Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

VILÁG PROLETÁ­RJAI,I. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 153. SZÁM­ÁRA: 70 FILLÉR 1968. JÚLIUS 2., KEDD WSai Hamunkban Kockázat (3 oldal) Miért mostohább a falu? (3 oldal) A lottó­tárgynyeremény gyorslistája (4. oldal) A NÓGRÁD mai kérdése (6. oldal) Lehetséges a nemzetközi együttműködés Aláírták Moszkvában az atomsorom­pó-egyezményt MOSZKVA Hétfőn a moszkvai Kreml­ben aláírták­­ az atomsorom­­pó-szerződést Péter János ma­gyar, Ivan Basev bolgár, Jiri Hajek csehszlovák kül­ügyminiszter, Józef Winie­­wicz lengyel ideiglenes kül­ügyminiszter, Csimiddorzs mongol külügyminiszter-helyet­tes, Otto Winter az NDK és Manescu Románia külügymi­nisztere. Rajtuk kívül a szerződést kézjegyével látta el Frank Aiken ír minisz­terelnök-helyettes és külügy­miniszter, Thompson, az Egyesült Államok és sir Jeffrey Harrison Nagy-Bri­­tannia moszkvai nagykövete A szerződést aláírta Auszt­ria, Finnország, Tunézia, Sze­negál Dánia, Izland, Görög­ország, Laosz, Libanon, Ne­pál, Ceylon, Irak, Nigéria, Norvégia, Csád, Szomáli és az EAK nagykövete, Szíria, Afganisztán, Ghána, Marok­kó és Ciprus ideiglenes ügy­vivője. A szerződést hétfőn 36 állam képviselői írták alá. Thompson, az Egyesült Államok moszkvai nagykö­vete személyes megelégedésé­nek adott hangot, hogy hét­főn aláírhatta a történelmi dokumentumot. A szerződés „hosszú évek munkájának eredménye és benne az ál­lamok és a kormányok ál­tal elfogadott örvendetes eredmények tükröződnek” — mondotta. A nagykövet azt a reményét fejezte ki, hogy a szerződést „a lesze­reléshez vezető úton további, hasonló fontosságú lépé­sek követik.” Sir Jeffrey Harrison, Nagy- Britannia nagykövete is mél­tatta a szerződés jelentősé­gét, hangsúlyozta, hogy a most aláírt dokumentum hosszú évek kitartó és szí­vós munkájának eredménye, s azt példázza, hogy lehet­séges a nemzetközi együtt­működés. Az atomsorompó-egyez­­mény aláírási ünnepségén Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió miniszterelnöke beszé­det mondott. Észt—magyar barátsági nagygyűlés Tallinn­ban Kádár János beszéde TALLINN (MTI) A magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatása során Tallinnban a Kalev Sportcsarnokban észt— magyar barátsági nagygyűlésen vett részt. A csarnokot zsú­folásig megtöltötték a tallinni gyárak, üzemek, hivatalok és intézmények dolgozói, akik őszinte szeretettel köszöntötték az elnökségben helyet foglaló magyar vendégeket. Hosszan zúgott a taps, amikor Kádár János, a magyar delegáció ve­zetője lépett a mikrofonhoz. Kedves elvtársak! Észt ba­rátaink! Testvéri érzéssel és szán­dékkal jöttünk a nagy szov­jet földre. Küldöttségünk látogatásának célja, hogy kö­zelebbről megismerjük a kommunizmust építő szov­jet nép hatalmas alkotó munkájának újabb eredmé­nyeit, tovább fejlesszük párt­jaink országaink együttmű­ködését, még erősebbé, még megbonthatatlanabbá tegyük a magyar—szovjet barátsá­got. A magyarok és az észtek egyaránt a finnugor népek családjához tartoznak, népeinket a közös szár­mazás, a rokonság szálai és máig élő emlékei is összekapcsolják. Még abban is sok a hasonló­ság, hogy népeink az elmúlt századokban sokáig harcoltak idegen elnyomók ellen, míg végül is győztek és a szocializ­mus építésének útjára léptek. Nagyszerű az, hogy ősi kapcsolataink napjainkban új, erős kötelékkel bővültek. Az észt és a magyar nép ma valóban és igazán testvér, mert egy úton jár, vállt-váll­nak vetve együtt harcol, mert közös a népeinket vezérlő eszme, közös a cél: a szo­cializmus, a kommunizmus és a béke . Hivatalos magyar párt­ & kormányküldöttség most elő­ször jár itt, de az észt—ma­gyar kapcsolatok már az élet sok területén kibontakoztak és fejlődnek. Ismerjük az észt munkás­­osztály, a dolgozó nép hősi harcát, amelyet kommunista pártja vezetésével a szocialis­ta forradalom győzelméért, az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaság megteremtéséért ví­vott. Tudjuk, hogy hősiesen küzdöttek a fasiszta meg­szállók ellen, a szabadságért. Nagy áldoza­tokkal járt a köztársaság új­jáépítése, hiszen a háború alatt az ipari üzemek 45 szá­zaléka, a lakóházak több mint fele elpusztult­ A nép hősi harcát, nagysze­rű helytállását bizonyítja az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságnak adományozott magas ki­tüntetés, a Lenin­­rend is. Engedjék meg, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Minden szem számít A kazán termelőszövetkezetben is javában tart a kenyérgabona és a kalászos takar­mányok arai­ása. Az idén minden eddiginél gondosabban ügyelnek a veszteségmentes betakarításra, ezért — amint az a képünkön is látható — az elhullott kalászokat is összegereblyézik, csomóba gyűjtik (Koppány György felvétele) Kemerovsm vendégeink látogatásai (Tudósítónktól) A kemerovói terület Nóg­­rád megyében tartózkodó párt­­küldöttsége hétfőn, július 1-én a ZIM salgótarjáni gyárát lá­togatta meg. Érdekes, hogy a küldöttség tagjainak kívánsá­gára iktatták be ezt a progra­mot, nevezetesen azért, mert testvérmegyénk küldöttei köz­vetlen közelségből kívánták ta­nulmányozni a hazánkban 1968. január 1-vel bevezetett új gazdaságirányítási reform gyakorlati alkalmazását. A szovjet elvtársakat Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára és Szalai Gáspár, a salgótarjáni pártbizottság első titkára kalauzolták a látogatás helyére, ahol Leonyid Ale­­xandrovics Gorskovot, a ke­­merovói terület titkárát, a küldöttség vezetőjét, s a kül­döttség többi tagját Dianovsz­­ky Gyula, a gyár igazgatója fogadta közvetlen munkatársai társaságában. A gyár keletkezésének, rö­vid történetének ismertetése után vendégekből és vendég­látókból percek alatt vitatko­zó társak váltak. Az eszmecse­re különösen élénkké vált, amikor Dianovszky Gyula igazgató vázolta az új mecha­nizmus elveinek alkalmazását, az ezzel kapcsolatos problémá­kat, eredményeket és nehézsé­geket. A vendégek nagy érdek­lődéssel értesültek azokról a szándékokról, melyeknek cél­ja a ZIM önálló export—im­port tevékenységének kivívása. Lényegében — mondotta a gyár igazgatója — már ezt a (Folytatás a 3. oldalon) A megyénkben tartózkodó kemerovói pártdelegáció L. A. Gorskov, a kerületi pártbizottság titkára vezetésével vasár­nap délelőtt Salgótarjánnal ismerkedett. Vendégeink el­látogattak a megyei kórházba, megtekintették a Tóstran­dot, majd hasznos eszmecserét folytattak az új 16 tan­termes gimnázium vezetőivel, s tanáraival. A vendégeket elkísérte útjára Szalai Gáspár, az MSZMP salgótarjáni városi bizottságának első titkára és Sándor Elemér, a városi tanács vb elnöke. A delegáció tagjai vasárnap dél­után a sziráki állami gazdaságba, hétfőn délelőtt pedig a salgótarjáni tűzhelygyárba látogattak el. Képünkön a delegáció tagjai Fabulya László gimnáziumi igazgató társaságában az új gimnázium előtt Megtakarított százezrek Pótfelajánlások • Állják a szavukat a kohászok Nehéz lenne akárcsak meg­közelítőleg is reális képet ad­ni a szocialista brigádok sok­rétű tevékenységéről, mert hiányoznak még az alapos értékelések. Egyelőre csak forintban és tonnákban tud­juk bemutatni munkásságuk eredményeit. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásánál­ 50. évfordulója tiszteletére 125 brigád verse­nyez. Közülük négy az arany-, tíz az ezüst- és harminchét a bronzfokozat tulajdonosa. Felajánlásaik értéke megha­ladja az ötmillió-kétszázezer forintot. A legjobbak módo­sították vállalásukat, pótfel­ajánlást tettek. A kovácsológyár B üzemé­ben Kokinda János szántó­vasgyártó brigádja a jó mun­ka mellett különösen a bal­eseti veszélyforrások feltárá­sában jeleskedett. Újabb pót­felajánlásukban megígérték, hogy a második félévben — amennyiben lesz elegendő megrendelés — az eddig vál­lalt húszezer­ forintos megta­karítást tízezer forinttal meg­tetézik. Ezen kívül tíz újabb baleseti veszélyforrást szün­tetnek meg, rendszeresítik a munkamódszer-átadást. Gál László brigádja a hideghen­germűben bejelentette, hogy évi tervét nem a korábban vállalt 102,5, hanem 107 szá­zalékra teljesíti. A brigád különben nagy feladatot ol­dott meg, egy hónap alatt pótolta 840 tonnás elmaradá­sukat. Kovács Árpád vasöntödei brigádja is nehéz feladat előtt áll. Kifogástalan minőségben tíz darab finomsori hengert kell gyártania. Ha sikerül, elnyerik a megrendelő, az Ózdi Kohászati Üzemek ez évi, száz darabra szóló meg­rendelését. Az ötvözet gyárban tizen­egy szocialista címért küzdő brigád közül kettő műszaki. Eddig négyen nyerték el a címet. Feljánlásuk a termé­kek önköltségének csökken­tésére és a veszteség mér­séklésére irányul. A kohászok mindkét üzem­ben alapanyag- és villamos­­energia-megtakarítást ígértek Az I. számú kemencénél dol­gozók 500 ezer kilowatt ener­giát takarítottak meg eddig. Az itt dolgozó műszaki bri­gád, akikre a gyár évi terme­­léséből 170 milliónak megfe­lelő termék előállítása jut, egymillió-nyolcszázezer forin­tos megtakarítás elérését se­gítették elő. Az összegből az I-es kemencénél dolgozó szo­cialista brigád 770, a IV-es kemence brigádja pedig 160 ezer forinttal részesedik. A II-es üzemben két bri­gád dolgozik, s közülük az egyik műszaki komplex­ bri­gád. Vállalták, hogy az Apcról átkerült kal­ciumszilí­­cium ötvözőanyagot tonnán­ként 400 forinttal olcsóbban állítják elő, mint az előző évben ígéretüket teljesítet­ték.

Next