Nógrád, 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 1. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK ES KI BUÉK. BUÉK... — halljuk most néhány napig minduntalan. BUÉK. BUÉK... — és mindent értünké •/arasztunk rája szívélyesen, baráti melegséggel, hogy BUÉK Viszont: BUÉK. Neked is, önnek is. Mindenkinek. A négy betűben mintha az egész ABC benne volna, jrnyi mindent mond ilyen óév-búcsúztató, újév-köszöntő napokban Boldog új esztendőt kívánok. Bort, búzát békességet, szép asszony feleséget... A népi kívánságoknak se szőri, se szama —in: minden jót kívánhat ilyenkor az ember kedves felebarátjának, összecsenditjük poharainkat és kívánunk minden jót. Még a szigorú gazdaságtan-tudós sem állhatja meg, hogy a várható, kiszámítható lehetőségeknek akár minden tudományos előregondolkodás, számvetés, reális felmérése nélkül BUÉK-et ne mondjon. És ez a szép és emberi Ez a nagy-nagy bizalom a jövendőben, amely még csak most köszönt ránk, minden szeszélyével és kiszámíthatatlanságával. Nem vagyunk a vak sors játékai. Mind tudományosabban gondolkodunk, élünk, cselekszünk. A mi világunk a józan számok, kiszámítottságok százada, amelyben a romantika motivációi háttérbe szorulnak. Kibernetikus gépek összegezik, tartják számon, hogyan éltünk tegnap, hol követtünk el hibát, hogyan, miképpen cselekedjünk ma és a jövőben, hogy jobb, bőségesebb és örömtelibb legyen a jelen és a holnap. A tudományos előrelátás szabja meg napi dolgainkat és teszi nyugalmasabbá a holnapot, amely felé tartunk. Nem félünk az idő változásától, tartalékolt meglepetéseitől, legalábbis nem úgy, ahogyan előd-korszakok emberei félhettek. Kezünkben van sorsunk alakításának legtöbb lehetősége, s birtokukban a „végzet” feletti hatalom. Behívódott sok minden az életvitelünkbe a barbarizmusok, a természetiség, az ösztönélet ősszázadaiban. Jelképek és szimbólumok, bűvöletek, szörnyű és csodás látványok víziói, «melyek tetteinkre hatottak, melyektől jót vagy rosszat vártunk elkövetkezőnek. De hol tartunk már ezektől?! Igaz, hogy szilveszter éjszakáján ólmot öntünk, — ha tehetjük — kiolvasni az idomtalan massza formáiból jövendőnket, malac farkát szorongatjuk, hogy szerencsét hozzon további sorsunkban, de hol tartunk már réges rég ezektől!? Játékot űzünk elmúlt önnönmagunkkal, tréfálkozunk a valaha vaknak mondott végzettel, mert tudjuk önnön erőiket, képességünket és lehetőségeinket a világ társadalmi adottságai közepette. Emberi és természeti adottságai közepette, melyek között és amelyekkel birkózunk, a korábbiaknál és az eddigieknél mindig jobb viszonyainkét. BUÉK. . . mondjuk — és ólmot öntünk, és malac farkát szorongatjuk a szebb holnapért. Tudjuk, hogy amit kívánunk, puszta közhely, amit teszünk, félmúlt hiedelem szokáskorát ismétli. A játék azonban örök és elidegeníthetetlen öröme a földet benépesítő embernek. Akkor is, ha hisz benne, s akkor is, ha csupán úgy üzi már, mint megbocsátó szülő, aki gyermeke ajándékai között válogat. A játék akkor is öröm, ha csak a játzó nőtt bölcsebb évekre, az öröm elmúlása nélkül. Játsszul hát, amit elkezdtünk, és higgyük is az örömteli pillanatokban mindannak igazát, amit játszunk. Hogy az ólm szerte terülő miniatűr lávájából sorsunk rajzolódik, visító malac farka holnapi szerencsénk kézzelfogható áloga. De a pohár itala mégsem arra bódulat, hogy a kudrcokat feledtessen. Vannak életünknek, éveinknek jó és rossz fordulói. Ezek váltását, százalékos mértékét a számítógépek előre megjeölni képtelenek. Úrrá lenni felettük előre — ravaszságunkat ismereteinkkel, tudásunkkal — csak mi, szociálisa emberek vagyunk képesek. A szociaizmusból fejlődött ember talán már mulat rajtunk, de bizonyára tovább csinálja a mi furcsaságainkat: önti az ólmot és szorongatja a malac farkát, mert a százados traíciók mit sem kavarnak fel benne, csupán egy túlhaladtt emlék képeivé mosódnak. öntjük z ólmot, a malac farkát keressük valami furcsa, makes ösztönnel, mégis, talán ebben rejlenék a holnap?... Az óév smetésén, az új esztendő küszöbén nekünk, nógrádiaknál — éppen negyedszázadnyi időből — sorsdöntő eseméy jut eszünkbe. Figyeljetek csak ide: Az 1944. december 31-ről 1945. január 1-re forduló dermesztő, lovas éjszakán, valahol, az Ipoly jégezüstté vált szalagja mentén egy "vöröscsillagos katona távíró" felsőbb csapsegységnek ezt jelentette. Katonáink átkeltek az Ipolyon, Kgrád megye egész területe szabad. A lidérci heteket követő és megnyugvást hozó éjszakán egy vröscsillagos szovjet híradós jelentése volt e tájék első legszebb újévi köszöntője. A hírt éhány órával később már az információs irodák kopogtk, a rádiók sugározták világgá A hírt történelmi pillantok szülték és rögzítették. A híradó kiskatona neve vizont elveszett a történelem heveny lázában. A kiskatya mégis élt, volt — és talán van. Elfedte s idő. Betemette a történelem... ha talán mégis van. De az emlékét mégsem temeti be, mert az első, a legelső szakd új esztendőt ő nyitotta nekünk. .. .Azzal s egyszerű jelentéssel, hogy az 1944 december 31-ről 195. január 1-re forduló, dermesztő éjszakán valahonnan, z Ipoly jégezüstté fagyott szalagja mentén el távírónak jelentette: egységeink átkeltek az Ipolyon, Nógrád megy egész térségében szabad. Költségvetésünk a célok megvalósulását szolgálta (3. oldal) Gond és öröm (5. oldal) Tudomány, technika (11. oldal) Vietnami jelentés Rövid tűzzsünct Parlamenti csaták Saigonban A DNFF újévi tűzszünetének életbe lépését követő 24 órában kilenc jelentősebb összecsapásról számoltak be a hírügynökségek a felszabadító erők és az amerikai csapatok között. Mint ismeretes, az amerikai és saigoni csapatok — az úgynevezett „szövetségesek” — a DNFF háromnapos tűzszüneti felhívását elutasították, s mindössze 24 órára tervezett tűzszünetet csak szerdán, magyar idő szerint délelőtt 11 órakor kezdték meg. A legsúlyosabb ütközetek a kambodzsai határ közelében, An Hoa és Tay Ninh tartományban zajlottak le. Saigontól 140 kilométerre északra a DNFF légvédelme lelőtt két amerikai helikoptert. (Az 1961 óta harcképtelenné tett amerikai helikopterek száma 1427-re emelkedett), két pilóta életét vesztette, ketten megsebesültek. B—52-es amerikai nehézbombázók kedden este összesen hat bevetésben hajtottak végre szőnyegbombázásokat An Hoa térségében. A szerdára virradó éjszakán a hírügynökségi jelentések szerint csak szórványos csatározások voltak Dél-Vietnamban. A DNFF rádiója felhívást intézett a saigoni csapatok katonáihoz: tagadják meg feletteseik parancsát, és ne fogjanak fegyvert a DNFF által meghirdetett 72 órás tűzszünet idején. William Peer tábornok, a My Lai-i tömeggyilkosság ügyében vizsgálatot folytató öttagú amerikai bizottság vezetője kedden magas rangú dél-vietnami és amerikai tiszteket hallgatott ki abban a tartományban, ahol a tömegvérengzést elkövették. A dél-vietnami nemzetgyűlés szerdai ülésén „kommunista kapcsolatok” vádjával bűnösnek mondták ki a nemzetgyűlés három képviselőjét. Mint a hírügynökségi jelentések rámutatnak, az ítélet meglehetősen formális jellegű, és sovány győzelmet hozott a bábkormány feltétlen híveinek, mivel az ellenzék szavazatai megakadályozták, hogy felfüggesszék a három képviselő mentelmi jogát. Pham True — aki tavasz óta önszámkivetésben Japánban él — a vád szerint egy Tokióban tartott sajtóértekezletén követelte az amerikai csapatok kivonását Dél-Vietnamból. Ezt a tettét hazaárulásnak minősítették. A másik két képviselő tettei a vád szerint a „kommunisták malmára hajtották a vizet”. Az ellenzék győzelmeként könyvelhető el, hogy képviselői mandátumukat mindhárman megtarthatják, a hatóságok csak majdani újraválasztásukkal szemben támaszthatnak nehézségeket. Minden Kedves Olvasónknak boldog új évet kívánunk! (Koppány György felv.) Tovább csökkennek a termékforgalom kötöttségei Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendelkezést adott ki a termékforgalmazás 1970. évi rendjéről. Mint az Országos Anyag- és Árhivatalban elmondották, a termékforgalom kötöttségeinek jelentős részét az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta már feloldották. Az elmúlt két