Nógrád, 1969. július (25. évfolyam. 149-175. szám)

1969-07-22 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEV­;TANÁCS LAPJ­A XXV. ÉVF., 167. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1969. JÚLIUS 22., KEDD Köszöntjük szibériai vendégeinket Kemerovói pé érkezett megyénkbe A Szovjetunió Kommunista területi pártbizottság tagja, a Testvérm­egyén­k küld­öttei Pártja Kemerovó területi Bi- területi tanács végrehajtó­ji­ ma délelőtt a megyei pártbi­zottsága és a Magyar Szocia­­zottságának első elnökhelyei­­zottságán tesznek látogatást, lista Munkáspárt Nógrád me­­zese, Zsavoronkov Mihail Ni­ ahol Jedlicska Gyula, a Ma­gyei Bizottsága között évekkel Kolajevics, a területi pártbi­­gyár Szocialista Munkáspárt ezelőtt létrejött a testvéri­ bi­­zottság tagja, a pártbizottság Nógrád megyei Bizottságának váti kapcsolat. A pártdelegát osztályvezetője, Mirosnikov első titkára, a megye politikai, csak kölcsönös látogatása után Pjotr Ivanovics, a területi kulturális és gazdasági hely­pártbizottság tagja, az SZKP netéről tart tájékoztatót. Dél- Belovói városi Bizottságának után Nagybátonyba látogatnak titkára és Burjánov Nikolaj vendégeink. Filipovics, a területi pártbi­zottság tagja, az SZKP Novo­­kuznyecki kerületi Bizottságá­nak első titkára. kifejlődött a kapcsolat a KISZ-esek, úttörők, a kom­­szomolisták és pionírok között, helyes sportkapcsolat ala­kult ki a két testvérmegye kö­zött. A kölcsönös tapasztalatcsere során az idén megyénkből A szibériai küldöttek itt-tar­tózkodásuk során ellátogatnak Szécsénybe, Balassagyarmat­ra és Drégelypalánkra, majd a Magyarnándori Álla­mi Gazdaságban tesznek láto­­­­gatást. Itt-tartózkodásuk során Béla, a Magyar Szocialista felkeresik a salgótarjáni üze- Munkáspárt Nográd megyei meket, megtekintik a megye Bizottságának titkára, Havas szolgáltató üzemeit. Találkoz­ Péter, Magyar Lajos, a megyei , , , , pártbizottság osztályvezetői és nak a megye párt~’ ® az^asa ® 1’ A szibériai vendégek fo­­már pártdelegáció járt be me­­gadásán Budapesten, a Ferihe­­rovóban, s szibériai úttörők­gyi repülőtéren ott volt Szoó tettek látogatást Nógrád me­gyében. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bizott­ságának meghívására tegnap j'jjet'Mik­lós? a Nógrád megyei ifjúsági, társadalmi és tömeg­­ű Szovjetunió Kommunista Tanács to Bizottsága- szervezetek vezetőivel, elláto-Pártja Kemerovo területi Bi- nak elnökhelyettese. gátnak a salgói KISZ-iskola ba­­zottságának titkárának vezető­ Megyénk vendégeinek meg­ Köszöntm szibériai vendé­­sevel öttagú pártdelegacio ez- napi programjában Budapes­­­ kezett megyénkbe. A delegáció­ben városnézés szerepelt, és minkét, s kívánjuk, hogy ezer­­tagja még Mirosnicsenko Ni- látogatást tettek a Parlament­­tól magukat Nógrád me­­kolaj Jakovlevics, a Kemerovo ben i­ ü­gyében. M PIREWDEM: A településhálózat fejlesztése Illést tartottak a városi, járási tanácsok végrehajtó bizottságai Érdeklődésre számottar­tó meg a falusi ivóvízellátás kérdéseket vitattak meg avá- helyzetét és a fejlesztés lehe­­rosi, járási tanácsok végrehaj­­tóségét. A végrehajtó bizott­­tó bizottságai, amelyek tegnap­ság megállapította, hogy üve­­ülést tartottak. A Salgótarjáni zetékes ivóvízellátás megye­járási Tanács VB a település­­hálózat fejlesztéséről tárgyalt. A településhálózat fejlesztésé­nek egyik jelentős tényezője a lakásépítés. A tanácsi fejlesz­te­tésében még csak kezdeti ásott kutakból történik. A já­rási tanács végrehajtó bizott­sága előre kíván lépni az ivó­­vízellátás megoldása érdeké­ben és ezért feltétlenül indo­kolt, hogy