Nógrád, 1965. május (21. évfolyam. 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
Tulipánok Nyitány, ünnep előtt Térzene, oromtüzek, tűzijáték A zene dallamai messziről hallatszottak tegnap este a salgótarjáni közterekről. Az Acélárugyár fúvósszenekara hat órától hétig adott ízelítőt abból a műsorból, amellyel Ausztriában szerepelnek, ahova viszontlátogatásként egy gyár hívja meg őket. Felcsendült Lehár: Losonczi indulója, részleteket adtak elő Erkel: Bánk Bán c. operájából, majd Stolcz: Virágsusogás keringőjét, Kálmán Imre: Csárdás királynőjéből egyveleget és Strauss keringőket hallhattunk. A Lenin téren te nagyszámú hallgatóság vette körül a bányászzenekar ismert, közkedvelt fúvósait. Nem sokkal később a várost övező hegyek négy pontján a tarjáni fiatalok örömtüzeket gyújtottak, köszöntve a 76. s immár 21. szabad május 1-ét. Tüzek gyulladtak a ZIM-mel szembeni Kovács-hegyen, az Acélárugyár közelében, a Kálvárián és a városi tanács mögötti dombon. Az örömtüzekkel egyidőben színes rakéták röppentek a magasba, szép nyitányaként a nagy munkásünnepnek. A munkásosztály nemzetközi ünnepén A Német Kommunista Párt felírása Düsseldorf (MTI) A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága május 1-re felhívással fordult Nyugat-Németország összes munkásaihoz, alkalmazottaihoz és tisztviselőihez, hogy a Német Szakszervezeti Szövetség programjának megfelelően „vonuljanak az utcára és követeljék az atomfegyverek eltiltását, tiltakozzanak a rendkívüli állapotról szóló törvények ellen, s követeljék, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a maga részéről járuljon hozzá a leszereléshez?. nélkülözhetetlen tényezője a békéért és az államok és népek közötti igazságosabb viszony kialakításáért vívott küzdelemnek. Éppen ezért Jugoszlávia az ENSZ szerepének megszilárdításáért száll síkra — fejeződik be a kiáltvány. Franciaország a bérkövetelések jegyébe Párizs (MTI) Franciaországban ez évben éles szociális harc közepette ünneplk meg a dolgozók május elsejét. A Francia KP Politikai Bizottsága május elsejei felhívásában harci egységre szólította fel a dolgozókat. Több vidéki városban a CGT, a Force Ouvriére és a CFDF közös tüntető felvonulásra készül. Párizsban, ahol évek óta rendelet tiltja a május elsejei felvonulást, a munkásház előtt tartanak nagygyűlést. Május elsejei kiáltvány Jugoszláviában Belgrád, (MTI) A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének Országos Bizottsága, a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsa és a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága közös kiáltvánnyal fordult május elseje alkalmából az ország dolgozóihoz. A kiállítvány bevezetőben emlékeztet, hogy húsz év múlt el azóta, amióta a jugoszláv munkásosztály és a nép győzedelmeskedett a fasizmus felett, hangoztatja: Jugoszlávia arra törekszik, hogy a világ összes demokratikus és békeszerető erőivel közösen gátat vessen a világbékét közvetlenül veszélyeztető nemzetközi helyzet rosszabbodásának. Az Egyesült Nemzetek Szervezete MIMIIUIIiMItlillimiUUIIIIIHHIIIMtHilimmilMtIltHIHmiilimMillN'JMUtIKHHMIlllllllHttHIHmilllllllltlltlll Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 102. SZÁM. AKA: 80 FILLÉR 1903. MÁJUS 1. SZOMBAT Hetvenöt esztendeje már, hogy május elsején felzeng a munkások dala a világ városaiban és falvaiban. Hetvenhat éve a II. Internacionálé párizsi kongresszusán, és hetvenhét éve az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i nagy találkozójén döntöttek úgy, hogy éppen május első napja legyen, amikor ..nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni . . . egyidejűleg minden országban és minden városban.” Változhattak aktuális jelszavai — a nyolcórás munkaidő követelésétől az ewenlő munkáért elryenlő bért jeligéig, az első imperialista háború elítéléséből a világ első munkásparaszt államát, a szovjethatalmat éltető jelszavakig, a fasizmus elleni harcbahívástól az imperialista és neokolonialista mesterkedések megbélyegzéséig — május legfőbb mondanivalója mindig