Nógrád, 1970. november (26. évfolyam. 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI A t M­S­M ° ‘NOGRAD MIGYI! 81 ZO XXVI. ÉVF., 257. SZÁM 7) ÁRA: 1 FORINT 1970. NOVEMBER 1., VASÁRNAP I pártértekezlet vitája Tudósításun­k a 2., 3., 4., 5. és a 6. oldalon. Pártértek­ez­et után a kongresszus előtt Politikánkat az élet igazolja GYEI PHRTERTE Tegnap reggel a megyei pártbizottság székházában Géczi János elnökletével foly­tatta munkáját a megyei pártértekezlet. Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első titkárának, és Matúz József, a megyei pártbizottság titkárának szóbeli kiegészí­tője és a pártbizottság írásban kiadott beszámolója felett folytatódott a vita. A megyei pártértekezlet egyhangúlag jóváhagyta a Magyar Szocialista Munkás­párt Nógrád megyei Bizottságának beszá­molóját a végzett munkáról, állást foglalt a kongresszusi irányelvekről és a Szer­vezeti Szabályzat tervezetéről. DEVCSICS MIKLÓS a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára összhangban a megyei párt­­bizottság határozataival és döntésével, az elmúlt négy esztendőben Salgótarjánban elsősorban a gazdasági szférá­ban kellett jelentős feladato­kat megoldani. Erre kötelezett bennünket az 1966-os pártérte­kezlet határozata is. Tisztáz­nunk kellett üzemeink jövőjét, megszüntetni az akkoriban tapasztalható bizonytalanságot. Ez sikerült is. Az üzemek re­konstrukciója tovább folytató­dott, növekedett technikai színvonaluk, sikerült megolda­ni az energiastruktúra válto­zásából adódó sokrétű felada­tokat. Mindezt a gazdasági re­form bevezetésének körülmé­nyei között hajtottuk végre. A gazdaságirányítás mai modell­jének kívánalmaihoz kellett igazítani a pártmunka módsze­rét és hatékonyságát is. Elmondhatjuk, hogy a kez­deti bizonytalanság után üze­meink fejlődése­ meggyorsult. Az az aggodalom, hogy az el­avult technikai berendezések miatt termékeink nem lesznek versenyképesek, ellenkezőjére fordult. A gazdasági reform teremtette körülmények nem hátráltatták, hanem inkább elősegítették üzemeinkben a technikai, technoló­gai színvo­nal emelését. Hatásukra elő­nyösen megváltozott a gyárt­mánystruktúra, sok új termék került a bel- és külföldi pia­cokra. Jótékonyan hatott az üzemek fejlődésére a földgáz bevezetése is. Előnye elsősor­ban a termékek jobb minőség­ben, valamint a dolgozók munka- és életkörülményeinek megjavulásában jelentkezik. A meglevő üzemek rekonst­rukciója mellett külön öröm, hogy huszonöt év után két üzemet építhetünk, ezek azok­hoz az ipari ágazatokhoz tar­toznak, amelyek fejlődése a legdinamikusabb iparágak kö­zé tartozik. A bekövetkezett előnyös változások nemcsak a techni­ka fejlődését segítették elő, hanem hatottak a társadalmi élet minden területére, a tár­sadalom minden rétegére. A munka- és életkörülmények változása elsősorban a mun­kásokat érintette. A fejlődés elsősorban a foglalkoztatottság növelésében jelentkezik. Há­rom ezer-hétszáz embernek, köztük 2700 fizikai dolgozó­nak, zömükben nőknek és fia­taloknak biztosítottak munka­helyet. Az új munkaerők most válnak munkásokká, ezért ne­velésükkel a jövőben nagy fi­gyelemmel kell foglalkozni A technikai fejlődés — a számítógép és különböző automatikák alkalmazása — új módon veti fel a munkások és értelmiségiek szakmai fel­készültségének megítélését, tu­dásuk, hozzáértésük magasabb szintre emelését. Az új üze­mek más jellegű és kvalitású szakembereket, értelmiségi dolgozókat kívánnak és ne­künk ezt a jövőben alapvető­en figyelembe kell venni. . A fejlődés hatására a köve­telmények új módon jelent­keztek a gazdasági és politikai vezetésben. A rekonstrukció magasabb igényt állít minden tekintetben a vezetőkkel szem­ben. Úgy kell megoldani, hogy közben a termeléssel kapcsola­tos igényeket is maradéktala­nul kielégítsék. Ugyanakkor jogos a munkásoknak az az igé­nye, hogy a fejlesztés