Nógrád, 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
VfU<3 PROFITÄRJW, EGYKÜTJÍTELCI LJ üzemek a salgótarjáni felvonuláson Május elsejei tüntetés a béke mellett Felvonulások — Munkás-paraszt találkozók Majálisok a megyében Felvonulásoklkal, , tömeggyűlésekkel, tüntetésekkel emlékeztek meg a világ dolsinói május elsejéről. Moszkvában hagyományosan, a Vörös téren zajlott le az ünnepség. A Lenin-mauzóleum mellvédjéről Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára mondott ünnepi beszédet. A szocialista országok fővárosaiban mindenütt színpompás felvonulással ünnepelték a munkásosztály nagy nemzetközi napját. Berlin, Prága, Bukarest és Szófia dolgozói is ünnepi zászlódísszel, szipomptas felvonulással ünnepeltek. Az arab világban mindenütt megemlékeztek a dolgozók nemzetközi ünnepéről,, s több arab ország nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét. A nyugati országok dolgozói harcos tüntetésekkel fejeziték ki elszántságukat a harcba, a monopóliumok ellen, a politikai szabadságjogokért, a békéért. Szerte az országban, városokban, községekben zenés ébresztő közömtötte a dolgozókat, a huszonhetedik Szabad május elseje reggelén. Az ország fővárosában, Budapesten harsonnajelre indult el a dolgozóik menete. A felvonuláson több mint negyedmillió dolgozó vett részt, üdvözölte a díszemelvényen helyet foglaló párt- és kormányvezetőiket: Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Fodc Jenőt, a Minisztertanács elnökét, a politikai és társadalmi élet számos más vezetőjét. Nógrád megye székhelyén, Salgótarjánban május első, előestéjén örömmtüzek gyúltak: a város legmagasabb pontjain. A Tanácsköztársaság téren fúvószenekar szolgáltatott zenét. Szombaton reggelre ünneplésbe öltözött a város. Zászlók, feliratok díszítették az új házak homlokzatait, a most épülő lakóépületek tornyait. Zenés ébresztő köszöntötte Salgótarján dolgozói is. Annak ellenére, hogy nyolc óra után néhány perccel már megeredt az eső a városban. Icák és piros nyakkendős kisdobosok, úttörők, ünneplőbe öltözött felnőttek igyekeztek a gyülekező helyekre. Pontosan tíz óra volt. A Tanácsköztársaság téren felállított emelvényen elfoglalta helyeit az ünnepség elnöksége, hogy fogadja az ünnepi felvonuláson résztvevő dolgozók üdvözlését. Helyet foglalt az elnökségben Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Géczi János országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnöke, Devcsics Miklólsi, a városi pártbizottság első titkára, a párt és tanács képviselői, a munkásmozgalom veteránjai, a fegyveres testületek küldöttei, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, az ipari üzemek élenjáró dolgozói és vezetői. A salgótarjániakkal ünnepeltek az ideiglenesen hazánkulilan tartózkodik egyik szovjet katonai alakulat tisztjei A várost övező hegyekről három robbantás jelezte az ünnepség kezdetét. A Tanácsköztársaság téren felharsant a város szignálja: „A tarjani kertek alatt...” Ezután Lépték József, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára üdvözölte a megye, a megyeszékhely dolgozóit. Beszédében a többi között kijelentette: — Május elseje szerte a világon a proletariátus összefogásának, az imperializmus elleni tüntetésnek napja, és a küzdelmek során elért eredményeink ünneplése is. Május elseje harci ünnep. Harc a haladásért, a kizsákmányolásmentes életért, a szocializmusért és annak építéséért. E harcban a világ proletariátusának, a nép harcának fő (Folytatás a 3. oldalon) A MÉM, 211-es Szakmunkásképző Intézetének fiataljai a legkülönbözőbb sportágakból rendeztek bemutatót a felvonuláson Megyénk párt-, állami, szakszervezeti, társadalmi és tömegszervezeti vezetői fogadják a felvonuló dolgozók üdvözletét/ NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. 6VF. 103. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1971. MÁJUS 4., KEDD es Balassagyarmaton Vörös szegfűkkel és a város zászlajával díszített nagyteremben ült össze a Salgótarjáni városi Tanács alakuló ülése tegnap délelőtt a Rákóczi úti körzeti párthelyiségben. A nemrég megválasztott 83 városi tanácstag közül 80- an jelentek meg a tanácsülésen. Részt vettek az ünnepélyes ülésen Jedlicska Gyula, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, valamint Salgótarján párt- és társadalmi életének vezető személyiségei. A tanácsülés tagjait egyenruhás úttörők virággal üdvözölték, majd a városi választási elnökség beszámolója hangzott el, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi tanácsi választásokról. Ezt követően került sor az ügyrendi bizottság jelentésére, a választások eredményének ismertetésére. Ünnepélyes körülmények között adták át az újonnan választott tanácstagoknak a megbízóleveleket, majd Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tett javaslatot a városi tanács végrehajtó bizottsága tag járná, illetőleg a tanács titkárának kinevezésére, utána a végrehajtó bizottság tagjai letették a hivatali esküt. Ezt követően dr. Tóth István, az újonnan alakult városi tanács elnöke köszönte meg maga és a tanács nevében a választópolgárok bizalmát. ígéretet tett arra: az újonnan választott tanács és a végrehajtó bizottság mindent elkövet azért, hogy politikai érettségben, irányítókészségben, a város ügyeinek intézésében megfeleljen a bizalomnak. Salgótarján eddigi történetének legeredményesebb szakaszát zárta, a most induló negyedik ötéves tervben is rendkívül nagy feladatok várnak a végrehajtó bizottságra, a tanácsra, és a tanácstagokra egyaránt. Az ünnepélyes tanácsülésen a Hazafias Népfront városi bizottságának javaslata alapján megválasztották a tanács bizottságait, egyelőre ideiglenes jelleggel. Marczinek István, a HNF megyei bizottságának titkára javaslatot tett a megválasztandó megyei tanácstagok személyére. A szavazás eredményeként a megyei tanács tagja lett Szoó Béláné, dr. Tóth István, Ondrék László, Vadkerti Lóránd, Holkó Ferenc, Surányi Sándorné, Jedlicska Gyula, Matúz József, dr. Körmendi József, dr. Szitner András és Lukács Györgyné. Az alakuló tanácsülés résztvevőit Jedlicska Gyula üdvözölte a megyei és a városi pártbizottság, valamint a megyei tanács nevében. Beszélt tanácsi életünk továbbfejlődéséről, a tanácsok nagyobb önállóságának« kibontakozásáról, népképviseleti jellegének erősödéséről, az ügyintézés egyszerűsítéséről. A tanács előtt álló feladatok teljesítéséhez kívánt a következő két évben minden tanácstagnak, valamint a végrehajtó bizottságnak jó munkát és sok sikert. A megye második városában, Balassagyarmaton is megalakult tegnap ünnepélyes külsőségek között az új, városi tanács. Az alakuló tanácsülésen jelen volt Géczi János, a megyei tanács elnöke is. Balassagyarmat újonnan megválasztott tanácstagjai szinte teljes létszámban részt vettek az első tanácsülésen. Az üdvözlések után megválasztották a végrehajtó bizottságot, annak tisztségviselőit illetve a tanács állandó bizottságait. Géczi János, a megyei tanács nevében kívánt sok sikert és jó munkát Balassagyarmat város Tanácsának. A városi pártbizottság jókívánságait Batta László tolmácsolta, a Hazafias Népfront nevében pedig Zsidai László szólott. A megválasztott új tanács elnöke, Lombos Márton köszönte meg a választópolgárok bizalmát. Ezt követően választották meg a megyei tanácstagokat. Balassagyarmat város Géczi Jánost, Tóth István őrnagyot, Koplányi Istvánnét, Vess Miklóst és Lombos Mártont delegálta a megyei tanácsba.' A munka kongresszusa Három év fél millió szervezett dolgozó képviseletében gyűlnek ma egybe a főváros Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának, sok fontos tanácskozást látott nagytermében a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai eseményei, a párt X. kongresszusa, majd a képviselő- és tanácstagválasztások után, a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politika. Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvésre irányította a figyelmet a párt kongresszusai, majd ezt követően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szakszervezeti kongresszus ezek után következő állásfoglalását mégsem tekinthetjük formálisnak. Aki csak egy kicsit is szemmel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanácskozásokat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvánosságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy esztendő jelentős eredményei mellett, a megoldásra érett problémák sokaságát tárják majd a kongresszus elé. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül; közismert, hogy megkapták a szakszervezetek a vétójogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, másokban anélkül, hogy kikérnék véleményüket. A kongresszusi jelentés bírálja az üzemi demokrácia fejlődését gátló vezetői magatartást, munkamódszereket; javasolja az iparágak, az üzemek közötti bérarányok felülvizsgálását; intézkedéseket javasol a vállalati nyereség hajszolásából eredő áremelések ellen éppúgy, mint a szociális intézkedések, beruházások elhanyagolása ellen. Javasolja a gyermekintézmények hálózatának bővítését, új munkásszállók építését, a régiek korszerűsítését, stb. Egyoldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének növekedését csak az érdekképviselet nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fontos feladata, hogy segítője, szervezője legyen az építő munkának, a szocialista munkaversenynek, a dolgozók szakmai képzésének, kulturális nevelésének. Nagyszerű eredményekről számolhat be a kongresszus: a szocialista brigádmozgalomban több mint egymillió-kétszázezer dolgozó vesz részt, ők a kezdeményezői a jobb munkának, ők az elsők, ha áldozatot kell vállalni, példamutatóan vesznek részt a közügyek intézésében. Munkájukkal, magatartásukkal erősítik társadalmunk szocialista jellegét, gyarapítják az új típusú emberi, közösségi kapcsolatokat kifejező vonásokat. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik központi kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősítését szinte mindenütt igényelték a kongresszust előkészítő tanácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálkodásban, a döntések kialakításában. Feladat a szakszervezeteken belüli demokrácia növelése, erősítése is. Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bővült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntéseket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és fél millió szervezett dolgozó törekvéseit, erőfeszítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdeményezéseknek. Szeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi résztvevőjét, — köztük a külföldi testvérszakszervezetek képviselőit — és sok sikert kívánunk felelősségteljes megbízatásuk teljesítéséhez.