Nógrád, 1971. szeptember (27. évfolyam. 205-230. szám)

1971-09-15 / 217. szám

VILÁG NOLETÁRJAI, EGYESULJETEKI ! AZ MSZ­MP N­ÓGR­ÁD MEGYEI BIZOTTS­ÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XXVII. CVF., 217. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. SZEPTEMBER 15., SZERDA KIOSZ megyei küldöttválasztó gyűlés Fontos szerep­l a lakosság igényeinek kielégítése Tegnap Zvada Ödön elnök­letével tartotta meg megyei küldött­választó gyűlését me­gyénk kisiparossága. Sándor István megyei titkár beszámo­lójából megtudtuk, hogy az elmúlt négy esztendőben me­gyénk kisiparosai a megyed párt- és állami vezető testü­lete elvárásainak megfelelően végezték munkájukat a lakosság javítási, szolgáltatási igé­nyeinek jobb kielégítése érdekében. Az elmúlt tervciklusban fel­építettek 1560 családi házat, kis mértékben bekapcsolódtak az export- és importpótló te­vékenységbe. A különböző kormányhatározatok jótékony hatással voltak a fejlődés minden területére. Megyénkben jelenleg 137 községben és két városban 1877 kisiparos tevékenykedik. Ennek 82 százaléka a falvak­ban dolgozik. Négy év alatt 1280-an kaptak ipari enge­dély­t, 796-a­n adták vissza. Jelenleg 125 alkalmazottat és 193 szakmunkástanulót fog­­lalkoztat­nak. A létszámnöve­kedéssel nem nő arányosan a termelési érték, mert sokaso­dott azok száma, akik mel­lékfoglalkozásként végzik a kisipari tevékenységet. A fej­lődés ellenére mind a mai napig nem sikerült megoldani minden községben a javítási szolgáltatási igények helybeni kielégítését. A javuló ellátásban része van a jobb anyagellátásnak. A kormány a használt anyagok 90 százalékánál megszüntette a kiutalásos rendszert és be­vezette a szabad vásárlást. Szükség volt erre,­ mert 100 szakmában több mint ezer fajta anyagot használnak fel megyénk kisiparosai. E tekin­tetben új lehetőséget nyújtott a MÉSZÖV keretében műkö­dő anyagbeszerzési társulás és a földművesszövetkezetekkel való kooperálás. Az adózást meghatározó kormányhatározatok, illetve­­ rendelkezések megfeleltek cél­jaiknak, betöltötték szabályo­zó, ösztönző szerepüket. Nőtt az adókedvezmény­ben és az adómentesség­ben részesültek száma. Ennek eredményeként az 1968-ban adott 657 ezer forint adókedvezmény 1970-ben több mint 1 millió forintra növekedett. Ennek részben az az oka, hogy a­z adómentességet egy évről két évre emelték fel. Az árakkal kapcsolatban a következőket mondta: az új árrendszer ru­galmassága nem jelentett ár­emelést, sem árdrágítást, to­vábbra is a szabad- és irány­árak dominálnak. Számos tény bizonyítja, hogy megyénk kisiparosainál a korábbi létbizonytalanság megszűnt, a becsületes, dol­gos szakembereket tisztelet és megbecsülés övezi. Közülük többen közéleti tisztségeket töltenek be. Harminchárman lettek községi tanácstagok az elmúlt választás során, 16-an kapták meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, a megyei tanács elnöke pedig 56 kisiparosnak nyújtotta át a Szakma Kiváló Kisiparosa ok­levelet. Az előbbiek és a hozzájuk hasonlóak érdemeit akarják kisebbíteni azok, akik jogtalan haszonszerzéssel a lakosság jogos felháborodását váltják ki. Ezeket felelősség­re vonják, ha szükséges, eltá­volítják soraikból. A feladatokról szólva­ a termelés és termelékenység növelését, a lakossági javítás­­szolgáltatás mennyiségi és mi­nőségi színvonalának emelé­sét, a lakásépítési program megvalósítását jelölte meg el­sőnek. A vitában 18-an szólaltak fel, köztük Gombár János, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője, Szalai Gáspár, a KISZÖV Nógrád megyei el­nöke, Solymosi Imre, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa, dr. Mikes István, a Kön­­­nyűipari Minisztérium Kisipa­ri Főosztályának helyettes ve­zetője, dr. Surányi Péter, a KIOSZ Országos Központ kül­dötte. A vita után megválasztották a tizenegy főből és hét pót­tagból álló megyei választ­mányt, majd a héttagú me­gyei vezetőséget, a háromtagú fegyelmi bizottságot. A KIOSZ megyei titkára ismét Sándor