Nógrád, 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD MI ZMP NmÓTGP AH) "MIÉ­G V € 1 B11 OTT SAG­A EGYBí TA* ACS- L­APJ­A XXVIII. ÉVF., T. SZÁM ARA: 1 FORINT 1972. JANUÁR 1., SZOMBAT A népgazdaság 1972. évi terve Közlemény az árváltozásokról­ ­ A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács­­ megtár­gyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazdasági tervet, ame­lyet a IV- ötéves tervben meghatározott gazdaságpoli­tikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztala­tainak figyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött cé­lok nagy részét sikerült elér­ni. A társadalmi termék mintegy 7,8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jöve­delem ennél némileg gyor­sabban nőtt A népgazdaság­ban­­ a foglalkoztatottak szá­m­a ■ a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal haladja meg a ta­valyit. Az építési-szerelési teljesítmény 11—12 százalék­kal, a mezőgazdasági terme­lés — a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt viszonylag alacsony, 1970. évi színvonal­hoz képest — 9—10 százalék­kal elr­ alkidott. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 5,5—6 százalékkal nőtt­ Az ipari termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A munkaerő-vándorlás mérsék­lődött. Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés kö­rülbelül V százalékkal több mint tavaly. Az építőipari termelés növekedésének mint­egy kétharmad része a ter­melékenység emelkedéséből származik. Jóllehet a termelő ágaza­tok a tervnek megfelelően fejlődtek és számos területen kedvező tendenciák mutat­koznak, néhány területen a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban emelkedett, aminek fő oka a beruházásoknak az elő­irányzatot meghaladó növe­kedése. A tervezettnél gyor­sabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fo­gyasztás növekedési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mértéket. A behozatal mind szocia­lista, mind tőkés viszonylat­ban a kivitelnél és a terve­zettnél gyorsabban emelke­dett. A kivitel és a behozatal eltérő fejlődése következté­ben a külkereskedelmi árufor­galom egyenlege kedvezőtle­­­­nebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta-A lakosság életkörülmé­nyeit meghatározó tényezők 1971-ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak- Az életszínvonal növekedése ös­­­szességében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó re­áljövedelme kb. 6 százalékkal emelkedett A lakosság pénzbevételei körülbelül 10 százalékkal ha­ladják meg a múlt évit. A­­ jövedelmek növekedése és a teljesítmények emlekedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése na­gyobb részben az átlagkere­setek emelkedéséből, a mező­­gazdasági jövedelmek növe­­kedése pedig az áruértékesí­tés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a ta­valyinál. A fogyasztói árszín­vonal körülbelül 2 százalék­kal — a számítottal megegye­ző mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a tervezett­nél. Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazda­ságirányítás 1972. évi fő fel­adatát a fejlődés kedvező vo­násainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyen­súly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a tár­sadalmi-gazdasági előrehala­dás és az életszínvonal fo­lyamatos növelésének tartós megalapozása érdekében a terh­elés egyenletes fejleszté­sét és a felhasználásnak a le­hetőségekkel összhangban ál­ló növelését irányozza elő. Nemzeti jövedelem­­ A terv szerint 1972-ben a ■ nemzeti jövedelem 5—6 szá­zalékkal emelkedik. Ez lénye­gében megfelel a IV. ötéves tervben számított éves növe­kedési ütemnek. A nemzeti jövedelem fel­használásának­­ növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fo­gyasztás 5 százalékkal, az öt­éves tervvel megegyezően nő. A felhalmozás volumene (be­ruházások, készletek) az 1971. évi szinten marad, így a fel­használás aránya kismérték­ben a fogyasztás javára vál­tozik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósí­tására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a fo­lyamatban levő beruházások befejezésének meggyorsítá­sára összpontosítja, követke­zésképpen az 1971. évinél ke­vesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközök­ből megvalósuló beruházások­ra 49—50 milliárd forintot, az ötéves tervben az ez évre számítottnál 5—6 milliárd fo­rinttal és az 1971. évinél 2— 2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő. A vál­lalati és a szövetkezeti dön­tésektől függő beruházások értéke 56—57 milliárd forint lehet. A beruházások tervsze­rű végrehajtását szolgálják az 1972. január 1-én életbe lé­pő kormányzati intézkedések. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emel­kedik. A növekedés a belföldi igények jobb kielégítése mel­lett biztosítja a tervezett ex­portot is­ A terv számításai szerint — a negyedik ötéves terv­­ben előirányzott szerkezeti változásoknak megfelelően — az átlagosnál gyorsabban nö­vekszik a vegyipar, a villa­­mosenergia-ipar, valamint az építőanyag-ipar termelése. A terv előirányozza a ka­pacitások eddigieknél hatéko­nyabb kihasználását, a mun­kaerő-gazdálkodás javítását, a termelés és az értékesítési le­hetőségek jobb összehangolá­sát Az iparban foglalkoztatot­­tak létszáma körülbelül 0,5 százalékkal, mintegy 8—9 ezer fővel bővül. A műszaki intéz­kedések, a munkaszervezés javításának eredményeképpen a munka termelékenysége a termeléssel közel hasonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 százalékkal lesz nagyobb mint 1971-ben. A kapacitásnöveke­dést elsősorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továb­bá a könnyűszerkezetes épí­tési program folytatása segí­ti. Az építőipari munka ter­melékenysége a mérsékelt ter­melési előirányzattal összefüg­gésben körülbelül 4 százalék­kal nő. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgaz­dasági termelés 2—3 százalé­kos emelkedésével számol. A növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekin­tettel az 1971. évi fó eredmé­nyekre — terméshozam-emel­kedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlő­ből 12—SS, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz­ elő. Az állattenyésztésben a ter­melés mérsékelten, mintegy 1 —2 százalékkal nő. Hasonló ütem­ben emelkedik a vágó­állat-termelés is. A terv a ser­tésállomány 1971. évi szintjé­vel és a szarvasmarha-állo­mány növekedésével számol. A mezőgazdasági termelés és a tervezett import ehhez meg­­felelő takarmányellátást biz­tosít. A vágóbaromfi-terme­lés a keresletnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmi­szeripari termelés 1972-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellá­tást tesz lehetővé. A húsellá­tás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége to­vábbi bővül. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül három, a személyszállításban mintegy két százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás csekély mértékben, a közúti közleke­dés mintegy 9 százalékkal nö­vekszik. A személyszállításban a vasút igénybevétele kismér­tékben csökken, míg a köz­úti közelekedés körülbelül 5 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972. végén teljes hosszában üzembe lép a metró kelet— nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzácsatla­kozó vonala. A metró észak— dél irányú vonalának építése meggyorsul. A hírközlés területein a táv­beszélő főközpontok kapacitá­sa bővül, mintegy 28 ezer al­központi állomás belépése várható. Mindezek ellenére a távbeszélőigényeket teljes mértékben még nem lehet ki­elégíteni. Külkereskedelem Az 1972.­­évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mér­leg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behoza­tal növekedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő, y SIKERES ESZTENDŐI Utolsó napjaiban az esztendőnek mindig megsokasodik lapunk postája. Személyes is­merősök, barátok és ismeretlen, baráti érzel­mű olvasók küldik el hozzánk jókívánságai­kat. Mindenekelőtt ezeket szeretnénk hason­ló jókkal viszonozni ehelyütt: eredmények­ben bőséges, békés, boldog új esztendőt kí­vánunk minden kedves barátunknak, ol­vasónknak, . .! Néhány órája csak, hogy búcsút mondtunk az óévnek és illetődött pohárcsendítéssel köszöntöttük az újat. Még friss bennünk a pillanat hangulata, mely az óra éjféli kondu­­lásával ránk száll, önvizsgálatra késztet: tu­dásunk, képességünk, erőnk szerint nyugodt lelkiismeretűek, elégedettek lehetünk-e ön­magunkkal; jól tettük-e dolgainka­t a mögöt­tünk hagyott esztendőben? És mert a tökéletesség legfeljebb közelít­hető, de soha be nem teljesedhető embere­sz­­ményi idea, tetteink és eredményeink is en­nek függvényei. Eredmények és kudarcok, si­kerek és félsikerek, ezek a természetes ös­­­szetevői életünknek, akár teljességben, akár szakaszos méretben, egy év időegységében tekintjük. Ebben a természetes gyarlóságunk­ban a felemelő, a tökéletesedési vágy, az em­­berebb emberré lenni törekvés a család és a társadalom­ közegében. Az önvizsgálat benső­séges pillanataiban erre teszünk évről évre megújított fogadalmat. A mi társadalmunk minden más társadalmi alakulatnál kedvezőbb feltételeket kínál és •­ nyújt, e tökéletesedési folyamathoz. Sőt nem­csak feltételezi, de a javak elosztásának egyik legfontosabb mércéjéül állítja a tökéletesedés normáit a társadalomhoz, a munkához való viszonyban. Hogy ki-ki milyen mértékben vallhatja magát szocialista embernek, milyen szinten felel meg mindazon kritériumnak, mely korunk leghaladóbb társadalmi formá­tumának lényegi alkotója. •­­ Szocialista társadalmunkban az egyén és a társadalom, a csoport és a társadalom nem egymásnak ellentmondó, egymással szemben­álló tényező. Érdekeik nem megütközők, ha­nem azonosak. Az egyéni, a csoport, a társa­dalmi, tehát a közös érdek­ eredményeinek alapja az általáros igyekezet, a mindig több­re, tökéletesebbre törekvés, az egy mindenki­ért, a mindenki egyért elvben. Úgy, hogy egyéni érdekeinket nem a társadalmon kí­vül, a társadalom kontójára, hanem annak közösségében, egyéni érdemeink, eredmé­nyeink jogán akarjuk valóra váltani. Ez ma­ már mind elfogadottabbnak, mind természe­tesebbnek hangzik nálunk, s ha terveket szö­vünk, mind kevesebben feledkeznek meg ró­la, minn ritkánban marad ki a szanálásuk­ból. Nem vagyunk tökéletesek, de munkál ben­nünk a tökéletesedés jó szándéka. Különö­sen így évbúcsúztató-évköszöntő órákban, na­pokban. Azon kell lennünk, hogy az ünnepi pillanatok fogadalmakra serkentő hangula­tát­ kiragadjuk a pohárcsendítő alkalom tű­­nékenységéből, s tetteink, munkálkodásunk tartós serkentőjévé tegyük, önmagunk és tár­sadalmi közösségünk egységes javára, örö­mére. A szilveszteri számvetés és tervezés így válhat valóban értelmessé, így nyer értelmes célt az ifjú esztendő, 1972 is. Így tudhatjuk, remélhetjük, hogy emberebb emberré le­szünk — ahogyan szocialista társadalmunk mindnyájunktól várja.­­ Így kívánunk újólag is minden barátunk­nak, olvasónknak­ sikeres esztendőt. A szocialista országokba irányuló kivitel 13—15, az­on­ban történő behozatal 6—7 szá­zalékkal emelkedik. A szoci­alista viszonylatú külkereske­delmi forgalomban a legna­gyobb növekedést a gépex­portban kell elérni, de jelen­tősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari termékek és a mezőgazdasági, élelmiszer­­ipari termékek kivitele is. Nagymértékben­­ bővül az energiahordozók, az anyagok, alkatrészek és a fogyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a ki­vitel mintegy 13 százalékkal, a behozatal pedig 5—6 száza­lékkal nő. Tőkés viszonylat­ban a leggyorsabb exportnö­vekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emel­kedik, a könnyűipar exportja is. Az import növekedése megfelelő mértékű a népgaz­daság anyag- és késztermék­szükségletének biztosításához.­­ Életszínvonal, ki­kereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a la­kosság életszínvonala. Körül­belül 5 százalékkal emelkedik a m­unkások­ és alkalmazottak, valamint a parasztság egy fő­re jutó reáljövedelme. Az egy keresőre jutó reálbér — fi­gyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett változá­sát is — körülbelül 3 száza­lékkal nő. Az 1972. évi társadalmi­­gazdasági célok elérése érde­kében bevezetett árpolitikai intézkedések következtében a gazdaság egyes ágazataiban termelői- és fogyasztóiár-eme­­léssel, illetve -csökkenéssel számol a terv. Így az építő­anyagipar területén egyes épí­tőanyagok ára, valamint a fo­gyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruel­látási helyzet lehetővé teszi a mosószerek, szappanok és­­ háztartási tisztítószerek fo­gyasztó árainak csökkentését. A tervezett árintézkedések hatására a fogyasztói árszín­vonal legfeljebb 3 százalékkal emelkedik.­­ A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkenté­sét­ szolgálja, hogy­ a­ három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes­ szülők gyer­mekenkénti családi pótléka havi­ 100 Ft-tal emelkedik. A lakosság nagyobb jöve­delmével összhangban a terv a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 10 százalékos emel­kedésével számol. Az 1972. évi ellátás az ideihez hason­lóan kiegyensúlyozott lesz, bár­ egyes cikkeknél adódhat­­nak nehézségek. A lakosság személygépko­csi-állománya számottevően — 52 ezer darabbal — bővül. Az áruforgalom tervezett növekedése elsősorban a ter­melővállalatok és a kereske­delem jó együttműködését, a termelés és az árukínálat­­ szerkezetének a kereslethez való igazítását kívánja meg. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi esz­közeiből és állami kölcsöntá­­mogatással valósul meg. A la­kásépítés nagyipari módsze­reinek fejlesztését szolgálja a szegedi házépítő kombinát üzembe helyezése, és­ a buda­pesti IV. számú­­ házépítő kombinát kapacitásának bőví­­tése. Megkezdődik a veszpré­mi és a kecskeméti házgyá­rak építése is. Egészségügy, szociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógy­intézeti ágyak száma 1400-zal (Folytatás a 4. oldalon) J 1

Next