Nógrád, 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
Az alkotó nem pihen Mindennap előkerül a véső, a fakalapács id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészünk műtermében. Nem pihen valamennyiünk Pista bácsija, legutóbbi látogatásunk alkalmával az „Ezüst Gerely” sportművészeti pályázatra készítette alkotását. A közeljövőben kiállítása nyílik Budapesten, a Műcsarnokban. Gratulálunk az alkotónak, örülünk sikereinek Kulcsár József felvétele Illést tartott a balassagyarmati városi pártbizottság Tegnap délután a párt balassagyarmati székházában ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Balassagyarmati városi Bizottsága. Az ülésen részt vett Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Matuz József, a megyei pártbizottság titkára. A városi pártbizottság Hoffer Istvánnak, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a városi pártbizottság 1973. évi munkaprogramját, valamint a pártbizottság és a végrehajtó bizottsága 1973. I. félévi munkatervét. • A balassagyarmati városi pártbizottság ezután személyi ügyeket tárgyalt, mivel Hoffer Istvánt, a Nógrád megyei Tanács január 26-i ülésén a megyei tanács elnökévé választotta, ezért a városi pártbizottság — érdemei elismerése mellett — Hoffer Istvánt felmentette első titkári funkciója alól. A pártbizottság egyidejűleg az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottsága első titkárának egyhangú szavazattal Skoda Ferencet választotta meg. <1 cr— Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 25. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. JANUÁR 31., SZERDA Megszigorítják az árellenőrzést Országos árkonferencia az idei tennivalókról Az űrhatóságok, a minisztériumok, a megyei tanácsok és a Fővárosi Tanács ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi osztályainak szakemberei tartottak kedden az Állami Fejlesztési Bank nagytermében országos árkonferenciát, amelyen dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adott tájékoztatást az időszerű árpolitikai munkálatokról, feladatokról. Dr. Csikós Nagy Béla , rámutatott arra, hogy a közelmúltban megjelent és a továbbiakban tervezett árpolitikai intézkedések korrekciós jellegűek, tehát nem alapvetően változtatják, hanem az eddigi tapasztalatoknak megfelelően javítják az ármechanizmust , szüntetik meg a negatívumokat, az észlelt hibákat, így a termékek szélesebb körére terjesztik ki az új áru megjelenése előtti ellenőrzést. A napokban, jelent meg az az intézkedés, amely szerint az építőiparban felhasználásra kerülő szabadáras termékeknek a korábbinál lényegesen nagyobb körére — főleg gépipari termékekre — tették kötelezővé a tervezett áremelés előzetes bejelentését. Hasonló intézkedésekre kerül sor néhány nap múlva a szabadáras gyermekruházati cikkek körében, s további árucikkekkel is növelhető a tervezett áremelés előzetes bejelentésére kötelezett termékek köre. A tervezett intézkedések előmunkálatai során különösen jelentősek azok a vizsgálatok, amelyeket a tisztességtelen haszon megítélésének témájában végeztek. Az eddigi viták során tisztázták, hogy az 1967-ben kiadott kormányhatározat alapvető megállapításai továbbra is érvényesek, tehát azt kell tisztességtelen haszonnak tekinteni, amit tisztességtelen magatartással, módszerrel vagy kirívóan magas árral értek el. Az eddigi vizsgálatok alapján azonban az Árhivatal indokoltnak látja, hogy a kormányhatározatba beépüljenek, s így kötelező erejűvé válna(Folytatás a 8. oldalon) •• Öszefogottabb szervezeti életre van szükség Két esztendő zenei eseményei az elnökségi ülés pjiogramján A KÓTA Nógrád megyei szervezetének elnöksége kedden délelőtt tartotta ülését Salgótarjánban, a Megyei Művelődési Központ klubtermében. Az írásos előterjesztés és az igen gazdag vita alapján a résztvevők megállapították, hogy a munkatervben meghatározott tennivalók nagy részét a szervezet eredményesen valósította meg 1972-ben. A hagyományoknak megfelelően az elmúlt esztendőben is megtartották a felnőtt és az ifjúsági kórusok megyei találkozóját. A KÓTA szakemberei szakmai tanácsaikkal segítették a Röpülj pávakörök és a Ki mit tud?