a nemzetközi szolidaritás volt. A munkásosztály nemzetközi összefogását hirdette és hirdeti ma is a végtelen májusi menet a világ útjain és annak az összefogásnak szükségességét, amely közös harcra hív minden embert, akinek drága a béke, a jog, a szabadság, az emberibb élet, az elnyomott népek Szabadságküzdelme, aki májusi tűzzel, harci kedvvel száll szenbe kizsákmányolásekal, gyarmabwítésekal, és háborús tervezgetőtekefl. májusi eszmék, a nemzetközi munkásosztály harci győzelmeinek sorában az egész emberi társadalom történelmét megváltoztató esemény, korszaknyitó változások forrása és elindítója lett a győzelmes proletárforradalom, a Nagy Október győzelme orosz földön. Természetes, hogy éppen a proletárhatalom országa nyilvánította először atomi ünneppé, iiston dolgozó ember ünnepévé május elsejét; az az ország, amelynek születésénél fegyverrel kezükben küzdöttek az első szocialista országért oroszok, ukránok, kazahok, tatárok, csuvasok oldalán messzireszakadt magyarok, csehek, osztrákok, németek, lengyelek — ki tudná még sorolni, hány nációja a világnak. Az egykori májusi tüntetők 1917 csodálatos őszének és azt követő harcos éveknek napjaiban ott, a cárok és muzsikák egykori földjén mutatták meg a világnak, hogy május internacionalista szelleme minden évszakokban és távol az otthontól is él a munkások és parasztok szívében. Volt a hetvenöt év magyar májusai közt is már a múltban egy fénylő, gyönyörű emlékmű nagy nap: az 1919-es. A magyar tanácshatalom májusi menetében ott haladtak az ujjongó ünneplők között az egykori orosz hadifoglyok, az osztrák, szerb, horvát, lengyel, szlovák, román munkások oszlopai is. Ezek közül sokan a néhány nappal később megtámadott magyar munkáshatalom fegyveres védelmével adtak példát internacionalizmusból, s munkásszolidaritásból. Zengett és messzi tovább szállt a május érces, erős üzenete a két háború közötti évtizedek tavaszain. Európaszerte tüntettek angol, francia, svéd és holland munkások is — egyszer a Horthyfesizmus terrorja alatt szenvedő magyar dolgozók jogáért, máskor meg a fiatal Szovjetunió elleni intervenciós terveket szövögető imperializmus, később pedig a világ békéjét, a százmilliók életét fenyegető náci téboly ellen. Volt fegyveres, a szabadság és demokrácia eszméit köszöntő május is — spanyol földön franciák és szovjet emberek, magyarok és jugoszlávok, csehek és németek köszöntöttek felemért ököllel a spanyol szabadságért, Európa szabadságáért együtt vívott harcot. És küzdött május örök serege azért a májusért is, amely éppen húsz éve köszöntött a világra: a fasizmus elleni bátor csatákban azok vállalták a leghősibb, legáldozatosabb részt, akik május internacionalista tanításának leghűségesebb fiai voltak, a szovjet emberek s az európai partizánharcok katonái. Hogy megváltozott a világ térképe, világ történelme az internacionalisták hetvenöt májusának hét és fél évtizede alatt! Trónok dőltek, országok születtek — s mindenekelőtt a marxista tanítás, a marxista-leninista elmélet hívei és szövetségesei megteremtették az új társadalmat. Megszületett a szocialista világrendszer; országok egész sorában, világrészeken át a politikai mindennapok alapvető elvévé lett május tanítása, az internacionalizmus. Ez a mostani május, akárcsak az első és az azt követőik, az ünnep hűséges és igaz ünneplőinek gondolataiban a nemzetköziség nagy elveit idézi. Ma a szocialista országok testvérisége erősítésének szilárd szándéka, a gyarmatai sorból felszabadult, vagy függetlenségükért most küzdő népek iránti cselekvő szolidaritás, harcoló munkások, a haladás és a béke hívei iránti hű barátság érzelmei töltik el a mi májusi menetünk millióinak szívét. „Egyidejűleg minden országban és minden városban” — hívta tüntetni hetvenöt éve a május millió és millió hű harcosát. A sereg, a májusi menet évről-évre nőtt és növekszik, hirdetve az internacionalizmus erejét és igazságát. Gárdos Miklós Egyidejűleg minden országban és minden városban A PARKBAN (KOPPÁNY GYÖRGY FELVÉTELEI) BÉKÉT A VILÁG N A KI