István lett. Az országos küldöttértekez­letre P­ajda Gyuláné kozme­tikust, Vincze József kőmű­vest, Bablena László férfi­­szabót, dr. Bencze Barnáné fényképészt és Sándor István, a KIOSZ megyei titkárát fo­gadták el. NEB-ankét Salgótarjánban A vasúti kocsiforduló gyorsításáról A Nógrád megyei Népi El­lenőrzési Bizottság ez év ele­jén széles körű vizsgálatot tar­tott a rakodás, a vasúti kocsi­forduló megyei helyzetéről. Most, az őszi csúcsforgalom idején felülvizsgálta, válto­zott-e év eleje óta a helyzet. A tájékozódás tapasztalatait kedden, a megyei tanács szék­házában megrendezett anké­ton beszélték meg a város nagyüzemeinek szállítási osz­tályvezetőivel. A salgótarjáni nagyüzemek közül sajnos, egyedül a Ko­hászati Üzemekről mondható el, hogy sokat tett a vasúti rakodás korszerűsítéséért, a kocsiforduló gyorsításáért. Persze, a vállalatnak jó oka volt erre, hiszen egy-két év­vel ezelőtt, havonta súlyos százezreket kellett bírságként kifizetnie a vasúti kocsik ké­sedelmes ki- és berakásáért. A vállalat vezetői úgy vélték, ezeket a százezreket haszno­sabb célra is fel lehet hasz­nálni — például a rakodás, szállítás korszerűsítésére. Az eredmény: tavaly például a vállalat által leadott vasúti kocsik harminc százalékát ké­setten kezelték, most ez az arány öt-hat százalék. A megtakarítás pénzben is jól kifejezhető. Tavaly egyetlen hónap, az augusztusi késedel­mes rakodásért a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 353 ezer forint bírságot fizetett ki. Az idén augusztusban már csal­ tizenháromezer forint volt a bírság összege, a szeptember­­től eddig eltelt időszakban pe­dig csak kevéssel haladja meg a kétezer forintot. A rakodás korszerűsítését a vállalat to­vábbra is a legfontosabb ten­nivalók közt tartja számon. Az erre a célra képzett köz­ponti fejlesztési alapból, va­lamint saját pénzeszközeiből több mint egymillió forintot fordítanak az idén és jövőre gépek beszerzésére. A többi salgótarjáni válla­latnál a népi ellenőrök nem tapasztaltak javulást, bár né­hány további helyen megérle­lődött az elhatározás: lekerül­ni a „fekete listáról”. A ZIM Salgótarjáni Gyára, amelynek rekonstrukciójából annak ide­jén „kifelejtették” a szállítás korszerűsítését, a központi rakodásfejlesztési alapból két­millió forintot kért és kapott, amit saját fejlesztési alapjá­ból egymillió-kétszázezer fo­rinttal megtoldott. Ebből a pénzből a gyár a jövő év vé­géig korszerűsíti iparvágány- és rakodási rendszerét. Hason­ló célra, és felerészben ugyan­csak központi keretből, egy­­millió-egyszázezer forintot fordítanak a TÜZÉP-telep ra­kodásának korszerűsítésére. Más vállalatok is foglalkoznak hasonló tervekkel, de a NER elégedetlen — és joggal — e tervek megvalósulásának üte­mével. Egyik-másik vállalat a fejlesztés egyetlen forrásának tekinti a központi alapot, és megbotránkozik, ha azt nem kapja meg. A NEB jogosult­nak tartotta azonban a válla­latok több szemrehányását is. A rakodást korszerűsítő gé­pek, berendezések, s azok tar­tozékainak beszerzése még mindig igen hosszadalmas ügy. Annak ellenére, hogy a kor­mány Gazdasági Bizottsága már 1969-ben, s azóta több­ször is állást foglalt az ilyen gépek gyors szállításának ér­dekében, a helyzet úgyszólván semmit sem javult. Még min­dig sok idő telik el az ilyen gépek megrendelésétől a szál­lításig, s ha már a gépek megérkeztek, gyakran tarto­zékaik híján üzemképtelenül vesztegelnek. Mindmáig meg­oldatlan, s ezért sok kocsiál­lást okoz az importszállítmá­nyok vámolási rendszere is. Budapest ajándéka Helsinkinek Helsinki egyik új városré­szének parkjában hétfőn le­leplezték Ortutay Tamás ma­gyar szobrászművész „A világ teremtése” című alkotását, Budapest városának ajándé­kát. A szobrot Hantos János, a Budapesti városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnök­­helyettese adta át. Helsinki nevében az alkotást Teuvo Aura polgármester vette át. Az ünnepségen jelen volt Johannes Virolainen, a finn nemzetgyűlés első elnökhe­lyettese, Rónai