Nógrád, 1965. április (21. évfolyam. 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

Vit Világ prokstátjcíí, egyevuTjrtck f fül G IFI 1 # AZ *1­5 r­v .•• NÓGfiÁD V. I C­Y 6 I B­I­Z­O­T­T 5 A­C .•­ ~ .1 A ■ [UNK]• 50 V i.­­ XXI. ÉVF. 77. SZÁM.­ÁRA: 50 FILLÉR 1965. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK Beruházás és termelés a mezőgazdaságban nagyüzemi köcső term Második ötéves tervünk­­ben évenként növekvő ös­­­szegeket fordítunk mező­gazdasági beruházásokra. Végeredményben az egész ötéves terv időszaka alatt az eredetileg tervezett 34,4 milliárd forinttal szemben 43,5 milliárd forintot hasz­nálunk fel a­ mezőgazdaság fejlesztésére. Ha megvizs­gáljuk, mire költjük ezt a jelentős összeget, akkor a következő képet kapjukc 40 000 új traktor, 6500 kom­bájn és sok tízezer munka­gép kerül ez idő alatt a me­zőgazdasági termelésbe. Nagyüzemi építkezésre mintegy 15 milliárd forintot fordítunk. Mindenekelőtt lé­tesíteni kell 400 000 új nagyüz­emi szarvasmarha­­férőhe­lyet, 1,5 millió sertés­­férőhelyet, 710 000 juh-férő­­helyet, 33 000 vagonos mag­tárt, 65 000 vagonnyi kuko­­ricafcürolőhelyet és mintegy 220 000 négyzetméter alap­­területű nagyüzemi barom­­fireverésre alkalmas épüle­tet­. Persze a termelésben közvetlen­ül szerepet játszó beruházásokon kívül még egyéb, a mezőgazdaság tér­­nyerést szolgáló létesítmé­nyekre is tetemes összeget fordítanak. Gondol­junk to­vábbá a mezőgazdasági sza­k­­oktatás kiterjesztésére, a kutatási és kísérleti intéz­mények fejlesztésére, bekö­tőutak, öntözőcsatornák épí­tésére. A beruházásokkal kapcso­latos nézetek közül különö­sen kettőt érdemes említe­ni. Vannak, akik úgy teszik fel a kérdést: szükséges-e a mezőgazdaságban ilyen arányú beruházásokat meg­valósítani? Mások azt erősí­­getik: ha már ilyen nagy összegekkel támogatjuk a mezőgazdasági­ , termelést, akkor meg k­­ll nézni, hogy ezek a befektetések teljes egészükben megtérülnek-e?­­ Köztudomású, a mezőgaz­daság átszervezése előtt kis­­parcellás, szétaprózott ter­­­­melés folyt hazánkban. Amikor a dolgozó paraszt­­családok százezrei termelő­­sszövetkezetekbe tömörültek, m­ég csak a lehetőség te­remtődött meg arra, hogy a mezőgazdasági termelés a nagyüzemi termelés útjára lépjen. Nem kell különöseb­­ben bizonygatni, hogy a kisiparceli s növénytermesz­tés­­ gépe eszközei, illetve az egyén állattartás épüle­tei n­em képezhették a nagy­üzemek kialakulásának alap­jait.­­ Ezek a felszerelések úgyszólván egyik évről a másikra alkalmatlanná vál­tak a további gazdálkodás­ra.­­ Ezt a helyzetet felismerve hirdette meg annak idején a párt és­ a kormány, a kettős feladat­ végrehajtásának programját, miszerint az át­­l­akulást úgy kell végre­­h­ajtani,­ hogy közben a me­­­• "gazdasági termelés ne es­­*n vissza. Erre csak egyéb­­­ mód kínálkozott: nagy­­emi köv­etelményeknek megfelelő < ,okkal, eszkö­­kkel é­s é, tétekel bizto­siam legalá­n az átszer­vezés előtti ijesítmények eV résének kitételeit. A­­' sodik ötév terv mező­­gazdasági beruházásai dön­tően ezt a célt szolgálták: szért lenne téves úgy vé­lekedni, hogy a második öt­éves terv során beruházott­­ szegekkel a régihez