Nógrád, 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

Ahol a szörpöket készítik . *• ízem, amely lett ez a termelőszövetkezeti társulás a várakozásnak meg­felelően, jól bevált. Évről év­re biztosítja a társulásban résztvevő tsz-üzemeknek a megtervezett bevételt. Neve: Szondi­­isz közös gyümölcs­ös zöldségfeldolgozó üzeme. Székhelye: Drégelypalánk. Ve­zetője: ifj. Kapás József tech­nikus, a kertészeti főiskola levelező hallgatója. Öt esztendővel ezelőtt a dré­­gelypalánkiak kezdeményezé­sére tanácskozásra ültek össze Ipolyvece, Hont és Drégelypa­­lánk tsz-vezetői. Közös gond­dal, hogyan hasznosítsák a táblákon túlérett szamócát? Botka János, az üzemvezető­­helyettes úgy mondta: — Elsősorban azt a szamó­cát, amelyik már „szaglit” a táblán, és ha nem dolgoznánk fel tönkremenne. A három tsz-nek azonos az., érdeke­. Szamócát termesz­tenek több száz holdon. Meg­egyeztek, hogy létrehozzák a feldolgozóüzemet, szörp gyár­tására. A megalakulástól eltelt idő óta természetesen sokat változott a helyzet. A szamóca mellett feketeribizliből, mál­nából is készítenek szörpöt s mind keresett az egész ország­ban. Az elmúlt évi aszályos időjárás miatt nem is tudtak ennyit készíteni, amennyire a kereskedelem igényt tart. Ké­szítenek viszont új terméket is. Ez a közkedvelt jaffaszörp, valamint a citrom és narancs ízű szörp. Semmi kétség, a felsorolt szörpök gyümölcsből készülnek. A jaffaszörphöz például Közel-Keletről kapják a narancsot. Társként közre­működnek a Dunakeszi Kon­zervgyár befőttjeinek készíté­séhez. Jelenleg nagy mennyi­ségű almát hámoznak a kon­­zervgyár részére. Legújabb termékük a feketeribizli bor. Kitűnő zamatú és a mindent tudó Botka János elárulta, hogy C-vitamin tartalma 170 milligramm,, magasabb minden gyümölcsben találhatóénál. Vé­gül a termékeik közé tartozik a savanyú uborka. Kitűnő az íze, ropogós, kínáltatja magát. Az olvasó előtt most már úgy tűnhet mindent tud erről a három tsz által létrehozott közös üzemről. Tévedés, mert sok mindenről számot kell még adni. Elsősorban arról, hogy az elmúlt esztendőben például ötven vagon málna-, szamóca-, feketeribizsi szörpöt készítettek. Kereskedelmi part­nereik, a szikvízüzemek és a FÜSZÉRT-ek a legnagyobb el­ismeréssel nyilatkoznak ter­mékeik minőségéről. Okmá­nyok bizonyítják ezt. A biza­lom jele, hogy velük készítte­tik a jaffasmróöt is. Az el­múlt évben S0 vagonnal szál­lítottak belőle Drégelypalánk­­ról. A citrom és narancs ízű szörpökből — hangsúlyozzuk, tiszta gyümölcsből készülnek — huszonöt vagonnal. Akik pedig ezt a nagy mennyiségű finomságot elké­szítik azok a három tsz ad­­­agjai. Jelenleg is mindhárom községből való lányokat, asszo­nyokat találhatunk az üzem­ben, akik nagy szorgalommal almát hámoztak, szeleteltek a konzervgyár részére. Az üzem vezetőiről már szóltunk. Nem említettük viszont még Gaspa­­ri Józsefet, az üzem mindene­sét, aki ért az óriás hordók ta­karításához, hordókban tárolt szörpök fejtéséhez, a ribizli­­bor érleléséhez, és mindenhez, amivel megbízzák. Kényes munk­a, ami az üzemben fo­lyik. Százszázalékos tisztaságot követel. A gyümölcslevek ér­lelése a legfinomabb bor ér­lelésével egyenlő feladat. Akik az itt készített valódi málna­szörpöt fogyasztják, nem gon­dolhatják, hogy a gyümöl­csöt hetekig érlelték. Többször fejhették, mindaddig így dé­delgetik, amíg tükörfényessé nem válik. Akkor kerül főzés­re, amely egészen sajátos, titokzatos, idegen számára szinte megismerhetetlen mun­ka. Sok-sok művelettel adják meg a szörp ízét, hogy az valóban drégelypalánki szörp