Nógrád, 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-29 / 125. szám

ÜNNEP "Ef­ülföldi vendégeink gyak­­ran állítják azt, hogy ünneplő nép a magyar. S ebben, ha ünnepeink sokasá­gát tekintjük, van is némi igazság. Hiszen újabban már szinte minden szakmának, foglalkozási ágnak külön ün­nepnapja van, mint a hagyo­mányos munkáknak, vagy a bányászoknak, a vasutasok­nak, nyomdászoknak és uram­­bocsá’, az újságíróknak is. Igaz ünnepléseinknek ebben a módjában sok az elismerés, megbecsülés a jó munkáért, a szakma szorgos, kiváló dol­gozóinak. Mond tehát valamit az, hogy temérdek ünnepeink sorában a leghosszabb időt, teljes egy hetet a könyv ün­neplésére szentelünk. Kivált­képpen, ha arra gondolunk, hogy valamikor az egyetlen ünnepnap sem járt kiemelke­dő eredménnyel. Emlékezzünk csak Móricz Zsigmond jogos panaszára, hódmezővásárhelyi tapasztalatai nyomán. S úgy hisszük, példáért nem is szükséges az Alföldre men­ni: a felszabadulás előtt, Nóg­­rád megyében sem dicseked­hettek a könyv kelendőségé­vel. Az okokat és magyaráza­tokat valamennyien jól is­merjük: a munkásság és a dolgozó parasztság életszínvo­nala egyszerűen nem tette le­hetővé, hogy a gyakran éhség­gel küszködő emberek köny­vet vásároljanak, folyóiratokra fizessenek elő. A kizsákmá­nyoló osztály pedig szinte céltudatosan akadályozta, hogy a szemet nyitó, felvilágosító könyvek a széles tömegekhez eljussanak. Az iskolákban is igyekeztek a fasizmus törekvé­seit érvényesíteni, hiszen a kultúrpolitikai eszközök so­rában — jól tudták — a tan­könyv sem megvetendő esz­köz. Sok tehát a pótolni való me­gyénkben is, aminek lehetősé­gei a gazdasági, szociális hely­zet előnyös változásával je­lentősen megnövekedtek. S idősek, fiatalok egyaránt él­nek is ezzel, ha nem is olyan mértékben, amint azt szeret­nénk. Könyvtáraink olvasott­sága nőttön nő, a könyvköl­csönzők szociális összetétele rendkívül biztató, sok közöt­tük a munkás- és paraszti származású, nem szólván ar­ról, hogy az igazán igényes értelmiség házikönyvtára egy­re gazdagodik. A könyvesbol­tokban, könyvbizományosok­nál egyre több könyv fogy, s még az sem okozott törést, hogy a könyvek ára az utób­bi években némi emelkedést mutat, a korábbihoz viszo­nyítva. Igaz, sokat segít, hogy­­ az értékes, fontos könyvek kiadását, árszínvonalának ala­kulását államunk anyagilag is támogatja. Ezekre a gondolatokra az ad alkalmat, hogy a mai nap­pal országosan megkezdődik az 1971. évi könyvhét (május 29-től június 4-ig­­), sőt teg­nap este Balassagyarmaton már az ünnepélyes Nógrád megyei megnyitó is elhang­zott. Kiadóink is kitettek ma­gukért: csak magyar szerzők­től 25 könyv jelent meg erre az ünnepi alkalomra, a világ­­irodalmat két regény, egy elbeszéléskötet és egy drámai válogatás reprezentálj­a, azon­kívül kilenc politikai, isme­retterjesztő és egyéb könyv is a választhatók között találha­tó. A kereslet máris igen nagy aligha kielégíthető. Könyves­boltjaink legtöbbje utánrende­­lésekkel ostromolja a könyv­terjesztőt. A könyvhét ünnepségei­­nek száma és színvo­nala meghaladja jócskán a költészet napja közelmúltbeli eseményeit. Neves írók jut­nak el, nemcsak városainkba, hanem kultúrát áhító falva­­inkba, Bánkra, Rétságra, Mo­­horára, Varsányba, Ecsegre is, köztük olyan elismert nevűek, mint Sánta Ferenc és Gala­­bárdi Zoltán. Az író-olvasó ta­lálkozókat a legtöbb helyen könyvárusítással kapcsolják egybe. Mert a könyvhetet úgy ünnepeljük, hogy könyvet vá­sárolunk. Köszöntjük tehát a könyv idei ünnepét, és kívánjuk, hogy sikere, mint eddig min­dig, haladja meg az előző esz­tendeit! n. ■ L. Gy. VILÁG PROIETAWÄT, EGYESÖPETHf­ NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 125. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. MÁJUS 29., SZOMBAT Barátsági nagygyűlés Usti Nad Labemban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a CSKP XIV. kongresszusán résztvevő magyar párt­küldöttség vezetője pénteken Usti Nad Labemba, az észak­csehországi megye székhelyére látogatott. Útjára elkísérte Jan Gregor, a szövetségi kormány elnökhelyettese, Leopold Kovalcik, a CSKP Észak-csehországi Bizottságának vezető titkára, Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követe és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete. Kádár János, és kísérete útközben megállt Terezinben, s megtekintette az egykori náci koncentrációs tábort, ahol a második világháború éveiben 19 ország állampolgárai, kö­zöttük magyarok ezrei szenvedtek fogságot, vagy mártír­halált. Kádár János, a magyar küldöttség nevében koszorút he­lyezett el a fasizmus áldozatainak emlékművénél, és beírta nevét a vendégkönyvbe. A megye határában a magyar delegációt a nemzeti bi­zottság vezetői virággal köszöntötték. Usti Nad Labemba érve Kádár János felkereste a 150 ezzres vegyipari és kohászati kombinátot, Európa egyik legrégibb vegyipari üzemét, s dr. Václav Grim igazgató kíséretében végigjárta az üzem termelőegységeit, műhelyeit. Ezt követően a gyár magyar és csehszlovák zászlókkal feldíszített dísztermében barátsági nagygyűlést tartottak. A "’»"vár vendégeket először Leopold Kovalcik, a CSKP Észak-csehországi Bizottságának vezető titkára üdvözölte, majd Kádár János mondott beszédet. Kádár János beszéde Szívből örülünk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusára érke­zett küldöttségünk ellátogat­hatott ide, és ha rövid időre is, de alkalmunk nyílott be­tekinteni a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság egyik legjelentősebb ipari központ­jának, a cseh ipar és mun­kásmozgalom egyik bölcsőjé­nek, az Usti-i Vegyipari és Kohászati Kombinátnak az életébe — mondotta bevezető­ben Kádár János, majd át­­ada Csehszlovákia munkás­­osztályának, testvéri népeinek a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép szívből jövő, elvtársi üdvözletét és jókívánságait. Kádár János méltatta a csehszlovák népnek a szocia­lista forradalom győzelmét kö­vető időben, az építőmunká­ban elért nagy sikereit. Külön köszöntötte a terület dolgozóit, akik az ország ipari termelésének 11 százalékát, barnaszéntermelésének 70 százalékát, a hőenergiának, a vegyipari termékeknek igen nagy részét állítják elő. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa arról tanúskodik, hogy a csehszlovák kommunisták, a munkások, a szocializmus hí­vei lépésről lépésre leküzdik a korábbi években felhalmozó­dott problémákat. Csehszlová­kia Kommunista Pártjának 1969. áprilisi plénuma, a Hu­­sák elvárt körül tömörült új vezetés, fordulatot hozott a szocialistaellenes erőkkel ví­vott harcban, és attól kezdve a helyzet az országban egyér­telműen a marxista—leninista erők javára fejlődik. Bizonyos, hogy a most ülé­sező kongresszus megerősíti a pozitív irányzatot. A tapaszta­lat azt bizonyítja, ha a párt bátran szembenéz a valóság­gal és a kérdésekre, legyenek azok bármily nehezek, helye­sen, nyíltan válaszol, akkor meg is oldja azokat. Az MSZMP KB első titkára rámutatott: a párt mély meg­győződése, hogy a magyar nép legvalódibb érdekeit, orszá­gunk szocialista fejlődését szolgálja, nemzeti függetlensé­günket biztosítja azáltal, hogy fejleszti az együttműködést, a szövetségi kapcsolatokat , a felszabadító Szovjetunióval, a baráti Csehszlovák Szocialista Köztársasággal, a szocialista világközösség más országaival. Az internacionalizmus, a né­pek és az összes haladó erők egysége megtöri az imperializ­mus minden mesterkedését, és képes megvédelmezni a szoci­alizmus, a béke általános ér­dekeit mindenhol és minden körülmények között. Szólni kívánok a Varsói Szerződés öt országának, köz­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János és Aczél György Jelentős volt a bécsi forduló Júliusban Helsinkiben folytatják Az osztrák fővárosban pén­teken hivatalosan befejező­dött a hadászati fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalások „bécsi fordulója”. A tavaszi munka­program március 15-én kez­dődött és május 28-iig tartott. A szovjet küldöttséget Szem­­jonov külügyminiszter-helyet­tes vezette, az amerikai kül­döttség élén Gerard Smith állt. Az utolsó munkaülé­st pén­teken délelőtt az amerikai nagykövetség épületében tar­tották. Ez volt a 14. bécsi ülés, de a tárgyalások meg­kezdése óta sorrendben a hetvenedik. Az ülés után a delegációkat búcsúlátogatáson fogadta Franz