viszo­nyítva, jeler­ősen nö­veltük a mezőgaz­daság termelőerőit. Hi­szen nagyrészt a régebbi kisüzemi termelési eszközö­ket pótoltuk. S az szintén igaz, hogy a minőségi vál­tozás is számott­v­ő, mert a formában mű­­termelőerők lényege­sen hatékonyabbak, mint a kisüzemiek. Főként ennek köszönhető, hogy hazánk mezőgazdasága — sokféle nehézség ellenére — az át­szervezés óta jelentősen nö­velni tudta termelését. Ezt a növekedést jól bizonyít­ják a számok. A búza holdankénti ter­mésátlaga az 1951—60-es évek 8—9 mázsájáról a leg­utóbbi négy évben 10 má­zsa fölé emelkedett. A ku­korica termésátlaga a ré­gebbi M—13 mázsa helyett 1364-ben már n­eghaladta a Hí mázsát. Hazánkban az összes hús­termelés az 1934—38-as évek átlagában 365 000 tonnna volt, viszont 1964-ben már kereken 640 000 tonna — vágyás majdnem kétszerese a régebbinek. A termelőszövet­kezetek bruttó termelési ér­téke 1962-ben csaknem 25 milliárd forint volt, viszont 1964-ben mér mintegy 30 milliárd forint értéket ter­meltek. Végeredmén­"*-ben ha­zánk mezőgazdasága 1961- hez viszonyítva h­a­t év alatt 10,1 százalékkal növel­te termelésének értékét, vagyis az évi növekedés 3,3 szá­zalékot. A termelés fejlő­désének ez a mértéke a nemzetközi összehason­lítás­iban is a legjobbak közé tartozik! A nagyüzemi beruházások eredményeinek tehát máris hasznát látja az egész nép­gazdaság. Teljese­n nyilván­való, hogy e beruházások révén növekedhetett pél­dául a munka termelékeny­sége a mezőgazdaságban. 1961-hez viszonyítva 1964- re az egy mezőgazdasági dolgozóra számított bruttó termelés értéke 21,3 száza­lékkal növedett. De a beruházásoknak hasznát látjuk úgy is, hogy a mezőgazdaságból szárma­zó terményeik és termékek legtöbbjét kedvezően tud­juk értékesíteni a külföldi piacokon. 1964-ben hazánk összes exportjának 21 szá­zalékát adta a mezőgazda­ság, a mezőgazdasági ex­portunk 1961-hez mérten kereken 32 százalékkal nö­vekedett. Rendkívül jelen­tős tény: a fejlett tőkés or­szágokból behozott árufé­leségeknek mintegy felét mezőgazdasági termékek exportjával egyenlítjük ki. Mindezek alapján persze helytelen lenne azt a kö­vetkeztetést levonni, hogy a mezőgazdasági beruhá­zások hatékonysága — az utóbbi években — a leg­kedvezőbben alakult. Sok még az olyan „tandíj”, amelynek fizetését elkerül­hetnénk. Nem ritka pél­dául, hogy egy-egy épületet vagy gépet nem éppen a célnak megfelelően hasz­nálnak. A mezőgazdaság idei ter­melését — a tavalyihoz vi­szonyítva — 1,5—2 száza­lékkal kívánjuk növelni. Figyelembe véve az eddigi eredményeket és tapasztala­tokat, e cél elérése újabb és az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kíván a me­zőgazdaság dolgozóitól irányítóitól egyaránt. És talán az egyik legnehezebb s legfontosabb feladat: a beruházások és a termelési célok olyan összhangjának megteremtése, amely már egyúttal a következő öt­éves terv előkészítését is szolgálja. Horváth László 7 sffy/7 Erohírvíwlászat Dél-Vietnamfean­té. okto ® Az őblítsiive^gyári rekond ritkuló (3. oldal) A megyei labdarúgóbajnokság eredményei firdeiarewi. 