Nógrád, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI / NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANíÁCS LAPJA XXV. ÉVF., 26. SZÁM ARA: 70 FILLER 1969. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Több mint 251 millió forint Salgótarján fejlesztésére Együttes ülést tartott a városi pártbizottság és a városi tanár,s Tegnap délelőtt Salgótarjánban, az SZMT székházának nagytermében együttes ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Salgótarjáni Városi Bizottsága és Salgótarján Város Tanácsa. Az együttes ülésen Salgótarján várospolitikai terve, az 1969-70. évi költségvetés és az 1969-70. évi fejlesztési terv szerepelt. Az írásos előterjesztés felett rendkívül szenvedélyes vita alakult ki. A vitában 16 pártbizottsági és városi tanácstag mellett részt vett Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára is. Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek főmérnöke azt hangsúlyozta, hogy az előterjesztés közös gondokat tartalmaz, ezért azok megvalósításában a vállalatoknak és a tanácsoknak együttesen kell részt venni. Bejelentette, hogy a Kohászati Üzemek is bekapcsolódik a lakásfejlesztésbe, s évenként mintegy 3—3,5 millió forinttal segítik a lakásépítési akciókat. Kerner Lajos, a kereskedelemben jelentkező problémákkal foglalkozott, s kérte az együttes ülést, hogy szorgalmazza a jobb áruellátást, a választék bővítését. Menyhárt Istvánná, a kenyér- és péksütemény rossz minőségét tette szóvá és sürgette a nyilvános telefonállomások felszerelését. Boros Antal a várospolitikai terv építészeti kiviteleinek gondjait említette meg a többi között. Valamennyi felszólaló egyöntetűen hangsúlyozta, hogy az előterjesztés reális adatokat tartalmaz 1969—1970 évre, s a város lakosainak összefogásával az előirányzat teljesíthető. Szalai Gáspár, a városi pártbizottság első titkára és Sándor Elemér, a városi tanács vb elnöke együttes előterjesztése — melyet korábban a végrehajtó bizottság jóváhagyott és az együttes ülés elé javasolt — megállapítja, hogy az új gazdaságirányítási rendszer első éve is eredményes volt Salgótarjánban. Az elmúlt esztendőben költségvetés címén mintegy 55,4 millió forintot költött el a város, amiből számos beruházást és a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatot valósítottak meg a megyeszékhelyen. Az előírt célcsoportos beruházásból például a tervezett 211 lakás helyett 37 lakással többet építettek állami beruházásból a megyeszékhelyen. Az állami lakásokon kívül a társas, csoportos és magánerőből épült lakások száma elérte a 116 darabot. Az elmúlt évben 4,8 kilométer ivóvízvezeték kiépítésére is sor került, s befejezést nyert a Tóstrand 2500 köbméteres medencéjének építése. Hatszázötven folyóméter hosszban szennyvízmentesítő csatornát létesítettek, a villanyhálózatot pedig 300 folyóméter hosszban bővítették. Salgótarjánban 7340 négyzetméter új utat építettek és 1130 négyzetméter járda és út korszerűsítésével végeztek —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindezek megvalósításához a város dolgozói az elmúlt évben 1,6 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. Az 1969—70. évre szóló várospolitikai terv első része az ipar fejlesztésével foglalkozik. A tervek szerint az ipari üzemeknek az idén 100 millió forint értékkel kell többet termelniük, mint 1968-ban. Elősegíti ezt új üzemek, üzemcsarnokok belépése, a meglevő üzemek rekonstrukciójának folytatása. Az együttes ülésen elfogadott várospolitikai terv végrehajtására több mint 251 millió forint áll a városi tanács rendelkezésére. Ebből 109 millió forintot költségvetésre, csaknem 142 millió forintot pedig a fejlesztési alapra biztosították. A várospolitikai tervben rendkívül nagy teret kap a lakásépítés. Ezek szerint célcsoportos beruházásként be kell fejezni az Arany János utcai 22-es lakóépületet 172 lakással, a 22-es és 23-as jelű épülethez tartozó járulékos létesítmények építését. A Rákóczi úti foghíjon 27 kakast építenek, s befejezik a Malinovszkij úton a már megkezdett 27 