során tovább csökkenjen a nehéz fi­zikai munka. A reform során megnöveke­dett hatáskör előnyösen for­málta az üzemi demokratiz­must is. Bár e tekintetben vannak még ellentmondások. A demokratizmus m­egkíván­­j­a, hogy a vezetők a munká­sokat bevonják a­­ jövő céljai­nak kialakításába, közöljék velük, hogy mit,­­miért akar­nak végrehajtani, milyen cé­lok érdekében és milyen ered­mény reményében. A demok­ratizmus szélesítése nem csök­kenti, hanem erősíti az egy­személyi felelősséget. Az vi­szont biztos, hogy ez az új helyzet tökéletesebb vezetési felfogást, gyakorlatot követel meg a vezetőktől. A­ mecha­nizmus során felszínre kerül­tek olyan külső ellentmondá­sok is, amelyeknek megoldá­sa nem lesz könnyű. Vonatko­zik ez elsősorban a rekonst­rukció, az új üzemek építése, a városátépítés folytatása és az építőipari kapacitásra. A város gazdasági fejlődé­sébe szervesen beletartozik a város átépítése is, az a nagy erőfeszítés, amelyet a vezetők, a dolgozók közreműködésével elértek. Ez jogos büszkeséggel tölthet el mindannyiunkat. A különböző létesítmények mel­lett sajnos a lakástervet nem teljesítettük Ezt mi politikai kérdésnek tekintjük a jövőben, mivel egy­ gazdaságilag gyor­san fejlődő városhoz szerve­sen, hozzátartozik a kommu­nális és szociális ellátottsági szint növelése. A lakásépítke­zést a városi pártértekezlet ha­tározatának megfelelően köz­ponti feladatnak tekintjük. Szólt még arról, hogy a gaz­dasági fejlődés kihatott a kul­turális életre is. Új igények merültek fel a munkások, a város lakossága részéről. _ Az e területen jelentkező kíván­ságokat ki kell elégíteni, a feszültségeket fel kell oldani. A felszólaló véleménye szerint az eddigi politikán alapvetően nem kell változtatni, csupán a tempó gyorsítására van szük­dotta, a bányászat fokozatos visszafejlesztése, az ezzel járó gondok sem vonták el a me­gyei pártbizottság figyelmét az emberről. A megyei iparfej­lesztés egyik lényeges felada­ta volt, hogy a települő új üzemekben munkához jussa­nak a volt bányászok, a bá­nyászfeleségek. ■ Az ipar­fejlesztési program része a nagybátonyi gépüzem is. A foglalkoztatottak mint­egy 25 százaléka leány­­as­­­szony. Azonban vannak olyan üzemek, mint a tekercselő, vagy a 2-es számú forgácso­lórészleg, ahol jóformán csak nők dolgoznak. Közülük sokan csatlakoztak a pártkongres­­­szus tiszteletére indított mun­kaversenyhez, a Tyereskova nevét viselő szocialista bri­gád 137 százalékra teljesítette háromnegyedéves tervét. Az asszonyoknak és lányoknak nagy része van abban, hogy az elmúlt két év eredményes munkájaképpen a nagybáto­­nyi gépüzem elnyerte az Él­üzem címet. A munkát foko­zott igyekezettel végzik, hi­szen a pártbizottság kezdemé­nyezésére novembert kong­resszusi hónappá nyilvánítot­ták. Végezetül Orosz Jánosné hi­vatkozott arra, hogy a Köz­ponti Bizottság februári hatá­— A Központi Bizottság februári és a pártértekezlet előterjesztésén felbuzdulva szeretnék részben a pásztói já­rás, részben a tart termelőszö­vetkezet asszonyainak helyze­tével foglalkozni — kezdte fel­szólalását Turopoli Lászlóné, a pásztói járás küldötte. El­mondotta, hogy a termelőszö­vetkezetekben is a dolgozók többsége nő, akik a fizikai munka nehezét, a növényter­mesztési munkákat végzik. Viszont a közös gazdaságban kevés az olyan nő, akiket ál­landó munkára tudnak alkal­mazni. Kifejtette, hogy az asszonyok, a nők munkáját a termelőszövetkezetek vezetői elismerik, megelégedéssel nyi­latkoznak róla, de az anyagi megbecsülés mér nem követi ezt Szólt arról, hogy a férfi­aknál és a vezetőknél uralko­dik az a helytelen szemlélet, hogy ugyanazért a munkáért, amit a férfi és a női dolgo­zók együtt végeznek, a nők alacsonyabb bérezést kapnak, magyarul a gyakorlatban nem érvényesül az egyenlő mun­káért egyenlő bér elve. Mint mondotta azt remélik, hogy a gazdaságvezetés