1965 SL otd-b­­S. 0*11* A m­ohorai művelődési házhavi (5. oki«?! V ( ) Útjára indult a hálóstaféta Vigye el köszönetünket és üzenetünket a nagy szovjet népnek kezeit. A városban több Ho- emlékműhöz. A satóóterjáni méter hosszúságban élő sorfal ünnepségen Ujlaky István * között haladt tovább több ezer városi KISZ-titkár tartott megemlékezőt. Ezután ünnepé­lyesen felkötötték a háló sza­lagjait, illetve búcsúztatták el a megyeszékhelyről tovább in­duló stafétabotot. Salgótarjánból motorke­rékpár vitte tovább Kisto­ronyt, Nagybátony, Ma­­conka, Nemti és Nádujfa­­lu községeket érintve. A stafétát délután öt órakor Ivád községben adták át He­ves megyének. A megyétől Vasvár István búcsúztatta. Innen Heves, Borsod - A­baúj, Zemplén, Hajdú-Bihar, Ki­léévé Szabolcs-Szatmár megyén halad keresztül, s Záhonynál búcsúzik Ma­gyarországtól. Itt egyesülnek a staféták. Az eresült stafé­tát központi küldöttség viszi a végcélig. Uzsgorodig­ fiatal és érdeklődő üdvözölte az út két oldalán a stafétabo­„Indítsuk hét útjára ezt a hálóstafétát! Vigye el köszö­­netünket és üzenetünket a nagy szovjet népnek. Köszö­­netünket, amiért húsz évvel ezelőtt elhozta nekünk is a­­ f­i­­­atal sportolókeat A üzenetünket, szovjet Uraim László mondott beszé­det, illetve kötötte rá Balassa­gyarmat járás fiataljainak há­­l­ószalag-caekrát. A szécsényi fiatalok a köz­ség határában vették át a sta­fétabotot a motorosoktól. In­nen vitték a községi szovjet emlékműhöz, ahol Skoda Fe­renc volt az ünnepség szóno­ka. A staféta a járási székhelye­ken kívül még számos község­ben megállt, ahol a falvak ve­zetői, s a falvak népe üdvözöl­te. Őrbajom, Endrefalva, P4­ l­oy, Szál­ma­teres, Ka­rancsság és Ságúifalu út­törői és fiataljai szabadsági­, s hogy erőnkhöz, tehetségünk­höz mérten éltünk is e sza­badság adta lehetőségekkel. Vigye el Nógrád megye ifjú­ságának szeretetét és háláját, s ígéretünket, sohasem, le­szünk hűtlenek ahhoz az ügy­höz, amely az emberiség, köztük népünk boldogulását szolgálja Ragyogó napsütésben, ezek­kel a szavakkal indította útjá­ra tegnap délelőtt kilenc óra­kor Rétságról a házastafé­tát Nagy Zoltán KISZ titkár. A staféta felszabadulásunk huszadik évfordulója tisz­teletére indult megyénk­ből a Szovjetunióba, s kapcsolódott az ország öt megyéjéből indított országos felszabadulási stafétához. A stafétabotra, amelyet a települések között az MHS motoros szakkörének tagjai vittek, a rétsági járás úttörői és kiszesei negyvennégy sza­lagot kötöttek. Az ünnnepélyes indítást kö­vetően Érsekvad­kert fiataljai üdvözölték a stafétát, amely ezután Balassagyarmatra ér­belyezték el szalagjaikat a ba­­lacsoi karban. A felszabadulási staféta dél­után érkezet Salgótarjánba. A zagyvapálfalvi síküveg­gyár előtt az üzem kiszesei fo­gadták, majd a pásztói stafé­ta megérkezése után futók vit­ték tovább a stafétabotot, amely délután két órakor ér­kezett a salgótarjáni szovjet i a Mipfiléf szövetkezeteknek üdüli kában az állandó bizottság — Vizsgálat a teí-ddx­a — Országos tapasztalatcserén megyei tanács mezőgan­­állandó bizottsága je­lentős segítséget nyújt a me­zőgazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az állandó bi­zottság is és a mellette mű­ködő ideiglenes szakbizottsá­gok is számos vizsgálatot vé­geznek, amellyel