lakásos épület kivitelezését. A városközponti lakótelep folytatásaként megkezdik a 264 lakásos garzonház építését csakúgy, mint az Arany János utcában a 26-os jelű, 80 lakást magában foglaló épület kivitelezését. Kimondotta az együttes ülés, hogy a negyedik ötéves tervben épülő lakások megvalósítása céljából meg kell kezdeni a szükséges tervezési és előkészítési munkálatokat, hogy biztosítsák a zökkenőmentes átmenetet. A társaság családi házak építésénél folytatják az öreg József-telepen megkezdett építkezést, 58 lakáson befejezik a munkálatokat, és biztosítják a második ütemben szereplő 142 lakás építésének megkezdését. Folytatják a Sebaj-telepi többszintes lakások építését, s a város területén már kialakított tereprendezéseket figyelembe véve lehetővé teszik mintegy 80 magánerőből történő családi lakás építkezésének befejezését. (Folytatás a 3. oldalon). Tizenegymillió a tagoknak és alkalmazottaknak Zárszámadás a karancslapujtői tsz-ben Az etesi művelődési otthon nagyterme tegnap megtelt emberekkel. Itt tartotta zárszámadó közgyűlését a megye egyik legnagyobb gazdasága, a karancslapujtői Karancsmente Termelőszövetkezet A hatezer holdas szövetkezet négy község — Etes, Karancsalja, Karancsberény és Karancslapujtő — szorgalmas tagságát fogja össze már évek óta. Turák Sándor, a közös gazdaság elnöke a vezetőség beszámolójában azokról a gondokról beszélt, amelyek tavaly a mostoha természeti viszonyokat kísérték. A szövetkezet egyik legnagyobb problémája, hogy rendkívül sok az idős, az elöregedett férfi- és asszonytag. Mint mondotta, a tagság átlagos életkora 60 esztendő. Ilyen körülmények között sokkal értékesebbnek tűnnek azok az eredmények, amelyeket a termelőszövetkezetben az elmúlt évben elértek. Az eredményekről a tagok már korábban tudomást szereztek. Ugyanis a szövetkezet vezetősége üzemegységenként beszélgetett a tagokkal az eredményekről, a munkát gátló gondokról. Egyöntetű volt a megállapítás: a párt- és a gazdaságvezetők, a tfv-ok és alkalmazottak erőfeszítése eredményes volt. A gazdaságban 22 millió 70 ezer forint volt a növénytermesztés, állattenyésztés, valamint a segéd- és melléküzemágak bevétele. A közös vagyon meghaladja a 20 millió forintot, s egy esztendő alatt több mint ötmillió forinttal növekedett. Az eredményes munka mindenekelőtt a szövetkezeti vezetők hozzáértését, a gépek, valamint a szorgalmas termelőszövetkezeti tagok összehangolt munkáját dicsérik. Ezt állapította meg beszámolójában Rozgonyi Sándor, az ellenőrző bizottság elnöke is, s állítását az év folyamán végzett ellenőrző munka tapasztalataival bizonyította. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak növekedése azt eredményezte, hogy a közös gazdaságban biztosabb lett a tagok megélhetése, az alkalmazottak jövedelme is. Tórák Sándor elmondotta, hogy meghaladja a 11 millió forintot az az összeg, amelyet részesedésként és fizetésként kaptak tavaly a dolgozók. A közös gazdaságban a munkaegység értéke a prémiummal együtt 60 forint. A zárszámadó közgyűlés után még mintegy kétmillió-hatszázezer forintot fizettek ki a tagoknak és alkalmazottaknak. w «ni szniuRunikBaim Hétmillió kritikus ki tud többet a polgári védelemről? ff*»IT hilleltek a borsosberényi gyilkost . jjj / offlalt Tegnapi tükör Offenzía-pánik >ai^ondat, — Is iraki események ulönxsgései — Szín sét a falat Közeleg A hclnam egyik legnagyobb ünnepe, boldu.jc. az úgynevezett Tét és a drl~vietnami fővárosban rovad idegősebbé válik a hangulat.Nemcsak az ünnep közeleg ug\i hanem a tavalyi emlékezete#. Tet-offenziva, amelyy zkséget okozott az amerikaiaknak és a kormánycsapatokn megismétlődhet. Az USA és ^ saigoni rezsim biztonsági szervei hónapok óta igyekeznel azon, hogy a*/. a s/.milli'-t lidérces esemény ne következzék be — vagy legalább ne n .