Nógrád, 1972. július (28. évfolyam. 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

Munka- és üzemszervezés Szorít A Favorit Cipőipari Kész nagyoroszi telepének dolgozói sohasem panaszkodtak arra, hogy nincs megrendelésük. Az első félévben is nagyob­bak voltak az igények, mint amennyit ki tudtak elégíteni. Belföldre 115, külföldre pedig 40 ezer pár különböző színű és fazonú papucs előállítását vállalták. Akkor még nem tudták, hogy jórészt objektív okok miatt adóssággal zárják az év első hat hónapját. Vajon miért? A hosszabb ideig tartó áramszünetet előre jelzi az Áramszolgáltató Vállalat, azonban a közölt időpontok gyakran módosulnak, s ez le­hetetlenné teszi a kieső munkaidő ésszerű pótlását . Emiatt hatezer párral kevesebb papucs készült. Ez négynapi termelésnek felel meg — mondja Németh Jó­zsef telepvezető. — A kis viharok pedig egy­két órára vetik vissza a ter­melést. Ezek az apróbb kiesé­sek különösen a fröccsöntő gépnél lassítják a termelést — folytatja Gazdik István, telepvezető-helyettes. — Ennél sokkal nagyobb gondunk a tüzödei munka­erőhiány. Itt két problémával küszködünk. Tíz új dolgozóra volna szükség. Ugyanakkor ebben a részlegben a dolgo­zók 50 százaléka kezdő, most ismerkedik meg a szakma alapvető fogásaival. Az új dolgozók — amennyiben könnyű kezük van —­ rész­ben át tudják hidalni a szak­mai ismeretek hiányából adó­dó tapasztalatlanságot, gya­korlatlanságot. Ezeknek a szá­ma azonban nagyon kevés. Döntő többségük 50, 60, 70 százalékos teljesítményt nyújt. Emiatt a program szerinti 1200 pár helyett általában 7— 800 pár kerül ki a tüzödéből Elvétve fordul elő olyan nap, amikor 1350 párat jegyeznek a tüzödeiek teljesítmény táb­lájára — veszi vissza a szót a telepvezető. — Ilyen helyzetben havonta négyszer kell átállni az egyik modellről a másikra — szól ismét a telepvezető-helyettes. Megpróbálkoztak a bedolgo­zói rendszer kiszélesítésével is. Nem sikerült! Felkeresték a szülési szabadságon levő szövetkezeti tagokat, s felkér­ték őket a bedolgozásra. Volt, aki vállalta, a többség azon­ban udvariasan elhárította a kérés teljesítését. A telepveze­tő véleménye szerint helyből, és a közvetlen községekből már nem tudják biztosítani a szükséges munkaerőt a tüze­­débe. Az új dolgozóknak maxi­mum egy hónap betanulási időt engedélyeznek- Erre az időre 640 forintot fizetnek. Nem kell megvárni az előírt időt, aki akar, az elő­tte is tel­jesítménybérben dolgozhat. — Négy szakmunkásunk van a száz termelői létszám közül. Ez nagyon kevés! A tüzedébe legalább tíz kellene. A pártvezetőséggel közösen azon fáradozunk, hogy von­zóbbá tegyük a tüzedei mun­kát — szakmásítsuk. Sajnos, a fennálló rendeletiek 5 éves folyamatos szakmai gyakorla­tot írnak elő. Ezt nem tudjuk biztosítani, mert üzemünk csak néhány évre tekinthet vissza. Aztán a nekünk szük­séges szakmunkáslétszám olyan kevés, hogy nem érde­mes egy osztályt indítani a szakmunkásképző intézetben. A megoldásról azonban nem mondtunk le, mert szakkép­zett tűzőnők nélkül nem tud­juk biztosítani a tüzöde fo­lyamatos termelését. Ez az üzemrész pedig alapvetően meghatározza a termelés ala­kulását — hangsúlyozza a te­lepvezető. — Zökkenőmentes az anyag­­ellátás? — Igen. Ha nem a kért színt kapjuk meg, akkor má­sik színű anyagból dolgozunk. E tekintetben variációs lehe­tőségünk van, mert a tűzőgé­pen a technológia csak a ny­ájában változik, hogy amit eddig hosszában varrtunk, azt most keresztben varrjuk — így a telepvezető-helyettes. — Milyenek a kereseti le­hetőségek? — Aki akar, tud dolgozni, jó a kézügyessége, az betaní­tott munkásként is 2000 forin­tot is megkereshet. Ennél jó­val kevesebb a gyakorlatlanok havi bére — válaszol a telep­vezető.