Nógrád, 1972. május (28. évfolyam. 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* XXVIII. ÉVF., 112. SZÁM ARA: 1 FORINT 1972. MÁJUS 14., VASÁRNAP Hlepfink siámogatja Európa biztonságát Sebestyén Nándorné nyilatkozata Május 5—13. között társa­dalmi életünk kiemelkedő eseménysorozata volt az eu­rópai biztonsági hét, amelyről összefoglaló értékelést adott Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára. — Az elmúlt évek hagyo­mányos májusa békemozgalmi akcióihoz hasonlítva a mos­tani program tartalmában gazdagabb volt és a különféle rendezvények sokkal több embert vonzottak, mint más­kor; sikerült aktivizálnunk a társadalom valamennyi réte­gét kontinensünk nagy politi­kai kérdései iránt — ebben summázható az európai biz­tonsági hét eredménye. — Már a hét programjá­nak kidolgozása is az OBT, valamint az Európai Bizton­ság és Együttműködés Ma­gyar Nemzeti Bizottsága ré­széről széles körű mozgósí­tással, a társadalmi és a tö­megszervezetek bevonásával történt, s hasonló volt a le­bonyolítás módja is. Különö­sen jeleskedtek az újjává­lasztott népfrontbizottságok, amelyek a népfrontkongres­­­szus utáni első nagyszabású vállalkozásukat végezték a hét helyi programjainak gon­dozásával. Végleges adatok még nem állnak rendelkezés­re, csupán a hét első nap­jairól érkeztek meg a beszá­molók az Országos Béketanács­hoz, de az adatok így is impo­zánsak: 34 nagygyűlést, 550 békegyűlést, több mit 450 ré­teggyűlést rendeztek a me­gyékben,. A budapesti esemé­nyek közül kiemelkedett a kőbányai munkásnagygyűlés, amelyhez hasonló demonstrá­ciót tartottak Pécsett és Deb­recenben is. A demonstratív gyűlések mellett ezúttal új formaként alkalmazták a hét rendezői a fórumok összehívását, ahol nemcsak szónokok beszéltek, hanem a jelenlevők maguk is véleményt nyilváníthattak az európai béke és biztonság kér­déseiről. Békehangversenyek is változatossá tették a prog­ramot. Külföldi delegációk részvétele is emelte a hét ese­ményeinek rangját. Szovjet, NDK-beli, csehszlovák, finn, olasz, NSZK-beli vendégek érkeztek Magyarországra, és részt vettek a különféle gyű­léseken. — Csak a naptár szerint fe­jeződött be az európai bizton­sági hét; eseményei a me­gyékben még tovább tarta­nak, helyi programok alap­ján. Bizonyos — zárta nyilat­kozatát Sebestyén Nándorné —, hogy a június első nap­jaiban Brüsszelbe induló ma­gyar delegáció joggal elmond­hatja majd az európai népek közgyűlésén: a magyar nép egyetért pártunknak, kormá­nyunknak az európai­­ béke és biztonság megteremtése érde­kében eddig kifejtett tevé­kenységével és további poli­tikai célkitűzéseivel, támo­gatja ezeket a törekvéseket, amelyek az európai népek ér­dekeit is szolgálják. (MTI) Kádár János látogatása Somogy megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott­ Kaposvá­rott, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra. Bőhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a me­gye és a város vezetői fogad­ták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről és időszerű politikai kérdésekről folytat­tak megbeszélést. Ezt követő­en megtekintették a kaposvári épülő „Kalinyin” lakónegye­det és a városközpontot. Kádár János, Németh Fe­renc, Bőhm József és Dombó­vári László, a kaposvári járá­si pártbizottság első titkára kíséretében meglátogatta a kapospulai Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetet. A vendé­geket Illés Lajos, a szövetke­zet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta a gaz­daság fejlődéséről, s azokról az eredményekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta el­ért. A Központi Bizottság el­ső titkára elismeréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredmé­nyes munkájáról és további sikereket kívánt. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyu­galmazott tsz-elnököt és csa­ládját, s szívélyesen barátilag beszélgetett velük. (MTI) Tisztogató harcok An Loc városában Változatlan hevességgel folynak a harcok An Loc tartományi székhely házso­rai között, Saigontól mint­egy 100 kilométerrel észak­ra. A szabadságharcosok gyalogsági egységei páncé­losok fedezete alatt a sai­­goni rendszer katonáinak utolsó állásait számolják fel a város déli részében. A—52-es repülőerődök szombaton hajnalban 6 be­vetésben támadták a város közvetlen környékét. Sai­goni katonai szóvivő szerint a hazafiak rendkívül hatá­sos kézi légelhárító fegyve­rek alkalmazásával pénte­ken három amerikai repü­lőgépet lőttek le a város fölött. A partizánok folytatják előrenyomulásukat a 13. számú út mentén a főváros, Saigon felé. Összecsapásra került sor Chon Than vá­rosában, An Loctól 32 ki­lométerrel délre. A saigoni kormánycsapatok súlyos veszteségeket szenvedtek. A dél-vietnami fővárostól 40 kilométerrel északnyu­gatra, Trang Bang körzeti székhely térségében hatórás ütközet zajlott le. A hazafi­ak március vége óta most kerültek a legközelebb Sai­gonhoz. Viszonylagos nyugalom uralkodott a központi fenn­sík hadszínterein. Nyugati katonai megfigyelők szerint azonban ez „vihar előtti csendet” jelent, számítani lehet a hazafiak újabb ak­cióira. (MTI) Belga pártküldöttség járt Magyarországon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizott­ságának meghívására má­jus 4—13. között Magyar­­országon tartózkodott a Belga Kommunista Párt négy­tagú küldöttsége, amelyet Jan Debrouwere, a párt politikai bizottságának tagja vezetett. A belga pártküldött­ség megbeszélést folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, amely­nek során kölcsönös tájékoz­tatásra és eszmecserére ke­rült sor a két párt tevékeny­ségéről, az időszerű nemzet­közi kérdésekről, ezen belül az európai béke és biztonság problémáiról, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktuális feladatairól. A küldöttség ta­lálkozott Kállai Gyulával, a Politikai Bizottság tagjával, a Hazafias Népfront elnöké­vel, valamint politikai és tár­sadalmi életünk több más képviselőjével. A belga ven­dégek látogatást tettek Pé­csett, ahol Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának első titkára tá­jékoztatást adott a megye helyzetéről. Vidéki útjuk so­rán a belga pártvezetők ipari és mezőgazdasági üzemeket is megtekintettek. A Belga Kommunista Párt képvise­lőivel folytatott eszmecserék szívélyes, elvtársi légkörben zajlottak le, és teljes nézet­­azonosságról tanúskodtak a két pártot kölcsönösen ér­deklő kérdésekben. A Belga Kommunista Párt­­ küldöttsé­ge szombaton elutazott Bu­dapestről (MTI) r Mire megvirradt (3. oldal) Sebaj, lesz jobb is (7. oldal) Tudomány, technika (11. oldal) Tiltakozó táviratot küldtek Béke és Im­rútság­gyűlés Lúcfalván Kedves vendégek érkez­tek szombaton délelőtt Sal­gótarjánba, a Hazafias Nép­front járási bizottságának meghívására. A szomszédos Csehszlovákiából, Rima­szombatról 3 tagú küldött­ség látogatott a megyeszék­helyre Éliás Bélának, a já­rási pártbizottság és a já­rási Nemzeti Front tagjá­nak vezetésével. A vendé­geket Ozsvárt Ferenc, az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottságának első titkára és Kazinci Pál, a Hazafias Népfront járási bizottságá­nak titkára fogadta. A ven­dégek délelőtt városnézésen vettek részt, majd délután a járás nemzetiségi közsé­gébe, Lucfalvára látogattak, ahol találkoztak a község vezetőivel, s megtekintették a termelőszövetkezetet. Este a községi kultúrott­­honban béke és barátsági nagygyűlésre került sor, amelyen részt vett az ide­iglenesen hazánkban állo­másozó egyik szovjet kato­nai alakulat küldöttsége is. A szovjet, csehszlovák és magyar himnusz elhangzá­sa után Molnár Pál, a járá­si hivatal elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Meleg szavakkal emlékezett meg a Vörös Hadseregről — a győzelem napjáról —, amikor 27 évvel ezelőtt a dicsőséges szovjet csapatok győzelmet arattak a fasisz­ták felett. — 1945. május 9-e a di­csőséges szovjet hadsereg­nek köszönhető, amely szét­zúzta a fasiszta hadsereget és megszabadította az em­beriséget a történelem leg­sötétebb korszakától. Ebben a harcban a legnagyobb áldozatot a szovjet nép ad­ta, — mondta a szónok. Majd így folytatta: — A szlovák nép legjobb­jai már 1944 nyarán kiter­jedt partizánharcot kezdtek a német