a fejlődés ütemét eredményekről számolhatnak meggyorsítsák. Ez a helyi erő­be, viszont a harmadik ötéves terv időszakára tervezett tör­pe vízművek építése jó ütem­zési alap terhére megvalósuló­ben halad, így például Pász­­lakásépítési beruházások en­­tén a harmadik negyedévben nem az irányelvnek megfelelt- a lakosság már a megépült­ek. A tervek szerint 1970-ig vízmű segítségével biztosíthat­ Nagybátonyban 78, Kistere­­m­ vízszükségletet. A járás té­nyén 2, Bárnán egy, Nagybár- fületén a folyamatban levő irányban két, Homokterenyén vezetékes hálózatépítés kivét és Mátraverebélyben egy-egy lakás megépítésére van lehe­tőség. Számolni kell a falu­­körzet-központok nagyobb­ arányú fejlődésére, és emel­lett a magánerős építkezések­kel. A magánerőből megvaló­suló lakásépítkezések alap­feltétele a házhelyellátottság. Ennek érdekében a tanácsok már több intézkedést tettek a korábbi években és a közel­múltban is. Előfordul azon­ban, hogy egyes községi taná­csok nem fordítanak kellő gondot erre, és nem biztosít­ják a szükséges pénzügyi fe­dezetet. Különösen alacsony a házhelyellátottság Cered, Mátramindszent, Mátravere­­bély és Nagybátony községek­ben. A lakásépítések gyorsítá­sa, fejlesztése érdekében a já­rásban KISZ csoportos­­ és társas építési akciót szervez­nek, elsősorban Nagybátony- Maconka és Kisterenye terü­letén. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a járás­ban gondot okoz az ivóvízel­látás, ezért tanulmányterv ké­szül a törpevízmű-hálózat ki­építésére a járás több közsé­gében. A Salgótarjáni városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a legközelebbi tanácsülés elé ke­rülő feladatokkal foglalko­zott, így tárgyalta az 1967. évi jelölőgyűléseken elhangzo­ javaslatokra és panaszokra tett intézkedések sorsát, vala­mint értékelte az 1968/69-es tanév tapasztalatait és a két­éves közoktatási terv végre­hajtását. A Pásztói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága fontos napirendi pontként vitatta felével a lakosság ellátása szinte valamennyi településen források feltárásával és kon­centrált felhasználásával, va­lamint az ott levő termelő üzemekkel történő kooperá­cióval érhető el. A Rétsági járási Tanács VB ülésén a járási tbc gondozóin­tézet vezetője számolt be az intézetről, amely jó munkát végzett és a nehézségek elle­nére is betöltötte hivatását a tbc elleni küzdelem területén. Egymilliárd forintos A MÉSZÖV elnökének sajtótájékoztatója Tájékoztatóra hívta össze a Nógrád megyei sajtószervek képviselőit a MÉSZÖV. A tájékoztatóra Salgótarjánban, a KIOSZ új székházában ke­rült sor, ahol Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke az általá­nos fogyasztási és értékesí­tési szövetkezetek munkáját ismertette és válaszolt a fel­tett kérdésekre. A szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenysége jelentős tényező a megye életében: összes tevékenysé­gük értéke tavaly és tavaly­előtt is meghaladta az egy­­milliárd forintot. A megye lakosságának több mint két­harmada él működése terü­letén. A 133 községből 112-ben csaknem kizárólagosan, tizen­­kilencben részben az smsz-ek biztosítják a kereskedel­mi és vendéglátóipari ellátást. Tavaly a kiskereskedelmi forgalom csaknem 950 millió forintra rúgott. Az utóbbi három évben mintegy kétezer vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt, valamint meg­közelítőleg harmincmillió fo­rint értékű egyéb mezőgaz­dasági terméket vásároltak fel a szövetkezeti szervek. Az áruforgalom növekedését mutatja, hogy három év alatt a bolti kiskereskedelem for­galma 27,2-del a vendéglátó­­iparé 