Rudolf, a Ma­gyar Népköztársaság helsinki nagykövete. (MTI) Kádár János üzenete az OKP-hez Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága titkárának vezetésével hétfőn délután magyar pártkü­ldöttség ér­kezett Torinóba, hogy részt vegyen az OKP központi lapja, az Unita fesztivál­ján. A nagyszabású ünnepség­­sorozat keretében magyar napokat is tartanak. Kedd délelőtt a magyar pártküldöttség városnéző sé­tán vett részt és virágcsok­rot helyezett el Kossuth Lajos bronzból készült mellszobránál a Cavour té­ren, azzal a házzal szemben, ahol hosszú éveken át élt, 1894-ben bekövetkezett ha­láláig. Délután Óvári Miklós és Bényi József nagykövet megtekintette a „fesztivál­­város”-t és szívélyesen el­beszélgetett a magyar kiál­lítás szervezőivel. Kedd este a Budapest Táncegyüttes lépett fel a torinói sportpalotában, az előadáson delegációnk is részt vett. Az esti órákban egymást követően két magyar fil­met is bemutattak: Keleti Márton — A tizedes és a többiek és Fábry Zoltán — Húsz óra című alkotását. Kádár János üzenetben fejezte ki jókívánságait az olasz testvérpártnak és köz­ponti lapjának a fesztivál alkalmából. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának üdvözlő szavait az Unita keddi száma kö­zölte. (MTI) Losonczi Pál távirata Podgornijhoz Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke útban a KNDK felé, kedden, rövid irkutszki időzés után , a szovjet Tá­vol-Keletre, Habarovszkba ér­kezett. Magyar idő szerint hajnali négykor hagyta el a nyugat­­szibériai Omszkot a MALÉV IL—18-as különgépe, fedélze­tén a hivatalos baráti látoga­tásra, a KNDK-ba tartó Lo­sonczi Pállal. Az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete négy­órás repülőút után Szibéria fővárosában, Irkutszkban tar­tott rövid pihenőt. A Losonczi Pált fogadó, te­rületi és városi vezetők me­leg szeretettel említették, hogy számon tartott vendégeik kö­zött sok magyar államférfi, neves személyiség is van. Újabb négyórás repülés, to­vábbi két és fél ezer kilomé­ter, a különgép már Haba­(Folytatás a 2. oldalon.) Új otthont kapnak a középiskolások Nemrég kezdődött meg a Bolyai Gimnázium mellett Sal­gótarjánban az 500 személyes középiskolai diákotthon föld­munkája. A hétszintes, minden kényelmet kielégítő kol­légium Magyar Géza tervei alapján épül fel. Az impozáns épülettömb makettje jelenleg a Bolyai Gimnázium auláját díszíti. Mráz Éva és Galgócz Éva 2. c. osztályosok ismer­kednek a kiállított makettel Kulcsár József felvétele Fock Jenő fogadta az indiai külkereskedelmi minisztert Bővítik a kereskedelmi forgalmat Fock Jenő, a kormány elnö­ke kedden délelőtt hivatalá­ban fogadta L. N. Mishra in­diai külkereskedelmi minisz­tert. (Képünk.) Az eszmecserén részt vett dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, valamint C. B. Muthamma asszony, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete is. A magyar—indiai külkeres­kedelmi tárgyalások eredmé­nyeiről kedden a Külkereske­delmi Minisztériumban emlé­keztető okmányt írt alá a két ország külkereskedelmi mi­nisztere, dr. Bíró József és L. M. Mishra. Az okmány­ban megállapítják, hogy a két ország külkereskedelmi forgalma az utóbbi években kedvezően alakult, de még nagyok a kihasználatlan lehe­tőségek. Megállapodtak abban, hogy a nem hagyományos árucikkekből is fokozzák a forgalmat, e termékcsoportok feltárására kölcsönösen szak­embereket küldenek Magyar­­országra, illetve Indiába. Meg­állapodtak abban is, hogy a vállalatokat a közvetlen kap­csolatok elmélyítésére ösztön­zik. Elősegítik delegációk, szak­emberek kölcsönös látogatásai, tapasztalatcseréjét, továbbá azt, hogy terjesszék ki a gaz­dasági együttműködést, épít­senek ki termelési és műsza­ki kooperációt. A két minisz­ter úgy ítéli meg, hogy a ke­reskedelmi forgalom gyorsabb ütemű növelésére van lehető­ség, véleményük szerint töre­kedni kell arra, hogy 1975 végéig körülbelül 50 száza­lékkal növekedjék a magyar­­indiai külkereskedelmi forga­lom. (MTI)

Next