Nógrád, 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

Tervek a lakosságért Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a negyedik öt­éves terv első esztendeje dön­tő fontosságú tanácsaink éle­tében. Első ízben készítettek­­ a tanácsok átfogó jellegű kö­zép távú terveket, a helyi ön­állóság jegyében. A központi feladatok, meghatározó ada­tok, bizonyos szükségszerű kötöttségek a tervek tartalmát lényegében nem korlátozták, mert a teendőket, a soron kö­vetkező feladatokat a taná­csok határozták meg. A sok irányú tervezést min­denütt igen gondos és meg­fontolt előkészítő munka jel­lemezte. A községi, nagyköz­ségi, városi tanácsok számba vették területük gazdasági lehetőségeit, öt esztendő fej­lesztéséhez szükséges adottsá­gait, a településhálózat szerkezetét. A helyi tanácsok munkáját megykönnyítette a megyei tanács illetékes osztá­lyainak rendszeres és intenzív segítsége, a tervezőmunkához nélkülözhetetlen információk, a megyei területfejlesztési célkitűzések-Ma már a tervek ismereté­ben nyugodtan mondhatjuk, hogy helyi tanácsaink igen alapos munkát végeztek. El­sősorban arra törekedtek, hogy a tervezésnél megma­­radjanak a realitások hatás­körében, az elképzelések, megvalósítandó feladatok a községek és városok előbbre­­lépését szolgálják. Ugyanak­kor valamennyi terv szorosan és egységesen illeszkedjék a megyei és országos fej­lesztési elképzelésekhez. Tanácsaink ezekben a he­­­■yekben, hónapokban már min­denütt a közép­távú tervek­ben megfogalmazottak alap­ján dolgoznak. Megkönnyíti a munkát, hogy az ötéves ter­vek készítésénél mindenütt érvényesült a tervezés de­mokratizmusa. A községi, nagyközségi, városi tanácsok a tervezésbe a tanácsok dolgo­zóin és a tanácstagokon kívül szinte mindenütt bevonták a lakosságot­ A megbeszélés e­llen. vitáikon nagyon sok jó kezdeményezés hangzott el, segítve a tervkészítés nagy munkáját A lakosság magáénak te­kinti az elképzeléseket és te­vékenyen részt kér azok vég­rehajtásában. Mert a tervek­ből csak akkor lesz valóság, ha azokat a tanácsok és a la­kosság közösen, az elgondolá­sokhoz híven, a község vagy város fejlődése érdekében hajtják végre. A széles körű demokratiz­mus hozzájárult a helyi tar­talékok, anyagi erők feltárá­sához. Különösen nagy mun­kát vállaltak magukra a vép­­m­entbizottságok az összejöve­telek, találkozók megrendezé­sével. A tanács­ ötéves bemnek mindenképpen jó vonása, hogy a helyi tanácsok veze­tői felkeresték a területükön dolgozó vállalatokat, terme­lőszövetkezeteket, üzemeket, intézményeket, hogy még szo­rosabbá tegyék a közös mun­kát. Mert a fejlesztési elkép­zelések koordinálása, a lakos­ság széles körű és egyre javu­­ló ellátása mindenképpen a tanácsok feladata. Az üzemekkel közös terj­esz­­tésekben nagyot léptünk elő­re. Nógrád megyében számos példát említhetnénk a közö­sen épített lakások, óvodák, művelődési házak, orvosi ren­delők, irodaházak megvalósu­lására.­ A következő évek fel­adata, hogy az üzemek, ter­melőszövetkezetek, válla­latok ne csak abban nyújtsa­nak anyagi segítséget, hogy tető alá kerüljenek az épüle­tek, hanem abban is, hogy az üzemeltetéssel és fenntartás­sal járó gondok egy részét magukra vállalják. Mert a tanácsok saját anyagi erejük­ből nem tudnak mindent meg­valósítani. A fejlesztésre szánt pénz túlnyomó többségét a lakásépítések ..viszik el”­ Ez érthető, mert elsőrendű fel­adat, hogy minél előbb kor­­­szerű, kényelmes otthonhoz jussanak a családok, így ke­vesebb marad a járulékos beruházásokra, amelyek pe­dig ugyanolyan fontosak. A reális és megvalósítható tervek mindenképpen a la­kosság érdekeit szolgálják. Abban, hogy semmi ne ma­radjon belőlük „papíron”, mindenkinek egyformán hoz­zá kell járulnia, Gs. E­ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! NÓGRÁD A­Z MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXVII. ÉVF., 283. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 1., SZERDA | Fehér Lajos Tanzániába, az EA’C-ba, Irakba és Szíriába látogat Fehér Lajos, a Minisztéria­­m dűlőjén rendezendő ünnepi t­­nács elnökhelyettese, kormá­nyunk képviseletében a közel­jövőben a Tanzániai Köztár­saságba utazik, ahol Tanzánia nemzeti ünnepén, a függet­lenség kivívásának 10. évfér­deken vesz részt. Ezt köve­tően hivatalos, baráti látoga­tást tesz az Egyiptomi Arab Köztársaságban, az Iraki Köz­társaságban és a Szíriai Arab Köztársaságban­ (MTI) Egyetértés hazánk és Algéria kapcsolatainak fejlesztésében Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Losoncai Pál és Huari Bumedien között Hajduk Lajos, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A hivatalos, baráti látogatáson Algériában tartózkodjk Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden, magyar idő szerint 11.00 órakor az algíri kor­mánypalotában megkezdte politikai tárgyalásait Huari Bu­m­­ediennel, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnökével. Huari Bumedien a palota előtt fogadta Losonczi Pált és kíséretének tagjait. A politikai tárgyalásokon magyar részről Losonczi Pá­lon kívül részt vett dr. Bíró József, külkereskedelmi minisz­ter, dr. Korom Mihály, igazságügy-miniszter, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és több más hivatalos sze­mélyiség. Algériai részről a tárgyalásokon Huari Bume­dienen kí­vül megjelent Ahmed Kaid, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) vezetője, Abdel Aziz Buteflika külügyminiszter, Laja­­si Jakir, kereskedelemügyi miniszter, Bualem Ben Hamuda, igazságügy-miniszter, Mohamed Ben Jahia felsőoktatási mi­niszter és több más hivatalos személyiség. A megbeszéléseken megvi­tatták a nemzetközi helyzet­nek, valamint a két ország kapcsolatainak kérdéseit és a két államfő tájékoztatta egy­mást országa helyzetéről is. Egyetértettek abban, hogy a két ország kapcsolatait az őszinteség és a baráti együtt­működés jellemzi, és mindkét fél elégedett a kapcsolatok alakulásával, azok dinamikus fejlesztésére törekszik. Losonczi Pál hangsúlyozta, hogy a szocialista országok szolidárisak Afrika, Ázsia és Latin- Am­erika­ országaival: a Magyar Népköztársaság hite­leket nyújt a fejlődő orszá­goknak és műszaki segítség­kezdettől fogva állást foglalt Izrael agressziója ellen. Rumedien érdeklődött a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének magyarországi ta­pasztalatairól. Méltatta a szo­cialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségét, nagy­ra értékelte Alekszej Koszi­gin nemrég Algériában tett­ látogatását. Jól tájékozott körök szerint a két fél hasznosnak tartana egy találkozót a két ország képviselői között — külügymi­niszteri szinten. A megbeszélések meleg, ba­ráti légkörben folytak és mintegy négy óra hosszat tar­tottak. Kedden délután a tárgyalá­sokat szakértői szinten foly­tatták. Dr. Bíró József Lajasi Ja­­kirral, dr. Korom Mihály pe­dig Bualen Ben Hamudéval találkozott. A küldöttséghez közelálló körök szerint Losonczi Pál és Huari Bumedien még négy­­szem­ közötti tárgyalást foly­­tat egymással, későbbi idő­pontban. Kedden este Huari Bumedi­en a kormánypalotában dísz­vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. A vacsorán a két államfő üdvözlő beszédet mondott. Losonczi Pál hétfőn, este lá­togatást tett az algíri magyar kolónia tagjainál, akik a me­leg hangulatban lezajlott ta­lálkozón tájékoztatták az El­nöki Tanács elnökét munká­jukról. Az El Mudzsahid című lap keddi számában nagybetűs fő­címmel az első oldalon szá­­mol be Losonczi Pál Algírba érkezéséről. A lap közli annak a nyi­latkozatnak a második ré­szét, amelyet az Elnöki Ta­nács elnöke Budapesten adott az algériai sajtó képviselői­nek. Az El Mudzsahidbam fénykép jelent meg Losonczi Pál hétfői, Huari Bumedien­­nél tett udvariassági látogatá­sáról. Losonczi Pál szerdán reggel, látogatásának harmadik nap­ján vidéki körútra indul Al­gériában. Oranba utazik, ahol egy mezőgazdasági üzemet, egy kőolaj finomítót tekint meg, majd az olajkutak kör­zetét keresi fel, és az éjsza­kát is Hassi Messaoudban, s szaharai olajlelőhelyeknél töl­ti. (MTI) í­api­renden. A munkaidő, a túlmunka és a pihenőidő Ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága Tegnap, a bér- és munka­ügyi bizottság előterjesztésé­ben a munkaidő, a túlmunka, a pihenőidővel kapcsolatos törvények, rendelkezések be­tartásának tapasztalatairól tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága. Négy vállalatnál — Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat, salgótarjáni Centrum Áruház, balassagyarmati VASÉRT, szécsényi és sziráki ÁFÉSZ-ek — és negyvenkét üzletnél vizsgálódtak. A ta­pasztalatok összegezésekor a helyszíni ellenőrzés mellett felhasználták a kollektív szer­ződések vonatkozó fejezeteit is. A munkaidőt több helyütt a sajátosságoknak megfelelően alakították ki. Általában a nyolc órát, de a szécsényi ÁFÉSZ-nél a központi iroda dolgozói többet dolgoznak, amit minden második héten, szabad szombattal váltanak meg. Egyenlőtlen munkaidő­beosztást csak a sziráki ÁFÉSZ három vendéglátóegy­ségénél tapasztaltak. Osztott munkaidővel viszont vala­mennyi hálózati egységben dolgoznak. A megszakítás 4— 6 óra, ennél hosszabb idő csak­ a közös kezelésű ital­boltoknál van. Az előbbieket a kollektív szerződésben is rögzítették­. Ugyanitt szabá­lyozták a készenléti időt, va­lamint az érte járó pénzt, amely 30-tól 100 forintig ter­jed. A túlmunka elrendelését ugyancsak a kollektív szerző­dések írják­ elő. Ezeket azon­ban nem tartják be. A szé­csényi ÁFÉSZ-nél az október 15-én végasz­i túlmunkát 3-­án bizonylatolták, a sziráki ÁFÉSZ-nél az augusztus havi túlórát október 11-én igazol­ták. A könyvelésben dolgo­zók részére a III. negyedév­ben végzett 181 túlóráról bi­zonylat egyáltalán nem volt, holott naponta 2—6 órát túl­óráztak. Utólag, a főkönyvelő javaslatára 150­—350 forintot kaptak a dolgozók. Ez az ös­­­szeg nem azonos a túlóráért járó pénzzel. Nem az előírá­soknak megfelelően díjazták a túlmunkát a sziráki ÁFÉSZ- nél a bolti dolgozók leltárfel­vételekor. Az üzemi konyha három dolgozójának augusztus havi 84 túlóráját is sima óra­bérrel fizették ki. A pihenőidővel kapcsolat­ban a következőket tapasztal­ták: több személyes egységek­ben természetben kapják meg a dolgozók, míg az egysze­mélyes boltoknál készpénzt kapnak, az egy órára eső bér­ 50 százalékát. Van olyan hely, ahol átalányt állapítot­tak meg. A vendéglátóipari egységeket kivéve a heti pi­henőnap általában vasárnapra esik. A Nógrád megyei Ven­déglátóipari Vállalatnál a Munka Törvénykönyvre való hivatkozással, havonta még egy pihenőnap sem esik va­sárnapra. A sziráki ÁFÉSZ- nél 40—50 forintos átalánnyal váltják meg a pihenőidőt. E tekintetben törvénytelenséget tapasztaltak a szécsényi 23-as és a 2-es számú