feltárják a legfontosabb tennivalókat. Többek között ilyen vizs­gálat alapján indult meg az erózió elleni védekezés és a tsz építkezések meg­gyorsítása. A vizsgálatokat a tanács meg­tárgyalja és emeli határozat­tá Az idén is hasonló célki­tűzések szerepelnek a munka­tervében. A megye négy ter­melőszövetkezetében, Pásztóm, Nőtincsen, Érsekvadkerten és Bérces­en a tsz-beruh­á­zások helyzetét vizsgálja meg. A vizsgálatra építészek­ből, tsz-vezetőkből alakí­tott szakbizottság segítsé­gét is igénybe veszi. Ezenkívül m­egvizsgálja, hogy ' 265-ben­­ megalapozott-e a talajvédelmi tervek megvaló­sítása. Ennek a vizsgálatnak azért nagy a jelentősége, mert az idén 15,5 millió töltét áll rendelkezésre az erózió elle­ni védekezésre. Az állandó bizottság vizsgálata arra szorít­kozik, hogy az illetékes szerveknek nem kerülte el valami a figyelmüket, a komplex talajvédelem ter­vezésében, kivitelezésében. Az állandó bizottság segít­séget nyújt a tanácsülés elé kerülő mezőgazdasági jellegű beszámolók elkészítéséhez is. Az idén tanácsülés tárgyal­ja meg többek között, hogy az öntöző berendezésekkel el­látott termelőszövetkezetek, mint például Diósjenő, Szur­dokpüspöki, Szécsény, hogyan használják ki a felszerelése­ket, és hogyan alakul az üze­mek ebből eredő jövedelme. Az állandó bizottság vizs­gálata alapján a tanács­ülés hasznosabb, konkré­tabb határozatokat hoz­hat az öntözéses gazdál­kodás további elterjeszté­sére, a gazdaságosabb öntözésre. Az állandó bizottság elnö­ke és egy tagja nemrégiben a Szolnok megyei tanácsnál járt és tanulmányozta Szol­nok megye munkáját. A leg­utóbbi ülésen megtárgyalták a Szolnokban szerzett tapasz­talatokat is. Jónak találták az ÁB-tagok egy-egy terület­re való beosztását, a me­zőgazdasági munkák sokolda­lú ellenőrzését, a tagok szak­mai felkészültségét. Megálla­pították, hogy Szolnok me­gyében a tsz-ek a sertéste­nyésztésben kiváló eredmé­nyeket értek el, ezért mód­szereiket a nógrádi ÁB me­­gyeszerte ismerteti, elterjeszti. Teljesítették esedékes tervüket Felszabadulási verseny a Bányagépgyárban Sikeres negyedév után felkészülés az indiai exportra Két nappal határidő előtt írthatják a berendezések zö* teljesítette negyedéves tervét­mét, úgyszintén a visontai a Salgótarjáni Bányagépgyár­ külfejtésű bánya és megkap- Hat­ár­időre szállították a fa az 1200 milliméter széles és megrendelt berendezéseket egy kilométer hosszúságú­ gu­­az ország különböző területé- miszalag berendezést. Ezen­­re, d­ e időben elkészült­en- kívül nagyobb mennyiségben portra Csehszlovákia számára készítettek szállítóberende­­ket úgynevezett kaparókocsi zéseket a Bánhidai Hőerőmű számára. Stadler István művezető irányításával márciusban re­korderedményt ért el a sü­­veggerenda-gyártó részleg, amely 1850 darabot készített ebből a fontos bányabiztosító elemből. A második negyedévben szaporodnak a feladatok a Salgótarjáni Bányagépgyár­ban. Növekszik az exporttér­is. A szocialista lakatosbrigá­dok élenjárnak a felszabadu­lási versenyben és amikor a legjobbakról érdeklődtünk Csontos elvtárs, a főmérnök úgy nyilatkozott: nehéz­ len­ne, különbséget tenni közöt­tük. Surányi Imre, Parádi