókat. Április 3- án Salgótarjánban ,április 4- én Kisterenyén és Karancs­­lapujtőn találkoztak az ille­gális mozgalomban résztvett­­ öreg kommunisták, baráti be­szélgetésre. A veteránokat a megyei párt-végrehajtó bizott­ság tagjai köszöntötték április 4-e, hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából, s tájékoztatták őket az időszerű bel- és külpolitikai kérdések­ről, SZOVJET TUDÓS A SZOVJET HOLD-KUTATÁS LEHETŐSÉGEIRŐL Leningrád (TASZSZ) N­yikolái Kuprevics kiváló csillagász a Luna—4 útját kommentálva annak a véle­ménynek adott hangot, hogy a ..szovjet tudomány és tech­nika már most képes arra, hogy tudományos informáci­ók továbbítására alkalmas, hosszú ideig működő automa­tikus berendezéseket létesít­sen a holdon”. A TASZSZ TUDÓSÍTÓJA JELENTETTE CSÜTÖRTÖKÖN, A LUNA— 4 ÚTJÁT FIGYELŐ ÁLLOMÁSRÓL. A földről a Luna 4-gyel folytatott „beszélgetések” kö­zül az egyik 72 percig tar­tott. Ezalatt a szovjet önmű­ködő állomás 10-12.000 kilo­métert haladt tovább útján. A „beszélgetés” eredménye­ként szerzett anyagok szerint az önműködő állomás beren­dezése normálisan működik sok tudományos értesítést gyűjtött össze. A földi megfigyelőközpont pontosan óramű szerint dol­gozik. Kiváló tudósok és szakemberek tevékenykednek itt. A hold valamennyi ed­digi „ostroma” az ő vezeté­sükkel folyt. Ők biztosítják a Mars 1. útjának megfigye­lését is. A Luna 4-gyel való „be­szélgetések” tervét az összes lehetséges változatokban elő­­re átgondolják és pontosan kidolgozzák. A világból ér­kezett adatokat egy külön csoport dolgozza fel. A megfigyelőállomáson lé­vő óriási antenna „figyelmét” semmi sem kerülheti el, ami a naprendszer határain belül történik. A Lima 4-nek a világűrből érkező jelzéseit is ez az antenna továbbítja a felvevő berendezésekhez, amelyek e jelzéseket megfe­­lelően átalakítják és lehető­vé teszik azok rögzítését gra­fikonokon, fonetikai és vizu­ális módszerekkel. (MTI)

Next