megszállókkal szemben. Augusztus 29-től október 27-ig a nemzeti fel­kelés fegyverbe hívta a szlovák munkást, parasztot és értelmiséget. Mi, magya­rok büszkék vagyunk, hogy a szlovák nemzeti felkelés harcosai között ott voltak a mi népünk legjobb fiai is. Az európai biztonsági hét keretében rendezett ünnepi nagygyűlésen felszólalt a szovjet küldöttség vezetője és Éliás Béla is. A nagy­gyűlés résztvevői tiltakozó táviratot küldtek az ameri­kai vietnami agresszió mi­att az USA budapesti nagy­­követségére. Az ünnepi gyűlés az Internacionáléval ért véget, majd szlovák fil­mek vetítésére került sor. Megérkezés után a vendégek és vendéglátók a megyei tanács előtt Koppány György felvétele Címer. Bizonyára nincs sen­­ki szerte e hazában, aki már az iskolában ne tanulta vol­na meg ennek a szónak a je­lentését. Ennek ellenére, ha valahol hallja az ember, bi­zonyára mindenkiben más kép jelenik meg. Rövid közvélemény-kutatás az utcán. Gimnazista kislány: — A nemesi családok jel­képe volt. Piacról jövő háziasszony: — Valamikor a lovagoknak volt címerük. Legalábbis így tanultak az iskolában. Ami­kor harcba mentek, a pajzsu­kon rajta volt a címerük. Középkorú férfi, aktatáská­val: _ — A kérdés eléggé bonyo­lult. Mindenesetre a régi vá­rosoknak is van címerük. Rendszerint a város színeivel és jellegzetes, históriailag ki­alakult jelképeivel. Egyébként külön tudomány foglalkozik a címertannal, heraldikának mondják. Ezek után nézzük, mit m­­ond az új magyar lexikon első kö­tete a címerről: „A francia sisakdísz .szóból, alakult­. Meg­­­határozott szabályok szerint alkotott színes­ jelvény. Hasz­nálata a korai középkorban alakult ki...” Ennyit néhány szóval a cí­merről. Abból az alkalomból, hogy Nógrád megye nagy hírű városa, Balassagyarmat új cí­mert „keresett” magának. — Miért? A választ Kmetty Kálmán a városi tanács elnökhelyette­se adja meg. — Nem volt kis dolog, az biztos. Már régebben felme­rült a gondolat. Mondták a város lakói, a különböző szer­vek, hogy Balassagyarmatnak is legyen olyan címere, amely hűen fejezi ki változó éle­tünket. — Balassagyarmat történel­mi hírű város. Eddig nem volt címere? — A kutatások erre eléggé pontos választ adnak. A kró­nika szerint az 1700-as évek­től kezdve emlegetik Balassa­gyarmat város címerét. Ha pontosabb akarok lenni, mond­hatnám azt is, hogy címereit. Mert négyről is tudunk. De egyik sem fejezi ki azt, amit mi szeretnénk. — Mikor határozta el a ta­nács az új címer megalkotá­sát? — Egy évvel ezelőtt hozott határozatot a végrehajtó bi­zottság. A képző- és iparmű­vészeti lektorátuson keresztül pályázatot hirdettünk. Olyan megoldásra gondoltunk, amely egybeötvözi a város múltját és jelenét. A pályázatra több terv is érkezett. — Melyiket fogadta el a tanács? — Kikértük a város polgá­rainak véleményét, megvitat­ta a Hazafias Népfront, a vég­rehajtó bizottság, a tanács­ülés és végül szavazással Szőllősi Nándor grafikus pá­lyaműve mellett döntöttünk. — Milyen a címer? — A város névadója­­, a Balassa család egykori címer­pajzsa felhasználásával ké­szült, kék-fehér alapú, barokk formájú. A felső kétharmadá­ban levő arany bástya a tűz­vész, az árvíz által sokszor elpusztított, a török által le­rombolt, de minden alkalom­mal újjáépült város több év­százados történelmi múltjára, a gazdag kulturális hagyomá­nyokra utal. Alsó harmadá­ban levő zöld szín, az Ipoly völgyének mezőgazdaságát, a kanyargó, fehér vonal pedig az Ipoly folyót szimbolizálja. Az arany bástya felett elhe­lyezett ötágú vörös csillag a szocializmust építő, az iparo­sodás útján haladó, fejlődő várost jelképezi. A kék és fe­hér a város hagyományos szí­nei. — Mi történik a régi címe­rekkel? — Történelmi értéket kép­viselnek a város múltjáról. Egyébként Balassagyarmat vá­ros új címerének alkotására, és használatának rendjére rendeletet alkotott a tanács. Ezt hamarosan ünnepélyes ta­nácsülés hagyja jóvá. A ta­nácstermet erre az alkalomra már díszíti egy nagyméretű olajfestmény, amely Réti Zol­tán munkája és a címert áb­rázolja. Cs. E. : Arany bástya — kanyargó Ipoly Régi város új címere

Next