legyen. A szorgalmas munka ered­ménye: 1970-ben az évi terme­lési értékük 11,5 millió forint volt. Az elmúlt évben ezt meg­duplázták, mert a termelési érték 23,5 millió forintra emelkedett. Mint arról az üzem vezetője nyilatkozott, a társ tsz-ek az idén sem csa­lódnak a közös üzemben. Ma még nem tudják mennyit, de az elmúlt esztendőkhöz hason­lóan fizetnek a gazdáknak. Az idén jelentősebb összeget for­dítanak az üzem felújítására is. Többek között csempézik a helyiségeket, a jobb higiénia érdekében. Terveik, hogy eme­lik a termelést: jaffából az elmúlt évi 30 vagonnal szem­ben 60 vagonnal készítenek, nagyobb mennyiségű feketeri­bizii borral lepik meg a vásár­lókat. És készítik a hagyomá­nyos szörpöt is, az egész or­szágban keresettet. B. Gy. Almahámozok Utolsó simítás, mielőtt a kereskedelembe kerül a szörp Kulcsár József felvételei ámkér­ást Űsztam* és msinksassrwezésre! Magas képzettségű emberekre van szükség Az eszmecserén, arról volt szó, hogy a gyárak első szá­mú vezetői milyen területen veszik igénybe az üzem- és munkaszervezők tevékenysé­gét, mennyiben és milyen for­mában hasznosítják tapaszta­lataikat, felméréseiket, fele­lősségre vonják-e a mulasz­tókat, milyen távú tervvel dolgoznak, milyennek ítélik meg gyárukban a munka- és üzemszervezés színvonalát, milyen feltételek szükségesek a további eredményes mun­kához? Különböző lehetőségek­ ­ A szerkesztőségben meg­tartott munka- és üzem­­szervezési ankéton részt vett Solymosi Imre, a me­gyei pártbizottság gazda­­ságpolitikai osztályának munkatársa, Varga Gyula, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek üzemszervezési osztályának vezetője. Sza­lai Pál, a kohászati üze­mek munkaügyi főosztályá­nak munkaszervezési cso­portvezetője, Miklós Antal, a ZIM salgótarjáni gyára szervezési és ellenőrzési osztályának vezetője, Csá­­nyi Nándor, a síküveggyár dezését. Közülük is talán leg­­nehezebb helyzetben az acél­gyár van. Száz évvel ezelőtt formálódott ki, azóta területi­leg alig fejlődött, adott kis helyen kell korszerű, a mai kor követelményének megfe­lelő munkaszervezést megva­lósítani. Ez nem könnyű do­log, mert nem egy-egy folya­matot, hanem sokszor egy egés­z termelési ciklust kell átszervezni. Ezzel próbálkoz­tak még a kovácsológyárban , eredményt azonban nem tud­tak elérni, mert olyan a munka jellege és olyan gya­kori a termékek változása. Előfordul, hogy tévednek. Ez is velejárója ennek a mun­kának. Aztán üzemrészenként is változik az üzemszervező ügyvitelszervezője. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, ahol már régóta behatóan foglalkoznak ezzel a területtel és létrehozták az ezzel kapcsolatos szervezeti formákat is, jóval előbbre tartanakk, mint a gyáregységi szinten tevékenykedő üzemek­ben. A megye legnagyobb fel. A Salgótarjáni Kohászati számológépek segítségét a jög gyárában különválasztották az Üzemekben az ügyvitel-gépe­­rőben ők is jobb­an igénybe üzemszervezést és a munká­ sítésnél a középgépesítést tűz­ fogják venni. munkája. Van, ahol csak ki­­a vezetői igények határozzák szolgálói és segédfolyamata­­meg döntően azokat a terv­ Izat vizsgálnak, másutt a leteket, amelyeket az üzem­­gyártási folyamatok komplex és munkaszervezők dolgoznak elemzésére vállalkoznak. A szervezést. Az előbbihez az­ték célul. Két éve van már ügyvitel ésszerűsítésével kap­ számológépük, mely sokat se­gít a vezetésnek a döntések helyes kialakításában, bár nem alkalmas a vállalat tel­jes adatanyagának feldolgozá­­sügynek sora. A komplikált számításo­­egy-egy utat csak a nagygéprendszeres gyáregységben vizsgálnak számológépekhez kapcsolódva kiezmelnsve­ üremszerű konkrét tennivalókat, vagy tudják elvégezni. A számoló- - • . ßy a- - * Tva készítenek gép előnyét úgy summázzák, egész hogy több, fontosabb informá­ciót ad , és gyorsabban á csolatos feladatok, a különbö­ző szabályozások, a működési tevékenységet kialakító tenni­valók tartoznak­, amelyek a korszerű vezetéssel össze. Az utóbbiak A végrehajtással kapcsolat­ban megoszlottak a vélemé­nyek. Varga Gyula szerint a határozatok végrehajtása függ a szervezőtől is. Ő mondta el azt is, hogy itt sem divatos a felelősségre vonás, túl nagy a demokratizmus. Szalai Pál­nő által felvetett tennivalókat csak akkor lehet végrehajta­ni, ha a gyáregységek vezetői is hozzájárulnak. Miklós lé­péseket tettek az ügyvitel ész­ bi számviteli rendszer. Ugyan­ denb^tám^arták[ i&ndulart C7_rl1c­ 4«Cön­trorooTfííl •% olrl­nr ífíAhrtn­ic ncrAk­h­ori­ti­v *r­h­J ■ ] ~ tanulmányokat egy-egy témáról, az gyárat átfogóan. A ZIM sal­gótarjáni gyárában kezdeti le­­vezetésnek­­, mint a koráb­bai vannak iránta, az üzem­vezetők érzik az üzem­ és­szerűsítésén keresztül a tér- akkor időben is csökkenti az melési programok jobb egy- egyes adminisztratív munkák behangolására. A síküveggyár­ elvégzését. Például az állóesz­ „J/ÍÜala %' ban az adminisztrációval kap­ köz-értékelést stb. Az ügyvi­­dián­y, L!' ' v ® S1'se,’l,na­­csolatos adatokat Budapesten felszervezéshez anyagi forrá­­s «* « •** — ÄAÄ““ kintetben. Szóba került, hogy dolgozzák­ fel. A programot pedig számológép- hosszabb távon igaz az a re akarják majd vinni. Most mondás, hogy az üzemszer­­dolgoznak az előfeltételek vez és a legolcsóbb beruházás­ megteremtésén. Varga Gyula lánk az ügyviteli gépesítés az átfedések és a párhuza­mosságok is akadályozzák a munkát. A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben ugyanis a gyáregységekben is vannak szakemberek, akik ezzel fog­lalkoznak. Az ő tapasztalata­ik nem mindenben egyeznek meg a vállalati üzemszerve-A számolástechnika fej-Más a helyzet a munkaszer­­szerint, ne­­vezésben. Ott hamarabb je­lentkeznek az eredmények. A az üzemszervezés színvonala Salgótarjáni Kohászati Üze­­mz iparágon belül jó szintet­mekben 15—20 olyan tanul­­képvisel, a jól szervezett vál­­mány készül évente, amely a falatok közé lehet sorolni. A különböző veszteségidők­kel­­többieknél most teremtik meg zárásával, a munkakönnyítés azokat a szervezeti kereteket, lehetőségeivel, a racionális az objektív és szubjektív fel- létszámgazdálkodással stb. tételeket, amelyeket ez a foglalkozik. Ezek közül ha­­munkaterület ma már meg­ rom-négyet valósítanak meg, követel. A ZIM salgótarjáni Azokat, amelyekhez egy álta­­gyárában az Ipargazdasági és tán nem, vagy csak igen ke- Számítástechnikai Intézet ál- vés beruházás kell. Előter­­jesztésének vitatásakor került tál kidolgozott tanulmány­búl, hogy egy-egy beruházás szóba, hogy a különböző ipar alapján munkálkodnak a ha- kivitelezése során egyszerre a­ ágazatokhoz tartozó gyú­­lékonyabb munka- és üzem- 3—4, korábban felkutatott té­­rak felsőbb szervei komolyan szervezési feladatok megvaló- mát oldanak meg Ilyen volt foglalkoznak a számolásteeo­­sításán, például a martinkemence ntkai gépek gyorsabb ütemű „ gépi adagolásának kialakító- beállításával. Ennek kapcsán 4 szervezőtől IS fü­gg sa, említették a megyében felált Az eredményes szervező lítandó számolóközpontot is Az ügyvitelgépesítés, a kép- munkának megvannak a ma- A résztvevők szerint kapaci- i­peráció szélessége, a szerve- ga