Nógrád, 1973. január (29. évfolyam. 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

Az alkotó nem pihen Mindennap előkerül a véső, a fakalapács id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészünk műtermében. Nem pihen valamennyiünk Pista bácsija, legutóbbi látogatásunk alkal­mával az „Ezüst Gerely” sportművészeti pályázatra készí­tette alkotását. A közeljövőben kiállítása nyílik Budapesten, a Műcsarnokban. Gratulálunk az alkotónak, örülünk sikereinek Kulcsár József felvétele Illést tartott a balassagyarmati városi pártbizottság Tegnap délután a párt balassagyarmati székházában ül­ést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Balassagyar­mati városi Bizottsága. Az ülésen részt vett Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Matuz József, a megyei pártbizottság titkára. A városi pártbizottság Hoffer Istvánnak, a balassagyar­mati városi pártbizottság első titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a városi pártbizottság 1973. évi munkaprogramját, valamint a pártbizottság és a végrehajtó bizottsága 1973. I. félévi munkatervét. • A balassagyarmati városi pártbizottság ezután személyi ügyeket tárgyalt, mivel Hoffer Istvánt, a Nógrád megyei Ta­nács január 26-i ülésén a megyei tanács elnökévé választot­ta, ezért a városi pártbizottság — érdemei elismerése mel­lett — Hoffer Istvánt felmentette első titkári funkciója alól. A pártbizottság egyidejűleg az MSZMP Balassagyarmati vá­rosi Bizottsága első titkárának egyhangú szavazattal Skoda Ferencet választotta meg. <1 cr— Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXIX. ÉVF., 25. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. JANUÁR 31., SZERDA Megszigorítják az árellenőrzést Országos árkonferencia az idei tennivalókról Az űrhatóságok, a minisztériumok, a megyei tanácsok és a Fővárosi Tanács ipari, mezőgazdasági és kereskedel­mi osztályainak szakemberei tartottak kedden az Állami Fejlesztési Bank nagytermében országos árkonferenciát, amelyen dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adott tájékoztatást az idősze­rű árpolitikai munkálatokról, feladatokról. Dr. Csikós Nagy Béla , rá­mutatott arra, hogy a közel­múltban megjelent és a to­vábbiakban tervezett árpoli­tikai intézkedések korrekciós jellegűek, tehát nem alapve­tően változtatják, hanem az eddigi tapasztalatoknak meg­felelően javítják az ármecha­nizmust , szüntetik meg a ne­gatívumokat, az észlelt hibá­kat, így a termékek szélesebb körére terjesztik ki az új áru megjelenése előtti ellenőrzést. A napokban, jelent meg az az intézkedés, amely szerint az építőiparban felhasználásra kerülő szabadáras termékek­nek a korábbinál lényegesen nagyobb körére — főleg gép­ipari termékekre — tették kötelezővé a tervezett áreme­lés előzetes bejelentését. Ha­sonló intézkedésekre kerül sor néhány nap múlva a sza­badáras gyermekruházati cik­kek körében, s további áru­cikkekkel is növelhető a ter­vezett áremelés előzetes beje­lentésére kötelezett termékek köre. A tervezett intézkedések előmunkálatai során különö­sen jelentősek azok a vizsgá­latok, amelyeket a tisztesség­telen haszon megítélésének témájában végeztek. Az ed­digi viták során tisztázták, hogy az 1967-ben kiadott kor­mányhatározat alapvető meg­állapításai továbbra is érvé­nyesek, tehát azt kell tisztes­ségtelen haszonnak tekinteni, amit tisztességtelen magatar­tással, módszerrel vagy kirí­vóan magas árral értek el. Az eddigi vizsgálatok alapján