Nógrád, 1973. március (29. évfolyam. 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

A központi fejlesztési programok kedvező hatása Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! A népgazdaság termelési szerkezetének átalakításában jelentős szerepet töltenek be a központi fejlesztési programok, amelyek több gazdasági ágazat, igen sok üzem egybehangolt tevékenységét követelik meg. E programok kedvező hatása már a negyedik ötéves tervidőszakban jelentkezik. Az alapjaiban erdeményes folyamatnak ezúttal csupán néhány problematikus oldalára kívánom a figyelmet rárányítani. Hisz’ ezek megoldása közös feladat, s ebben is szükséges az egységes szemlélet. Energiagazdálkodási koncepciónk szerint gyors ütemű a szénhidrogének előretörése és csökken a szénfelhasználás aránya. Nagy könnyítést jelent a lakosságnak, hogy a háztartások jelentős részében korszerű fűtőanyagot használnak. Már mintegy másfél millió olajkályhát működtetnek és a háztartások 60 százalékában gázt használnak. Ez kétségtelenül nagyon örvendetes jelenség. Ám azt is látjuk, hogy a tüzelőanyagfelhasználás átállításában hibák is történtek, elsősorban az ipari üzemekben túlságosan előreszaladtak, a széntüzelést ott is abbahagyták, ahol az ma még nem megengedhető s a technológiai folyamat nem feltétlenül teszi szükségessé. A népgazdasági érdekeket mellőző átállással most felesleges kiadásokat, beruházási feszültségeket, ellátási gondokat okoznak, olyan, a dolgozó emberek ezreit érintő szénbányászati problémákat, amelyeknek megoldása gyakran kormányzati döntést, közbelépést tesz szükségessé. Energiahelyzetünk nem könnyű, még az épülő és a továbbiakban tervezett jelentős kapacitású atomerőművek építése után is nagyon megfontolt, takarékos gazdálkodást követel. Sok milliárd forint értékű beruházás szükséges a növekvő energiaigények kielégítéséhez, mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az elkerülhetetlen import biztosításához. A jó irányt sem lehet megalapozatlan gyorsasággal követni, körültekintőbben kell eljárni az energiagazdálkodásban. Előfordulhat, hogy a termelés területén, ott, ahol a szénhidrogének felhasználásában előreszaladtak, vissza kell állítani a széntüzelést. Eredeti elhatározásunknak megfelelően elsősorban a lakosság gáz- és fűtőolajigényeinek kielégítését, valamint a petrolkémiai ágazat gyors fejlesztését biztosítjuk, ezt követően kerülhet csak sor a belföldi adottságokat és a lehetséges importot is figyelembe véve, az ipar fűtőanyag-szükségleteinek kielégítésére szénhidrogénekből. Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politikánkkal, valamelyest mérsékeltebb ütemben, mintegy kétéves eltolódással valósulmeg. Ennek ellenére alumíniumiparunk fejlesztése összhangban van a magyar—szovjet timföld—alumínium egyezménnyel, amely a szocialista nemzetközi munkamegosztás nagyszerű példája. A közúti járműgyártás fejlesztésének központi programját alapvetően teljesítjük. A tervezett beruházások elmaradása miatt átmenetileg a kívánatosnál szélesebb körű, gyakran kevésbé gazdaságos kooperációra van szükség. A közúti járműgyártás központi fejlesztési programjának megvalósításába erőteljesen bekapcsoljuk a Csepel Autógyárat és a Vörös Csillag Traktorgyárat is. Ez az említett üzemekben hozzájárul a korszerűbb gyártmányszerkezet kialakításához és egyben segítséget jelent a kiemelt kormányprogram gazdaságosabb megvalósításához. (Folytatás az 1. oldalról) timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cementtermelés 23 százalékkal emelkedik. Az előrehaladás azonban — különösen, ha nemcsak az ágazatok egymáshoz viszonyított fejlődési arányát, hanem az üzemeken belüli gyártmányösszetételt is vizsgáljuk — a kívánatosnál és a lehetségesnél lassúbb. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére irányuló munka gyorsítása érdekében széles körű összefogásra van szükség. Mind az irányító szerveknél, mind a vállalatoknál az eddiginél több kezdeményezésre, nagyobb határozottságra és következetességre számítunk. A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban határozatot hoztunk 50 gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelemmel kíséréséről. A megfigyelt vállalatok változatlanul az általánosan érvényes gazdaságirányítási rendszer keretei között működnek. Az általános tervezési és szabályozási előírások rájuk is egyértelműen vonatkoznak. A kijelölés önmagában nem jelent jogcímet valamiféle kivételes elbánásra, költségvetési és hitelezési