Nógrád, 1975. július (31. évfolyam. 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

•>)ío V Világ proletárjai, egyesüljetek!4 „i NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M­EGY­EI BI­Z­O­TTS­Á­GA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ; XXXI. ÉVF. 152. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1975. JÚLIUS 1., KEDD Elfogadták Nógrád megye középtávú művelődési tervét Ülést tartott a megyei tanács Tegnap ülést tartott Nógrád Megye Tanácsa. Hoffer Ist­vánnak, a megyei tanács elnökének előterjesztésében beszá­moló hangzott el­ a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bi­­zottságának tevékenységéről. Ezután a megyei tanács az elő­re kiküldött írásos anyag és dr. Horváth Istvánnak, a tanács elnökhelyettesének szóbeli kiegészítője után megvitatta és jóváhagyta a megye középtávú művelődési tervét. A megyei tanács megállapí­totta, hogy a megye művelő­désügye a negyedik ötéves tervben a társadalmi, a poli­tikai és a gazdasági élettel összhangban fejlődött. A párt-, az állami és a társadalmi szer­vek jelentős erőfeszítéseket tettek és tesznek a korszerű ipar, a szocialista mezőgazda­ság, a városok és falvak fej­lesztéséért. Ennek megfelelően fejlődött a lakosság általános és szakmai műveltsége, egyre szélesebb körben vált uralko­dóvá a marxizmus,leniniz­­mus. Fejlődött a közoktatás, a közművelődés, valamint a tu­dományos és a művészeti al­kotó tevékenység. A közoktatás és közművelő­dés helyzeténél a megyei ta­nács megállapította, hogy tár­sadalmunk szocialista fejlő­désének egyik fő követelménye oktatási rendszerünk folya­matos továbbfejlesztése, ma­gasabb szintre való emelése. Feladat, hogy tartalmasabb oktató-nevelő munkával az út­törő-, a KISZ-mozgalom segít­ségével gondoskodjunk az ifjú­ság szocialista szellemű neve­léséről. Itt mondotta ki a ta­nács, hogy a világnézeti neve­lés az óvodában kezdődik. Je­lentős fejlődést mutat az egyes intézményekben és az ál­talános iskolában folyó világ­nézeti nevelés. A középisko­lás tanulók világnézetét köz­vetlenül segíti a Világnézetünk alapjai című tárgy bevezetése. Egyre több fiatal ismerkedik meg a marxizmus—leniniz­­mus alapkérdéseivel. De ked­vezően befolyásolták a neve­lőmunkát a közoktatás-politi­kai határozat gyakorlati meg­valósítását szolgáló állami döntések. Szó volt az esztétikai neve­lésről is, és a tanács megálla­pította, hogy az esztétikai ne­velés színvonalának emelke­dését elsősorban az intézmé­nyek kibontakozó élete jelzi, így többek között fejlődött a kórusmozgalom, növekedett a zenehallgatási igény, több in­tézményben megszervezték az iskolagalériát. Megyénk közművelődése — tartalmában és eszközei­ben, folyamatosan fejlődött. A köz­­művelődési tevékenységben erősödött a rétegszemlélet , a munkásművelődés, a szocia­lista brigádmozgalom támo­gatása, az ifjúság kulturális nevelése, az ifjúsági klubmoz­galom segítése, a nők művelő­dési érdeklődésének fokozása, sajátos igényeik kielégítése stb. Javult a közművelődési intézmények és az üzemek, a munkahelyi közösségek kap­csolata, differenciáltabbá vál­tak és gazdagodtak a külön­böző művelődési formák és módszerek. Nagyobb figyelmet fordítottak a­­ marxista világ­nézet, a szocialista közgon­dolkodás, a közösségi maga­tartás és az aktív politikai cse­lekvésre való ösztönzés fej­lesztését elősegítő tevékeny­ségekre. A szocialista hazafi­­ságra és proletár internacio­nalizmusra nevelést eredmé­nyesen szolgálták a nagy tör­ténelmi évfordulókhoz kap­csolódó rendezvények, kiállí­tások, a megyei hagyományo­kat