azonban az Árhivatal indo­koltnak látja, hogy a kor­mányhatározatba beépüljenek, s így kötelező erejűvé válna­(Folytatás a 8. oldalon) •• Öszefogottabb szervezeti életre van szükség Két esztendő zenei eseményei az elnökségi ülés pjiogramján A KÓTA Nógrád megyei szervezetének elnöksége ked­den délelőtt tartotta ülését Salgótarjánban, a Megyei Művelődési Központ klubter­mében. Az írásos előterjesz­tés és az igen gazdag vita alapján a résztvevők meg­állapították, hogy a munka­tervben meghatározott tenni­valók nagy részét a szerve­zet eredményesen valósította meg 1972-ben.­­ A hagyományoknak megfe­lelően az elmúlt esztendőben is megtartották a felnőtt és az ifjúsági kórusok megyei találkozóját. A KÓTA szak­emberei szakmai tanácsaik­kal segítették a Röpülj páva­körök és a Ki mit tud?-on résztvevők munkáját. A szo­cialista brigádok dolgozói ré­szére egy alkalommal hang­versenyt rendeztek a Kohász Művelődési Központban. A rendezvények lebonyolí­tásában igen jelentős és ér­tékes segítséget nyújtott a KÓTÁ-nak a József Attila Megyei Művelődési Központ. Támogatásának köszönhető, hogy a Salgótarjáni Szimfoni­kus Zenekar és a művelődési központ kamarakórusa besz­tercebányai vendégszereplésre utazott a tavasszal. A már hagyományossá vált júniusi „Zenés hétfők” sorozatot a továbbiakban a különböző fesztiválokon eredményesen szereplő folklór csoportok elő­adásával még gazdagabbá te­szik. Az elnökségi ülés megálla­pította, hogy az elmúlt esz­tendőben gyarapodott a zenei rendezvények száma. Ezzel ellentétben azonban csökkent a KÓTA tagságának aktivi­tása, illetve nem éri el a kí­vánt mértéket. Összefogot­­tabb szervezeti életre van szükség, nemcsak egy-két KÓTA-tisztségviselő lelkiis­meretes, következetes mun­kájára. Az elnökség egyik legfontosabb feladatául jelöl­te meg tagjainak nagyobb ak­tivitását, a zenei hagyomá­nyokban bővelkedő megye közművelődési életében vég­zett munkájának gazdagítá­sát. Az 1973. évi tervek között szerepel a már régóta vajú­dó salgótarjáni ifjúmunkás kórus megalakítása. Fontos feladatot jelent a Nógrád me­gyei kórusok tagjainak be­kapcsolása a „Zúgjon a da­lunk” munkásdalgyűjtő moz­galomba, valamint a Vándor Sándor munkás- és ifjúmun­kás énekkari szemle megyei bemutatójának megrendezése. A KÓTA további segítséget nyújt a múzeum kutató­munkájához a dalgyűjtés te­rületén. 1973. május 1-én a KÓTA közreműködésével ren­dezik Magyarnándorban a Röpülj páva körök minősíté­sét. A megyei úttörőelnök­séggel közösen „Forr a világ” címmel úttörőénekkari bemu­tatót tartanak. A zenei szak­emberek segítik a diáknapok­ra készülő énekkarokat, éne­kes- és hangszeres szólistá­kat. Figyelemmel kísérik az ének szakos pedagógusok, va­lamint kórusvezetők bentla­kásos tanfolyamát. A KÓTA 1973-ban me­gyénkben is elindítja az or­szágosan nagy népszerűség­nek örvendő „Ifjú zenebarát” mozgalmat. A mozgalom nép­szerűsítésével is szervezeteb­bé kívánják tenni a középis­kolákban folyó — rendszerint kampányszerű — ének—zenei programokat. Az elnökség ülésén megje­lentek a társadalmi szerve­zetek képviselői is. Javasol­ták a különböző zenei prog­ramok egyeztetését, ezzel is egységesebbé és gazdagabbá válhat megyénk zenei élete. Tsz-kos gyülés Sasügyben Eredményesen zártak — bíznak a jövőben A zár­számadó közgyűlésen a termelőszövetkezet elnöke, Lo­­tharidesz Ferenc így fogal­mazta meg a vezetőség beszá­molójában a szügyi és cseszt­­vei tsz-tagokról alkotott véle­ményét: „Tagságunk