Nógrád, 1970. október (26. évfolyam. 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁR#A, EGWESOCJfOP! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 230. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1970. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK a kommunista és munkáspártok képviselőinek találkozójáról 1970. szeptember 28-tól 30- ig 43 kommunista és munkáspárt képviselői Budapesten eszmecserét folytattak az imperializmus elleni harc néhány időszerű kérdéséről. A küldöttségek kifejezték pártjaik készségét, hogy erőfeszítéseket tesznek a kommunisták és más antisperialista szervezetek, erők összeforrottságának megerősítésére, együttműködésük kiszélesítésére az egyenjogúság alapján, s fokozzák szolidaritásukat az imperializmus elleni közös harcban. A találkozó tárgyilagos légkörben, az elvtársiasság és szolidaritás szellemében zajlott le. (MTI) Szerdán délelőtt Kállai Gyula elnökletével megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnök kegyelettel emlékezett meg Nasszernek, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének elhunytáról, akiben a Magyar Népköztársaság barátját és szövetségesét vesztette el. Az országgyűlés egyperces néma csendben emlékezett meg a kiváló államférfiről. Kállai Gyula ezután ismertette az ülésszak napirendjét, amelyen első helyen a népgzdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat, a következőkben pedig a képviselők és tanácstagok választásáról szóló korábbi törvény módosításának javaslata áll. Előreláthatóan egy interpellációra is sor kerül. Mvekedtek a reálbérek Az 1971-ben kezdődő, új ötéves tervről tartott expozéjában Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy miközben a terv épít eddigi eredményeinkre, a párt irányelveivel összhangban reálisan számol szocialista társadalmunk építésének új feladataival. Ami az idén záruló harmadik ötéves terv már látható eredményeit illeti, mintegy 40 százalékkal nő a nemzeti jövedelem és 31 százalékkal a fogyasztási alap. A fejlődést mindenekelőtt az ipari termelés növekedése és a mezőgazdaság teljesítésének kedvező fejlődése tette lehetővé. Figyelemre méltó, hogy a külkereskedelem a nemzeti jövedelemnél is gyorsabban fejlődött az elmúlt években, amiben nagy része volt a szocialista országokkal kiépült gazdasági együttműködés sokoldalú növekedésének. Ilyen körülmények között vált lehetővé, hogy — túlteljesítve az előirányzatot — a lakosság reáljövedelme és fogyasztása 31—32 százalékkal, a reálbérek pedig 17—18 százalékkal magasabbak az idén mint 5 esztendővel ezelőtt. Növekedtek a tervidőszakban a nyugdíjak, a családi pótlék, bevezette a kormány a gyermekgondozási segélyt, a társadalombiztosítást pedig gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjesztette. Több területen került sor központi bérrendezésre is. A parasztság személyes átlagjövedelme ez évben már eléri a munkásokét. Végül nagy eredmény, hogy az öt év alatt csaknem 320 ezer lakás épült. Kitért a TervhírBföA elnöke gazdaságunk lényeges gondjaira is, egyebek között a korántsem kielégítő munkatermelékenységre, a korszerűtlen munkaerő-gazdálkodásra és a sok helyen kifogásolható munkafegyelemre, valamint a beruházások megvalósításának tarthatatlanul lassú ütemére. Ésszerűbb szervezést Mindezzel messzemenően számoltak az új ötéves terv megszerkesztésekor, amelyben — noha gazdaságpolitikánk nem változik — fontos új vonások ismerhetők fel. A terv egyik legfontosabb célja, hogy a népgazdaság egyensúlyát a dinamikus fejlődés közepette is biztosítsa. Ehhez ésszerűbben kell megszervezni a társadalom erőforrásainak felhasználását. Ebben a vonatkozásban a terv négy jellemző vonására hívta fel a képviselők figyelmét Páldi Imre. Ezek: a termelés szerkezetének korszerűsítése; a népgazdaság úgynevezett infrastruktúrájának, tehát: tartópilléreinek megerősítése; a tudományos kutatás előrehaladása, és a nemzetközi gazdasági együttműködés gyors fejlesztése. Az előadó ezután részleteiben is megvilágította, miért idő az említett sajátosságokon. A termelésszerkezet korszerűsítésével kapcsolatban utalt az energiatermelés arányainak tervezett nagy változására, a gáz és az olaj felhasználásának előretörésére, amelynek eredményeként 1975- re a háztartások mintegy 65 százalékát gázzal tudják majd ellátni. Utalt a műtrágyagyártás és -felhasználás, az alumíniumipar, a közúti járműgyártás, a gépipar keretében, elsősorban a számítástechnika, az építőiparban a korszerű építési módszerek és szerkezetek kiemelt fejlesztésére. Jelentősen gyarapodik a nemzeti jövedelem Új