Nógrád, 1971. október (27. évfolyam. 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
Mit lehetne itthon hasznosítani? (TU.) 63sSiseiat ® si ® i»I«iiSei case sslresJieaasstcElig Az élelmiszer-gazdaság termelési folyamatainak egyre magasabb szintű szervezettsége, a szakosodás és az iparosodás lehetővé tette a termelés, feldolgozás és értékesítés egységének létrehozását, a vertikumok kialakítását. Mit is jelent tulajdonképpen a vertikum? A gazdasági termelőfolyamatok olyan láncolatát, amikor egy-egy ágazat a termeléstől az áruértékesítésig minden láncszemet magában foglal. Számtalan változata képzelhető el. Korszerű technológiával dolgozó szarvasmarha-tenyésztésben nemcsak a tej és a hús előállítása lehet a célkitűzés, hanem a feldolgozás is tejtermékké, illetve különböző minőségű húsárukká. Bogyósgyümölcs-termesztő tsz nemcsak málnát, vagy feketeribizlit termel, hanem saját üzemében, egyszerű, társulásos formában közkedvelt szörp előállításával és forgalmazásával is foglalkozik. Ezek azonban csak kiragadott példák, mert még igen sokféle lehetőséget lehetne felsorolni. Háromnapos tapasztalatcserénk során egyik fő célkitűzésünk az volt, hogy Bács-Kiskun megyében — megyénk sajátos viszonyaitól eltérő termelési és közgazdasági adottságok között — tapasztalatokat szerezzünk egyes élelmiszer-gazdasági vertikumok kialakításának közgazdasági kérdéseiről. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Mg Termelőszövetkezetben a gabonavertikumot tanulmányoztuk. Gabonavertikum szűkebb értelemben a kenyérgabona termesztésének, feldolgozásának és értékesítésének egy üzemben való összpontosítását jelenti. Lényege: a termelőszövetkezet a vetőmag termesztésétől, az őrlésen, illetve feldolgozáson keresztül, egészen a kenyér és pékáru sütéséig, illetve értékesítéséig valamennyi munkafolyamatot elvégzi. Amint feltétlenül el kell mondanunk, hogy maga a folyamat végtelen egyszerű. Az egyes szakaszok könnyen áttekinthetők. Nyilvánvaló, hogy a gabonagazdaság ilyen jellegű szervezéséhez jelentős beruházásokra volt szükség. Új magtisztítót, őrlő- és sütőüzemet építettek, illetve rekonstruáltak. A termelőszövetkezet 1100 holdon, a szántóterület negyedén búzát, 6—700 holdon, a szántóterület hatodán pedig triticalét termel. A búza önköltsége 20,6 mázsa holdankénti átlagtermés mellett mázsánként 131 forint volt. A jövedelmezőségi kérdések megítéléséhez összehasonlító vizsgálat szükséges, ezért a folyamatot láncszemeire bontva értékeljük. Az közismert, hogy egy mázsa kenyérgabonából 54 kilogramm kenyérliszt, 20 kilogramm 0-ás liszt és 26 kilogramm korpa nyerhető, összességében mintegy 366 forintos értékben. Ebből is látható, hogy a kenyérgabona feldolgozása már az őrlésig is jövedelmező. Ha a kenyélisztet kisütjük, akkor egy mázsa kenyérgabonából már csaknem 420 forintot érhetünk el. A kenyérgabonát megőrülve és feldolgozva, valamint a 0-ás lisztet is kisütve, és értékesítve, egy mázsa kenyérgabonából 501 forintot állíthatunk elő. A termelőszövetkezet számításai szerint az egész vertikum megvalósításával megközelítőleg 200 forint nyereségre tudnak szert tenni minden mázsa búza után. Milyen következtetéseket vonhatunk le a látottakból? Elsősorban azt, hogy a gabonavertikum megteremtése egy termelőszövetkezeten belül is lehetséges és jövedelmező, ha a gabonaüzem mérete, a termesztés színvonala, ,a fejlesztési alap mértéke, valamint a városi közelség, illetve a piacon való elhelyezhetőség ezt lehetővé teszi. A termelés, feldolgozás és értékesítés egysége, amit példaként felhoztunk, nem új jelenség megyénk tsz-eiben sem. Annak felismerése, hogy a jövedelem további emelésének egyik forrása a magasabb szervezettséggel működő vertikumokban van, egyben előre vetíti a jövőt is: az üzemi szinten vagy a kooperációs formában megvalósuló kapcsolatok kiszélesítésének további lehetőségeit. Dr. Gyöngyösi