juttatásokra, mentesítésekre, engedményekre. Az általánostól eltérő módszereket fogunk alkalmazni az egyenként több ezer dolgozót foglalkoztató, jelenleg hat, a későbbiek során valószínűleg nyolc—tízre szaporodó vállalat átszervezésére, korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra átalakításához szükséges anyagi eszközök kizárólag saját erőből nem biztosíthatók. A Minisztertanács határozata alapján a gazdasági bizottság kijelölte az érintett vállalatokat. A változás végrehajtása nem könnyű és nem gyorsan megoldható feladat. Ezeknél a vállalatoknál az állóeszközök egy részének kicserélésétől, a munkaerők átképzésétől, átcsoportosításától kezdve a termelési feltételek átalakításáig, új technológia bevezetéséig, új termékek újszerű termelési módszerekkel történő előállítására van szükség. Központi segítséget és helyi erőfeszítéseket egyaránt igénylő, fokozatosan megoldható feladatokról van szó. Ránk bizonyítéka, hogy 1991- ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. A szántóföldi növények összes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól. A gabonaprobléma után megoldottuk a korszerű kukoricatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A túlteljesítést elsősorban a sertés- és baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertéshelyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A kormány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél hamarabb újra elérje a tervezett szintet. Az élelmiszeripar egyik fontos feladata a vágó- és feldolgozókapacitásnak a sertéstenyésztéssel összehangolt bővítése. A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együttjárnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modern nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vevő feladatait. A kormány minderre kidolgozta munkaprogramját. Meggyőződésünk, hogy az erők összpontosításával, a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó érdekképviseletek segítségével elérjük, hogy a termelési ingadozások tovább ne csökkenjenek és hosszú távon is biztonságosan és egyenletesen emelkedjék a mezőgazdasági termelés. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotómunka. A távlati tudományos terv tudománypolitikai céljaink megvalósításának alapját jelenti. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibontakoztatását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerű módszereket. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek teljesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azokat a vezetőket, akik ebben a szellemben felelősségteljesen dolgoznak. Emellett azonban gondot kell fordítanunk arra, hogy az államigazgatás és a gazdasági élet vezető posztjain a természetes cserélődés folyamatában fennakadások ne legyenek. Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat. Különösképpen elő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati irányítótevékenység sokoldalú továbbfejlesztése. Amellett, hogy az ágazat irányítóinak nagyobb felelősséget kell vállalniuk az összkormányzati tevékenységért, nagyobb aktivitásra van szükség a termelés gazdaságosságának javításában, a korszerű .Tanácskozik az őrs; termelési struktúra kialakítás Szovjetunióval bonyolítjuk le.sában és fejlesztésében, az A szocialista országok közötárképzés javításában, az árészi külkereskedelem dinamikus lenőrzéshen, a külkereskedel bővüléséhez nagymértékben mi tevékenység összhangjának hozzájárult, hogy az elmúlt biztosításában. Sokkal több években a szocialista gazdasásegítséget kell nyújtani a valyi integráció alapján a vállalatok szervezési munkájának falatok is egyre aktívabban javításához Minden szinten kezdeményezik a nemzetközi javítani kell az ágazati és együttműködés különböző formunkásaira funkcionális szervezetek máinak alkalmazását, együttműködését. A szocialista országokkal Megkezdtük az előkészület való kapcsolataink továbbfejteket az állami tervbizottság lesztésének céljait a KGST létrehozására, amely a Mi- országok integrációs programnisztertanács szerveként céljának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagállamok ötéves népgazdaság-fejlesztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés fő műszaki, az területeinek mind jobb össze- munkakörben, hangolását. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakosítás, a kooperáció fejlesztésére, a lebegőzik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. A népgazdasági tervek kidolgozásában, a gazdasági szabályozók fejlesztésében, valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzésében e bizottság javaslatai bizonyosan tőségek jobb kiasználására nagy segítséget adnak a kormányzat számára. Miközben folyamatosan dolgozunk távlati népgazdasági Az elmúlt években a nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelemben is jelentős eredményeket értünk tervezniMÍ tmá?-S,-megkezd,tÜk *1- A forgalom számottevően az 1976-tól kezdődő ötéves ter- -vünk kimunkálását. A kormány még a múlt év őszén úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv két szakaszban készüljön el. Az elsőben a tervkoncepció, a másodikban pedig a végleges terv kerül kidolgozásra, a KGST keretében történő egyeztetés alapján. A szocialista építés törvényeinek általánosított tapasztalataira támaszkodva, sajátosságainknak megfelelő gazdaságirányítási rendszert alkalmazunk és azt a szükségleteknek megfelelően fejlesztjük. A felelős vezető szervek határozottságával és egyben rugalmasságával párosulva, ez járulhat hozzá ahhoz, hogy népgazdaságunkban tovább javuljon a tervszerűség, munkánk minden területen hatékonyabb legyen. A gazdaságirányítási sajátos eszközeivel terveink megvalósítását és társadalmi hatásai is kedvezőek. Nemzetközi gazdasági tevékenységünk szorosan összefügg hazánk fejlődésével, gazbővült, fejlődtek kapcsolataink. Azok nemzetközi pénzügyi válságának hatásai alapjában véve közvetlenül nem érintenek bennünket, de figyelemmel kell lenni az események alakulására. Az államközi kapcsolatok javulását azonban gátolja a diszkriminációs politika, amely az egyes tőkésországok és részéről megnyilvánul, társadalmi kés egymás mellett élésének és együttműködésének akadálya. A kölcsönös előnyöknek és érdekeknek megfelelően, tovább növeljük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokká . A negyedik ötéves terv előttünk álló időszakában a nemzetközi gazdasági kapcsorendszer latok további nagyarányú bőelősegíti vütésével számolunk. Arra törekszünk, hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket. Exporttermékeink gazdasági, műszaki színvonalától, mindasági életünk alakulásával, 'gégétől'függ, mennyire tudjuk Gyors ütemben növekedtek bővíteni forgalmunkat az elnemzetközi gazdasági kapcso következő években. Hazánklajaink. Népgazdaságunk fejnak a világpiacon becsülete, fedését a nemzetközi munka súlya és hitele van. Arra kell megosztásba való széles körű törekedni, hogy nemzetközi bekapcsolódással is elősegít- kötelezettségeinknek továbbra iü k is maradéktalanul tegyünk Az áruforgalom mintegy eleget és ezzel még nagyobb kétharmadát a szocialista ár- megbecsülést vívjunk ki mászásokkal, ezen belül összes gunknak. Tartsuk adott szakülkereskedelmi forgalmunkunkat, teljesítsük vállalásatöbb mint egyharmadát a inkát. Az életszínvonalról Tisztelt képviselő elvtársak! Politikánk, gazdaságpolitikánk alaptétele, hogy gazdálkodásunk eredményességével egyidejűleg emelkedjék népünk életszínvonala. Gazdasági építőmunkánk célja és kedésének értelme, hogy a lakosság részbeni szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A reálbér 4,3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 8 százalékkal nőtt. A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére. 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ágazatok és vállalatok bérfeszültségeinek feloldására kozzá tette azt az eltérést, amely elsősorban az ipari nagyvállalatok hátrányára volt tapasztalható. A költségvetési szervek dolgozói közül emelnehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak több műszakos, vagy folytonos munkarendben. A jelenlegi béremelés, mint ismeretes, csak az állami ipar és az építőipar fizikai és művezetőir terjedt ki. Ez természetesen vitát és nemtetszést váltott ki az állami ipar és más munkaköreiben foglalkoztatottak között, és a népgazdaság más szektoraiban alkalmazott dolgozóknál. Úgy gondolom, nem kell hosszan bizonygatnom, hogy a párt és a kormány vezetői ugyanúgy megbecsülik a adminisztratív valamint a gazdaság más területein tevékenykedők munkáját, mint azokét, akik jelenleg béremelésben részesültek. Most azonban ezt kellett tennünk, mert itt maradtak el a bérek másokhoz viszonyítva, és ez már alapvető politikai kérdésként jelentkezett. A bérezési rendszer rugalkooperációs masabbá tétele érdekében tőkés ország több intézkedést léptettünk életbe. A szénbányászatban és a villamosenergia-iparban a sajátosságokat jobban figyelembe véve, megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függjenek. Az