Nógrád, 1971. április (27. évfolyam. 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

iF­ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK­ AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 94. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK Mérlegen az első negyedév Hetvennyolcmillió a síküveggyárban Az átmeneti nehézségek ellenére eredményes negyed­évet zárt a salgótarjáni sík­üveggyár. Már hírt adtunk róla, hogy tavalyi munká­jával a gyár kollektívája az üvegipar gyáregységei kö­zötti szocialista­ mchnikaver­­senyben kivívta a második helyet, elnyerte az Élüzem és a Szocialista munka gyá­ra címet. Az év első három hónapjában a korábban el­őírt eredményhez méltó lel­kesedéssel dolgoztak a gyár szocialista brigádjai munká­sai és vezetői. A síküvegpyártásban a leg­jobb eredményt a Zagyva I. húzóüzem kollektívája érte el. Termelési tervét mara­déktalanul teljesítette, há­rom hónap alatt, mintegy másfél millió méevzetméter síküveget állított elő. A két húzóüzem együt­tesen, majdnem két és fél millió síküveget gyártott. Az értékesítés valamelyest elmaradt a várakozástól, mert, az AMFORA ÜVÉRT Vállalat csökkentette a meg­rendelését, amit az export­­szállítások növelésével, újabb hazai piacok felkutatásával, megrendeléseik teljesítésének előbbrehozásával igyekezett a gyár ellensúlyozni. Rugalmasan tudott alkal­mazkodni a piac növekvő igényeihez a présüzem. Va­lamennyi termelési előirány­zatát túlteljesítette, síküveg­­tálkából tíz, diaüvegből hat­van százalékkal állított elő többet a tervezettnél. Az értékesítési lehetőségek első­sorban pettricsészéből, olia­­üvegből és domborított tü­­körüveiglből voltak kedvező­ek. Ugyanakkor csiszolt bú­torüvegből és edzett bizton­sági üvegből a kereslet nem érte el a kívánt szintet. Problémát okozott az is, hogy a kereskedelem nem mindig tudja kellő időben megadni a megrendelt üveg méreteit, így a termel­ést ne­héz a kervence jó kihaszná­lása érdekében megfelelően programozni. Az edzett biztonsági üveg kivételével kedvezően ala­kult az első negyedévben a gyár exportmérlege. A ter­vezettnél 1­7 százalékkal töb­bet, tízmillió forint értékű húzott síküveget expor­táltak, elsősorban az Egyesült Ál­lamokba és Olaszországba. Pettricsészéből eddig, majd­nem 375 000 párat szállítot­tak a megrendelőiknek. Biz­tatóak a további kilátások is. Nagy mennyiséget kötött le a külkereskedelem sík­­üvegtálikából, síküvegből, petricsészére és edzett biz­tonsági üvegre is újabb megrendelések várhatók. A március havi termelési eredmények már jól mutat­ják, hogy a gyár kiegyensúlyozot­tabb második negyedév­re számíthat. A vállalati teljes termelés ebben a hónapban négy és fél százalékkal haladta meg a tervezettet. A gyár dolgo­zói az első negyedéves het­­vennyolcmillió forintból márciusban huszonhét és fél milliót termeln­ek. Rétegtalálkozó Kazáron Asszonyok között Asszonyok gyülekeztek teg­nap délután Kazáron, a párt­helyiségben. Valamennyien a Váci Kötöttárugyár kazári te­lephelyén dolgoznak. Szinte kivétel nélkül olyan asszo­nyok, akik néhány évvel ez­előtt még „csak” a háztartást vezették, gyerekeket neveltek. Ma már az üzemtelepítés eredményeként önálló kereset­tel bíró munkásasszonyok,­­lányok. Rétegtalálkozóra gyűltek össze a kötöttárugyár asszo­nyai, hogy családias légkör­ben, kötetlen beszélgetés so­rán vitassák meg azokat a gondokat, bajokat, amelyek leginkább foglalkoztatják őket, de egyúttal szóljanak a már elért eredményekről is. Ko­vács Elemérné, az üzem párt­titkára üdvözölte a jelenlevő­ket, majd Gordos Nándor, a salgótarjáni járási pártbizott­ság osztályvezetője szólt az asszonyokhoz. Szó esett a harmadik ötéves terv eredményeiről, a megva­lósult tervekről, az elért cé­lokról. Az összegyűlt asszo­nyok Kisterenyéről, Doroghá­­záról, Vizslásról, Rákóczi-te­­lepről és természetesen az üzemnek otthont adó Kazár­ról járnak be nap mint nap dolgozni. A harmadik ötéves tervben indult a gyár, hogy a bányászasszonyoknak mun­kát adjon. Ma már mintegy 