Nógrád, 1971. június (27. évfolyam. 127-152. szám)
1971-06-01 / 127. szám
mÄG PROftTiWÄf. PGYKÖtmfHn AI. MS 1 MP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 127. SZAMARA: 80 FILLÉR 1971. JÚNIUS 1., KEDD új lakás, főiskola és a szolgáltatások bővítése az új ötéves tervben Ülést tartott a Salgótarjáni városi Tanács Tegnap délelőtt tartotta az MSZMP I. körzetének előadótermében május havi rendes ülését Salgótarján város Tanácsa, dr. Tóth István elnökletével. A tanácsülésen részt vett, és felszólalt Devcsics Miklós, a városi pártbizottság első titkára is. A tanácsülés iránt egyébként rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg, részben azért, mert sokakat érdeklő kérdés, a város negyedik ötéves terve szerepelt napirenden, részben pedig amiatt, hogy az új tanácstagok ez alkalommal vettek először részt munka jellegű tanácsülésen. Minden negyedik család A város ötéves pénzügyi - fejlesztési tervéhez az előterjesztő Ozsvárt József vb-elnökhelyettes szóbeli kiegészítést fűzött. Hangsúlyozta, hogy a tanácstagok elé terjesztett középtávú terv készítése már jóval korábban elkezdődött Pártbizottsági és párt-végrehajtó bizottsági ülések is megszabták, meghatározták a tervezés irányát, különös hangsúlyt adva a lakásépítkezések fontosságának. 1970. második félévében már a konkrét tervek készítéséhez is hozzáláttak, annak figyelembevételével, hogy rövidesen 40 ezer ember él és lakik Salgótarjánban, vonzási köre is rendkívül kiterjedt. Ennek megfelelően a lakásprogramot úgy alakítják, hogy minden negyedik család új lakást kap, a kolóniák végleg eltűnnek, azonkívül sokat javít az életszínvonalon a gáz- és távfűtés bevezetése is. A lakásépítést követő, nagyon fontos gondja a városnak a számviteli főiskola, a szakmunkásképző intézet és kollégium, illetve előbb a zeneiskola megépítése, amelyekkel lényegében a Pécskő utca környékén kialakul egy korszerű iskolanegyed, nem szólva arról, hogy Salgótarján, a főiskolákkal rendelkező városok sorába lép. A harmadik fő szempont a szolgáltatások javítása, amelyen Patyolat-kirendeltségek, híradástechnikai műhelyek létrehozásával, valamint a lakásfenntartási szolgáltatások bővítésével igyekeznek javítani. Az előterjesztő szóbeli kiegészítésében elmondotta, hogy három új jellemzője van a negyedik ötéves tervnek: 1. középtávú terv, amelyben az öt év feladatai közül a legfontosabbakat meghatározzák; 2. új gazdasági szabályozók érvényesülnek, a tervet 40 százalékban állami támogatással, 60 százalékban pedig helyi bevételekből, s megosztott bevételekből biztosítják; 3. középpontban áll a lakásépítés, háromezer új lakás épül öt esztendő alatt Salgótarjánban, ami az egész megyében épülő lakások számának mintegy egyharmada. De még ezt a nagy számot is szeretnék túlteljesíteni. Új óvoda — tavaszig A jelölő gyűléseken elhangzott igények, közérdekű bejelentések kielégítésére, megvalósítására ugyancsak nagy gondot fordítanak, hiszen a 704 közérdekű bejelentésből 610 a tanácsot érinti. Ezt követően az előterjesztéssel és a szóbeli kiegészítéssel kapcsolatosan számos kérdés hangzott el, amelyekre dr. Tóth István, Ozsvári József, Csik Pál tanácselnökhelyettes, dr. Berkes József tanácstitkár és Fekete Nándor tervcsoportvezető adtak választ. Szóba került, hogy a 84 kilométer hosszúságú belterületi utaknak csak mintegy fele tekinthető rendben levőnek, de a fennálló rossz helyzeten is, nagyobbára csak társadalmi összefogással lehet segíteni. A húsz tantermes zeneiskola építése már az idén megkezdődhet, minthogy a szécsényi TOVÁSL-tól, a tanács megfelelő ajánlatot kapott. A szóvá tett köztisztasági költségeket a fölös jövedelmekből kívánják fedezni, minthogy a meglevő