Nógrád, 1971. május (27. évfolyam. 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

VfU<3 PROFITÄRJW, EGYKÜTJÍTELCI LJ üzemek a salgótarjáni felvonuláson Május elsejei tüntetés a béke mellett Felvonulások — Munkás-paraszt találkozók Majálisok a megyében Felvonuláso­klkal, , tömeg­­gyűlésekkel, tüntetésekkel emlékeztek meg a világ dol­­sinói május­ elsejéről. Moszk­vában hagyományosan, a Vö­rös téren zajlott le az ün­nepség. A Lenin-mauzóleum mellvédjéről Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkára mondott ünnepi beszédet. A szocialista országok fő­városaiban mindenütt szín­­pompás felvonulással ünne­pelték a munkásosztály nagy nemzetközi napját. Berlin, Prága, Bukarest és Szófia dolgozói is ünnepi zászlódís­­­sz­el, szipompta­s felvonulás­sal ünnepeltek. Az arab világban mindenütt megem­lékeztek a dolgozók nemzet­közi ünnepéről,, s több arab ország nemzeti ünneppé nyil­vánította május elsejét. A nyugati országok dolgo­zói harcos tüntetésekkel fe­jeziték ki elszántságukat a harcb­a, a monopóliumok el­len, a politikai szabadság­jogokért, a békéért. Szerte az országban, váro­sokban, községekben zenés ébresztő közömtötte a dolgo­zókat, a hu­szonhetedik Sza­bad május elseje reggelén. Az ország fővárosában, Buda­pesten harsonnajelre indult el a dolgozóik menete. A felvo­nuláson több mint negyed­­millió dolgozó vett részt, üd­vözölte a díszemelvényen he­lyet foglaló párt- és kor­mányvezetőiket: Kádár Já­nost, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét, Fod­c Jenőt­, a Minisztertanács elnökét, a politikai és társadalmi élet számos más vezetőjét. Nógrád megye székhelyén, Salgótarjánban május első, előestéjén örömmtüzek gyúltak: a város legmagasabb pont­jain. A Tanácsköztársaság té­ren fúvószenekar szolgálta­tott zenét. Szombaton reggelre ünnep­lésbe öltözött a város. Zász­lók, feliratok díszítették az új házak homlokzatait,­­ a most épülő lakóépületek tor­nyait. Zenés ébresztő köszön­tötte Salgótarján dolgozói is. Annak ellenére, hogy nyolc óra után néhány perc­cel már megeredt az eső a városban. Icák és piros nyak­kendős kisdobosok­, úttörők, ünneplőbe öltözött felnőttek igyekeztek a gyülekező he­lyekre. Pontosan tíz óra volt. A Tanácsköztársaság téren fel­állított emelvényen elfoglal­ta helyeit az ünnepség elnök­sége, hogy fogadja az ünne­pi felvonuláson résztvevő dolgozók üdvözlését. Helyet foglalt az elnökségben Jed­­licska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Géczi János or­szággyűlési képviselő, a me­gyei tanács elnöke, Devcsics Miklólsi, a városi pártbizott­ság első titkára­, a párt és tanács képviselői, a munkás­­mozgalom­­ veteránjai, a fegyveres testületek küldöt­tei, a társadalmi és tömeg­­szervezetek vezetői, az ipari üzemek élenjáró dolgozói és vezetői. A salgótarjániakkal ünnepeltek az ideiglenesen hazán­kulilan tartózkodik­ egyik szovjet katonai alakulat tiszt­jei­ A várost övező hegyekről három robbantás jelezte az ünnepség kezdetét. A Tanács­köztársaság téren felharsant a város szignálja: „A tar­ja­ni kertek alatt...” Ezután Lépték József, a Szakszerve­zetek Nógrád megyei Taná­csának vezető titkára üdvö­zölte a megye, a megyeszék­hely dolgozóit. Beszédében a többi között ki­jelentette: — Május elseje szerte a világon a proletariátus össze­fogásának, az imperializmus­ elleni tüntetésnek napja, és a küzdelmek során elért ered­ményeink ünneplése is. Má­jus elseje harci ünnep. Harc a haladásért, a kizsákmányo­­lásmentes életért, a szocia­lizmusért és annak építéséért. E harcban a világ proletariá­tusának, a nép harcának fő (Folytatás a 3. oldalon) A MÉM, 211-es Szakmunkásképző Intézetének fiataljai a legkülönbözőbb sportágak­ból rendeztek bemutatót a felvonuláson Megyénk párt-, állami, szakszervezeti, társadalmi és tömegszervezeti vezetői fogadják a felvonuló dolgozók üdvözletét/ NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP­JA XXVII. 