250-en dolgoznak ugyanolyan eredménnyel mint Vácon. Ez pedig nem kevés. De szó esett — és ez termé­szetes is —, az elavult, az igényeknek és a mai követel­ményeknek meg nem felelő lakásokról, amely ezen a terü­leten nagyon so­k családot érint. Ide kívánkozott az egészséges, jó ivóvízellátás megoldása, ami a következő évek feladata lesz. De érde­kelte az asszonyokat a szava­zás módja, politikai jelentősé­ge is. A vitaindítót egymás után követték a hozzászólások, kér­dések. Zimmerman Mária, az üzemegység KISZ-titkára ar­ról beszélt, hogy a kötöttáru­­gyári elsőválasztók együtt akarnak szavazni, mert ez is kifejezi azt az összetartozást és egységet, ami a munkában összefűzi őket. Elmondotta azt is, érdemes felfigyelni arra, hogy Nógrád megyébe egyre több könnyűipari üzem tele­pül, de a majdani dolgozók közép- vagy felsőfokú képzése nem megoldott. Elmondta vé­leményét Telek Balázsné is. Figyelmeztetett arra, hogy az anyaghiány, vagy a rossz mun­kaszervezés mennyire hátrál­tatja a feladatok teljesítését. Szász Istvánná és Miklósi Lászlóné valamennyi munkás­nő nevében kérte, hogy gyak­rabban ellenőrizzék az üzemi konyhát, mert az ellátásra bi­zony sok a panasz. A tanács jelenlevő vezetői, Salamon Ferenc elnök és Salamon Bé­la titkár nyomban választ is adtak a községet érintő kérdé­sekre. De az asszonyok továb­bi kérdései sem maradtak tisztázatlanok. JTanácskozik a BKP X. kongress: Brezsnyev és Kádár e felszólalása Szerdán reggel Szófiába érkezett Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán részt­vevő magyar pártküldöttség vezetője. A bolgár főváros repülőterén Kádár Jánost szívélyesen üdvözölte Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a minisz­tertanács elnöke, valamint a bolgár politikai és állami élet több vezető személyisége. Az MSZMP KB első titkárát köszöntötték a repülőtéren a magyar pártküldöttség koráb­ban odaérkezett tagjai is. A Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa szerdán folytatta munkáját. A délelőtti ülésen elsőként Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője mondott rövid beszédet. Erőnk döntő tényező Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára beszédében kijelentette: „A szocialista államok sza­kadatlanul növekvő ereje, szö­vetségük az egész világ forra­dalmi, felszabadító, antiimpe­­rialista erőivel — ma döntő tényező abban a küzdelemben, amelyet az emberiség azért vív, hogy megszabaduljon a rakéta-nukleáris­ világháború veszélyétől. Ahol pedig az inperialisták fegyverrel akar­ják elnyomni a felszaba­dító harcot, mind keményebb és határozottabb visszacsapás­­sal találkoznak. Mindennél ékesszólóbb az a sikeres harc, amelyet a vietnami, laoszi és kambodzsai hazafiak vívnak az amerikai agresszorok ellen, és az a kudarc, amelyet a ha­ladó arab rendszerek megdön­tésére irányuló imperialista tervek szenvednek.” Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára nagy elis­meréssel szólt a bolgár kom­munistáknak a szocialista kö­zösség erősítésében szerzett ér­demeiről. Brezsnyev megjegyezte, hogy a Szovjetunió és Bulgária­ — csakúgy, mint a Varsói Szer­ződésben szövetségre lépett más szocialista államok — egységesek abban az eltökélt­ségükben, hogy aktívan és kö­vetkezetesen folytatják a bé­ke és a népek szabadsága vé­delmének lenini politikáját. „Egységünket soha senki nem bonthatja meg. Ennek egyik konkrét kifejezése párt­jaink külpolitikai programjá­nak közössége, amelyet kifej­tettünk az SZKP XXIV. kong­resszusán és itt a bolgár kom­munisták kongresszusán” —­ mutatott rá Leonyid Brezs­nyev, majd megjegyezte: a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusa, amelynek fel­adata a pártprogram jóváha­gyása, új, fontos szakasz kez­detét jelenti a párt és az or­szág életében. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára a további­akban megjegyezte, hogy a szocializmus építésének min­den országban megvannak a maga sajátosságai, megkülön­böztető jellegzetességei. Ugyanakkor történelmileg be­bizonyosodott a közös tör­vényszerűségek jelentősége minden szocialista ország fej­lődésében. „Ezért távolról sem véletlen, például az a mély­reható kölcsönös kapcsolat, amely a BKP X. kongresszu­sán és az SZKP XXIV. kong­resszusán megvitatott kérdé­sek között fennáll.” Brezsnyevet bolgár felszóla­lók követték a kongresszusi emelvényen, majd Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a VDK párt­­küldöttségének vezetője kapott szót. Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára üdvözlő beszédé­ben jelentős helyet szentelt az SZKP nemrég megtartott XXIV. kongresszusának, s tör­ténelmi jelentőségűnek ne­vezte azt. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar pártküldöttség vezető­je lépett ezután a kongresszu­si emelvényre. A küldöttek hosszan tartó tapssal, „örök barátság”, kiáltással fogadták az MSZMP első titkárát. Örömmel tölt el bennünket, hogy a Bolgár Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a marxizmus—lenimizmus esz­méi alapján egyre erősödnek és pártjaink között teljes az egyetértés és az­ egység min­den fontos elvi és politikai kérdésében. A pártjaink és népeink közötti internaciona­lista kapcsolat a magyar és a bolgár nép évszázadokra visszanyúló barátságára épül. Ez a hagyományos barátság akkor vált teljessé, amikor mindkét nép a szocialista forradalom útjára lépett, és most már több mint ne­gyedszázada az élet minden területén szorosan együttmű­ködik, együttesen harcol a közös célokért. A magyar nép legújabb kori történelmének legfonto­sabb napja 1945. április 4-e, amikor Magyarország terüle­te teljesen felszabadult a Hitler-fasiszta megszállás alól. Hazánkat a Szovjetunió szabadította fel, de soha nem feledjük, hogy a magyar nép felszabadításában a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép legjobb fiai is. Kedves elvtársak!! A magyar kommunisták, a magyar nép munkájához nagy erőt ad, hogy pártunk a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, a kommunista és munkáspártokkal szorosi összefogásra törekedve dol­gozik. Erősít bennünket, hogy országunk a Varsói Szerződés tagállama, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetéhez, a szocialista országok közössé­géhez tartozik. Különösen nagy jelentőségű számunkra, hogy a Szovjetunióval és kommunista pártjával,­ azzal az országgal és párttal va­gyunk szoros szövetségben, egységben és megbonthatat­lan barátságban, amely lét­rejötte óta a szocializmus, a haladás élen járó osztaga, és ma is az. A kommunista és munkás­pártok, a szocialista orszá­gok nagy többségének sok évi állhatatos erőfeszítése, az 1969-es moszkvai tanácskozás eredményeként az utóbbi időben egységünk erősödött. A nemzetközi munkásmozga­lom, a haladás erőinek ös­­­szefogásai, küzdelme, a sza­­badságszerető népek harca keresztülhúzza az imperia­listák minden számítását. Az imperialista agresszorok ma még sok szenvedést okoznak a hősiesen harcoló vietnami népnek, Indokína népeinek, az arab népieknek és jogos aggodalmakat keltenek a bé­két kívánó emberekben az egész világon. De semmiféle imperialista manőver és az erőpolitika sem tud változ­tatni a világ fejlődésének fő irányán: az emberiség o­ka­(Folytatás a 2. oldalon.) Pártjaink között teljes az egyetértés Kedves elvtársotokS * Kedves elvtársam­! Küldöttségünk szívből kö­szönti­­ a testvéri Bolgár Kommunista Párt X. kong­resszusát. Átadjuk önöknek, a bolgár kommunistáknak, a baráti bolgár népnek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kommunisták, a­ szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét és leg­jobb kívánságait. Szívből kívánjuk, hogy a testvéri bolgár nép eddigi nagyszerű eredményeire tá­maszkodva érjen el újab­b­ sikereket az új ötéves terv tejesítésével; a párt prog­ramjának megvalósításával mielőbb érje el a történel­mi célját, a szocialista társa­dalom teljes felépítését. Salgótarján, 1971 tavaszán. Lapunk 5. oldalán fényképes összeállítást közlünk Nógrád megye székhelyének ötéves fejlődéséről (Koppány György felvétele) /

Next