rövidesen vál­toztat ezen a helytelen szem­léleten. — Örömmel vettük tudomá­sozata megszabja a gazdasági és szakszervezeti munka fela­datát is, hogy mit kell tenni a dolgozó lányok, asszonyok helyzetének, élet- és munka­körülményeinek javításáért. Az üzem pártalapszervezete, szakszervezete is elkészítette feladattervét a Központi Bi­zottság határozatának követ­kezetes végrehajtására. Az asszonyok munkakörülményei­nek javítása mellett többek között a szociális ellátottság javítása, Nagybátony­ bánya­­városban a szinte krónikus la­kásgondok enyhítése a legsür­gősebb tennivaló­­sul — hangsúlyozta­­, hogy a Központi Bizottság, a­­ párt­bizottságok és az alapszerve­zetek is külön témaként fog­lalkoztak a nők politikai, gaz­dasági, szociális helyzetének vizsgálatával és meghatároz­ták a tennivalókat a párt­és a szakszervezetek, a KISZ, a népfront és a földművesszö­­vetkezetek számára. A kong­resszusra való felkészülés ki­váló alkalom volt az első lé­pések megtételére. Ennek első jele az, hogy a járási testüle­tekben és alapszervezetünk vezetőségében is javult a nők számának aránya. A felszólaló ezután arról szólt, hogy egyre több nő helyezkedik el a termelő mun­kában. Ezt azonban nem kí­séri a szolgáltatás bővítése, ami a nők túlterheltségén enyhítene. Mint mondotta, a munka melletti anyai és há­ziasszonyi hivatásból eredő lekötöttségek nagymérvűek. Ezért a mezőgazdaságban vég­bevitt korszerű technika al­kalmazása mellett szüksége, hogy mind több és olcsóbb háztartási gépek kerüljenek forgalomba. Befejezésként azt hangsúlyozta, hogy a nők munkájuk, gondjaik, problé­máik ellenére is egyre na­gyobb számban veszik ki ré­szüket a társadalmi munká­ból, a községek politikai, gaz­dasági életében, mind többet vállalnak magukra, hogy meg­valósítsák a párt előtt álló feladatokat. Ennek bizonyítá­sára mondotta el, hogy a tari termelőszövetkezetben elsők között alakították meg a két női szocialista brigádot és egy munkacsapatot, amely már egy­más után háromszor nyer­te el a Szocialista címet.­­ KURIS MIHÁLY, az Országos Érc- és Ásvány­bánya Vállalat felsőpetényi üzemének párttitkára Az elmúlt négy év alatt szinte hihetetlennek tűnő vál­tozások tanúja volt a rétsági járás is, állapította meg Ku­­ris Mihály. A legszembetű­nőbb kétségkívül az volt, hogy a korábban mezőgazdasági jellegű járás erőteljes iparo­sodásnak indult. Az elmúlt években hét új üzem tele­pült a rétsági járás községei­ben, és nem kevesebb mint 1400-zal nőtt a munkások szá­ma. A nagyoroszi, a berke­nyei és a többi üzemek min­denekelőtt a női munkaerő­gondok enyhítését szolgálják. Emellett természetesen pozi­tív vonása az ipartelepítésnek, hogy nőtt a járás anyagi bázi­sa és vezető erővé vált a munkásosztály. Kurts Mihály a továbbiakban utalt arra, hogy nőtt a munkások szerve­zettsége, emelkedett életszín­vonaluk, javultak életkörül­ményeik. Semmiképpen sem szabad azonban figyelmen kí­vül hagyni, hogy az új üze­mekben dolgozók valójában most szerveződnek igazán osz­tállyá. A járás nagyarányú fejlő­dése differenciáltan történt az elmúlt években. Mint az ás­ványbánya párttitkára mon­dotta, mindenekelőtt Rétság fejlődése, gyarapodása volt számottevő. A több mint 25 milliós ipartelepítési program, a közvilágítás, az úthálózat korszerűsítése, az új lakások növekvő száma, az orvosi ren­delő és az általános iskola mind azt jelzi, hogy a járási székhely elindult a városiaso­dás útján. Gyorsítja majd ezt a folyamatot az új járási mű­velődési otthon felépítése. (Folytatás a 2. oldalon.) OROSZ JÁNOSNÉ * villanyszerelő, nagybátonyi gépüzem A IX. kongresszus határoza­­talatokat elemezte elöljáróban tannak következetes végrehajt Orosz Jánosné, a nagybátonyi tánár, a sajátos megyei tapasz- gép üzem küldötte. Mint mon­­ TOROPOLI LÁSZLÓNÉ, a tari tsz tagja Átadják a KISZ-fiatalok ajándékát

Next