>. mint 1968-ban, amikor a 9.N 11 fegyveres erőinek általános támadása teljesen rajtaütésszerűen érte mind az amerikai, mind a dél-vietnami kormányt. Nos, a legutóbbi jelentések szerint ez az állandó intenzív „előrejelző” kísérlet némi eredményre vezetett — de olyan eredményre, amely felkavarta a dél-vietnami főváros amúgy is ingatag nyugalmát. Thieu elnök és az amerikai főparancsnok, Abrams tábornok különleges kutatóegységei ugyanis Saigontól mindössze 84 kilométerre föld alatti dzsungelkórházra bukkantak, amelyet nyilvánvalóan a partizánok építettek. A háromszáz ágyas kórház egy teljes szabadságharcos hadosztály egészségügyi ellátását biztosította volna és ebből amerikai szakértők azt a meglehetősen kézenfekvő következtetést vonták le, hogy a „lelet” egy készülő újabb offenzíva előjele. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban — az arab szakszervezetek kairói kongresszusán kívül — változatlanul az iraki kivégzések utórezgései állnak a nemzetközi érdeklődés középpontjában. Abdullah Szalam iraki tájékoztatási miniszter újabb sajtókonferencián ismételte meg kormányának azt az állítását, hogy az országban széles körű kémhálózat tevékenykedik, amely szabotázsakciókat készít elő és „éppen ezért további kivégzések várhatók”. A miniszter ismételten cáfolta, hogy kormányát faji gyűlölködés vezette volna és feltette a kérdést: miért nincs hasonló felháborodás Nyugaton a megszállt arab területek lakosainak helyzete miatt? A világsajtó jelentős része ugyanakkor elítéli az iraki eseményeket. A zágrábi Vjesnyik úgy fogalmaz, hogy „egyetért U Thant ENSZ-főtitkár aggodalmával a bagdadi intézkedések esetleges súlyos következményei miatt”. Az iraki egyezmények — folytatja a jugoszláv lap — aggasztanak más arab országokat is, amelyek nem akarják nyilvánosan kifejezni, mit gondolnak az iraki ügyről. A kivégzések — véli a Vjesnyik — objektíve megnehezítik nemcsak az arab országok helyzetét, hanem azokét is, amelyek baráti viszonyban vannak velük. Nyilvánvalóan vezető helyet kap a világsajtó hasábjain, a rádióállomások hullámhosszain és a televízió képernyőjén az a nyilatkozat, amelyet Zamjatyin, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője tett Koszigin miniszterelnök egészségi állapotáról. Zamjatyin megcáfolta azokat a nyugati, mindenekelőtt londoni lapokban felröppentett híreszteléseket, amelyek szerint a miniszterelnök beteg és kijelentette: Koszigin szabadságon van és a közeljövőben elfoglalja hivatalát. Ősi község új gondokkal Sok község szeretne olyan iskolát, amilyen Nógrádmegyeren áll. Az emeletes, tornateremmel, saját konyhával rendelkező intézményben több mint négyszáz gyereket tanítanak. A tágas iskoláról most derült ki, hogy kicsi. Kelemen Gyula igazgató azt mondja, kellett volna az a második emelet, amelynek a felhúzása az építés alkalmával még nem volt indokolt. De nemcsak ez a panasza az igazgatónak. Úgy megszaporodtak az egyéb tennivalók, hogy nevelő munkára, tanításra alig marad ideje. Pedig most ugyancsak szükség van erre, mert naponta öt-hat nevelőt is kell helyettesíteni, különböző okok miatt. Gondnok kellene a nógrádmegyeri iskolába, mert a szén beszerzésétől a központi fűtés szereléséig minden az igazgatóra hárul. Végzi a tennivalókat, de előfordul, hogy emiatt más területen keletkeznek akadályok. Érdemes lenne a járásnak meggondolni a kérdés megoldását, hiszen önmagában a nagy létszámú tantestület irányítása és a nevelő munka is alaps igénybevétellel jár. A község fejlődéséről és fejlesztéséről, és a gondokról a 4. oldalon olvashatják munkatársaink összeállítását Illést tartott az Elnöki Tansics A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és módosította a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit, továbbá: felhatalmazta a Minisztertanácsot a legelő- és apaállat-gazdálkodás rendjének szabályozására; a Komárom megyei 9. számú országgyűlési választókerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselőhely betöltésére május 18-ra új választást tűzött ki: a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta az elmúlt évben a honosítással, visszahonosítással és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátással kapcsolatban végzett munkát. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt.