Nógrád, 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

XXVIII. ÉVF., 78. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. ÁPRILIS 1., SZOMBAT IBte fejesi © munkáját m tss-ek A Parlamentben pénteken megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek második, országos kongresszusának záróü­lése. Győre Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg a kongresszus pénteki ülését. A munkaértekezlet zárónapján meg­jelent a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai, gazdasági, politikai és társadal­­mi élet sok kiválósága. A felszólalások után az el­­választ a hozzászólásokra, a nőklő Győre Sándor lezárta a vitában elhangzott kérdésekre, háromnapos munkaértekezlet javaslatokra, vitáját, s felkérésére Szabó köszönetet mondott az István, a TOT elnöke adott MSZMP Központi Bizottságá­­ ­­ nak és a kormánynak a ne­vükben elhangzott felszólalá­sokért, amelyek elismerést, bá­torítást és útmutatást adtak a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti mozgalomnak. Szabó István rámutatott ar­ra, hogy a kongresszuson so­kan foglalkoztak az üzemen belüli ellenőrzéssel. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújtottak a területi szövetsé­gek, amelyek kialakították az (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Házban — első ízben az országban — találkoztak a megyénkben újonnan letelepült üzemek KISZ-vezetői. A tanácskozás­ra a megye minden részéből hatvan fiatal jött el. Először Huszák Artúr, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa tájékoztatta a KISZ-vezetőket a megye IV. ötéves tervéről, az újonnan települt vállalatok szerepéről, majd Tóth Rudolf, a KISZ me­gyei bizottságának munkatár­sa tartott előadást a KISZ munkaversenyformáinak ta­pasztalatairól. Szép eredmények születtek megyénkben a KISZ védnök­ségvállalásai során. Jelenleg a salgótarjáni Vegyigépszerelő Vállalat és a FŰTŐBER nagy­­bátonyi üzeme épül KISZ- védnökséggel, a tervek között pedig két újabb védnökség szerepel: a Regionális Vízmű 2. ütemének megvalósítása és a salgótarjáni új ipari tanuló­intézet építése feletti védnök­ség. Ezeken kívül nagy szere­pük van a helyi KISZ-véd­­nökségeknek is. Szó esett a szakdolgozat­pályázatról, amelyet a ko­rábbi jó tapasztalatok alapján, a műszakiakon és közgazdá­szokon kívül, most kiterjesz­tettek az orvos-egészségügyi, pedagógus- és jogászfiatalokra is. A kiírt témák megpályázá­sa alkalmas az üzem sajátos feladatainak megoldására. Felhívta a figyelmet az előadó a Szakma Ifjú Mestere versenymozgalom széles kö­rű elterjesztésére. Ösztönözzön ez a mozgalom a rokonszak­mák elsajátítására, s az új technológiák bevezetésekor az önképzésre. Tóth Rudolf előadását élénk, érdekes vita követte. Lukács György, a VSZV KISZ-titkára elmondta, hogy a vállalatnál az FMKT tanfolyamokat szer­vez a bányászatból odakerült fiataloknak. A továbbtanuló szakmunkásoknak szintén az FMKT segít a vizsgára felké­szülni. Kovács József, a BRG sal­gótarjáni gyárának KISZ-tit­­kára felhívással fordult a ta­lálkozón résztvevő fiatalokhoz: a megye valamennyi üzemi KISZ-szervezete indítsa meg az „Észrevettük—jelezzük” ak­ciót. Ennek szellemében a KISZ-tagok az üzemükben ta­pasztalható problémákat azon­nal jelezzék a gazdaságveze­tőknek, tegyék szóvá különféle fórumokon. Rácz András, az ELZETT szécsényi részlegének KISZ-titkára arról szólt, hogy a vi­dékre