boltban is. A vizsgálat időpontjáig nem kaptak szabadnapot, a heti pihenőnapon végzett mun­káért, holott ezt az 1970. ok­(fFolytatás­a, 2. oldalmx) I Az egység felsorakozott az eskütételre (Riportunk, mely a katonai esküről szól, az 5. oldalon.) Ölést tart a Magyar Szocialista __l­unkispárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1971. december 1-re, szerdára, összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzet időszerű kér­déseinek, valamint az 1972. évi népgazdasági terv és költség­­vetés irányelveinek, és a Központi Bizottság 1972. évi mun­katervének megtárgyalását javasolja az ülés napirendjére. (MTI) Megkezdődött a varsói külügyminiszteri értekezlet Kedden délután Varsóban, a lengyel minisztertanács pa­lotájéban­ megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek kétna­pos értekezlete. A tanácskozás célja, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet összehí­vásával és előkészítésével összefüggő problémák megvi­tatása. A találkozón résztvevő bol­gár küldöttséget Ivan Basev, a csehszlovákot Jan Marko, a lengyelt Stefan Jedrychowski, a magyart Péter János, az NDK-belit Otto Winter, a románt Corneliu Manescu, a szovjetet Andrej Gromiko külügyminiszter vezeti­ A tanácskozáson, részt vesz­nek külügyminiszter-helyet­*e­tesek, valamint tanácsadók és szakértők. (MTI) Megtalálni a közös hangot Türelem és következetesség vezet a célhoz Nagyüzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, taná­csok, társadalmi szervek ve­zetői, pedagógusok ülték kö­rül az asztalokat azon az ön­­kénton, amelyet tegnap dél­előtt rendezett Salgótarjánban a Hazafias Népfront és a me­gyei tanács. Az összejövetel­nek egyetlen fontos célja volt, hogy segítséget nyújtson a ci­­gánykérdés megoldásában, a foglalkoztatottság gondjaiban. Az elmúlt években nagyon sok segítő szándékú rendelet, határozat látott napvilágot, amely a Magyarországon élő cigányok felemelkedését, hiva­tott elősegíteni. Emellett nem lehet kétséges, hogy a társa­dalom minden tagjának egy­formán éreznie kell a felelős­séget és törődést ebben a kérdésben. Zagyva Imre, az Országos Tárcaközi Bisottsäg fkkása mondott elsőként rendkívül érdekes, felmérések adataira támaszkodó ismertetést. Nóg­rád megyében a lakosság lét­számához viszonyítva 5,1 szá­zalék a cigány származású. Helyzetük, életkörülményeik, szociális viszonyaik megvál­toztatása ma még nagyon sok gondot jelent. Örvendetes vi­szont, hogy közülük sokan be­leilleszkedtek a társadalomba, rendszeresen dolgoznak, és mindenképpen igyekeznek ki­kerülni a visszahúzó erőt je­lentő cigánytelepekről. Nagy munka vár a pedagó­gusokra a cigánygyerekek ok­tatásában, nevelésében. Közü­lük ma még sokan nem vég­zik el a nyolc osztályt, gyak­ran szerepel nevük a bukot­tak között. Ritka az olyan tehetséges, jó eszű cigány fia­tal, aki eljut odáig, hogy szakmunkás^zűnyitskiy le­­gyen a kezében. A pályavá­lasztási tanácsadók sem fog­lalkoznak tervszerűen és rendszeresen velük.. Előfordul, hogy az iskolák idegenkedve fogadják a cigány fiatalokat és így az a furcsa ellentmon­dás alakul ki, hogy ami nagy részük nem végzi el nyolc általánost, addig üresen maradnak kollégiumi férőhe­lyek. Komoly visszahúzó erőt je­lent a nem megfelelő légkör, a cigányokkal szemben je­lentkező türelmetlenség, a társadalmi előítélet. Szocialis­ta társadalmunknak alapvető elve, hogy segíteni kell a ci­­gánylakosságot abban, hogy elszakadva régi életétől, jó körülmények közé kerüljön. Ha először, másodszor, har­madszor nem sikerül, úgy ti. (Folytatás a 2. oldalon) ,

Next