Nógrád, 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

Tulipánok Nyitány, ünnep előtt Térzene, oromtüzek, tűzijáték A zene dallamai messziről hallatszottak tegnap este a salgótarjáni közterekről. Az Acélárugyár fúvósszenekara hat órától hétig adott ízelítőt abból a műsorból, amellyel Ausztriában szerepelnek, aho­va viszontlátogatásként egy gyár hívja meg őket. Felcsen­dült Lehár: Losonczi induló­ja, részleteket adtak elő Er­­kel: Bánk Bán c. operájából, majd Stolcz: Virágsusogás ke­­ringőjét, Kálmán Imre: Csár­dás királynőjéből egyveleget és Strauss keringőket hall­hattunk. A Lenin téren te nagyszá­mú hallgatóság vette körül a bányászzenekar ismert, köz­kedvelt fúvósait. Nem sokkal később a várost övező hegyek négy pontján a tarjáni fiatalok örömtüzeket gyújtottak, köszöntve a 76. s immár 21. szabad május 1-ét. Tüzek gyulladtak a ZIM-mel szembeni Kovács-hegyen, az Acélárugyár közelében, a Kál­várián és a városi tanács mö­götti dombon. Az örömtüzek­­kel egyidőben színes rakéták röppentek a magasba, szép nyitányaként a nagy munkás­­ünnepnek. A munkásosztály nemzetközi ünnepén A Német Kommunista Párt felírása Düsseldorf (MTI) A Né­met Kommunista Párt Központi Bizottsága május 1-re felhívással fordult Nyu­gat-Németország összes mun­kásaihoz, alkalmazottaihoz és tisztviselőihez, hogy a Német Szakszervezeti Szövetség programjának megfelelően „vonuljanak az utcára és kö­veteljék az atomfegyverek el­tiltását, tiltakozzanak a rend­kívüli állapotról szóló törvé­nyek ellen, s követeljék, hogy a Német Szövetségi Köztársa­ság a maga részéről járuljon hozzá a leszereléshez?. nélkülözhetetlen tényezője a békéért és az államok és né­pek közötti igazságosabb vi­szony kialakításáért vívott küzdelemnek. Éppen ezért Jugoszlávia az ENSZ szerepé­nek megszilárdításáért száll síkra — fejeződik be a kiált­vány. Franciaország a bérkövetelések jegyébe Párizs (MTI) Franciaországban ez évben éles szociális harc közepette ünneplk meg a dolgozók má­jus elsejét. A Francia KP Politikai Bi­zottsága május elsejei felhívá­sában harci egységre szólítot­ta fel a dolgozókat. Több vi­déki városban a CGT, a For­ce Ouvriére és a CFDF közös tüntető felvonulásra készül. Párizsban, ahol évek óta ren­delet tiltja a május elsejei felvonulást, a munkásház előtt tartanak nagygyűlést. Május elsejei kiáltvány Jugoszláviában Belgrád, (MTI) A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bi­zottsága, a Jugoszláv Dolgo­zók Szocialista Szövetségé­nek Országos Bizot­tsága, a Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség Központi Tanácsa és a Jugoszláv Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága kö­zös kiáltvánnyal fordult má­jus elseje alkalmából az or­szág dolgozóihoz. A kiállít­vány bevezetőben emlékeztet, hogy húsz év múlt el azóta, amióta a jugoszláv munkás­­osztály és a nép győzedel­meskedett a fasizmus felett, hangoztatja: Jugoszlávia arra törekszik, hogy a világ összes demokratikus és békeszerető erőivel közösen gátat vessen a világbékét közvetlenül ve­szélyeztető nemzetközi hely­zet rosszabbodásának. Az Egyesült Nemzetek Szervezete MIMIIUIIiMItlillimiUUIIIIIHHIIIMtHilimmilMtIltHIHmiilimMillN'JMUtIKHHMIlllllllHttHIHmilllllllltlltlll Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 102. SZÁM. AKA: 80 FILLÉR 1903. MÁJUS 1. SZOMBAT H­etvenöt esztendeje már, hogy május el­sején felzeng a mun­kások dala a világ városaiban és falvaiban. Het­venhat éve a II. Internacio­­nálé párizsi kongresszusán, és hetvenhét éve az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i nagy találkozójén döntöttek úgy, hogy éppen május első napja legyen, amikor ..nagy nemzetközi tüntetést kell szer­vezni . . . egyidejűleg minden országban és minden város­ban.” Változhattak aktuális jelsza­vai — a nyolcórás munkaidő követelésétől az ewenlő mun­káért elryenlő bért jeligéig, az első imperialista háború elíté­léséből a világ első munkás­­paraszt államát, a szovjetha­­talmat éltető jelszavakig, a fasizmus elleni harcbahívástól az imperialista és neo­koloni­­alista mesterkedések megbé­lyegzéséig — május legfőbb mondanivalója mindig a nem­zetközi szolidaritás