települt üzemek alá­rendelt helyzetben vannak a központi üzemmel szemben. Anyagellátási, munkaszervezé­si és más témákban is érez­hető a hátrányos helyzet. És nemcsak gazdasági oldalról közelíthető meg ez a visszás­ság; az ELZETT KISZ-szerve­­zete például még mindig nem talált kapcsolatot az anyavál­lalat KISZ-szervezetével. Má­sutt a megyében arra volt pél­da, hogy a kitelepült üzem minőséglánc-akcióját az anya­­vállalat semmibe vette. Juhász József arról szá­molt be, hogy a pásztói szer­szám- és készülékgyárban a fiatalok 40 százaléka továbbta­nul, s lehetőség van szakmai tanfolyamok szervezésére is. Sok fiatal sérelmezi az újonnan települt vállalatoknál, az aránytalan, sokszor a mun­kajogi szabályokat is sértő túl­óráztatást, ami gátolja a fia­talok pihenését, szórakozását, művelődését. Megint mások azt kifogásolták, hogy a Szak­ma Ifjú Mestere döntők első helyezettjei rendszeresen a döntőt rendező üzem verseny­zői közül kerülnek ki. A találkozó vitáját követően a fiatalok meglátogatták a FŰTÖBER nagybátonyi üze­mét. a« «rs*a"ba'i Meghirdették az ^Észrevettük — jelezzük” akiket Tanácskoztak az újonnan települt üzemek KLSZ-vezetői Nyolcvankétmillió forint erdősítésre Megyei fásítási ankét Salgótarjánban • Ezer fát ültetett a nyugdíjas bányász Nógrád az ország fában leggazdagabb megyéi közé tartozik, területének harminc­két százalékán, összesen nyolcvannégyezer hektárt bo­rítanak erdők. Az erdősítés­nek itt hagyományai vannak, de az utóbbi esztendőkben különös fellendülés tapasz­talható: már a harmadik öt­éves terv időszakában mint­egy ötvenegy és fél millió fo­rintot fordítottak fásításra, a negyedik ötéves tervben pedig ennél is harminc­­millió forinttal többet, nyolcvankétmilliót költe­nek erdőtelepítésre. Ebből a pénzből — amint azt a tegnapi, Salgótarjániban megtartott megyei fásítási an­kéton is elmondották — két­ezer hektár úgynevezett első kivitelű erdőt, és hatszáz hek­tár cellulóznyárt telepítenek, de jut belőle a városok, köz­ségek fásítására is. A nagy­arányú terveket indokolja a fa nem­ csökkenő ipari-mező­gazdasági jelentősége, és a dimbes-dombos vidékek me­zőgazdasági művelésre alkal­matlan, sovány, terméketlen talaja. A racionális földhasz­nálatra való törekvésben az erdőtelepítésnek tehát első­rendű szerepe van Nógrád megyében. Az ankéton — amelyen az állami erdőgazdasági vezető­kön, erdészeken kívül részt vettek a termelőszövetkezeti erdészetek szakemberei, vala­mint a tanácsok képviselői is — óvtak a túlzásoktól is. Rá­mutattak: mindenütt csak ad­dig nyújtózzanak, ameddig a takaró ér, vagyis a földeket csak olyan ütemben szabad kivonni a termelésből és er­dősíteni, amilyen mértékben ehhez a pénzügyi fedezet ren­delkezésre állt. Ezenkívül, nem minden mezőgazdasági műve­lésre alkalmatlan terület al­kalmas erdőtelepítésre. Sok művelésből kivont területen hasznosabb gyepesíteni: lege­lőt, kaszálót létesíteni. Töre­kedni kell az úgynevezett gaz­dasági erdőtelepítésre — ame­lyek iparilag hasznosítható nyersanyagot­ s­zolgáltatnak majd. A fásítási ankéten számos erdészeti vezető és munkás — a fásításban elért eredmé­nyekért — oklevelet és pénz­jutalmat kapott. Oklevéllel tüntették ki a ceredi Cered­­völgye, és a kisterenyei Vö­rös Október Termelőszövetke­zetet. Meleg ünneplésben ré­szesítették Veres Márton sal­gótarjáni nyugdíjas bányászt, aki saját jószántából évek óta ültetgeti