Nógrád, 1970. augusztus (26. évfolyam. 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

3' w i­ai ,1 .V Sí. 4L VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 179. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Az országgyűlés elnökének látogatása Hajdú-Biharban Erősödik rendszerünk demokratizmusa Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Hajdú-Bi­har megyében. Csütörtökön délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizott­ság székházában a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai­val, a megye és Debrecen város vezetőivel találkozott. Ka­rikás László, a megyei pártbizottság első titkára adott tá­jékoztatást a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Az­­ országgyűlés elnöke felkereste az épülő debreceni házgyárat. Ezután városnézés következett, majd délután Kállai Gyula felkereste a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság gáti erdészetét. Az országgyűlés elnökének Hajdú-Bihar megyei prog­ramja pénteken a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban tett látogatással folytatódott. Ezután a hajdúszováti Lenin Tsz-be látogatott. Pénteken délután az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és Debreceni városi Bizottsága, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága országgyűlési képviselői beszá­mológyűlést rendezett Kállai Gyula választókerületében, a debreceni 4. számú választókerületben. A Magyar Gördülő­csapágy Művek anyagraktárának nagycsarnokában több mint 1500 dolgozó vett részt a gyűlésen. Karakas László megnyitója után Kállai Gyula mondott beszédet választói előtt. Kállai­­ jt­ i­la beszéde Bevezetőben a párt Közpon­ti Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s az országgyűlés üdvözletét­ tolmácsolta Debre­cen város és Hajd­ú-Bi­har me­gye lakosságának, majd így folytatta: — Egész népünk szocialista öntudatát, jogos nemzeti büszkeségét emelte, hogy eb­ben a parlamenti ciklusban ünnepeltük történelmünk kor­szakalkotó fordulóinak, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50 éves, illetve felszabadulá­sunk 25 éves jubileumát.­­ Ebben az ünnepség­­sorozatban kiemelkedő szerep jutott Debrecennek is. 1944 decemberében ez a város adott otthont a Ideiglenes Nemzetgyűlésinek és az Ideig­lenes Kormánynak és Debre­cenben láttak napvilágot a népi demokratikus forradalom első nagy horderejű kor­mányzati intézkedései is — olyanok, mint a hadüzenet a hitleri fasizmusnak, a fegy­verszünet és az együttműkö­dés megteremtése a Szovjet­unióval, a földreform meg­hirdetése. t­j hazát építettünk . Visszatekintve az elmúlt negyedszázadra, büszkén álla­píthattuk meg, hogy népünk új hazát épített, a régi he­lyén: olyan országot, amely­ben megszűnt a kizsákmányo­lás, a nyomor és a létbizony­talanság, amelyben az ember értékét végzett munkája ha­tározza meg, amelyben egyre javuló anyagi viszonyok kö­zött él minden dolgozó ember. — Hazánk szocialista átala­kulása különösen meggyor­sult az 1956-i ellenforradalom leverése után, pártunk sike­resen irányította a szo­cializmus építését: megerő­sítettük előrehaladásunk leg­fontosabb zálogát: a népha­talmat; a szocialista ipar to­vábbfejlesztésével, a mezőgaz­daság szocialista átalakításá­val leraktuk a szocializmus alapjait, s hozzákezd­tünk a szocialista társadalmi rend teljes felépítéséhez, a fejlett, virágzó szocialista haza