Jonas osztrák köztársasági elnök. A két küldö­ttségvezető köszönetet mondott az osztrák államfő­nek a vendéglátásért és je­lezte, hogy szándékukban áll még vissza­tárni a tárgyalá­sok folytatására. A bécsi­­ tanácskozásokról közös közleményt adtak ki, amelyben utaltak arra, hogy a két delegáció továbbra is abban a szellembe­n folytatja megbeszéléseit, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormány­árnak május 20-án nyilvánosságra hozott: közleménye tartalmazott a SALT-tárgyalások menetéről. Mint ismeretes, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kormánya megegyezett ab­ban, hogy az idén az erőfe­szítéseket a rakétaelhárító rendszer­ek kifejlesztésének korlátozására vonatkozó meg­állapodás előkészítésére össz­pontosítja. Ezért — mint azt Bécsben pénteken nyilvános­ságr­a hozták — a két dele­gáció megállapodott abban, hogy július 8-án a finn fő­városban folytatják a SALT- tárgy­alásokait. Az osztrák főváros sajtókö­reiben jelentősnek ítélik a most befejeződött „bécsi for­dulót”. Az amerikai küldöttség ve­zetője pénteken délután Bécs­­ből már vissza is repült New Yorkba és a bécsi repülőté­ren rövid nyilatkozatot adott. Elmondotta, hogy a jövőben, ismét visszatérnek majd Bécsbe, addig is „együtt munkálkodunk a szovjet de­legációval a május 20-i meg­állapodásnak megfelelően”. Szemjonov, a szovjet kül­döttség vezetője — akit szer­dán külön fogadott a bécsi szovjet nagykövet társaságá­ban Jonas köztársasági elnök — szombaton este vonattal utazik el Bécsből. (MTI) i Ülést kész az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A kormány előterjesztése alapján megválasztotta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé dr. Dabró­­naki Gyulát, elnökhelyettesei­vé: Péteri Istvánt, dr Molnár Imrét és Barinkan Oszkárt, tagjaira pedig: Barabás Mik­lóst, Cselák Ferencnét, dr Csendes Bélát, Csuhás Sán­dort, dr. Dobi Ferencet, Dobos Sándornét, Dobos Istvánt, Hor­váth Lajost, dr. Mulató Já­nost, dr Nyírő Józsefet, Ré­vész Gézát és Villányi Mik­lóst választotta. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Központi Népi Ellenőrzé­­si Bizottság megválasztott el­nöke, elnökhelyettesei és tag­jai pénteken délben az Or­szágház Munkácsy-termében Losinczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt esküt tettek. Az eskütételnél jelen volt Fe­hér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. (MTI) Megyei úttörőparlament Negyedszázad eredményeiről és a további feladatokról Százhatvan úttörő, 40 ifjú­vezető és 25 úttörővezető rész­vételével ülésezett tegnap a megyei pártbizottság székhá­zában az V. Nógrád megyei úttörőparlament. A tanácsko­záson részt vettek a párt-, ál­lami és társadalmi szervek képviselői, valamint a közép­szlovákiai kerület pionírdele­gációja és a budapesti III. ke­rület úttörőinek küldöttei is. Az úttörők legmagasabb ta­nácskozási fórumán Pese­­nyánszky László ifjú vezető be­számolójában rövid összefog­lalót nyújtott az úttörőmoz­galom eltelt negyedszázadáról, beszámolt a korábbi négy út­törőparlament tevékenységé­ről. Szemléltetően beszélt a mai úttörők lehetőségeiről, életkörülményeiről, mozgalmi tevékenységéről. Beszámoló­jában elemezte az úttörőmoz­galom továbbfejlődésének gát­ló tényezőit, s egyben felhív­ta a figyelmet a hibák leküz­désére. Befejezésül arra hívta fel a megyénk harmincezer kisdobosának és úttörőjének képviseletében jelenlevő kül­dötteket, hogy képességeikhez, tudásukhoz méltón végezzék további feladataikat. A beszámoló után 29 úttö­rő- és ifjúvezető szólalt fel. Ismertették csapataik tevé­kenységét, hangsúlyozták az úttörő önkormányzat szüksé­gességét és felelősségteljes munkáját, valamint felhívták a figyelmet arra, hogy to­vább kell erősíteni a vezetői módszereket. Ezt követően Skoda Ferenc, a KISZ Nóg­rád megyei bizottságának első titkára, a megyei párt-vb és a KISZ nevében üdvözölte a ta­nácskozást, elemezte az úttö­rők társadalomban betöltött helyzetét. Csík Pál, a Salgó­tarjáni városi Tanács VB ne­vében szólalt fel, s köszön­tő szavak után a tanulás és a tudás fontosságáról beszélt. Nádas­ Ferenc alezredes, a megyei úttörőelnökség tagja a