volt. A munkásosztály nemzetközi összefogását hirdette és hir­deti ma is a végtelen májusi menet a világ útjain és annak az összefogásnak szükségessé­gét, amely közös harcra hív minden embert, akinek drá­ga a béke, a jog, a szabadság, az emberibb élet, az elnyo­mott népek Szabadságküzdel­­me, aki májusi tűzzel, harci kedvvel száll szen­be kizsák­­mányolásekal, gyarmabwítése­kal, és háborús tervezgetőte­­kefl. májusi eszmék, a nemzetközi munkás­­osztály harci győzel­meinek sorában az egész emberi társadalom tör­ténelmét megváltoztató ese­mény, korszaknyitó változá­sok forrása és elindítója lett a győzelmes proletárforrada­lom, a Nagy Október győzel­me orosz földön. Természetes, hogy éppen a proletárhatalom országa nyilvánította először atomi ünneppé, iiston dol­gozó ember ünnepévé május elsejét; az az ország, amely­nek születésénél fegyverrel kezükben küzdöttek az első szocialista országért oroszok, ukránok, ka­zahok, tatárok, csuvasok oldalán messziresza­­kadt magyarok, csehek, oszt­rákok, németek, lengyelek — ki tudná még sorolni, hány nációja a világnak. Az egyko­ri májusi tüntetők 1917 cso­dálatos őszének és azt követő harcos éveknek napjaiban ott, a cárok és muzsikák egykori földjén mutatták meg a világ­nak, hogy május interna­cionalista szelleme minden évszakokban és távol az ott­hontól is él a munkások és parasztok szívében. Volt a hetvenöt év magyar májusai közt is már a múlt­ban egy fénylő, gyönyörű em­lékmű nagy nap: az 1919-es. A magyar tanácshat­alom má­jusi menetében ott haladtak az ujjongó ünneplők között az egykori orosz hadifoglyok, az osztrák, szerb, horvát, lengyel, szlovák, román munkások osz­lopai is. Ezek közül sokan a néhány nappal később megtá­madott magyar munkáshata­lom fegyveres védelmével ad­tak példát internacionaliz­musból, s munkásszolidaritás­­ból. Z­engett és messzi to­vább szállt a május érces, erős üzenete a két háború közötti évtizedek tavaszain. Európa­­szerte tüntettek angol, fran­cia, svéd és holland munká­sok is — egyszer a Horthy­­fesizmus terrorja alatt szen­vedő magyar dolgozók jogá­ért, máskor meg a fiatal Szovjetunió elleni intervenci­ós terveket szövögető imperi­alizmus, később pedig a vi­lág békéjét, a százmilliók életét fenyegető náci­ téboly ellen. Volt fegyveres, a sza­badság és demokrácia eszmé­it köszöntő május is — spa­nyol földön franciák és szov­jet emberek, magyarok és ju­­goszlávok, csehek és németek köszöntöttek felemért ököllel a spanyol szabadságért, Euró­pa szabadságáért együtt ví­vott harcot. És küzdött május örök serege azért a május­ért is, amely éppen húsz éve köszöntött a vil­ágra: a fasiz­mus elleni bátor csatákban azok vállalták a leghősibb, legáldozatosabb részt, akik május internacionalista taní­tásának leghűségesebb fiai voltak, a szovjet emberek s az európai partizánharcok ka­tonái. Hogy megváltozott a világ térképe, világ történelme az internacionalisták hetvenöt májusának hét és fél évtize­de alatt! Trónok dőltek, or­szágok születtek — s minde­nekelőtt a marxista tanítás, a marxista-leninista elmélet hívei és szövetségesei megte­remtették a­z új társadalmat. Megszületett a szocialista vi­lágrendszer; országok egész sorában, világrészeken át a politikai mindennapok alap­vető elvévé lett május taní­tása, az internacionalizmus. E­z a mostani május, akárcsak a­z első és az azt követőik, az ünnep hűséges és igaz ünneplőinek gondola­taiban a nemzetköziség nagy elveit idézi. Ma a szocialista országok testvérisége erősíté­sének szilárd szándéka, a gyarmatai sorból felszaba­dult, vagy függetlenségükért most küzdő népek iránti cse­lekvő szolidaritás, harcoló munkások, a haladás és a béke hívei iránti hű barát­ság érzelmei töltik el a mi májusi menetünk millióinak szívét. „Egyidejűleg minden or­szágban és minden városban” — hívta tüntetni hetvenöt éve a május millió és millió hű harcosát. A sereg, a má­jusi menet évről-évre nőtt és növekszik, hirdetve az inter­nacionalizmus erejét és igaz­ságát. Gárdos Miklós Egyidejűleg minden országban és minden városban A PARKBAN (KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELEI) BÉKÉT A VILÁG N A KI

Next