István Haladni kell Hajnalban indulnak... Okos szerkezet a kombájnra szerelt kukoricaszedő gép. Enélkül lehetetlen volna betakarítani annyi kukoricát, mint amennyi a diósjenői tsz-nek is van. Háromszáz hold. Közel száz hold Borsosberény, a nagyobbik része pedig Diósjenő határában. Két ember takarítja be. Faggyas András, a tapasztalt traktoros, és a fiatal Szabó Béla, akinek tulajdonképpen szerelői képesítése van. A két ember olyan jó megértésben dolgozik, hogy naponta 220 mázsa termést küldenek fejenként a magtárba. Az igazság, hogy a szállítók nem minden esetben győzik őket. Amíg Borsosberényből Diósjenőig az utat megteszik, a kombájnok tartályai megtelnek. A napokban, az estébe fordulás előtt is, a két szállító traktor alig ért Hátságra, Szabó Béla kombájnja már éles dudaszóval jelezte, hogy megtelt a tárolója, tovább nem mehet. Most az srvatagban, lakott helytől távol, egy völgyben dolgoznak. A kombájnok éktelen bajt csapnak, Dübörgésüktől reszket a levegő. Tépik a szálat, törik a kukoricát, kopaszodik a nagy tábla. Azt gondolná az ember, hogy fáradt gépvezetőket talál ilyen nehéz nap után. Faggyas Andrási jókedvű, Szabó Béla is. Porosak, olajosak. — Minden rendben van. Reggel hat órától talpon vagyunk. Amikor itt végzünk, megyünk a jenei határba. Ott még ennél is jobb a termés... Faggyas András ilyen röviden számol be munkájukról. Jól mondta a tsz elnöke, hogy ha érdekel bennünket, milyen emberek náluk a traktorosok, menjünk a határba. . Sinka Gábort, a fiatal gépészmérnök-gyakornokot bízta meg, hogy kalauzoljon. Érdemes volt az ükért. Olyan emberekkel találkoztunk, hogy lelkesedni lehet értük. Messze vannak a gazdaságtól, ha géphiba jelentkezik, maguk kijavítják. Faggyas mondta: — Az őszi munka idején géphiba miatt még nem álltak. Azaz, Szabó kombájnjának eltörött egyik fogaskereke Senkire sem vártak. Kiszerelték, Borsosberényben, az állami gazdaságban meghegesztették és indult a gép. Addig, amíg Szabó elkészült, Faggyas „ráhúzott”, hogy nagyobb lemaradás ne legyen a kukorica betakarításánál. Szorgalmas két ember Faggyas András és Szabó Béla. Úgy vannak ők, mint apa meg a fia. Faggyasnak igen nagy tapasztalata van. Egy év híján évtizede dolgozik a tszben, mint traktoros. Tagja is a közös gazdaságnak. Róla mondjak a községben, neki első a munka. Hányszor előfordult, hogy addig nem tért haza, amíg ki nem javította elromlott gépét. Ha a műhelyben senki nem volt, akkor maga látott a munkához. A fiatal Szabó Bélának ilyen munkatársa van. A termelőszövetkezet vezetői Diósjenőn nagy becsben tartják a jó munkásokat. A két traktoros is elmondta, hogy a kora reggeli órákban megegyeznek a napi munkáról és ehhez megkapják a segítséget. Időben ott az üzemanyag. Az alkatrészt — bár nehéz körülmények között —, de biztosítják. Talán a szállítást kéne jobban megszervezni, hogy emiatt sem álljanak. Mert sok az a kukorica, amit be kell takarítaniuk. Haladni kell a munkával. — B — Mátraszőllősön egymásra figyelnek A NÓGRÁD október 9-i számában arról olvashattunk, hogy fiatalodnak a pásztói járás pártalapszervezetei, az utóbbi időben főleg a fiatalok közül lépnek be többen a pártba. De feltűnő, hogy a pásztói járásban is vannak fehér foltok, húsz olyan alapszerv akad — köztük Mátraszőllős — ahol régen nem vettek fel új párttagot. Mi az oka, mi a véleménye az alapszervezet vezetőségének és főleg mit szándékoznak tenni, hogy legyen utánpótlás a pártban? A hosszú utca italbolttal kezdődik és a 21-es műúttól a hegy lábáig húzódik. A portalanított út két oldalán villaszerű új házak sorakoznak, vagy egyiket-másikait éppen most korszerűsítik, csinosítják. Tágas porták, gyümölcsös, vagy gondosan ápolt szőlőlugas és emeletes lakások bizonyítják, hogy az 1908 lélekszámú község lakóinak többsége tehetős, sőt jómódú. Aki szorgalmasan dolgozik, tisztes jövedelmet ér el a helybeli