6VF.­ 103. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1971. MÁJUS 4., KEDD es Balassagyarmaton Vörös szegfűkkel és a vá­ros zászlajával díszített nagy­teremben ült össze a Salgótar­jáni városi Tanács alakuló ülése tegnap délelőtt a Rákó­czi úti körzeti párthelyiség­­ben. A nemrég megválasztott 83 városi tanácstag közül 80- an jelentek meg a tanácsülé­sen. Részt vettek az ünnepé­lyes ülésen Jedlicska Gyula, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Matúz József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kör­­mendy József, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának titkára, valamint Salgótarján párt- és társadalmi életének vezető személyiségei. A tanácsülés tagjait egyen­ruhás úttörők virággal üd­vözölték, majd a városi vá­lasztási elnökség beszámolója hangzott el, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi tanácsi választásokról. Ezt követően­­ került­ sor az ügy­rendi bizottság jelentésére, a választások eredményének is­mertetésére. Ünnepélyes körülmények között adták át az újonnan választott tanácstagoknak a megbízóleveleket, majd Szabó Ferenc, a­ Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tett javaslatot a városi ta­nács végrehajtó bizottsága tag járná, illetőleg a tanács tit­kárának kinevezésére, utána a végrehajtó bizottság tagjai le­tették a hivatali esküt. Ezt követően dr. Tóth István, az újonnan alakult városi tanács elnöke köszönte meg maga és a tanács nevében a válasz­tópolgárok bizalmát. ígéretet tett arra: az újonnan válasz­tott tanács és a végrehajtó bizottság mindent elkövet azért, hogy politikai érettség­ben, irányítókészségben, a város ügyeinek intézésében megfeleljen a bizalomnak. Salgótarján eddigi történeté­nek legeredményesebb szaka­szát zárta, a most induló ne­gyedik ötéves tervben is rendkívül nagy feladatok vár­nak a végrehajtó bizottságra, a tanácsra, és a tanácstagok­ra egyaránt. Az ünnepélyes tanácsülésen a Hazafias Népfront városi bizottságának javaslata alap­ján megválasztották a tanács bizottságait, egyelőre ideigle­nes jelleggel. Marczinek Ist­ván, a HNF megyei bizottsá­gának titkára javaslatot tett a megválasztandó megyei ta­nácstagok személyére. A sza­vazás eredményeként a me­gyei tanács tagja lett Szoó Béláné, dr. Tóth István, Ond­­rék László, Vadkerti Lóránd, Holkó Ferenc, Surányi Sán­­dorné, Jedlicska Gyula, Matúz József, dr. Körmendi József, dr. Szitner András és Lukács Györgyné. Az alakuló tanácsülés résztvevőit Jedlicska Gyula üdvözölte a megyei és a váro­si pártbizottság, valamint a megyei tanács nevében. Be­szélt tanácsi életünk tovább­fejlődéséről, a tanácsok na­gyobb önállóságának« kibonta­kozásáról, népképviseleti jel­legének erősödéséről, az ügy­intézés egyszerűsítéséről. A tanács előtt álló feladatok tel­jesítéséhez kívánt a követke­ző két évben minden tanács­tagnak, valamint a végrehajtó bizottságnak jó munkát és sok sikert. A megye második városá­ban, Balassagyarmaton is megalakult tegnap ünnepélyes külsőségek között az új, városi tanács. Az alakuló ta­nácsülésen jelen volt Géczi János, a megyei tanács elnöke is. Balassagyarmat újonnan megválasztott tanácstagjai szinte teljes létszámban részt vettek az első tanácsülésen. Az üdvözlések után megvá­lasztották a végrehajtó bi­zottságot, annak tisztségvise­lőit illetve a tanács állandó bizottságait. Géczi János, a megyei ta­nács nevében kívánt sok si­kert és jó munkát Balassa­gyarmat város Tanácsának. A városi pártbizottság jókíván­ságait Batta László tolmá­csolta, a Hazafias Népfront nevében pedig Zsidai László szólott. A megválasztott új tanács elnöke, Lombos Már­ton köszönte meg a választó­­polgárok bizalmát. Ezt követően választották meg a megyei tanácstagokat. Balassagyarmat város