meg­teremtéséhez. _ Fejlő­d­ésünknek a 60-as évekre eső szakasza ugyan­csak gazdag eredményekben. Népgazdaságunk fejlesztésé­­nek harmadik, 1966-ban meg­kezdett ötéves tervét az idén fejezzük be. Tovább gyarapo­dott a nemzeti vagyon­, javult a népgazdaság egyensúlya és a két fő gazdasági szektor — a mezőgazdaság és az ipar — fejlődési üteme közeledett egymáshoz. Javult az életkörülmény — Teljesítettük az életszfnr vonal emelését szolgáló cél­ki­­tűzéseinket is. Öt év alatt 31 százalékkal emelkedett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme, s a munkások és a termelőszövetkezeti pa­rasztok jövedelmei kiegyenlí­tődtek. Az ipar nagyobb ré­szében cs­ökkent­ettük a m­un­kaidőt. Jelentős összegeket fordítottunk szociálpolitikai célokra: növeltük a családi pótlékot, emeltük a nyugdíja­kat, s bevezettük a gyermek­nevelési segélyt, amelyet ed­dig mintegy 150 000 fiatal anya vet­t igénybe. 1966—70 között 320 0­00 új lakás épült Magyarországon, több min­t­ bármelyik ötéves tervben. Öt év alatt a lakosság 10 száza­léka, kereken egymillió em­­ber költözhetett új otthonba. Ilyen rövid idő alatt ez nem is olyan rossz eredmény! En­nek ellenére a lakáshiányt csak hosszabb idő múltán, nagy anyagi ráfordításokkal, az állam és a lakásigénylők közös erőfeszítéseivel tudj­uk véglegesen felszámolni. — A IX. kongresszus által meghatározott gazdasági cél­jainkat elértük. Ebben jelen­tős szerepet játszott a gazda­ságirányítási reform is. A gazdasági reform kedvezően hatott az ipari struktúra kor­szerűsítésére. A mezőgazdasá­gi termelőkapacitás növekedé­sére. Növekedett a vállalatok önállósága, döntési hatásköre. Tervgazdálkodásunk megala­pozottabb és tudományosabb lett. — Negyedszázados fejlődé­sünk eredményei szilárd ala­pokat teremtettek a tovább­haladáshoz. Szocialista törté­nelmünk újabb negyedszáza­dát méltóképpen kezdjük. Az év végén megtartjuk pártunk X. kongresszusát, amely min­den bizonnyal megerősíti pártunk fő politikai irányvo­nalát meghatározza további feladatotokat, s lépést tartva az új követelményekkel, to­vább fejleszti munkamódsze­reinket, hogy a párt-, állami és társadalmi szerveink gyor­sabban és eredményesebben váltsák valóra fő politikai célkitűzésünket, a szocialista Magyarország teljes felépíté­sét. • Gazdasági fejlődésünk feladatait 1971 januárjától már az új, a negyedik ötéves terv szabja meg. A terv irányelveit pártunk Központi Bizottsága elfogadta. A terv­ről szóló törvényjavaslatot a kormány július 30-i ülésén tárgyalta és azt az ősz folya­mán az országgyűlés elé ter­jesztjük. A népfront* program szocialista — A nemzet szocialista egy­ségének erősítésében, nagy feladatai — és még nagyobb lehetőségei — vannak a Haza­fias Népfront mozgalomnak. Az országgyűlésben vala­mennyien a népfront prog­ramját képviseljük, amelyet nemzeti fejlődés­­nk szocialis­ta programjának tekintünk. — Pártunk poli­tiká­ja nagy súlyt helyez a vidék fej­lesztés­ére is. Az elmúlt terv­­időszakiban lényegében ebben a megyében is bekövetkezett a nagy fordulat Hajdú-Bihar agrárvidékből — ipari-,agrár­megye lett. Debrecen pe­dig „cívis” városból, „paraszt­­metropolisból” — ipari vá­rossá fejlődött. — A betakarítás közepén tartunk. A magyar parasztsá­got nem kell kioktatni, hogy mikor arasson. Szeretném mégis arra kérni őket, hogy tekintettel a tavaszi kedve­zőtlen időjárásra és az árvíz okozta károkra, tegyenek meg mindent a termés vesz­tesé­g • nélküli, gyors betakarí­tásáért.