termelőszövetkezetben, de több családból — főleg a fiatalabbak — Salgótarjánba, vagy a környező ipari üzemekbe járnak dolgozni. Ahol több kereső akad a családban, ott kevés gonddal, jól élnek az emberek. Elégedetlenek lennének a párt és a kormány politikájával? Nem, ezt senki sem állítja. Többen a felszabadulás után beléptek a pártba, a későbbi években sem volt baj. Talán csak az idén akadt el a pártépítés munkája, vagy az arra alkalmas emberek többsége már párttag? A kérdésekre nemmel válaszolt Tóth József, az alapszerv titkára és Veres Zoltán, gazdaságvezető is. Nemcsak az idén, de tavaly se vettek fel új párttagot. Pontosabban az idén, a szeptemberi taggyűlésen lett párttag Szálkai Jenő, a KISZ-titkár. Azt se lehet mondani, hogy Máriaszőllősön sok a párttag, hiszen mindössze 26-ot számlál az alapszervezet. Tehát az 1908 lakosú községben nem kell attól tartani, hogy túlságosan felhúzták a sorompót, s „felhígul” a párttagság. •ÍI TARTJA vissza az embereket? Minden évben, vezetőségi ülésen vagy taggyűlésen tették fel a kérdést, vitatkoztak, de előbbre nem jutottak. A termelőszövetkezetben és a községben nincs elegendő felvilágosult fiatal, aki példát mutat a munkában, aki megérett arra, hogy a párt tagja legyen? Eddig is akadt, beszéltek is velük, de a párttitkárnak az a véleménye, hogy a piros könyv és az imakönyv nem fér meg egymás mellett. Többször ott tartottak, hogy egy-egy fiatalember belép a pártba, de ezt a lányos háznál ellenezték. A régi gondolkodású nász azt mondta, ha nem esküsznek templomban, nem adják a lányt. Ha a fiatalok ellent mondanának, nem lesz lakái, nem adják a hozományt. A régi pap nagyon értett a maradi szülők és az ingatag fiatalok nyelvén, a vita vége templomi esküvő lett, a tagfelvétel pedig elmaradt. A párttitkár a gépműhelyben, a gazdaságvezető az állattenyésztők között irányít. Az egyiknek keze alatt főleg fiatalemberek, a másiknál nők dolgoznak. Mindkét munkakörben több kiváló dolgozót emlegetnek. Párttagnak egyik se lenne alkalmas? A 32 állattenyésztő közül csak 8 a férfi, 24 a nő. Mátraszőllősön valahogy még úgy van, hogy a munkában egyenrangú a férfi és a nő, de a moziban, vagy a pártházban külön húzódnál: a lányok, a fiatalasszonyok és az idősebbek. Amikor fiatal nővel beszéltek, hogy lépjen be a pártba, húzódozott, mondván,, hogy „emberek” közé, meg két idősebb asszony mellé, hogyan és minek menjen a fiatal, megszólná a falu is. Furcsának, túlhaladottnak látszik ez a vélemény, de Mátraszőllősön még túlságosan tartja magát a régi; az emberek gondolkodását, magatartását nem mindig az értelem, sokszor a régi szokások irányítják. Talán taktikai hiba volt, hogy hosszú ideig minden áron fizikai munkásokat akartak felvenni a pártba, vagy legalábbis velük akarták kezdeni a sort. A helyzet azt diktálja, hogy most fordítsanak a sorrenden; a tanácsi dolgozókhoz és a pedagógusok felé fordul az alapszerv — mondja a titkár. Az öt tagú vezetőség személy szerint kijelölte, hogy a számításba jövő tíz új párttaggal ki foglalkozzék, ki készítse elő őket, hogy megismerjék a szervezeti szabályzatot, a párttagok kötelességeit és jogait. Olyan emberekről van szó, akik eddig is részt vettek a párt munkájában, akiket szorgalmuk, példamutatásuk után becsül a falu. Mi az akadály, hogy erősödjék, gyarapodjék a helyi alapszerv? Nehéz lenne ezt meghatározni, inkább egy hasonlattal utalunk rá. A község rangos házai szép rendben sorakoznak. Egyik sem lóg ki a sorból, de a hegy lábáig húzódó házak ablakai kissé mereven figyelik egymást. Az emberek is nehezen mozdulnak, talán arra várnak, hogy ki lesz az első. De hiszen szeptemberben a KISZ- titkár volt az első, mielőtt megnősült, belépett a pártba. Az egyik asszonyka útját pedig a férje egyengeti a párthoz. Mire beköszönt a tél, jobban ráérnek a traktorosok és az állattenyésztők is, újra kezdődik a