Gyu­la, Vramecz József, Hegyi Tibor vezetésével a lakatos melés is. India számára kéz­­brigádoknak nagy részük van dik meg a szállítószalag be­­abban, hogy a kiemelt beru­­rendezések gyártását, amiből házashoz, a Borsodi Ércelőké- negyedév alatt mintegy 3 mil­­szítő számára időben leszál­ bó forint értékűt késztettek. Kormánykitüntetések a 20. évforduló alkalmából Tegnap délután­a megyei pártbizottságon kedves ün­nepségre került sor. Jakab Sándor elvtárs, a Központi Bizottság póttagja, a megyei pártbizottság első titkára ,f­­lama kitüntetéseket adott át azoknak a kommunistáknak, munkásmozgalom­ban több év­tizede dolgozó elvtársaknak, akik maradandó érdemeket szereztek munkájukkal. A M­un­kaérdemr­end arrarív koszorúját kapta Matuz József elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára, Andó Gyula elv­­társ, a Balassagyarmati Járá­si Pártbizottság első titkára. A M­unkaérd­emre­nd ezüst fo­­kozatát Géczi Istvánnak, a Szécsényi Járási Pártbizott­ság titkárának, a párt- és tö­­megszervezeti osztály vezető­jének, Toronyi Lászlónak, a Salgótarjáni Járási Pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési osztály vezetőjének, Csá­bi Imre elvtársnak, az Öb­lösüveggyár pártbizottsága tit­kárának, Lukerek Lajos elv­társnak, nyugdíjasnak, az ille­gális mozgalom résztvevőjé­nek nyújtotta át. A Munkaérdemrend bronz­­fokozatát kapta Mikula János elvtárs, a Zsuny-pusztai tsz pártszervezetének titkára, Lengyel Tasi István elvtára, nyugdíjas, a megyei pártbi­zottság tagja, Bolla József elv­társ, a mátraszőllősi tsz párt­szervezetének titkára, Varga Istvánná elvtársi nő, a homok­­terenyei tsz pártszervezetének titkára, szocialista brigádve­zető. Valóra váltották a vállalást Elkészült az új típusú gáztűzhely null-sorozata a régi típusú tűzhely gyártá­sával sem maradjanak el. Szerdán jelentették az üzem­ből, hogy a null-sorozat ké­szen van. A tűzhelyeket ala­pos minőségi ellenőrzésnek vetik alá, a ta­pasztalatok na­gyon kedvezőek. A gyár éle­tében nagyjelentőségű gyárt­mány kiállja a próbát, mi­ként kiállta az első erőpró­bát a szerelde munkásgárdá­ja is. Értesülésünk szerint az új­típusú gáztűzhely sorozatgyár­tását a második negyedév végén kezdik el, miután a régi típusú készülékre szóló megrendeléseknek eleget tet­tek. Még az idén, mintegy ti­zenhatezer darab korszerű, a haz­ai forgalomban levő kül­földi típusokkal is versengő tűzhely összeszereléséhez­­ képes gáztűzhelyet állítanak m­á,hozzá úgy, hogy közben elő. Befejezték ötven darab új­­típusú gáztűzhely szerelését a ZIM Salgótarjáni Gyáregysé­gében. A gáztűzhely szerelde dolgozói — összhangban a gyár felajánlásával — még az év elején kötelezték magukat, hogy felszabadulásunk 20. év­fordulójának esztendejében, az első évnegyedben kibocsát­ják a gyár műszaki kollektí­vája által kialakított új típu­sú, korszerű gáztűzhely null­­sorozatát Míg az új gyárt­mány felszerszármozása folyt, a szerelde két ifjúsági szo­cialista brigádja, a Komarov és a Jegorov brigád, önként vállalt tanfolyamon sajátítot­ta el a sorozatgyártás elmé­leti és gyakorlati tudnivalóit. E hét hétfőjén hozzáláthat­tak az első ötven darab gáz­

Next