élelmiszeripar négy ágában, a vasútnál, a helyi közlekedésben, valamint az országcsoportok állami gazdaságoknál és ezmindig meg tógazdaságokban már évek Ez a különböző óta folytatott bértömeg-gáz rendszerek bodálkodási módszert kiterjesztettük 16 ipari, építőipari vállalatra, illetve szövetkezetre, hogy még sokrétűbb tapasztalatokat szerezzünk. Elősegítjük, hogy azok a vállalatok, amelyek az üzem- és munkaszervezés segítségével létszámtartalékaikat feltárják és átcsoportosítják, anyagilag is érezzék annak előnyeit. Az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve a bértarifarendszer kiegészítéseként kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát. Ennek az lesz a feladata, hogy az eddiginél jobban irányítsa és befolyásolja a vállalatok bérezési gyakorlatát, elősegítse, hogy az azonos munkát végző munkások azonos skálájú alapbért kapjanak a népgazdaság valamennyi ágazatában és szektorában. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését. 1972. második felében a tervező és szervező intézetekben, beruházó vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél vezettük be a csökkentett munkaidőt, 1973. június elsejével sor kerül az államigazgatásban dolgozók munkaidő-csökkentésére is. A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a további területeken történő munkaidő-csökkentés alapelveit, feltételeit és ütemezését. A nyugdíjasok helyzetét javította és egyben munkaerőgondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer 1972. januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj mellettiből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növemeggyorsítására, bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások március 1-én életember belépett központi béremelését. Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra tér- munkavállalás időtartamának fed ki, s 1973-ban tíz hónap bővítése. A korábbi nyugdíjalatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét A rendelkezésre álló pénzügyi keretek elosztásánál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak és vállalatok, a törvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentősen elmarad a jelenleg megállapított nyugdíjak összegétől. Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak nyugdíja közötti különbség mérséklődjék, Fő feladat a mezőgazdaságban Jeles változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrágyaellátás jelentős fokozásával erőfeszítéseket tettünk a talajerő utánpótlására, nagy gondot fordítottunk a vízgazdálkodás kiterjesztésére. Újszerű szervezeti formákat hoztunk létre, amelyekben a gazdaságok egyesíthetik erőforrásaikat, termelési tapasztalataikat és egyre inkább iparszerű módszerekkel oldják meg feladataikat. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes mun* 2 INOGRAD - 1973. március 22., csütörtök * Ellátási zavarok nélkül Az elmúlt két évben nagy lében kevésbé felel meg, mértékben javult a helyzet. A Az elmúlt évi 80 százalékos belkereskedelem a lakosság sertéshúsarányt nem tudtuk nyunk intézkedéseket tett. Két és a közületek keresletét naesztendő alatt több mint eggyobb ellátási zavaroknélmilliárd forintot fordítottunk kül kielégítette.k fogyasztási e célra. Ez jelentősen enyhe- cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Említésre méltó, hogy hosszabb ideje zavar mutatkozik tartani. Kérem a lakosság megértését, legalább néhány hónapra! Egyébként a marhahús is hús, a baromfi is az, jó halat is többet tudunk adni, mint amennyit jelenleg fogyasztanak. A húsfogyaszó lakosság ellátásában, a tojás évről évre emelkedik, kehús mennyiségében, helyettk az egészségügyi, oktatási, s ebben fajtánkénti megoszlóigazságügyi dolgozók, egyes kulturális intézmények alkalmazottainak fizeté ét. sában. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy az 1973. évi húsmennyiség az üzletek-A negyedik ötéves tervbenbennem kevesebb, hanem számításba vett szociálpolitik több mint a múlt évi megfekni intézkedések közül sor lelő ellátást biztosító menykerült a három- és több gyermekes családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésnyiség volt. Megoszlásában azonban a sajátos magyar fogyasztási igényeknek — a már említett okok következ-1972-ben 61 kilogramm volt, folyó évre 63 kilogrammot vettünk tervbe, az ötéves terv utolsó évében pedig 65 kilogrammal számolunk. Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer. Fontos szabályozója mind a térielésnek, mind a fogyasztás alak.(Folytatás a 3. oldalon)