Nógrád, 1972. április (28. évfolyam. 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
XXVIII. ÉVF., 78. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1972. ÁPRILIS 1., SZOMBAT IBte fejesi © munkáját m tss-ek A Parlamentben pénteken megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek második, országos kongresszusának záróülése. Győre Sándor, az abonyi Ságvári Tsz elnöke nyitotta meg a kongresszus pénteki ülését. A munkaértekezlet zárónapján megjelent a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, valamint a hazai, gazdasági, politikai és társadalmi élet sok kiválósága. A felszólalások után az elválaszt a hozzászólásokra, a nőklő Győre Sándor lezárta a vitában elhangzott kérdésekre, háromnapos munkaértekezlet javaslatokra, vitáját, s felkérésére Szabó köszönetet mondott az István, a TOT elnöke adott MSZMP Központi Bizottságá nak és a kormánynak a nevükben elhangzott felszólalásokért, amelyek elismerést, bátorítást és útmutatást adtak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomnak. Szabó István rámutatott arra, hogy a kongresszuson sokan foglalkoztak az üzemen belüli ellenőrzéssel. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújtottak a területi szövetségek, amelyek kialakították az (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Házban — első ízben az országban — találkoztak a megyénkben újonnan letelepült üzemek KISZ-vezetői. A tanácskozásra a megye minden részéből hatvan fiatal jött el. Először Huszák Artúr, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa tájékoztatta a KISZ-vezetőket a megye IV. ötéves tervéről, az újonnan települt vállalatok szerepéről, majd Tóth Rudolf, a KISZ megyei bizottságának munkatársa tartott előadást a KISZ munkaversenyformáinak tapasztalatairól. Szép eredmények születtek megyénkben a KISZ védnökségvállalásai során. Jelenleg a salgótarjáni Vegyigépszerelő Vállalat és a FŰTŐBER nagybátonyi üzeme épül KISZ- védnökséggel, a tervek között pedig két újabb védnökség szerepel: a Regionális Vízmű 2. ütemének megvalósítása és a salgótarjáni új ipari tanulóintézet építése feletti védnökség. Ezeken kívül nagy szerepük van a helyi KISZ-védnökségeknek is. Szó esett a szakdolgozatpályázatról, amelyet a korábbi jó tapasztalatok alapján, a műszakiakon és közgazdászokon kívül, most kiterjesztettek az orvos-egészségügyi, pedagógus- és jogászfiatalokra is. A kiírt témák megpályázása alkalmas az üzem sajátos feladatainak megoldására. Felhívta a figyelmet az előadó a Szakma Ifjú Mestere versenymozgalom széles körű elterjesztésére. Ösztönözzön ez a mozgalom a rokonszakmák elsajátítására, s az új technológiák bevezetésekor az önképzésre. Tóth Rudolf előadását élénk, érdekes vita követte. Lukács György, a VSZV KISZ-titkára elmondta, hogy a vállalatnál az FMKT tanfolyamokat szervez a bányászatból odakerült fiataloknak. A továbbtanuló szakmunkásoknak szintén az FMKT segít a vizsgára felkészülni. Kovács József, a BRG salgótarjáni gyárának KISZ-titkára felhívással fordult a találkozón résztvevő fiatalokhoz: a megye valamennyi üzemi KISZ-szervezete indítsa meg az „Észrevettük—jelezzük” akciót. Ennek szellemében a KISZ-tagok az üzemükben tapasztalható problémákat azonnal jelezzék a gazdaságvezetőknek, tegyék szóvá különféle fórumokon. Rácz András, az ELZETT szécsényi részlegének KISZ-titkára arról szólt, hogy a vidékre települt üzemek alárendelt helyzetben vannak a központi üzemmel szemben. Anyagellátási, munkaszervezési és más témákban is érezhető a hátrányos helyzet. És nemcsak gazdasági oldalról közelíthető meg ez a visszásság; az ELZETT KISZ-szervezete például még mindig nem talált kapcsolatot az anyavállalat KISZ-szervezetével. Másutt a megyében arra volt példa, hogy a kitelepült üzem minőséglánc-akcióját az anyavállalat semmibe vette. Juhász József arról számolt be, hogy a pásztói szerszám- és készülékgyárban a fiatalok 40 százaléka továbbtanul, s lehetőség van szakmai tanfolyamok szervezésére is. Sok fiatal sérelmezi az újonnan települt vállalatoknál, az aránytalan, sokszor a munkajogi szabályokat is sértő túlóráztatást, ami gátolja a fiatalok pihenését, szórakozását, művelődését. Megint mások azt kifogásolták, hogy a Szakma Ifjú Mestere döntők első helyezettjei rendszeresen a döntőt rendező üzem versenyzői közül kerülnek ki. A találkozó vitáját követően a fiatalok meglátogatták a FŰTÖBER nagybátonyi üzemét. a« «rs*a"ba'i Meghirdették az ^Észrevettük — jelezzük” akiket Tanácskoztak az újonnan települt üzemek KLSZ-vezetői Nyolcvankétmillió forint erdősítésre Megyei fásítási ankét Salgótarjánban • Ezer fát ültetett a nyugdíjas bányász Nógrád az ország fában leggazdagabb megyéi közé tartozik, területének harminckét százalékán, összesen nyolcvannégyezer hektárt borítanak erdők. Az erdősítésnek itt hagyományai vannak, de az utóbbi esztendőkben különös fellendülés tapasztalható: már a harmadik ötéves terv időszakában mintegy ötvenegy és fél millió forintot fordítottak fásításra, a negyedik ötéves tervben pedig ennél is harmincmillió forinttal többet, nyolcvankétmilliót költenek erdőtelepítésre. Ebből a pénzből — amint azt a tegnapi, Salgótarjániban megtartott megyei fásítási ankéton is elmondották — kétezer hektár úgynevezett első kivitelű erdőt, és hatszáz hektár cellulóznyárt telepítenek, de jut belőle a városok, községek fásítására is. A nagyarányú terveket indokolja a fa nem csökkenő ipari-mezőgazdasági jelentősége, és a dimbes-dombos vidékek mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, sovány, terméketlen talaja. A racionális földhasználatra való törekvésben az erdőtelepítésnek tehát elsőrendű szerepe van Nógrád megyében. Az ankéton — amelyen az állami erdőgazdasági vezetőkön, erdészeken kívül részt vettek a termelőszövetkezeti erdészetek szakemberei, valamint a tanácsok képviselői is — óvtak a túlzásoktól is. Rámutattak: mindenütt csak addig nyújtózzanak, ameddig a takaró ér, vagyis a földeket csak olyan ütemben szabad kivonni a termelésből és erdősíteni, amilyen mértékben ehhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre állt. Ezenkívül, nem minden mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület alkalmas erdőtelepítésre. Sok művelésből kivont területen hasznosabb gyepesíteni: legelőt, kaszálót létesíteni. Törekedni kell az úgynevezett gazdasági erdőtelepítésre — amelyek iparilag hasznosítható nyersanyagot szolgáltatnak majd. A fásítási ankéten számos erdészeti vezető és munkás — a fásításban elért eredményekért — oklevelet és pénzjutalmat kapott. Oklevéllel tüntették ki a ceredi Ceredvölgye, és a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezetet. Meleg ünneplésben részesítették Veres Márton salgótarjáni nyugdíjas bányászt, aki saját jószántából évek óta ültetgeti a városban a környék erdeiből hozott facsemetéket, s azokat később is figyelemmel kíséri, gondozgatja. Ilyen módon Veres Márton már ezer facsemetét ültetett el a salgótarjáni utcákon, parkokban, nyugdíjas bányásznak alierő oklevelet és pénzjutalmat nyújtottak át az ankéton. Hatszáz állomáshellyel bővült a központ Három hónappal hamarabb elkészsült Az alkalomhoz illő eseménnyel köszöntötte a felszabadulásunk huszonhetedik évfordulóját a Budapesti Vidéki Posta Igazgatóság és a salgótarjáni főposta. Három hónappal hamarább befejeződött a salgótarjáni távközlési üzem központjának hatszáz új állomáshellyel való bővítése. A posta a kivitelezés megkezdésekor szocialista szerződést kötött a munkálatokban résztvevő szocialista brigádokkal, hogy a telefonközpont működésének fenntartása mellett minél hamarább befejeződjön a milliós értékű beruházás. A szerelők nappal és éjszaka egyaránt dolgoztak, hogy vállalásuknak eleget tudjanak tenni. A bővítéssel a korábbi kétezer-háromszáz előfizetővel szemben az elkövetkező hetekben fokozatosan majdnem háromezerre növekedhet a telefonelőfizetők száma Salgótarjánban. Ezzel enyhülnek a városnak a távbeszélő-hálózat túlterheltségéből származó közismert gondjai. Érdekességként említették, hogy a bővítéshez a szerelők hatvanöt kilométer kábelt használtak fel, a gépi „telefonos kisasszonyok” száma harmincról harminchatra emelkedett. A berendezéseket tegnap a felszabadulási ünnepségek nyitányaként a beruházásban érdekeltek jelenlétében ünnepélyesen átadták rendeltetésüknek. A képünkön: az utolsó „simítások” a telefonközpont egyik egységén. Kitüntetések április 4. alkalmából Hazánk felszabadulásának huszonhetedik évfordulója alkalmából kormánykitüntetések átadására került sor. Tegnap délelőtt a megyei tanács székházában Géczi János, a megyei tanács elnöke, országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács elnöke megbízásából adott át kitüntetéseket. Hosszú és eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Murányi Lajos, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának csoportvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta Romasz Adolf, a megyei tanács osztályvezető-helyettese. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést vette át Budai Györgyné, a Balassagyarmati városi Tanács csoportvezetője, Molnár József, a Nógrádmegyeri Községi Tanács elnöke, Varga Lajos, a Kállói közös községi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, és Mócsány Bertalan, az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepének szocialista brigádtagja. Tegnap délután Géczi János, a megyei tanács elnöke, az Elnöki Tanács elnökének megbízásából több évtizedes Nógrád megyei gyógyítómunkája elismeréséül Balassagyarmaton dr. Bartha Elemér főorvosnak a Munka Érdemrend arany, dr. Ibrányi Endre főorvosnak a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést adta át nyugalomba vonulásuk alkalmából. Tegnap délben Budapesten, a Fészek Klubban vette át eddigi munkája elismeréséül a Munkácsy-díj III. fokozatát Lóránt János festőművész. A kitüntetettek között volt Budai Györgyné, a Balassagyarmati városi Tanács csoportvezetője, aki — képünkön — átveszi Géczi Jánostól, a megyei tanács elnökétől, országgyűlési képviselőtől a Munka Érdemrend bronz fokozatát