URH-rádióadó, a színes vételt is magába foglaló második tv-műsor, 250 000 új telefonállomás, 2500 új általános iskolai osztály, 8600 gyógyintézeti ügy — csupán néhány további adat azokból, amelyekkel a Tervhivatal elnöke az ötéves tervnek az élet minden terére kiterjedő előirányzatait jellemezte. Hangsúlyozta azonban, hogy miután 100 milliárdokat használunk majd fel, rendkívüli jelentőségűvé válik a beruházási tevékenység javítása. Részletesen szólt Páldi Imre az életszínvonal emelésével kapcsolatos tervelőirányzatokról, bár hangsúlyozta, hogy csupán a tervszámok alapján nem lehet megítélni az ezirányú várható fejlődést. A nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt hányada 30 százalékkal növekszik az előző tervidőszakhoz képest, a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékkal. Kereken 400 000 lakást kívánnak tető alá hozni, ebből 180—200 000-ret állami erőből. A reálbérek viszonylag gyorsan, egy keresőre számítva 16—18 százalékkal növekednek, s ezáltal az eddiginél nagyobb szerepük lesz a reáljövedelmek bővülésében, amit öt év alatt 25—27 százalékkal terveznek növelni. Többet fordít majd az állam az öregek, betegek és a gyermekek eltartására, sor kerül egyes dolgozókategóriák keresetének intézményes növelésére, bizonyos nyugdíjemelésre, és tovább növelik a családi pótlékot is. A kormány határozott árstabilitásra törekszik, mindazonáltal nem merevedhetnek meg az árak hosszú időszakra, hiszen a népgazdaság szerkezetében, a kereslet és kínálati viszonyokban lényeges változások következnek be, amelyeknek türköződniük kell egyes árak csökkenésében, mások némi növekedésében. A lényeges, hogy ezek együttvéve nem akadályozhatják a reáljövedelmek és a reálbérek elhatározott növekedését. Javítsuk az egyensúlyt Végül is ez a terv többet kíván, mint az eddigiek — összegezte az elmondottakat a Tervhivatal elnöke —, mindenekelőtt növekvő ütemet, nagyobb hatékonyságot, valamint szilárd belső és nemzetközi gazdasági egyensúlyt. Párdi Imre nagy érdeklődéssel fogadott expozéja után Bognár József képviselő, a terv- és költségvetési bizottság nevében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Bevezetőül azt fejtegette, vajon mivel tud a törvényhozás hozzájárulni ahhoz a nagyszabású tervkészítő munkához, amelyet a szakemberek és a számítógépek már oly nagy részletességgel elvégeznek. Bővebben foglalkozott Bognár József a külkereskedelem problémáival. A nemzetközi árucserére érzékeny, kis országunkban igen fontos, mondotta, hogy lépést tudjon tartani az általános fejlődéssel, mert ellenkező esetben a kivitel növekedésével csak a ráfizetést növeli. Ezzel kapcsolatban utalt a nemzetközi fizetési mérlegünk tartós egyensúlyának fotosságára, amit a következő ötéves tervben el kívánunk érni. Ugyancsak lényeges, hogy megszűnjön a költségvetési deficit, s általában javuljanak az egyensúlyviszonyok a munkaerőhelyzetben, a kül- és a belkereskedelemben. Minderre, — hangsúlyozta — jó alapjaink vannak, hiszen ma már elmondhatjuk, hogy gazdaságtörténetünk legsikeresebb öt esztendejét zárjuk le hamarosan. Az eredményekben nagy része van gazdasági irányításunk új rendszerének, amely máris alkalmasnak bizonyult a korábbinál jóval bonyolultabb feladatok megoldására. Képviselők a tervjavaslatról Jellemző volt a napirend iránti különös érdeklődésre, hogy 56 képviselő jelentkezett hozzászólásra, közülük a szerdai ülésen tizenhárman kaptak szót. Más-más hivatásnak és egymástól különböző városok, megyék képviselői révén igen sokféle nézőpontból szóltak hozzá a törvényjavaslathoz. Győri Imre, Csongrád megyei képviselő elsősorban megyéje öt városának problémáit fejtegette, amelyek közül a foglalkoztatottsági gondokat ugyan már szerencsére nagyrészt maguk mögött tudják, de még küzdenek többek között a nehéz lakásviszonyokkal. Hasonló értelemben, de elsősorbam stéosá, s baranyai vonatkozásban szólt hozzá a javaslathoz Gergely Lajos képviselő. Elmondotta, hogy Pécs, a lakosság tíz év alatt végbement 27 százalékos növekedésével, a városok élén jár, de ezzel megnövekedtek lakásépítési, közművesítési és más hasonló gondjaik is. S míg korábban a Csongrád megyei képviselő „a legvárosiasabb megye” sajátos fejlődését ecsetelte, a baranyai képviselő a megye bekötőút néküli, kis lélekszámú, elmaradott községeinek problémáira hívta fel a figyelmet. Sok szó esett az ülésen Budapest következő öt esztendejéről, elsősorban Csikasz József elé, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettese felszólalásában. A vidék szempontjából különösen figyelemre méltó, hogy