túlnyomó többsége — idősebbek, fiata­labbak egyaránt — derekasan helytálltak a munkában. A családtagok is segítették a közös gazdaságot. A vezetőség és a magam ne­vében köszönetet mondok ez­ért”. Ebben az egyesített ter­melőszövetkezetben az elmúlt esztendőben elért sikereknek a tagok szorgalmas munkája volt a legfőbb alapja. A többi között az időjárás — a sok­ csapadék, jég — tetemes kárt okozott a termésekben. A veszteséget a jól végzett mun­kával más területen pótolták a tagok. Az igazsághoz tarto­zik még az is, hogy ez a tsz, tekintettel a rendkívül kedve­zőtlen közgazdasági környe­zetére, közel kétmillió forintos támogatást élvez az államtól. Mindezt figyelembe véve Szügyben az egyesített terme­lőszövetkezet eredményesen zárta az elmúlt gazdasági évet. Foranecz Mihály csesztvei la­kos, a tsz tagja, felszólalásá­ban arra hívta fel a szügyi művelődési otthon nagytermét megtöltő tsz-tagságot, hogy az idén is dolgozzanak szorgalma­san, fogjanak össze, mert eredményt csak így érhetnek el. Tulajdonoshoz méltóan fá­radozzanak a közös gazdaság sikeréért. A szügyi és a csesztvei egye­sített termelőszövetkezetben megváltozott körülmények kö­zött dolgoznak néhány eszten­dő óta. A tsz-vezetők és -tagok felelősségteljesen végzik mun­kájukat. Jó a munkához való viszony, javult a gazdálkodási fegyelem. Szélesedett a tsz­­demokrácia, amelyeknek hatá­sai a termelésben megmutat­koztak. A vezetőség beszámo­lója így részletezte az ered­ményt. A növénytermesztés, a több mint 5,5 millió forint ter­vezett bevétellel szemben hat­millió forint jövedelmet biz­tosított a közösnek. Az állatte­nyésztés jövedelme is megkö­zelítette az egymillió forintot. A szorgalmas munkával el­ért eredmények következmé­nye, hogy az egy dolgozóra eső ál­lagjövedelem megközelíti a 22 ezer forintot. Nagy Jánosné szügyi lakos, a tsz tagja, felszólalásában tol­mácsolta a tagok véleményét, elmondta, hogy elégedettek az eredménnyel. Hozzátette, hogy az idén nagyobb erőfeszítések­re van szükség, ha még ered­ményesebb zárszámadásra ké­szülnek. Ehhez másfél millió forint tartalékkal az anyagi fedezetet is biztosítják. Ennek a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlésnek egyik legnagyobb előnye volt, hogy az eredmények nem káp­ráztatták el a tagokat, s a tsz vezetőit. Krizsanyik Pál, az ellenőrzési bizottság elnöke példákkal bizonyította, fegyel­mezetlenségeket is tapasztal­tak az év folyamán. Ezt a fel­szólalók elítélték. Poroszka János tsz-tag, gépszerelő azt kérte, hogy a munka jobb el­végzése érdekében fordítsanak nagyobb pénzösszeget a gép­szerelő részleg megerősítésére. Lotharidesz Ferenc, a ter­melőszövetkezet elnöke vála­szában hangsúlyozta, hogy azokkal a tagokkal ért egyet, akik a munkafegyelem további erősítését sürgetik, akik tü­relmetlenkednek azért, hogy erősítsék a közös gazdaság anyagi, technikai bázisát. El­mondta, hogy a múlt eszten­dőben sikerült a tsz géppark­ját többségében új gépekre ki­cserélni. Ebben a gazdasági évben is azt az utat választja a vezetőség, amely a közösség érdekeit szolgálja. Feltárják a szövetkezet belső tartalékait. A legteljesebb mértékben ki­használják a gépeket és csök­kentik a termelési költségeket. A női munkacsapat példája nyomán szélesítik a szocialista munkaversenyt. A jövőbe vetett bizalom jegyében lezajlott, jó han­gulatú közgyűlésen pénz­jutalmat osztottak ki a szorgalmasan dolgozó, do­hánytermesztő asszonyok kö­zött. Úgy határoztak, hogy a munka megjavítása mellett az idén nagyobb figyelmet fordí­tanak az ifjúságra is, és hív­ják őket a közös gazdaságba dolgozni. Szigorúbb mércével Az üzemekben, vállalatoknál készül a számvetés az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről. Mi valósult meg a tervekből, elkép­zelésekből? A számviteli szak­emberek serény munkájára van szükség, hogy időre, pontosan minden adat a valóságnak meg­felelően helyén legyen. Ami mindenkit egyformán érdekel, az a nyereségrészesedés. Jut-e, és mennyi kerül a borítékba. Ami­re az elmúlt évi munkából ed­dig következtettek, azt most pontosítják. A mérlegkészítés­­­­nek azonban van egy sokkal bonyolultabb emberi oldala is. A szocialista brigádok életében is igen fontos állomás az éves „mérlegkészítés” az eredmények számbavétele,, a tanulságok le­szűrése. A szocialista munkaverseny ér­tékelése is most folyik. Vajon mit ért el a kisebb kollektíva? Valóra váltak-e az ígéretek? A brigádon belül ki milyen osz­tályzatot érdemel. Ugyan ki dönthetné el ezt legjobban, mint maga a kollektíva, a brigád. Igaz, nem vagyunk egyformák, emberi adottságaink, hibáink is lehetnek mások, de vajon a kollektíván belül megtettünk-e mindent azért, hogy a brigád közös ígérete, az egyéni felaján­lások maradéktalanul valóra váljanak? Nem a népgazdasá­got, sőt még csak nem is a vállalatot megrendítő dolgokról van szó, csak az emberek mun­kájának, magatartásának értéke­léséről. Nincs ez pontos határ­időhöz kötve, de azért minél előbb elvégzik, annál jobb. Már csak azért is, mert elengedhe­tetlen feltétele, hogy az idei vállalások kialakításánál a ta­pasztalatok ismeretében reális feladatokat szabjanak. A szocialista brigádmozgalom­ban részt venni nem kényszer, hanem önként vállalt kötelezett­ség. Ez a brigádban kialakult jogokkal, de még inkább kötele­zettségekkel jár. A közösség felelős az egyénért, de áll ez fordítva is. Méltánytalan lenne csak azért megvonni a kitüntető címet az egész brigádtól, mert egyik tagja nem teljesítette ígé­retét. Bizony, év közben előfor­dult, hogy egyes szocialista bri­gádtagokat a fegyelem megsér­tése miatt felelősségre kellett vonni. Nem általános, csak el­szigetelt jelenség ez, de egyál­talán nem elhanyagolható. Ott, ahol a tagok közül töb­ben vétettek a mozgalom alap­elvei ellen, mérlegelni kell az egész brigád megítélésénél a hibát. Alkalmassá vált-e a ki­tüntető címre, a különböző fo­kozatok elnyerésére? Ezt a ter­melési tanácskozás dönti majd el. A fokozatoknak megfelelően azonban a követelmények is egyre nagyobbak. Ennek csak úgy szerezhetnek érvényt, ha re­álisan értékelik az eredménye­ket. Nem véletlen például, hogy tavaly a nógrádi szénbányák­nál —, ahol csaknem 180 szo­cialista brigád van­­, több mint 30 brigádtag nem kapta meg azt a kitüntetést, ami a fel­ajánlások teljesítéséért járt volna. Ez a szigorú elbírálás ne­velő hatású volt, közülük bizo­nyára az idén alig lesz, aki méltatlan lenne a kitüntetésre, pedig most is számolnak azzal, hogy lesznek akik a kollektíva örömében nem részesülnek. Nem véletlenül szólunk az ér­tékelés, a mérlegkészítés fon­tosságáról. A jövő érdeke kí­vánja ezt. Ugyanis most készül­nek a felajánlások is. Egy fontos állomáshoz érkezett is­mét a szocialista brigádmozga­lom. Tovább kell haladni az ön­ként vállalt és kijelölt úton még nagyobb sikerek felé. Ezért kell a tapasztalatokat összegezni, a tanulságokat leszűrni, és érvé­nyesíteni az új vállalásokban. B. J. v

Next