Géczi Jánost, Tóth István őrnagyot, Koplányi Istvánnét, Vess Mik­lóst és Lombos Mártont dele­gálta a megyei tanácsba.' A munka kongresszusa Három év­ fél millió szervezett dolgozó képviseletében gyűlnek ma egybe a főváros Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házának, sok fontos tanácskozást látott nagytermében a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusának küldöttei. Az elmúlt hónapok egymást követő nagy belpolitikai eseményei, a párt X. kongresszusa, majd a képviselő- és ta­­nácstagválasztások után, a szakszervezetek kongresszusa is választ ad majd a kérdésre: hogyan állta ki a próbát a gyakorlatban az elmúlt négy esztendőben folytatott politi­ka. Jóllehet a kérdésre igenlő választ adott, s a cselekvésre irányította a figyelmet a párt kongresszusai, majd ezt kö­vetően a választásokon hazánk felnőtt lakossága, a szakszer­vezeti kongresszus ezek után következő állásfoglalását még­sem tekinthetjük formálisnak. Aki csak egy kicsit is szem­mel tartotta a kongresszust megelőző szakszervezeti tanács­kozásokat, vagy tanulmányozta a SZOT nemrég nyilvános­ságra hozott kongresszusi jelentését, láthatja: a négy eszten­dő jelentős eredményei mellett, a megoldásra érett problé­mák sokaságát tárják m­ajd a kongresszus elé. A népgazdasági tervezésben ma már egyetlen lényeges központi intézkedést sem hagynak jóvá a szakszervezetek véleményének előzetes kikérése nélkül; közismert, hogy megkapták a szakszervezetek a vétó­jogot; vannak kérdések, amelyekben nem lehet dönteni egyetértésük nélkül, mások­ban anélkül, hogy kikérnék véleményüket. A kongresszusi jelentés bírálja az üzemi demokrácia fej­lődését gátló vezetői magatartást, munkamódszereket; ja­vasolja az iparágak, az üzemek közötti bérarányok felül­vizsgálását; intézkedéseket javasol a vállalati nyereség haj­szolásából eredő áremelések ellen éppúgy, mint a szociális intézkedések, beruházások elhanyagolása ellen. Javasolja a gyermekintézmények hálózatának bővítését, új munkásszál­lók építését, a régiek korszerűsítését, stb. Egyoldalú lenne azonban a szakszervezetek szerepének növekedését csak az érdekképviselet nézőpontjából szemlélni. A mozgalomnak ugyanennyire fontos feladata, hogy segítője, szervezője le­gyen az építő munkának, a szocialista munkaversenynek, a dolgozók szakmai képzésének, kulturális nevelésének. Nagyszerű eredményekről számolhat be a kongresszus: a szocialista brigádmozgalomban több mint egymillió-két­százezer dolgozó vesz részt, ők a kezdeményezői a jobb munkának, ők az elsők, ha áldozatot kell vállalni, példamu­tatóan vesznek részt a közügyek intézésében. Munkájukkal, magatartásukkal erősítik társadalmunk szocialista jellegét, gyarapítják az új típusú emberi, közösségi kapcsolatokat ki­fejező vonásokat. Minden jel arra mutat, hogy a kongresszus egyik köz­ponti kérdése lesz az üzemi és a szakszervezeti demokrácia továbbfejlesztésének témája. A demokratizmus erősítését szinte mindenütt igényelték a kongresszust előkészítő ta­nácskozások felszólalói. Ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy növeljük a dolgozók részvételét a vállalati gazdálko­dásban, a döntések kialakításában. Feladat a szakszerveze­teken belüli demokrácia növelése, erősítése is. Sokhelyütt ugyanis csak a választott szervek hatásköre bővült, csak a képviseleti demokrácia fejlődött. A szakszervezeti közvélemény nem szenzációs döntése­ket vár a kongresszustól, hanem reális értékelést a végzett munkáról és olyan munkaprogramot, amely egységbe fogja a három és fél millió szervezett dolgozó törekvéseit, erőfe­szítéseit, s tág teret ad az alkotó kezdeményezéseknek. Szeretettel üdvözöljük a kongresszus valamennyi részt­vevőjét, — köztük a külföldi testvérszakszervezetek kép­viselőit — és sok sikert kívánunk felelősségteljes megbíza­tásuk teljesítéséhez.

Next