gátjai is. Ezek között emi­tását csak akkor tudjuk ki­­tettség színvonala, valamint lítették a gyárak régi bérén­ használni, ha a megyében le­vő vállalatok egységes adat­feldolgozási rendszert hoznak létre. Ugyanis ahány vállalat, annyiféle szisztéma szerint dolgozik. Érthető, mert a tűz­helygyárban több ezer alkat­részt használnak fel, mások a követelmények a síküveg­gyárban, ahol kevesebb ter­méket gyártanak, megint más az előírás az acélgyárban, ahol elég bő skálája van az előállításra kerülő termékek­nek. Eltérő fogadtatás Nem egyértelmű az üzem-- és munkaszervező tevékeny­ségének fogadása sem. Ez ab­ból adódik, hogy az újjal szemben mindig van tartózko­dás. Főleg akkor néznek rá­juk rossz szemmel, ha az ál­taluk készített tanulmányok kimutatják: rosszul gazdál­kodnak a létszámmal. A szervezés alapos gondol­kodást kíván A számolás­technikai gének kezelése pe­dig magas fokú szakképzettség­gel bíró szakemberek. Olya­nokat, akiknek nemcsak mű­szaki, hanem széles körű köz­­gazdasági ismereteik is van­nak. Ettől függetlenül az eredményes munka még meg­kívánja, hogy gyáraink, üze­meink, vállalataink vezetői a jövőben központi kérdésnek tekintsék a munka- és az üzemszervezést. Venesz Károly Egységes adatrendszer 3 Április végén n­ép­fron­tkongressz s­us Csütörtökön a Parlament galomi elmúlt évi tevákenysé vadásztermében tartotta ez­­éről adott számot, számula évi első ülését a Hazafias tett arra, hogy 1971. legna Népfront Országos Tanácsa, gyorori politikai-szervezési fel Az ülésen részt vett és az el­­adata a képviselői és tanács nök­ségben foglalt helyet Lo- tagi választás volt. Ezt a fel jenczi Pál, a Népköztársaság adatot sikeresen oldották meg. Elnöki Tanácsának elnöke, va- a választás a szocialista de­lamint Kállai Gyula, a Haza­­mokratizmus fejlesztésének -ias Népfront Országos Taná- egyik biztosítéka, gyakorlati rsának elnöke, Benke Valéria, megvalósulása volt. A továb az országos tanács tagja, az alakban — a mozgalom min JSZMP Politikai Bizottsága- baját részletesen elemezve — a­ tagjai, Bencsik István, a a tanácsokkal való együttmű­­lazafias Népfront Országos ködös tapasztalatait ismertette, tanácsának főtitkára, vala­ Aláhúzta, hogy a mozgalom mint a HNF alelnökei, munkájának jelentős része a A tanácskozást Kállai Gyula tanácsokhoz kapcsolódik. A nyitotta meg. Szólt az Európa közös tevékenység egyik nagy biztonságáért fáradozó közéle- eredménye, hogy 1971-ben a­ személyiségek brüsszeli ta­ megkezdődött az írásos együtt­­nácskozásáról, amelyen a Ma- működési megállapodások ki­­rgar Nemzeti Bizottságot négy­ dolgozósa. Lényegében arról tagú küldöttség képviseli. Ez van szó, hogy az együttműkö­­dz értekezlet előkészíti az dés eddigi legjobb tapasztala­­ugyancsak Brüsszelben tartan­ fait összegyűjtik és megálla­­­ a magas szintű tanácskozást, potlásba foglalják. Tartalmi amelynek az a célja, hogy a gazdagodás tapasztalható a tömegek mozgósításával segítő népfront lakóterületi nőbizott­­sá elé Európa biztonságának jogainak működésében is­ megteremtését. Ezután Bencsik István fótit A népfrontmunkáról szólva már ismertette az országos el­han­gsúlyozta, hogy a mozgó nökség javaslatát a Hazafia"­­om IV. kongresszusa 1969 Népfront V. kongresszusának tavaszán ülésezett, elérkezett összehívására. A javaslat sz? tehát az id.?je, hogy előkészít r­nt a kongresszust április 26— -ék a HNF soron következő 28 között tartják meg. (MTI) kongresszusát. Ezután Barati József, az or­­s “­z o­r­szágos tanács titkára a moz­­i NÓGRÁD • 1972. fanuár 14., péntek

Next