­ Az ipari munkások­kal együtt, ezzel is járulja­nak hozzá a nemzeti jövede­lem 1 százalékos növelését (Folytatás a 2. oldalon). Mai számunkban: Szueztől keletre (2. oldal) Erősödött a pártszervezet (3. oldal) A vasból gyúrt asszony (4. oldal) Tv-előzetes (6. oldal) Mi újság az SKSE háza táján? (7. oldal) Don Juan a darálónál (8. oldal) A hollókői Petőfi Termelőszövetkezetben nyolc kataszteri holdon termesztenek zöldbabot. A hét folyamán kezdték meg a szedését. A babot a MÉK részére szállítják RÁKÓCZI TELEP ÉS SZÚPATAK, A KÜLTERÜLET Mintegy félmillió forintos költséggel bekötő utat épít Szúpatakon a Béke Termelőszövet­kezet. Az új út érinti a települést is, ezért építéséhez hozzájárul a községi tanács. (Szú­patak­. Rákóczi-telepi öszeállításunk az 5. oldalon.) Napirenden Belső ellenőrzés a kiskereskedelmi vállalatoknál Ülésezett a járási, városi NEB A belső ellenőrzés problém Megállapították, hogy a vég­­zést és a hálózati ellenőrzést­­másról tárgyalt tegnapi ülő-­rád megyei Élelmiszer-kisker Az előbbiek az igazgatóhoz, sén a Salgótarjáni járási, ke­­reskedelmi és a Nógrád megyei az utóbbiak pedig az igazga­­tási Népi Ellenőrzési Bizott­ Vendéglátó Vállalat, valamint tóhelyetteshez, vagy az ellen­­ség. öt vállalatnál azt vizi- az előbb említett ÁFÉSZ-ek őrzéssel megbízott vezetőhöz várták, hogy miként hajtották jól oldják meg a belső el- tartoznak. A kormányrendelet végre a kormány gazdasági lenőrzéssel kapcsolatos óta a két tanácsi vállalatnál és pénzügyi ellenőrzésről szó- feladataikat­ (élelmiszerkisker, vendéglátói ló határozatát. A kisterenyei, Éves tervet készítenek, ebben hat fővel csökkent az ellen­­a mátraverebélyi és nádújfa- feltüntetik az ellenőrzések faj­­őrök száma. Ennek ellenkező­iül ÁFÉSZ-ek munkájának táit — általános cél, téma. Ez se történt a szövetkezetekben, megítélésénél felhasználták a utóbbi kettőből talán az i­ndo­­ló dolog, hogy a belső és- Belkereskedelmi Minisztérium kol­nál is többet végeznek. lenőrök között nincs szakkép­információs és ellenőrzési Az ellenőrzések hatékony­ tétlen dolgozó, döntő többsé­­fő osztálya által kiadott sza- ságát szolgálja, hogy külön­ gük a közgazdasági technikum tisztikát­ választották a belső ellenőr- kereskedelmi tagozatát végez­te el. Az itt dolgozók ötven százaléka korábban a háló­zatban dolgozott, egyharmada pedig a vállalati központok különböző osztályain ismerte meg a gazdálkodással kapcso­latos új, növekvő követelmé­nyeket. A belső ellenőrzés munká­ja azonban nem hibátlan. A jó tervek végrehajtása nem kielégítő-Kevés az általános ellenőr­zés, de ezek sem elég át­­fogóak, inkább csak egy­­egy téma, illetve célvizs­gálat követelményeit elé­gítik ki. A mulasztást tetőzik azzal, hogy m­ég programot sem ké­szítenek, nem értékelik, nem használják fel a vizsgálat ta­pasztalatait a szerzett in­formációt. A NEB szerint rendkívül kevés a vállalatok központjában végzett vizsgá­lat. Ugyanez vonatkozik az utóellenőrzésekre is. A Nógrád megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Vállalat­nál a tervezett ezerhatszázból háromszázkettőt a Nószád­ megyei Vendéglátó Vállalat­nál kettőezerhétszázból csu­­pán harmincat végeztek el. Ennek hatása jelentkezik az ellenőrzések elégtelen haté­­konyságában. Teté­ őV mág azzal, hogy a belső ellenőr­(Folytatás a 2. oldalon).

Next