eszközöket lakásépítésre koncentrálják. Egyébként a városgazdálkodási üzem új gépek beszerzésével is szeretné a város tisztaságát az eddiginél kielégítőbben megoldani. A sürgetett lakberendezési áruháznak egyelőre nincs lekötött kivitelezője, olyat keresnek, aki előbb megépíti. Az állomásnál a reklamált pavilonsor 1972-ben megépül. Az ifjúsági ház megépítése a tervben nem szerepel, viszont közös beruházással az öblösüveggyár közelében megvalósíthatónak látszik. Az óvodai és iskolai bővítéseknek is anyagi akadályai vannak egyelőre, de egy 50 férőhelyes óvoda építését még legkésőbb tavaszig szeretnék megoldani. Középpontban az életszínvonal A kérdésekre adott válaszok után Devcsics Miklós emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a most tárgyalásra került negyedik ötéves tervvel a korábbi tíz évben meghatározott célok megvalósítása folytatódik. A tervet az jellemzi, hogy az életszínvonal emelése, az emberi gondok megoldása áll a középpontban. A lakáskérdés éppen ezért központi kérdése az új ötéves tervnek, ami egyidejűleg politikai és városfejlesztési probléma is. Az, hogy Salgótarjánban öt év alatt további háromezer lakás épül, mintegy tízezer embert érint közvetlenül. Sürgeti ezt a munkát a még kolóniában élő emberek növekvő türelmetlensége, de megköveteli ugyanezt az új üzemek, gyárak létesítése, és építése is. Kényszerű kötelesség, hogy ennek a központi kérdésnek rendeljünk alá minden más kérdést. De szinte hasonló fontosságú a főiskola mielőbbi megépítése és a szolgáltatások kiterjesztése is. „A fontos célokat a terv jól tükrözi, nagyszerű terv ez” — mondotta Devcsics elvtárs —, „mely a dinamikus fejlesztést segíti elő." A fontos napirendi pontot dr. Tóth István tanácselnök foglalta össze, megköszönvén azt a bizalmat, amely a tanácstagok hozzászólásából áradt. Kérte, hogy az Ozsvárt elvtárs által előterjesztett kiegészítést, mely szerint a tanácstagok széles körben ismertetni fogják a lakossággal az új ötéves tervet, s erre a széles tömegeket mozgósítják, ugyancsak vegyék be a határozati javaslatok közé. Elmondotta továbbá, hogy a terv azért is találkozhatott a tanácstagok széles körű egyetértésével, mert elkészítését körültekintő információs munka előzte meg. A tanács továbbra is számít a párt- és a különböző szervek támogatására, segítségére, éppen ezért kéri a határozati javaslatban, hogy a Hazafias Népfront, a KISZ, a szakszervezet és valamennyi társadalmi szerv vegyen részt a feladatok megvalósításában. Egymillió-kétszázezer vendég a vásáron Tovább erősíti külgazdasági kapcsolatainkat a BNV Dr. Bíró József nyilatkozata Hétfőn, 11 napos nyitvatartás után véget ért az idei Budapesti Nemzetközi Vásár. Este 9 órakor a Rákóczi-induló hangjai mellett a HUNGEXPO vezetőinek jelenlétében vonták le a vásárváros főterén a BNV, a Budapest: főváros és az UH, a Nemzetközi Vásárok Szövetsége címere mellett elhelyezett árbocról a nemzetiszínű zászlókat. A látogatók, a hazai és külföldi kiállítók búcsút vettek a vásártól, amelyet egymillió-kétszázezer vendég keresett fel. A Budapesti Nemzetközi Vásár bezárása alkalmából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának: — Világszerte több mint ezer, rendszeresen megrendezett nemzetközi vásárt, illetve nemzetközi részvételű szakmai kiállítást tartanak számon, s ezek sorában egyre tekintélyesebb helyet foglal el a BNV. A Magyarország a magyar piac iránti növekvő külföldi érdeklődést jelzi az is, hogy tavaly 33 országból érkeztek kiállítók, az idén már 35-ből Az előző évi vásáron 23 ország vett részt hivatalosan, most pedig 29. ötven országból jöttek üzletemberek. — A BNV alkalmából 22 országból érkeztek hozzánk hivatalos vendégek, akik valamennyien elismerően nyilatkoztak a vásár rendezéséről, árukínálatáról, s kifejezték szándékukat, hogy bővíteni kívánják gazdasági kapcsolataikat Magyarországgal. — A vásár külföldi és hazai látogatói iparunk csaknem teljes exportskálájával megismerkedhettek. Vállalati és szakági kiállításaink képet adtak arról, hogyan akarják végrehajtani a negyedik ötéves terv feladatait, a kiemelt programokat, milyen irányban halad a gyártmány és a műszaki fejlesztés. Amint értesültem, a külföldi kiállítók már jó előre tanulmányozták negyedik ötéves tervünk beruházási programjait és ahhoz kapcsolódva állították össze gépipari termékeik és más beruházási javaik áruajánlatát. A vásár legfőbb eredménye — megítélésem szerint — mégis az, hogy a szélesebb értelemben vett külgazdasági kapcsolatok új formáinak kibontakozását segítette. A külföldiek meggyőződhettek arról, hogy a magyar ipar jó kooperációs partner lehet számos iparcikk gyártásában. A korábbi vásárok egyikén sem volt annyi kooperációs és licencvásárlási tárgyalás mint most. Hasznosnak bizonyult ezúttal is az öt szakmai nap, amit jelez, hogy az előző évi 80 ezerrel szemben most mintegy 160 ezren keresték fel a vásárt a szakmai napok délelőttjein. A BNV iránti nagy érdeklődést tükrözi az is, hogy látogatóinak száma ezúttal is meghaladta az egymilliót. Az ilyen jellegű vásárokkal szemben világszerte támasztott kereskedelmi, szakmai, információs igények még inkább megerősítik azt a szándékunkat, hogy fokozottabban haladjunk előre a vásár szakosításában. A jövő évben azonban még az eddigihez hasonlóan zajlik a BNV, időpontjául az 1972. május 19. és 29 közötti tizenegy napot jelöltük meg, s erre ismételten várjuk a hazai és külföldi kiállítókat. (MTI) Munkaszervezési hatékonyság (3. oldal) Úttörők jubileuma (5. oldal) SBTC - Csepel 1:2 (7. oldal) Oklevelek és pens jutalmak a termelési verseny legjobbjainak ünnepi vezetőségi ülések Karancslapujtőn és Drégelypalánkon Tavalyi gazdálkodási eredménye alapján, a karancslapujtői Karancsmente Termelőszövetkezet bizonyult a legjobbnak, a Cserhát- és Karancs-hegyvidéki Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó termelőszövetkezetek versenyében. Elnyerte a megyei tanács végrehajtó bizottságának díszoklevelét és az ezzel járó 15 ezer forint pénzjutalmat. Ebből az alkalomból tegnap ünnepi vezetőségi ülést tartottak a közös gazdaságban. Turák Sándor a termelőszövetkezet elnöke a vendégek között üdvözölte Szoó Bélát, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkárát, Ozsvárt Ferencet, a járási pártbizottság első titkárát, a megyei és a járási tanács, valamint a tsz-szövetség képviselőit. Az elismerő oklevelet, valamint a pénzjutalmat Szoó Béla adta át a közös gazdaság elnökének, Tórák Sándornak. Beszédében átfogó képet adott a nógrádi mezőgazdasági üzemek múlt évi gazdálkodásáról, s azokról a gondokról, amelyeket a kedvezőtlen gazdálkodási körülmények, valamint a tavalyi időjárás okozott. Mint mondotta, a mezőgazdasági üzemek többsége 1970-ben is a terveknek megfelelően, a közgazdasági szabályozók adta lehetőségeket kihasználva gazdálkodott. Ami a karancslapujtői Karancsmente Termelőszövetkezetet illeti, a vezetők és a tagok kiváló szervezésről, gondos előrelátásról és lelkiismeretes munkáról tettek tanúbizonyságot. Eredményeik nemcsak a szövetség területén, hanem a megyében is figyelemre méltóak. Jól alkalmazták a korszerű módszereket a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Az alaptevékenységet eredményesen egészítették ki a segéd- és melléküzemágak. Ezt bizonyítják a közös gazdaság múlt évi eredményei is. A halmozatlan termelési érték, a szövetkezeti tagok jövedelme egyaránt növekedett. A termelési költségek pedig, a rendkívül nehéz esztendő ellenére is csökkentek. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés mintegy 15,5 ezer forint volt tavaly, j6 ezer forinttal magasabb, mint a korábbi esztendőben. A megyei pártbizottság titkára elismeréssel szólt a mezőgazdasági üzemek szocialista munkaversenyéről, a szövetkezetekben egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalomról, amelynek jelentős része van a gazdasági eredményekben. Drégelypalánkon kibővített vezetőségi ülésen, ünnepélyes keretek között Géczi János, a megyei tanács elnöke, országgyűlési képviselő adta át a Palóctáj Területi Szövetség területén 1970. évre meghirdetett termelési versenyben első helyezést elért Szondi Tsz-nek a díszoklevelet és az ezzel járó 15 ezer forint pénzjutalmat. A kibővített vezetőségi ülésen részt vett a járási pártbizottság és a területi szövetség képviselője. A megjelenteket Kapás József tsz-elnök üdvözölte. A drégelypalánki tsz megalakulása óta egyenletesen fejlődik 1961-ben, az éves termelési érték négymillió-hétszázezer forint volt, az idén pedig 25 millió forintnál is magasabb lesz. A tagok részesedése a napi tízórás munka után 120 forint. A tsz hírnevét elsősorban a bogyós gyümölcsök termesztésével vívta ki. Az elmúlt esztendőben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a tsz-t a bogyós gyümölcs szaporítóanyag előállításáért teljesítménydíjjal tüntették ki. Az elmúlt esztendőben a tszterületi szövetség által meghirdetett gazdálkodási versenyben szövetségi szinten elnyerte az első díjat. Búzából holdanként 15,51 mázsát, rozsból 10,7 mázsát, őszi árpából 16 mázsát termelt, amely kedvezőtlen időjárásban kiváló teljesítmény. A kukorica holdankénti termése 31,5 mázsa, májusi morzsoltból. Szamócatermelésük holdanként 40 mázsa, málna pedig 28 mázsa. Feketeribizli 10—12 vagonnal termett. Gyümölcsből 10 millió forint volt az árbevétel. A megyei tanács elnöke a díszoklevél és pénzjutalom átadása alkalmából méltatta a drégelypalánki tsz tagjainak, vezetőinek munkáját. Kiemelte, hogy az elmúlt évben elért eredményeket, tekintettel a kedvezőtlen időjárásra, külön méltányolni kell. A tsz tagjainak és vezetőinek az elkövetkezendő feladatokért kell tevékenykedni. A növénytermesztésben és gyümölcstermesztésben, állattenyésztésben a minőség javítására kell törekedni. Az ünnepségen Kapás János tsz-elnök a tagság nevében ígéretet tett arra, hogy a közös gazdaság becsülettel teljesíti a rá háruló feladatokat. „Eredményeinket megtartjuk, s a következő években még tovább fokozzuk.” Turák Sándor a karancslapujtői tsz elnöke átveszi a díszoklevelet és a 15 ezer forintos pénzjutalmat Szoó Bélától, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkárától Hétfőn is harcok Tüntetőkre tüzeltek immunban Ammanból és Jordánia északi, határmenti körzeteiből érkező hírek szerint hétfőn folytatódtak a hét végén megújult fegyveres összecsapások a palesztinai gerillák és a királyi katonaság egységei között. A Husszein-menekülttáborban és a palesztinaiak által sűrűn lakott, ammani kerületekben a hatóságok meghatározatlan időre kijárási tilalmat rendeltek el; az intézkedést katonai járművekről hangszórókon ismertették az adott körzetek lakóival. Az El-Fatah bejrúti irodájának közleménye azzal vádolja a hadsereg egységeit, hogy hétfőn reggel tüzet nyitottak az Amman elővárosában fekvő Vahdat menekülttáborban a kijárási tilalom ellenére tüntető palesztinaiakra. A közlemény szerint a felvonulók az ellen tiltakoztak, hogy az éjszaka folyamán a katonák felrobbantottak két emlékművet, amelyet a múlt szeptemberi polgárháborúban elesett gerillák tiszteletére emeltek. (MTI)