-on résztvevők munkáját. A szocialista brigádok dolgozói részére egy alkalommal hangversenyt rendeztek a Kohász Művelődési Központban. A rendezvények lebonyolításában igen jelentős és értékes segítséget nyújtott a KÓTÁ-nak a József Attila Megyei Művelődési Központ. Támogatásának köszönhető, hogy a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar és a művelődési központ kamarakórusa besztercebányai vendégszereplésre utazott a tavasszal. A már hagyományossá vált júniusi „Zenés hétfők” sorozatot a továbbiakban a különböző fesztiválokon eredményesen szereplő folklór csoportok előadásával még gazdagabbá teszik. Az elnökségi ülés megállapította, hogy az elmúlt esztendőben gyarapodott a zenei rendezvények száma. Ezzel ellentétben azonban csökkent a KÓTA tagságának aktivitása, illetve nem éri el a kívánt mértéket. Összefogottabb szervezeti életre van szükség, nemcsak egy-két KÓTA-tisztségviselő lelkiismeretes, következetes munkájára. Az elnökség egyik legfontosabb feladatául jelölte meg tagjainak nagyobb aktivitását, a zenei hagyományokban bővelkedő megye közművelődési életében végzett munkájának gazdagítását. Az 1973. évi tervek között szerepel a már régóta vajúdó salgótarjáni ifjúmunkás kórus megalakítása. Fontos feladatot jelent a Nógrád megyei kórusok tagjainak bekapcsolása a „Zúgjon a dalunk” munkásdalgyűjtő mozgalomba, valamint a Vándor Sándor munkás- és ifjúmunkás énekkari szemle megyei bemutatójának megrendezése. A KÓTA további segítséget nyújt a múzeum kutatómunkájához a dalgyűjtés területén. 1973. május 1-én a KÓTA közreműködésével rendezik Magyarnándorban a Röpülj páva körök minősítését. A megyei úttörőelnökséggel közösen „Forr a világ” címmel úttörőénekkari bemutatót tartanak. A zenei szakemberek segítik a diáknapokra készülő énekkarokat, énekes- és hangszeres szólistákat. Figyelemmel kísérik az ének szakos pedagógusok, valamint kórusvezetők bentlakásos tanfolyamát. A KÓTA 1973-ban megyénkben is elindítja az országosan nagy népszerűségnek örvendő „Ifjú zenebarát” mozgalmat. A mozgalom népszerűsítésével is szervezetebbé kívánják tenni a középiskolákban folyó — rendszerint kampányszerű — ének—zenei programokat. Az elnökség ülésén megjelentek a társadalmi szervezetek képviselői is. Javasolták a különböző zenei programok egyeztetését, ezzel is egységesebbé és gazdagabbá válhat megyénk zenei élete. Tsz-kos gyülés Sasügyben Eredményesen zártak — bíznak a jövőben A zárszámadó közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke, Lotharidesz Ferenc így fogalmazta meg a vezetőség beszámolójában a szügyi és csesztvei tsz-tagokról alkotott véleményét: „Tagságunk túlnyomó többsége — idősebbek, fiatalabbak egyaránt — derekasan helytálltak a munkában. A családtagok is segítették a közös gazdaságot. A vezetőség és a magam nevében köszönetet mondok ezért”. Ebben az egyesített termelőszövetkezetben az elmúlt esztendőben elért sikereknek a tagok szorgalmas munkája volt a legfőbb alapja. A többi között az időjárás — a sok csapadék, jég — tetemes kárt okozott a termésekben. A veszteséget a jól végzett munkával más területen pótolták a tagok. Az igazsághoz tartozik még az is, hogy ez a tsz, tekintettel a rendkívül kedvezőtlen közgazdasági környezetére, közel kétmillió forintos támogatást élvez az államtól. Mindezt figyelembe véve Szügyben az egyesített termelőszövetkezet eredményesen zárta az elmúlt gazdasági évet. Foranecz Mihály csesztvei lakos, a tsz tagja, felszólalásában arra hívta fel a szügyi művelődési otthon nagytermét megtöltő tsz-tagságot, hogy az idén is dolgozzanak szorgalmasan, fogjanak össze, mert eredményt csak így érhetnek el. Tulajdonoshoz méltóan fáradozzanak a közös gazdaság sikeréért. A szügyi és a csesztvei egyesített termelőszövetkezetben megváltozott körülmények között dolgoznak néhány esztendő óta. A tsz-vezetők és -tagok felelősségteljesen végzik munkájukat. Jó a munkához való viszony, javult a gazdálkodási fegyelem. Szélesedett a tszdemokrácia, amelyeknek hatásai a termelésben megmutatkoztak. A vezetőség beszámolója így részletezte az eredményt. A növénytermesztés, a több mint 5,5 millió forint tervezett bevétellel szemben hatmillió forint jövedelmet biztosított a közösnek. Az állattenyésztés jövedelme is megközelítette az egymillió forintot. A szorgalmas munkával elért eredmények következménye, hogy az egy dolgozóra eső állagjövedelem megközelíti a 22 ezer forintot. Nagy Jánosné szügyi lakos, a tsz tagja, felszólalásában tolmácsolta a tagok véleményét, elmondta, hogy elégedettek az eredménnyel. Hozzátette, hogy az idén nagyobb erőfeszítésekre van szükség, ha még eredményesebb zárszámadásra készülnek. Ehhez másfél millió forint tartalékkal az anyagi fedezetet is biztosítják. Ennek a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlésnek egyik legnagyobb előnye volt, hogy az eredmények nem kápráztatták el a tagokat, s a tsz vezetőit. Krizsanyik Pál, az ellenőrzési bizottság elnöke példákkal bizonyította, fegyelmezetlenségeket is tapasztaltak az év folyamán. Ezt a felszólalók elítélték. Poroszka János tsz-tag, gépszerelő azt kérte, hogy a munka jobb elvégzése érdekében fordítsanak nagyobb pénzösszeget a gépszerelő részleg megerősítésére. Lotharidesz Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke válaszában hangsúlyozta, hogy azokkal a tagokkal ért egyet, akik a munkafegyelem további erősítését sürgetik, akik türelmetlenkednek azért, hogy erősítsék a közös gazdaság anyagi, technikai bázisát. Elmondta, hogy a múlt esztendőben sikerült a tsz gépparkját többségében új gépekre kicserélni. Ebben a gazdasági évben is azt az utat választja a vezetőség, amely a közösség érdekeit szolgálja. Feltárják a szövetkezet belső tartalékait. A legteljesebb mértékben kihasználják a gépeket és csökkentik a termelési költségeket. A női munkacsapat példája nyomán szélesítik a szocialista munkaversenyt. A jövőbe vetett bizalom jegyében lezajlott, jó hangulatú közgyűlésen pénzjutalmat osztottak ki a szorgalmasan dolgozó, dohánytermesztő asszonyok között. Úgy határoztak, hogy a munka megjavítása mellett az idén nagyobb figyelmet fordítanak az ifjúságra is, és hívják őket a közös gazdaságba dolgozni. Szigorúbb mércével Az üzemekben, vállalatoknál készül a számvetés az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről. Mi valósult meg a tervekből, elképzelésekből? A számviteli szakemberek serény munkájára van szükség, hogy időre, pontosan minden adat a valóságnak megfelelően helyén legyen. Ami mindenkit egyformán érdekel, az a nyereségrészesedés. Jut-e, és mennyi kerül a borítékba. Amire az elmúlt évi munkából eddig következtettek, azt most pontosítják. A mérlegkészítésnek azonban van egy sokkal bonyolultabb emberi oldala is. A szocialista brigádok életében is igen fontos állomás az éves „mérlegkészítés” az eredmények számbavétele,, a tanulságok leszűrése. A szocialista munkaverseny értékelése is most folyik. Vajon mit ért el a kisebb kollektíva? Valóra váltak-e az ígéretek? A brigádon belül ki milyen osztályzatot érdemel. Ugyan ki dönthetné el ezt legjobban, mint maga a kollektíva, a brigád. Igaz, nem vagyunk egyformák, emberi adottságaink, hibáink is lehetnek mások, de vajon a kollektíván belül megtettünk-e mindent azért, hogy a brigád közös ígérete, az egyéni felajánlások maradéktalanul valóra váljanak? Nem a népgazdaságot, sőt még csak nem is a vállalatot megrendítő dolgokról van szó, csak az emberek munkájának, magatartásának értékeléséről. Nincs ez pontos határidőhöz kötve, de azért minél előbb elvégzik, annál jobb. Már csak azért is, mert elengedhetetlen feltétele, hogy az idei vállalások kialakításánál a tapasztalatok ismeretében reális feladatokat szabjanak. A szocialista brigádmozgalomban részt venni nem kényszer, hanem önként vállalt kötelezettség. Ez a brigádban kialakult jogokkal, de még inkább kötelezettségekkel jár. A közösség felelős az egyénért, de áll ez fordítva is. Méltánytalan lenne csak azért megvonni a kitüntető címet az egész brigádtól, mert egyik tagja nem teljesítette ígéretét. Bizony, év közben előfordult, hogy egyes szocialista brigádtagokat a fegyelem megsértése miatt felelősségre kellett vonni. Nem általános, csak elszigetelt jelenség ez, de egyáltalán nem elhanyagolható. Ott, ahol a tagok közül többen vétettek a mozgalom alapelvei ellen, mérlegelni kell az egész brigád megítélésénél a hibát. Alkalmassá vált-e a kitüntető címre, a különböző fokozatok elnyerésére? Ezt a termelési tanácskozás dönti majd el. A fokozatoknak megfelelően azonban a követelmények is egyre nagyobbak. Ennek csak úgy szerezhetnek érvényt, ha reálisan értékelik az eredményeket. Nem véletlen például, hogy tavaly a nógrádi szénbányáknál —, ahol csaknem 180 szocialista brigád van, több mint 30 brigádtag nem kapta meg azt a kitüntetést, ami a felajánlások teljesítéséért járt volna. Ez a szigorú elbírálás nevelő hatású volt, közülük bizonyára az idén alig lesz, aki méltatlan lenne a kitüntetésre, pedig most is számolnak azzal, hogy lesznek akik a kollektíva örömében nem részesülnek. Nem véletlenül szólunk az értékelés, a mérlegkészítés fontosságáról. A jövő érdeke kívánja ezt. Ugyanis most készülnek a felajánlások is. Egy fontos állomáshoz érkezett ismét a szocialista brigádmozgalom. Tovább kell haladni az önként vállalt és kijelölt úton még nagyobb sikerek felé. Ezért kell a tapasztalatokat összegezni, a tanulságokat leszűrni, és érvényesíteni az új vállalásokban. B. J. v