pártoktatás. Ez megfelelő alkalom arra, hogy Mátraszőllősön szót értsenek az emberekkel, őszinte beszélgetésekre kerüljön sor. A PARTÉPÍTÉS munkája nemcsak a titkár, hanem a vezetőség, sőt az egész tagság kötelessége. Ha ehhez a község és a tsz gazdasági vezetői minden segítséget megadnak, akkor új tagokkal erősödik a pártszervezet, a pásztói járásban sorra eltűnnek a fehér foltok. — fazekas — Megtiltották Határoson fellépés a feketeberuházások ellen Az 1971. január 1-től módosított gazdasági szabályozók figyelemre intik a vállalatokat, hogy megfelelően és gazdaságosan bánjanak pénzeszközeikkel. Korábban kevés olyan vállalat volt, ahol a tényleges vagy a vélt szükség ne hozott volna létre egy-egy tiltott feketeberuházást. A módosított gazdasági szabályozók most arra sarkallják a vállalatokat, hogy maguk harcoljanak a feketeberuházások mindenféle jelensége ellen. A szabályozók egyértelműen leszögezik, hogy az állóeszköz-állomány után elszámolt értékcsökenési leírásnak 40 százalékát minden vállalat az állami költségvetés javára köteles befizetni. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1870. év végéig az 1967. évi bázisszinten 10 százalékot tarthatott vissza, mivel a beruházás üteme nem haladta meg az előírt szintet. Nos, 1971-től ezt a kedvezményt a vállalat nem veheti igénybe. A módosított gazdasági szabályozó a fejlesztési alapra éves kihatásként, mintegy 5,4 millió forintos szűkítést jelent. A gazdaságirányítás új rendszere és a módosított gazdasági szabályozók arra késztették a gyár vezetőit, hogy szigorú rendelkezést léptessenek életbe, a vállalati beruházásokra és fejlesztésekre vonatkozóan. Szükség volt erre a belső intézkedésre, mert a vállalat hosszú távlatokban csakis vállalati kategóriájú beruházásokat valósíthat meg, s ezek egyetlen forrása a vállalat saját fejlesztési alapja. Érthetően került napirendre a saját fejlesztési alappal való hatékonyabb gazdálkodás. A vállalat igazgatósága egyértelműen megtiltotta, hogy a vállalat bármelyik szerve, saját elgondolása alapján, kellő megalapozottság nékül, vállalati költségek terhére beruházásnak minősülő munkát indítson és valósítson meg. A beruházásoknak fekete úton történő megvalósítása ugyanis számos hátrányával jár. A vállalatnál külön rendelkezésben tisztázták a fogalmakat, hogy mi minősül állóeszköznek, beruházásnak, állóeszköz-fenntartásnak. A feketeberuházás igen kedvezőtlen helyzetet teremt a vállalati gazdálkodásban. Nincs szükség arra, hogy ily módon elkészült állóeszköz különféle revízió útján kerüljön napvilágra. Előfordulhat, hogy egy-egy ilyen megoldás többletnyereséget hoz, és ebből pillanatnyi előny is származik, ezekből azonban nem képződhet annyi fejlesztési alap, amelyet beruházásként lehetne elszámolni. A tilalom megszegése esetén számolni kell azzal, hogy az ilyen feketemunka nem boríthatja fel a tervszerű és kiegyensúlyozott termelés előre megtervezett fejlesztési rendszerét, így hát annak fedezésére csak a tartalékalap, illetve a részesedési alap szolgálhat. A részesedés viszont a vállalat minden dolgozójának érdekével összefügg. Az ilyen ügyek rendezése során a jelentkező többletnyereség 50 százalékáig a pénzügyminisztérium szervei adóbírságot szabnak ki a vállalatra. Ezt a bírságot szintén az eredmény terhére kell elszámolni. A vállalat igazgatósága abban bízik, hogy a feketeberuházások káros hatását ismerve, mindenki a törvényes és járható utat választja, mert csakis ez felel meg a vállalat kollektív és személyi érdekeinek.Orosz Béla Szeretem a szakmámat... - így válaszolt kérdésünkre a Salgótarjáni Kohászati Üzemek tanműhelyében Oláh István, első éves kovácstanuló, egyelőre, persze, csak az alapelemekkel ismerkedik, és elméletben tanulja jövendő szakmáját. Képünkön a lemezvágó gép használatát gyakorolja az ifjú szakemberjelölt ! 1 " ■ NÓGRÁD — 1971. október 14., csütörtök 3