21,4 százalékkal növe­kedett. A harmadik ötéves terv előirányzatát a szövetkezetek a bolti kiskereskedelemben már 1968-ban teljesítették, a vendéglátóipari túlteljesítés 1969-ben biztosított. A szö­vetkezeti kiskereskedelmi for­galom a harmadik ötéves terv során 41 százalékról 41,8 szá­zalékra növekedett. Jellemző a falusi árufor­galom alakulására, hogy a falusi fogyasztási struktúra átalakulóban van: az úgyne­vezett alapvető élelmiszerek forgalma csökken, növekszik viszont a biológiailag érté­kesebb élelmiszerek forgal­ma. A városi divatot úgyszól­ván késedelem nélkül köve­tik a falusi fogyasztók. Évről évre növekszik a tar­tós fogyasztási cikkek for­galma. A szövetkezetek há­rom év alatt 7300 mosógépet, 1400 elektromos hűtőszek­rényt, 6900 rádiót, 5400 tele­víziót, 6500 gáztűzhelyet, több mint hetvenmillió fo­rint értékben modern bútort adtak el. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése óta 1968-ban a szövetkezetek gazdasági te­vékenységének hatékonysága tovább javult. Fejlődésük üte­me felülmúlta a tervezettet. A tájékoztató során Pilinyi elvtárs ismertette az új alap­szabály készítéséből és a vár­ható szervezeti felépítés ki­alakításából következő fel­adatokat, majd válaszolt a felvetett kérdésekre. Ennek során tájékoztatást adott a MÉSZÖV és a fogyasztási szövetkezetek új kapcsolatá­ról, az fmsz-ek kulturális tevékenységéről, a MÉK vár­ható szerepéről, a közös tár­sulások létrehozásáról és több gyakorlati kérdésről. Be­fejezésül felhívta a sajtó fi­gyelmét azokra a gondokra és problémákra, amelyeknek megoldásában a szélesebb tá­jékoztatás segítséget nyújt­hat a MÉSZÖV irányítása alá tartozó szövetkezeti szervek­nek. Ember járt a Holdon Ami nemrégen még fantasztikusnak tű­nt, most valósággá vált­ kezett meg a Hold térségébe, jéget, sőt könnyebb, mint a nevezett napszél, a napsugár­ahol orbitális pályára állt. Va­­szoktató edzéseken volt. Az zás anyagi részecskéinek va­sárnap előbb az űrkabin és a űrhajó hajtóműve a leszállás­ résére szolgál, holdkomp szétválasztására ké-­kor nem vágott mély krátert vült sor, majd a holdkomp el­ a talajba, az „űrcsizmák” pe- Míjil.jlfJil végezte a sikeres leszállást ad­dlig mintegy két és fél centi­ nil­ TOKOT égitest felszínére. A Nyugalom- méterre süppedtek be, tengere egy részének közép­pontjában értek Holdat. Rö­viddel a leszállás után az űr* utasok közölték megfigyelései­ket a leszállás színhelyéről. S ezután sor került az emberi­ség életében először­ a Hold­sétára. Armstrong a kiszállás után­­ * mintegy húsz percig egyedül Az űrhajósok a tudományos volt a Hold felszínén. Előbb program keretében megkezd­­egy fényképezőgéppel, amelyet­ték a talajminták begyűjtését, a kabinban maradt Aldrin kő­ előbb egy különleges vé­telen juttatott el hozzá, le­­kuumkamrában majd egy szó­­fényképezte saját lábnyomait, mozott rekeszeket tartalmazó majd próbát vett a Hold tala- tartályba. Az ehhez szükséges fából, amelyet haladéktalanul műszereket, a tudományos fel­továbbított a kötélen társé- szereléshez hasonlóan, az ur­nák. „Mindent nagyon tisztán látok”­ — mondotta az űrhajós, aki addig még nem távolodott el messzire a lábazattól, s a­z emberiség nagyrészt árnyékban tartózko­ezekkel a szavak­ dott. „Igen érdekes, hogy he- Holdra az amerikai első űrhajós, Igenként kemény talajt érzek” látogatásuk emlékére. Kis lépés egy ember, de ha­talmas ugrás az számára - k­i lépett az hajó oldalára szerelt tartály­ból vették elő. Magyarországi időszámítás szerint röviddel hajnali öt óra előtt az űrhajósok kitűzték a zászlót. A Hold és minden más égitest — nemzetközi megállapodások Neil Armstrong a Hold felé — mondotta Armstrong a színére. Az űrhajózás történe­ földi központnak. Az űrhajós­­ konc­hpu­­tének ez újabb, világraszóló hamar felbátorodott, és földi­­ eseményére 109 órával, 24 perc­ méretekben rendkívül gyors­­cel és 20 másodperccel azután­nak tűnő mozdulatokkal ha­került sor, hogy az Apollo—11 ladt. „Úgy tűnik, hogy ez vul­kanikus kőzet” — hangzott az újabb észlelet, egyetlen ország tulajdonát sem. Kevéssel ezután Nixon elnök hívta őket telefonon, Fe­hér Ház-i dolgozószobájából. Az elnök azt mondotta, hogy ez a telefonhívás a „legtörténel­mibb jelentőségű” a Fehér Házból. Minden amerikai, de az egész emberiség is büszke önökre — mondotta az űrha­jósoknak Nixon, azt hangoz­tatva, hogy munkájuk ered­________________________ menyeként „az ég az ember viddel hajnali negyed öt előtt világának része lett . Arra utalva, hogy az űrhajó a Nyu­galom­ tengerében ért Holdat, az elnök kijelentette, ennek a ténynek arra kell ösztönöznie az emberiséget, hogy a Földön is nyugalmat és békét te­remtsen. Az űrhajósok meg­köszönték az elnök üdvözletét és a képernyőn jól lehetett látni, hogy Aldrin, aki a légi­erő alezredese, katonásan tisz­telgett az űrruhájában. Ezt követően a két űrhajós nekifogott, hogy eredetileg két óra negyven percre tervezett tartózkodásának hátralevő idejét is teljesen kihasználja. Befejezték a kőzetminták Magyarországi idő szerint rö­ Aldrin is kimászott a kabin­ból és kipróbálta a mozgást a Holdon. Az űrhajós hatalma­sakat ugrott a nehéz ruhában. Mind Armstrong, mind Aldrin elragadtatással szólt az első benyomásokról. „Nem olyan, mint az amerikai sivatagok, de nagyon szép” — mondotta Armstrong. „Csodálatos ez a magány” — jelentette ki Ald­rin. Az űrhajósok ezt követően eltávolították a védőburkot az űrhajó lábazatára szerelt emléktábláról. Ez a tábla a Holdon marad, hirdetve, hogy gyűjtését, fénykép- és filmjei : 4-4* 1 o­ oo ni A*» rr rvrwnovi o CPt/ . . ..... itt lépett először az ember a Holdra. A tábla a l­üt űrha­jós nevén kívül Nixon elnök aláírását is tartalmazza. Armstrong ezután leszerelte a tv-kamerát a holdkomp ol­daláról és több mint 20 mé­terre távolodott el vele. Előbb körképet készített a látvány­ról, a földi irányítóközpont tájékoztatására, majd a szi­lárdan álló holdkompra k­á­vételeket készítettek, különbö­ző mozdulatokat végeztek, kí­vülről ellenőrizték holdkomp­jukat, közben megfigyelései­ket részletesen közölték a föl­di központtal. Magyarországi idő szerint röviddel reggel hat óra előtt befejeződött a nagy kísérlet. Elsőnek Aldrin mászott vis­­­sza az űrkabinba a létrán, majd Armstrong is követte őt. Mivel kamerájukat sok más felszerelési tárggyal együtt a Aldrin ‘ közben Holdon hagyták’ a földi tor nyozta azt. megkezdte a tudományos mű­(Folytatás a 2. oldalom) A Holdra-szállás, majd az azt követő Hold-séta volt az eddigi csúcspontja az Apolló­­kísérietnek, amely az űrhajó szerdai felbocsátásával indult meg. Az űrhajó szombaton ar­űrhajó elindult a floridai Kennedy-fok­ról a Hold felé. „Olyan, mint a porított fa­szén” — közölte Armstrong a talajról, de hozzáfűzte, hogy a mozgás nem jelent nehéz­szerek elhelyezését: egy auto­matikus szeizmikus mérőállo­mást, egy, a lézersugarak vis­­­szaverésére szolgáló berende­zést és egy alumíniumlapot helyezett el; ez utóbbi az úgy- Puha, kemény talaj .Csodálatos , ez a magány gyűjtöttek Armstrong kiszállását követően mintegy húsz perc múlva társa, Edwin Aldrin is a Hold­ra lépett. A képen Aldrin a Holdon történő mozgást gyakorolja.

Next