év tapasztalatai kedvezőek, ezért a hatósági előírásokat 1970-ben tovább csökkentik. A központi gazdálkodás alá vont cikkek száma már 1969-ben kettőre szűkült, most a kenyérgabona forgalmát is felszabadítják, s 1970-ben már csupán a húsvállalatok közötti elosztását írják elő központilag. A felvásárló szerv belátása szerint értékesítheti a gabonát, azt viszont előírják számára, hogy a felkínált kenyérgabonát köteles átvenni. Jövőre lényegesen kevesebb cikkre írják elő, hogy miből mennyit használhatnak fel a ■ Népgazdaságban termelési célokra, e kontingentált termékek száma az 1969. évi 13-ról 4-re csökkent. A kontingentálás alól kivonnak több színesfém-alapanyagot — rezet, ónt, ólmot — viszont továbbra is megszabják a réz félgyártmányok felhasználásának mennyiségét. Ezzel arra ösztönzik a vállalatokat, hogy több alapanyagot és kevesebb félkész gyártmányt szerezzenek be, mert ez az ország számára is gazdaságosabb és a feldolgozó kapacitásokat is jobban kihasználhatják. 1970- ben már nem írják elő az ötvözött acélok, a növényvédő szerek, az ónozott acéllemezek felhasználható mennyiségét sem. Megszabják viszont azt, hogy az itthon termelt vasérc teljes mennyiségét kötelező felhasználni. Ez az intézkedés azért szükséges, mert a vállalatok szívesebben vásárolják a külföldi vasérceket, mivel azok olcsóbbak. Népgazdasági érdek, hogy hazai vasérceinkkel kiegészítsük az importot. A belkereskedelem számára 10 cikknek a kontingensét írták elő, ez kettővel több mint az 1969. évi, ez azonban a lakosság számára kedvező, mert a kontingentált termékek nagy részénél éppen a felhasználás alsó határát szabják meg. Előírják, hogy cementből, azbeszt-cement lefolyócsőből, falazó anyagokból (tégla, panel), tetőfedő anyagokból (cserépből, palából), falburkoló csempéből — vagyis a jelenleg nehezen beszerezhető építőanyagokból — minimálisan milyen mennyiséget köteles forgalomba hozni a kereskedelem. Azt is előírják, hogy személygépkocsiból a kereskedelem maximálisan mennyit adhat át a közületeknek, ami ugyancsak a lakosság érdekeit szolgálja. A koksz- és a fenyőfűrészáru kontingentálása viszont a termelővállalatok számára kedvező. 1970-ben a beszerzési és értékesítési monopolhelyzetek is tovább gyengülnek. Az 1969. évi húsz helyett 1970- ben már csak 11 termék kizárólagos beszerzési illetve értékesítési jogát engedélyezik. 1 I H.4 Befejeződtek a tsz-ekben a zárszámadási leltározások zárszámadással kapcsolatos leltározások már befejeződtek. Ez a munka — főként egyes dunántúli vidékeken — kissé elhúzódott a kedvezőtlen időjárás miatt, ugyanis a szabadban tárolt termények mennyiségét, értékét — például a szénáét — csak némi késéssel lehetett felmérni. A közgyűléseket január végéig mindenhol megtartják. A jóváhagyott zárszámadásokat a gazdaságok február közepéig küldik el az illetékes szerveknek. Az első országos adatokat tartalmazó tájékoztató jellegű összesítések március közepére készülnek el. A zárszámadást igyekeznek számszakilag a lehető legpontosabbá tenni. Ezért az országban 82 helyen több mint háromezer tsz-főkönyvelőnek a tsz-ek területi szövetségei és a megyei tanácsok pénzügyi osztályai tanfolyamot rendeztek. A szakemberek szerint a jövedelem 1969-ben kedvezően alakult. A termelési érték és a bruttó jövedelem általában nagyobb az 1968. évinél, és ennek megfelelően több jövedelmet lehet felosztani. A zárszámadási előkészületek eddigi tapasztalataiból arra is lehet következtetni, hogy a gazdaságok anyagi eszközeiket az 1968. évinél nagyobb mértékben akarják tartalékolni. Erre a beruházások megfelelő helyi támogatása, a forgóalapok kiegészítése és a közös vállalkozások fejlesztése érdekében nagy szükség is van. A közös vállalkozások bővítését ugyanis éppen az anyagi eszközök hiánya — a kevésnek bizonyuló tőkebefektetés — hátráltatja. A termelőszövetkezetekben javában tart a téli holt idény legfontosabb munkája, a zárszámadások készítése. 2640 termelőszövetkezet, 238 szakszövetkezet és 220 közös vállalkozás készíti el az 1969. év gazdálkodásának mérlegét. A