a városban a kör­nyék erdeiből hozott facseme­téket, s azokat később is fi­gyelemmel kíséri, gondozga­t­­ja. Ilyen módon Veres Már­ton már ezer facsemetét ültetett el a salgótarjáni utcákon, parkokban, nyugdíjas bányásznak ali­­­erő oklevelet­­ és pénzjutal­­mat nyújtottak át az ankéton. Hatszáz állomáshellyel bővült a központ Három hónappal hamarabb elkészsü­lt Az alkalomhoz illő ese­ménnyel köszöntötte a fel­­szabadulásunk huszonhete­­dik évfordulóját a Budapesti Vidéki Posta Igazgatóság és a salgótarjáni főposta. Három hónappal hama­rább befejeződött a salgó­tarjáni távközlési üzem köz­pontjának hatszáz új állo­máshellyel való bővítése. A posta a kivitelezés megkez­désekor szocialista szerző­dést kötött a munkálatok­ban résztvevő szocialista brigádokkal, hogy a telefon­­központ működésének fenn­tartása mellett minél hama­rább befejeződjön a milliós értékű beruházás. A szere­lők nappal és éjszaka egy­aránt dolgoztak, hogy válla­lásuknak eleget tudjanak tenni. A bővítéssel a korábbi kétezer-háromszáz előfizető­vel szemben az elkövetkező hetekben fokozatosan majd­nem háromezerre növeked­het a telefonelőfizetők szá­ma Salgótarjánban. Ezzel enyhülnek a városnak a távbeszélő-hálózat túlterhelt­ségéből származó közismert gondjai. Érdekességként említették, hogy a bővítéshez a szere­lők hatvanöt kilométer ká­belt használtak fel, a gépi „telefonos kisasszonyok” szá­ma harmincról harminchat­ra emelkedett. A berendezé­seket tegnap a felszabadu­lási ünnepségek nyitánya­ként a beruházásban érde­keltek jelenlétében ünnepé­lyesen átadták rendelteté­süknek. A képünkön: az utolsó „simítások” a tele­fonközpont egyik egységén. Kitüntetések április 4. alkalmából Hazánk felszabadulásának huszonhetedik évfordulója al­kalmából kormánykitünteté­­sek átadására került sor. Tegnap délelőtt a megyei ta­nács székházában Géczi Já­nos, a megyei tanács elnöke, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács elnöke megbí­zásából adott át kitüntetése­ket. Hosszú és eredményes mun­kája elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozata ki­tüntetésben részesült Murá­nyi Lajos, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának csoportvezetője. A Munka Ér­demrend ezüst fokozata ki­tüntetést kapta Romasz Adolf, a megyei tanács osztályveze­tő-helyettese. A Munka Ér­demrend bronz fokozata ki­tüntetést vette át Budai Györgyné, a Balassagyarmati városi Tan­ács csoportvezetője, Molnár József, a Nógrádme­­gyeri Községi Tanács elnöke, Varga Lajos, a Kállói közös községi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, és Mó­­csány Bertalan, az Ipoly Bú­torgyár szécsényi telepének szocialista brigádtagja. Tegnap délután Géczi Já­nos, a megyei tanács elnöke, az Elnöki Tanács­­ elnökének megbízásából több évtizedes Nógrád megyei gyógyítómun­kája elismeréséül Balassa­gyarmaton dr. Bartha Elemér főorvosnak a Munka Érdem­rend arany, dr. Ibrányi End­re főorvosnak a Munka Ér­demrend bronz fokozata ki­tüntetést adta át nyugalomba vonulásuk alkalmából. Tegnap délben Budapesten, a Fészek Klubban vette át eddigi munkája elismeréséül a Munkácsy-díj III. fokozatát Lóránt János festőművész. A kitüntetettek között volt Budai Györgyné, a Balassagyarmati városi Tanács csoport­vezetője, aki — képünkön — átveszi Géczi Jánostól, a megyei tanács elnökétől, ország­­gyűlési képviselőtől a Munka Érdemrend bronz fokozatát

Next