­­ A jelenlegi helyzet megvál­toztatása csak a második fél­évben lehetséges. Hogy men­­nyire sikerül az új dolgozók­nak beilleszkedni a kollektí­vába, elsajátítani a szakmával kapcsolatos minimális köve­telményeket, az elsősorban szorgalmuktól, érdeklődésük­től, akaratuktól és kézügyes­ségüktől függ. V. K. A fröccsöntő gép ráégeti a műanyagtalpat a tennék aljára (Kulcsár József felvételei) Varrják a különböző színű papucsok felső részét a tűzőgépen Az első lépés GYAKORTA éri vád a szocialista munka­versenyben résztvevőket, hogy vállalásaik formálisak, nem kötődnek eléggé a vállalat előtt álló feladatokhoz, teljesítésük nem igé­nyel különösebb erőfeszítést, eredményeik jobbára a munka természetes menetéből adódnak. A túlzó véleményektől eltekintve, ha jogos is időnként ez az elmarasztalás, gyorsan hoz­zá kell tenni: az a tapasztalat, hogy a mun­kaverseny színvonala és hatékonysága sok­szor nem a szocialista brigádokon, a dolgo­zókon múlik. Hosszan lehetne sorolni azokat a tényezőket, amelyek lehűtik a lelkesedést, az anyagellátás, a munkaszervezés zökkenői éppen úgy, mint a vállalat előtt álló felada­tok, hiányos ismerete, vagy a versenyben kifejtett erőfeszítések felületes értékelése. Ezek közül ezúttal csak egyetlen tényező­vel foglalkoznék részletesebben. Átlapozva a brigádvállalásokat, s összehasonlítva az üzem előtt álló teendőkkel, néha úgy tűnik, hogy a felajánlások itt-ott kicsit a „levegőben lóg­nak”. A munkahely gazdasági és társadalmi vezetése nem mindig fordít elegendő gon­dot arra, hogy megfelelő mederbe terelje a kezdeményezéseket, irányt mutasson és távla­tokat nyisson a szocialista munkaverseny előtt. Ennek következtében nem lehet cso­dálkozni azon, ha általánosságokat tartalmaz­nak a vállalások és keveseket lelkesítenek. A szocialista munkaverseny és a brigád­mozgalom továbbfejlesztésére a múlt év de­cemberében született párthatározat. Azóta fél év telt el, s azok a termelőüzemek, vállala­tok, amelyek valóban építeni akarnak a dol­gozók kezdeményező készségére és összefo­gására, e hat hónap alatt igyekeztek felmér­ni az ezzel kapcsolatos tennivalóikat. A Ba­lassagyarmati Fémipari Vállalatnál nemrégen határozott a gazdasági és társadalmi vezetés a mozgalom még tartalmasabbá, eredménye­sebbé tételéről. Már csak azért is érdemes a nyilvánosság előtt üdvözölni ezt az alapos versenyprog­ramot, mert jó példa arra, hogyan kell egy­séges alapelvekkel és kézzelfogható célkitűzé­sekkel „elébe menni" a dolgozók, kollektívák spontán kezdeményezéseinek. A program tisztázza a formai kérdéseket. Gazdasági, mozgalmi és társadalmi vállalásokkal négy kategóriában lehet indulni: a Magyar Alu­mínium Tröszthöz tartozó vállalatok, a gyá­ron belül az üzemrészek, a brigádok és az egyes dolgozók is versenyezhetnek egymás­sal. Még ennél is nagyobb erénye a program­nak, hogy pontosan és közérthetően megjelöli azokat a konkrét feladatokat és célkitűzése­ket, amelyek megvalósítására, elérésére a