miután a fővárosban már végképp nincs munkaerőtartalék, meggyorsul bizonyos iparok, üzemek már korábban elhatározott vidékre telepítésének folyamata. Az ipari fejlődés kérdéseit mások is bőven érintették, a többi között Gácsi Miklós miskolci képviselő, aki bizonyos alapszakmák szakmunkás-utánpótlásának erőteljesebb biztosítását kívánja; a már említett Gergely Lajos, aki az energiatermelés megváltozott viszonyai között is fontosnak tartja a mecseki szénbányászat jövőjének alaposabb tisztázását; Kerkay Andorné Fejér megyei képviselő, aki a székesfehérvári nagy előrehaladásról szólván, elsősorban az alumíniumipar jó kilátásait ecsetelte. Báli Zoltán Tolna megyei tsz-elnök mezőgazdasági kérdésekről szólt, különösképpen az állatállomány minden oldalról megalapozott fejlesztésének fontosságáról. A nyugdíjasok helyzetéről beszélt Gallé Ernő budapesti képviselő. Annak tudatában, hogy már jelenleg is jóval több mint 10 milliárdoit fordít a népgazdaság a nyugellátásra, s csupán az idei intézkedések mintegy 900 millióval növelték az állami kiadásokat, utalt a párt kongresszusi irányelveiben foglaltakra, amelyeknek értelmében a nyugdíjakat olyan mértékben kell emelni, hogy érezhetően csökkenjenek a családok jövedelmi differenciái. Ilyen értelemben, mondotta, állandó figyelemmel kell kísérni a reáljövedelmek általános növekedését, különös tekintettel azokra, akik alacsony nyugdíjat kapnak és a legcsekélyebb javulást is örömmel fogadják. Az országgyűlés szerdai tanácskozása a késő esti órákban ért véget és csütörtökön délelőtt folytatódik. Pártfi Imre Tanácskozik az országgyűlés Köszönet az áldozatos munkáért Befejeződött az V. nevelésügyi kongresszus Az V. nevelésügyi kongresszus szekcióülései után szerdán ismét plenáris tanácskozással folytatta munkáját az Országházban. A záróülésen elsőként Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a nevelés, a szocialista ember formálása, a kulturális forradalom központi feladata. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a nevelőmunkában türelemre, szívósságra, s nem frázisokra van szükség. Állást foglalt amellett, hogy a társadalmigazdasági alapot — ahogy Lenin tanította — azokkal az emberekkel lehet és kell felépíteni, akik ma élnek. Szólt arról, hogy a társadalom előrelépéseit tudatosítani kell az emberekben, mert azok, ha csak spontánul hatnak, kétségessé válik tartósságuk. „Minden oktatás-nevelés — ha nem kapcsolódik egybe pozitív érzelmi hatásokkal — egyoldalú és eredménytelen” — mondotta. A neveléssel hivatásszerűen foglalkozó intézményekről szólva hangsúlyozta, hogy a gyerekek jövője mind jobban és jobban az iskolákban megalapozott , tudásuktól, tehetségüktől kibontakoztatott emberi vonásoktól függ. Ez a tendencia különösen a kibontakozó tudományos-technikai forradalom követelményeként szinte napról napra növekszik. Aczél György az iskolai munka eredményességének tényezői között a kedvező politikai légkör mellett kiemelte, hogy növekszik azoknak a száma, akik meggyőződésből, érzelmi átéléssel képviselik a szocialista álláspontot. Beszéde további részében visszautasította azokat a nézeteket, amelyeknek képviselői a nevelés minden problémáját az iskola és a KISZ nyakába varrják. Állást foglalt amellett, hogy a fiataloknak a kisebb közösségekben a közösség számára hasznos konkrét, értelmes feladatot kell kapniuk, hogy mindig érezzék, ott lehetnek mindenütt, ahol segíteni tudnak és beleszólhatnak mindenbe, amiben lehet véleményük. „Így kapcsolódhatnak ahhoz a nevelési célhoz, amelynek elérése: a gondolkodni tudó, önállóan cselekvő, a közösségért tevékenykedő szocialista ember.” Részletesen foglalkozott a KB titkára a felelősség fogalmával és hangsúlyozta: „csak az tud élni a társadalomért, az emberiségért, aki kisebb közösségekben, a családban, a munkahelyén, városában nap mint nap gyakorolja, tettekkel bizonyítja felelősségét.” A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a hátrányos helyzetben levő munkás-paraszt származású tehetséges gyermekek továbbtanulásáért az eddiginél többet kell tenni. Beszéde végén állást foglalt a mély felelősséggel újat próbáló pedagógusok segítése, bátorítása mellett. Aczél Gyöngy a konferencia résztvevőinek az egész pedagógustársadalomnak a Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki áldozatos munkájukért. Pápai Bélának, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjének felszólalása után a szekcióvezetők beszámolóira került sor. Ugyancsak a kongresszus záróülésén szólalt fel Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese.