Nógrád, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-01 / 27. szám

VTLÄC PROTFTÍimT tfCVESCT TFTEK! OGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA XXIII. ÉVF. 27. SZÁMARA- 50 FILLÉR 1967. FEBRUÁR 1. SZERDA Javult a munka, növekedett a közös alap Zárszámadás Érsekvadkerten, Diósjenőn és Erdőkürtön Tegnap tovább folytatódott a zárszámadó közgyűlések sora Nógrád megye termelőszövetkezeteiben. Tanácskozásra gyűltek össze Éreskvadkerten, Diósjenőn és Erdőkürtön. Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz zárszámadása már évek óta Magyar—Csehszlovák Barátság Nappá szélesedik. Az ünnepi közgyűlésen megjelent Jozef Pucik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Jaroslav Bálában nagykövetségi tanácsos. Részt vett a tanácskozáson Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a belügyminiszter első helyettese. Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára. Tóth Béla, a Nógrád megyei tanács elnökhelyettese. A járási pártbizottság, a járási tanács vezetői és Tárkányi Imre, a Goldberger Textilművek igazgatója. Sólyom Ferenc, a mintegy 7000 holdas gazdaság főkönyvelőjének megnyitó szavai után Tóth István, a termelőszövetkezet elnöke emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a közös gazdaságban csaknem 22 millió forint volt a növénytermesztés és az állattenyésztés múlt évi bevétele és ez három- és félmillióval több a tervezett jövedelemnél. A többletbevétel a hozamok növekedéséből adódik. Búzából például a tervezett 58 vagon helyett 80 vagonnal adtak az államnak. Burgonyából 167 vagont értékesítettek az eredetileg tervezett 110 vagon helyett. Az állattenyésztésben a szarvasmarha hizlalás volt a legeredményesebb. A közös gazdaságban több mint 2 milliót hozott ez az üzemág. A vezetőség beszámolójából az is kiderült, hogy a tagok igyekezete, szorgalma mellett tekintélyes anyagi erőforrások segítették a szövetkezet gazdálkodását. Ma már 34 erőgéppel rendelkeznek az érsekvadkertiek és közi Kikket tavaly vásároltak. Az erre a célra létesített amortizációs alapot — a szövetkezetben 847 ezer forint volt —, teljes egészében felhasználták. Saját erőből több mint 2 millió forintot fordítottak a termelést elősegítő különböző beruházásokra. A bevételből mintegy 2 millió forintot fordítottak az idei év gazdálkodásának megalapozására. Az eredményes esztendő növelte a termelőszövetkezeti gazdák jövedelmét, a munkaegység értéke 44 forint, a tervezett nem egészen 40 forinttal szemben. Az egy tagra eső átlagos jövedelem 15 ezer 781 forint. A szorgalmasabb tagok azonban ennél többet kerestek. Kovács Sándor, a takarmányos brigádban dolgozik. Munkaegységeinek száma elérte az 580-at. Évi keresete pedig meghaladta a 25 és félezer forintot Délután Magyar—Csehszlovák Barátsági Nap keretében ünnepi műsor volt . A rétsági járásban a diósjenői Új Barázda Tsz központjában tegnapelőtt éjjel megkettőzött őrség állt helyt, hogy megőrizze a 600 ezer forintnál nagyobb összeget, amelyet az év végi osztalékra és jutalomra, prémiumra fizettek ki. Ez azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetben, ahol a garantált készpénzfizetést alkalmazták az idén , jó eredmények születtek. Az ellenőrző bizottság elnöke is azt állapította meg beszámolójában, hogy a 7,2 millió forintos jövedelem, reális. A javuló jövedelemben egyaránt részt vettek a növénytermesztés és az állattenyésztés dolgozói. A növénytermesztésben a tavalyihoz képest csaknem 2 millió, az állattenyésztésben pedig a tervhez viszonyítva 1,4 millió forintos volt a javulás. A diósjenői művelődési otthont zsúfolásig megtöltötték a tsz-tagok, az alkalmazottak és a bedolgozó családtagok. Az elnökségben részt vett Magyarvári László, a Földművelésügyi Minisztérium pénzügyi főosztályának vezetőhelyettese, Losonczi Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium főelőadója és Cseh Adolf, a megyei pártbizottság munkatársa A beszámoló a jó hangulatot alátámasztotta. Az idén fordult elő először, hogy mintegy 800 ezer forintot elért a biztonsági tartalék összege, és az egy tagra jutó jövedelem meghaladta a 10 ezer forintot. A tegnapi napon tartotta zárszámadó közgyűlését az erdőkürti November 7 Tsz is, amelyre a későbbiekben visszatérünk. Jelentős beruházások Az idén nagy jelentőségű beruházás építéséhez fognak hozzá az ÉM vállalatok. Elsősorban az ország fizetési mérlegének javítását segítő üzemek létrehozását gyorsítják. Az alumíniumprogram keretében sor kerül a Székesfehérvári Könnyűfémmű új présüzemének építésére és a Budapesti Alumínium-edénygyár fejlesztésére. Megkezdték a Szeged környéki olaj- és földgázmezők több éves beruházási programjának előkészítését, s a második félévben már felvonulnak az építők. Az élelmiszeripar fejlesztésére Budapesten korszerűsítik a szalámiérlelő üzemet, Pécsett bővítik a sörgyárat és Miskolcon új tejüzemet építenek. A lakásépítési program végrehajtására gyors ütemben folytatják a győri, a miskolci és a második budapesti házgyár építését. Az iparfejlesztési programon belül mintegy hatvan egyéb új beruházás építkezését irányozták elő. Többek között megkezdik hat új iparitanuló-iskola és 17 középiskola munkálatait Egy kombinát — nyolc szakma Az idén megkezdik az építését és jövőre üzembe helyezik Szécsényben a szövetkezeti szolgáltató kombinátot. Az építés költségeihez félmillió forintot a szövetkezet fejlesztési alapból biztosítanak a többit központi beruházási keretből az OKISZ adja. Az új létesítményben női és férfi fodrász, kozmetika, fényképész, órás, háztartási gépjavító, műszerész, bőrruházati és kárpitos részleg kap helyet. Todgornis hazautazott A képviselő jegyzetfüzete Botrányok a zöld gyepen Napirenden A megye zöldség- és burgonyatermesztésének fejlesztése Ülést tartott a A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén több napirendi pont mellett megvitatta a megye zöldség- és burgonyatermesztésének fejlesztési lehetőségét. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy megyénkben a zöldségtermesztés eddig mintegy 4200, burgonyatermesztés pedig 12 ezer kataszteri holdon történt. Ez azonban nem elégítette ki a szükségletet és éppen ezért szükséges a termőterület és az átlagtermés fokozása. A mezőgazdasági osztály által elkészített javaslat szerint a harmadik ötéves terv időszakában elsősorban a zöldségtermesztés területét kell növelni, mintegy 4500 kataszteri holdra. Ebből a zöldpaprikát 150—200, paradicsomot 200—250, zöldborsót 1200—1500, fejeskáposztát 200—250, uborkát 500—550 vöröshagymát 50—80, áruburgonyát mintegy 3200 holdon kell termelni. A kiemelten kezelendő zöldségfélékből a tervidőszak során zöldpaprikából mintegy 80, paradicsomból 90, zöldborsóból 25, fejeskáposztából 150—200, uborkából 50, vöröshagymából 50, burgonyából pedig 75 mázsát kell holdanként betakarítani. A termésátlag növelése céljából a végrehajtó bizottság több fontos intézkedést is elfogadott. Ilyen például hogy a szerves és műtrágya felhasználását holdanként 2,5—3 mázsára kell növelni. A palotás víztároló megépítésével 200 holddal növelik az öntözött terület nagyságát. Kiszélesítik a burgonya vegyszeres gyomirtását, bevezetik az anyagi ösztönzés széles körű alkalmazását. A lakosság jobb ellátása céljából a végrehajtó bizottság több javaslatot is elfogadott. Ilyen például: Salgótarjánban és Balassagyarmaton egy-egy zöldség-mintaboltot létesítenek. A zöldáru útjának lerövidítése érdekében javasolja a végrehajtó bizottság, hogy a termelő üzemek a közvetlen elárusító helyre kössenek szállítási szerződést. Az áruátvétel és a minősítések során keletkezett viták csökkentésére a termeltető vállalatok és a termelőszövetkezetek kapcsolatának javítását szorgalmazza a tb. Ugyanakkor javasolja, a közös gazdaságok szorosabb kapcsolatát a fogyasztókkal, s hogy az ipari üzemekkel, a vendéglátó és kereskedelmi egységekkel kössenek szállítási szerződést. Szó volt a szakmunkás utánpótlásról is. Ezért a végrehajtó bizottság azt javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy 1950-ig mintegy 15 fő kiképzését biztosítsák zöldség- és burgonyatermesztésre a megyében. A megyei tanács végrehajtó bizottsága állást foglalt a korai szabadföldi zöldségtermesztés növelésében is. Ezért a meglevő üvegfelületet mintegy hatezer, a szaporítóház felületét pedig 300 négyzetméterre növelik. megyei tanács végrehajtó bizottsága Kevesebb öt kötelező mutató Nagyobb lehetőségeket kaptak a kisipari szövetkezetek Megyénk kisipari szövetkezeteiben most készülnek az elmúlt évről szóló mérlegek. Az előzetes adatok igen jelentős fejlődésről tanúskodnak. A KISZÖV-höz tartozó szövetkezetek több mint 10 millió forint értékkel teljesítették túl az éves tervüket. Eredményük az előző évhez viszonyítva több mint 20 százalékos fejlődést jelent. A tizenkilenc szövetkezet közül csak öt nem teljesítette előirányzatát, összesen mintegy másfél millió forint értékű elmaradásuknak több mint fele az Érsekvadkerti Építő Ktsznél hiányzik, ahol a műszaki szervezetlenség gyakori kapun belüli munkanélküliséggel bosszulta meg magát. A KISZÖV vezetősége úgy igyekszik segíteni a már másfél éve vajúdó kérdés megoldását, hogy jól felkészült műszaki káderekkel erősíti a vezetést. Nem teljesítette tervét a Nagyoroszi Faipari Ktsz, a Romhányi Vegyesipari, a Balassagyarmati Cipész és a Baas-Harmati Építő Ktsz sem. Az utóbbi szövetkezet vezetői időközben kértek és kaptak tervnövelést, de úgy látszik egy kicsit túlzott volt az igény, ugyanis ennél a szövetkezetnél a némi elmaradás ellenére megyei szinten a legnagyobb fejlődés volt, hiszen 90 százalékkal termeltek többet, mint az előző évben. A Salgótarjáni Építő és Lakáskarbantartó Ktsz 68 lakást adott át tavaly és a 23 százalékos tervtúlteljesítéshez 13 és fél százalékkal használt csak fel nagyobb létszámot. A foglalkoztatottságot az igényekhez szabták és nem véletlen hogy egy év alatt negyven százalékos fejlődést értek el. Igen jelentős fejlődés volt még a Kállói Vegyesipari és a Jobbágyi Építő szövetkezetekben is. • A kisipari szövetkezetek legfontosabb feladata a lakossági igények kielégítése. A helyi iparpolitikai tervet — amelyben az építkezés, az ipari javítás és személyi szolgáltatás szerepel — igen jelentősen, hét és félmillió forinttal teljesítették túl a szövetkezetek. Eredményük csaknem huszonegy százalékki J nagyobb az előző évinél. A számokból kitűnik, hogy nagymértékben növekedett a lakosság építési kedve és a méretes cipő igénye is. Megyénk kisipari szövetkezetei az idén 21,7 százalékkal nagyobb tervet kaptak, mint tavaly. Az ügyintézést is egyszerűsítették, kevesebb kötelező mutatót szabtak meg számukra. Például nem kötött a létszámkeretük. Ez azt jelenti, hogy az igényeknek megfelelően fejleszthetik a létszámot. A helyi iparpolitikai tevékenységben ahány százalékos tervtúlteljesítést érnek el, olyan arányban vehetnek fel új dolgozókat (2. oldal) (3 oldal) (5. oldal Az építőipari vállalat szervezett dolgozóinak vezetőségválasztó küldöttértekezlete Január 31-én az SZMT salgótarjáni székházában tartották a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti vezetőségválasztó küldöttértekezletét. A tanácskozás munkájában részt vett Nagy József elvtárs, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának titkára is. A szakszervezeti bizottság beszámolóját Garamszegi Tibor titkár terjesztette a küldöttértekezlet elé. Megemlékezett arról a nagy figyelemről, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt fordít a szakszervezeti mozgalomra. Kiemelte a IX. pártkongresszus határozatait, amelyek a szakszervezeti mozgalom jelentőségének további fejlődéséhez, a szakszervezeti tevékenység kiszélesítéséhez irányt mutattak. Az előadó utalt arra, hogy a gazdasági irányítás rendszerének reformja fokozott önállóságot követel meg az élet minden szférájában tevékenykedő emberektől. A titkár beszámolt a legutóbbi szakszervezeti választások során hozott határozatok végrehajtásáról. Kiemelte a vállalat dolgozóinak a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben elért eredményeit, rámutatott a szocialista brigádmozgalom fejlődésére, a termelési tanácskozások népszerűsödésére, illetve azok tartalmában végbement előnyös változásokra. Megjegyezte, hogy az elmúlt néhány esztendő során a korábbi állapothoz képest kedvezőbb az építőipari munkások szociális és kulturális ellátottsága, emelkedett a munkások átlagos keresete. Elismeréssel illette a választott testület tagjait, a mozgalom aktivistáit, akik lankadatlan tevékenységükkel elérték, hogy a vállalat dolgozóinak szervezettsége 1964-hez képest 1966-ra csaknem húsz százalékkal emelkedett, s ma már meghaladja a kilencven százalékot. Az előadó feltárta a további fejlődést gátló hibákat, azok okait is. Egyebek között rámutatott: igaz, hogy erősödött a vállalat szakszervezeti mozgalmában a kollektív szellem, s ennek megfelelően nőtt a tagok aktivitása. De ez nem mindenütt egyformán érvényesül. Elsősorban a műhelybizottságok és a bizalmi hálózat munkájában venni észre, hogy több segítségre, tanácsra van szükség. Az új szakszervezeti bizottságnak az eddiginél jóval rendszeresebben, szervezettebben, módszeresebben kell foglalkozni munkájukkal, problémájukkal, támogatásukkal. A szakszervezeti bizottság beszámolója után az értekezlet meghallgatta a számvizsgáló bizottság elnökének referátumát, majd vita következett. Végül sor került a szakszervezeti tanács tagjainak, elnökének, a szakszervezeti bizottság tagjainak, titkárának, valamint az Építő-, Fa- és Építőipari Dolgozók Szakszervezete megyei értekezletére delegált küldöttek, továbbá a társadalmi bíróság, a társadalombiztosító tanács tagjainak, és a társadalmi kereskedelmi ellenőrök megválasztására. A Nógrád megyei Építőipari Vállalat szakszervezeti tanácsának elnöke Balázs István, a szakszerkezeti bizottsága titkai Garamszegi Tibor lett.