honvédelmi nevelés fon­tosságát említette. Szilasi András megyei úttörőtitkár az úttörőparlamentek fontosságát emelte ki, hiszen ezeken a je­lentős tanácskozásokon is ki­derül, hogyan látják a gyer­mekek saját életüket, az őket körülvevő felnőtt társadalmat. Pesenyánszky László össze­foglalója után az V. Nógrád megyei úttörőparlament a kö­vetkező felhívást fogadta el megyénk úttörőihez: „Pajtások! Nógrád megye úttörői! Mi, az V. Nógrád megyei úttörőparlament küldöttei fel­hívással fordulunk hozzátok. Ebben az évben ünnepel­jük mozgalmunk születésének 25. évfordulóját. A legméltóbb köszöntés az legyen, hogy a jubileum évében tanuljatok még szorgalmasabban, vegye­tek részt az őrs, a zaj, a csa­pat által szervezett akciók­ban, a feladatok végrehajtá­sában. Szeressétek szülőföldeteket, amely táplál titeket, s egy igazságos társadalmat épít! Szeressétek szüleiteket, tisz­teljétek, becsüljétek nevelői­teket, akik azon fáradoznak, hogy igaz emberekké válja­tok! Gondoljatok azokra a hő­sökre, akik életüket áldozták, hogy nekünk, úttörőknek jobb és szebb életünk legyen! Ma, amikor Vietnamban még dörögnek a fegyverek, gondoljatok édes, szép ha­zánkra, mely a béke földje, s gondoljatok együttérző szív­vel a szenvedő vietnami paj­tásokra! Ne feledjétek el soha: a vi­etnamiak, s a szabadságért küzdő népek a mi testvére­ink, s harcukat a szocialista országokkal együtt mi is tá­mogatjuk. Legyetek becsületesek, bát­rak, segítőkészek! Készüljetek fel arra, hogy a KISZ soraiba lépjetek, s a kö­zös munkából egyre többet vállaljatok, tettekkel köszönt­sétek az úttörőmozgalom ne­gyedszázados évfordulóját! Legyen jelszavatok e mun­­kában: „A dolgozó népért, a hazáért! Előre!’’ A felhívás elfogadása után az V. Nógrád megyei úttörő­parlament küldöttei köszöntő táviratot küldtek Budapest­re, az V. országos úttörőta­lálkozó résztvevőinek. Tudományos ülés Salgótarjánban A magyar tudományos életben jelentős eseménynek számító kétnapos tudomá­nyos ülés kezdődött tegnap Salgótarjánban. A Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesü­letének audiológiai szekciója rendezésében az ország fül­­orr-gége szakorvosai talál­koztak a József Attila megyei Művelődési Központban. A tudományos ülés dél­előtt 10 órakor kezdődött, a megnyitó beszédet dr. Surján László, az Orvostovábbképző Intézet professzora tartotta. A professzor a tudományos ülésről a következőket mon­dotta : “ Magyarországon a la­kosság tíz százaléka külön­böző eredetű nagyothallásban szenved. Ezért van fontos felelőssége ennek a kétnapos tudományos ülésnek. A szek­ció évenként más városban tartja üléseit, hogy szakor­vosok megismerkedjenek a legújabb eredményekkel. El­sődleges feladat a nagyothal­lók vizsgálata, az iskolások, a zajos munkahelyen dolgo­zók közül a hallási ártal­mak kiszűrése, valamint a megelőzés. Az­­ orvosok számára ugyan­ilyen fontos feladat a reha­bilitáció, vagyis az, hogy a volt betegek beilleszkedhes­senek — nagyobb törés nél­kül — a társadalom minden­napos életébe. Terveink kö­zött szerepel Salgótarjánban is — mint az ország többi városában már működik — úgynevezett hallásgondozási állomás megalakítása. Az idei tudományos ülés­nek még külön jelentőséget ad az, hogy a jövő esztendő­ben audiológiai világkong­resszust rendeznek Budapes­ten. A tegnapi első nap dél­előtti üléselnöke, dr. Furté­­nyi Géza, a megyei kórház főorvosa volt. A hallásszervi megbetegedésekről, a hallási fogyatékosok felkutatásáról, a gyermekfülészeti feladatok­ról, az iskolás gyermekek audiometriás szűrővizsgálatá­ról és egyéb audiológiai té­mákról, huszonegy előadás hangzott el. Az előadásokat vita követte. Ma, május 29-én folytató­dik a tudományos ülés, tíz előadást hallgatnak meg az összegyűlt szakorvosok. A tudományos ülésszak ér­dekessége, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron résztve­vő dán és osztrák cégek kép­viselői elhozták hallásjavító­készülékeiket Salgótarjánba, hogy az ülés résztvevői köz­vetlenül megismerkedhesse­nek azokkal. A Salgótarjánba látogatott vendégek ma délután megis­merkednek a várossal és környékével, többek között salgói kirándulást tesznek.

Next