vállalatvezetés mozgósítani kívánja a dolgo­zókat. Mutatóba szívesen idéznék néhányat, ha az írás terjedelme nem korlátozna, de üzemenként úgyis más és más teendők a legfontosabbak. Amiben feltétlenül érdemes a balassagyarmatiak példáját követni, hogy az első lépés mindenütt csak az lehet: a helyi adottságok és körülmények ismeretében meg­határozni a feladatokat, megfoghatóvá és a vállalásokba beépíthetővé tenni a közös cél­kitűzéseket. AZ ÉRTÉKELÉS módját tekintve a Fém­ipari Vállalat a pontozásos rendszert válasz­totta. Az elért eredményeket számon tartja a versenyfelelős, előkészíti az értékelést, ame­lyet az „üzemi négyszög” képviselőiből álló értékelő bizottság végez el. Ezt bizonyára le­het így is, meg másképpen is jól csinálni. Csak egyet nem lehet. Megfelelő elképzelé­sek és alapelvek híján hagyni veszendőbe menni a dolgozók, a kollektívák munkaked­vében rejlő, s a felszínre kívánkozó fölös energiákat. K. S. Öt hónap mérlege Kedvezőbb a vágóállat- és állati­ termék-értékesítés A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti, háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok vágóállat- és állatitermék-értékesítése az év első öt hónapjában ös­­­szességében kedvezően ala­kult. Szarvasmarha és tej A szarvasmarha-ágazat áru­termelésében kedvező tenden­cia jelei mutatkoznak. A csök­kenés üteme mérséklődik. 1971-ben a vágómarha 9,3 szá­zalékkal, az idén 8,4 százalék­kal csökkent. Ezen belül a nő­ivarú állatok értékesítése mérséklődött. Megyei szinten a tejértékesítés 2,6 százalék­kal csökkent. Kedvező jelen­ség,­ hogy a csökkenés lénye­gesen mérséklődött, sőt ese­tenként emelkedés is tapasz­talható. Például a pásztói, salgótarjáni járásokban 1971- re 17,8—21,9 százalék volt a visszaesés, ez évben túljutot­tak a mélyponton és 7,6, illet­ve 2,7 százalékkal több tejet értékesítettek. A szarvasmarha-ágazat je­lenlegi helyzetére jellemző, hogy a háztáji gazdaságokban lelassult a­ létszámcsökkenés, a közös gazdaságokban állandó­sult a növekedés, javult az ágazat árukibocsátása. A ked­vezőbb jelenségek összefüg­gésben vannak a fokozódó belső tartalékok feltárásával, a háztáji gazdaságok értéke­sítési biztonságának megte­remtődésével, a várható kor­mányintézkedésekkel. Ötven százalékkal több sertés A háztáji gazdaságok ter­melési kedvének fokozásával, a szakosított sertéstelepek üzembe helyezésével, a vágó­sertés-értékesítés 50 százalék­kal (15 161 darab) emelkedett A termelésben még nem ér­vényesült a kis súlyra való hizlalás. Az értékesített hízó­sertések átlagsúlya 120 kilo­gramm darabonként. Az át­­lagsúly csökkenése a termelő­nek, a feldolgozónak közös anyagi érdeke. A termelőnek különösen nagy figyelmet kell fordítani a vágásra érett hí­zók időben történő felkínálá­sára. Az Állatforgalmi Vál­lalat a harmadik negyedévben mintegy 9000 hízósertés fel­vásárlását tervezi, a teljesítés esetén is a negyedik negyed­évben a felvásárlást a vágó­hídi kapacitás, az exportlehe­tőség csökkenése korlátozza! Ennek figyelembevételével a gazdaságoknak d­önteni­ük kell: a piac által igényelt kedvező eredményt biztosító kis súlyban — 95—115 kilo­gramm darabo­nkénti — foko­zott kereslet mellett, vagy nagy súlyban, előnytelen áron, értékesítési gondok mel­lett, kínálják eladásra hízó­sertésüket Az év végi túlzott kínálat levezetése időben történő szerződéskötéssel értékesítési szándék tsz-hez, vállalathoz történő bejelentésével mérsé­kelhető, de el is kerülhető. Több baromfi, tojás A baromfihús-termelés több év óta tartó dinamikus fejlő­dése ez évben is tapasztalha­tó, az értékesítés közel 60 százalékkal nőtt. A tojáster­melés lényegesen visszaesett, fokozódott a közvetlen értéke­sítés. Hollókőn kifizető Hollókőn, a termelőszövet­kezet 45 hold málnájában teljes ütemben folyik a szü­ret. Eddig 2,5 vagonnal to­vábbítottak Dunakeszire a hűtősházba. Nagyon jó a ter­més. Holdanként 15 mázsát takarítanak le. A minőség is kifogástalan. Érthető, hogy a tsz vezetői is és a málnát szüretelő tagok is jókedvűen végzik a munkát. Kovács Sándor, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza arról tájékoz­tatta lapunk külső munkatár­sát, Ruman Imrét, hogy ki­lenc nappal ezelőtt kezdték meg a szüretet. A tagoknak st­ib­ilim minden leszedett málna kilo­grammjáért öt forintot fizet­nek. Gondos Ferencné egyet­len napon 53 kilogramm gyü­mölcsöt is leszed. Olyan idős termelőszövetkezeti asszony is részt vesz a munkában, mint a 76 éves Kelemen Istvánná, aki 37 kilogramm málnát sze­dett le egy nap alatt. Szabó János, akit a tsz-vezetőség a málna átvételével bízott meg, arról beszélt, hogy a bogyós gyümölcs termesztése igen ki­fizető a tsz-nek és a tagoknak egyaránt. A jövő esztendőre újabb 10 hold fordul termőre, a növénynek kedvező hollókői oldalakban. A könyv Kubában — Kuba Latin-Amerika köny­vekben leggazdagabb orszá­ga. — A Kubai Állami Köny­v­­kiadó Vállalat az „Instituo­­del Libro” 13—15 millió könyvet ad ki évente, ezzel Latin-Amerika első szocialis­ta országa vált az amerikai szubkontinens könyvben leg­gazdagabb országává. A könyvkiadás lényegében az analfabétizmus elleni szé­les körű kampány után, 1961- ben indult meg. Az 1966- b­an alapított „Instituo del Libro” 1970-ben már kiadta az ötmilliomodik könyvet. A kiadó 1960 és 1970 között kereken 2350 művet adott ki, ennek 60 százaléka tan­könyv és szakkönyv volt. A nemzetközi könyvév kere­tében a Kubai Szakszerve­zeti Szövetség elhatározta egy szakszervezeti könyvtár létesítését. A Kubai Könyvkiadó Vál­lalat évek óta szoros együtt­működést folytat a többi kö­zött az NDK kiadókkal. Áp­rilisban írták alá az 1972— 1973-ra szóló együttműködé­si egyezményt, amelyben többek között szerepel Marx Tőkéjének, valamint Marx és Engels válogatott művei­nek hatkötetes spanyol nyel­vű kiadása. Veszélyben a dohányültetvények A növényvédő állomás előrejelzési hálózata értesítette lapunkat, hogy az első dohányperonoszpóra fertőzési gócok kialakultak megyénkben. Legnagyobb mértékű károsítást Érsekvadkerten észleltek. Közepes mértékű a fertőzés Nóg­­rádmarcalon. Kisebb mérvű Balassagyarmat, Cserhátsurány, Vanyarc térségében. A jelenlegi — viszonylag hűvös, borús, csapadékos — időjárás különösen kedvez a kórokozónak. Terjesztésében a szélnek is fontos a szerepe. A dohányperonoszpóra-fertőzés nagy minőségi kárt okoz­hat. A fertőzés megakadályozására azonnali védekezés szük­séges. Ehhez a következő szereket ajánljuk: Zineb 80 WP 0,4, Antracol WP 0,2, vagy Dithane M 45 0,2 százalékos per­medében. A permetezéseket szükség szerint hetente ismételni kell. A munkavédelmi óvórendszabályokat, várakozási idő­ket tartsuk be! 1 NÓGRÁD - 1972. július 4., kedd i 3~

Next