feltáró kiadványok, a test­vérmegyei kapcsolatok, a nem­zetiségi­ kulturális tevékeny­ség. Az ismeretterjesztő tevé­kenység jól szolgálta az ak­tuális országos és helyi társa­dalmi, gazdasági kérdések megismertetését, a politikai tájékozottság és érdeklődés nö­velését. Emelkedett a családi és társadalmi ünnepségek szá­ma, javult tartalmi, valamint formai színvonaluk. Az előterjesztés és a hozzá­szólók megállapították, hogy megyénkben leginkább a mun­kások műveltsége fokozódott. Elsősorban a nagyüzemi szak­munkások kulturális igényei növekedtek. Ezt elsősorban a felnőttoktatásban elért , jelen­tős eredmények igazolják. Az ifjúság művelődési igé­nyeinek növekedése igen dif­ferenciált képet mutat. Az ön­tevékeny mozgalomban való részvételük mellett növek­szik az ifjúsági klubok mun­kájába bekapcsolódók száma.­­A falun élő lakosság élet- és munkakörülményeinek válto­zásával összhangban nem nö­vekedett kívánt mértékben a kulturális igény. A nők mű­veltségi szintjének és igényé­nek mértéke is elmarad a tár­sadalmi szükséglettől. A nem­zetiségi lakosság műveltségét komoly mértékben hátráltatja az anyanyelvi ismeret hiá­nyossága — állapította meg a megyei tanács. Megvitatta a megyei tanács a művelődés személyi és tár­gyi feltételeit. A közoktatás­­ügyi feladatok magasabb szin­tű megoldása érdekében 506 új nevelői állást szerveztek. Sajnos, a szakember-utánpót­lást így sem sikerült megol­dani. A jelenlegi óvónőti állo­mány 25 százaléka képesítés nélküli, míg az általános isko­lákban a képesítés nélküliek aránya 8 százalékról 11,5 szá­zalékra nőtt. Az oktatás fej­lesztésére a tanácsok 148 mil­lió forintot terveztek. Hangsúlyozták, hogy a szo­cializmus magasabb szintű építése szükségszerűen meg­követeli, hogy a művelődés (Folytatás a 2. oldalon.) Semmel­weis-ünnepség a megyei kórházban Százötvenhét évvel ezelőtt született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Mint minden évben, most­ is, ez a nap az egészségügyi dolgozók ünnepnapja. Salgótarjánban, a Madzsar József megyei kór­házban hétfőn délután emlé­keztek meg az orvostudósról, aki a gyermekágyi láz leküz­désében érte el eredményeit. Az ünnepségen dr. Csarnaky György tartott megnyitót, majd dr. Nádas Ferenc em­lékezett meg Semmelweis munkásságáról, munkáiántak jelentőségéről. Ezt követően először adták át* a mérvei ta­nács vb által alapított Per­­liczy János-emlékplakettet. A XVIII. században élt Perliczy János, Nógrád megye tudós főorvosának, a hazai orvos­­egyetem létrehozásának és a vidék népegészségügyének előharcosának emlékére ala­pított plakettet ez évben dr. Turay Pál, a megyei kórház főorvosa kapta, a gyermek­­gyógyászatban elért kimagas­ló eredményeiért. Egyéb ki­tüntetések, dicséretek átadá­sára is sor került, melyeket dr. Fancsik János a megyei kórház igazgató-főorvosa adott át. Elnöki dicséretben része­sítették dr. Nagy István fog­­szakorvost. Galli Anna osz­tályvezető főnővért, dr. Szabó Sándor szülészfőorvost, Már­ton István főápolót, valamint Tóth Emília nevelőt. Az Egészségügy Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést a következők kapták: Szalai Jánosné, osz­tályvezető fő­nővér, dr. Szől­­lősi Zsuzsa belgyógyász szak­orvos, Telek Aladárné­, osz­tályvezető főnővér, Moravszky Lá­szl­óné, rendelőintézeti as­­­szisztens, és Szarvas József­né, mosodai dolgozó. Ottmár Mik­­lósné és Pál Tiborné ápoló­nők az Egyészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetésüket a minisztériumban veszik át- Miiniszteri dicséretben négyen részesültek: dr. Karászi Benő osztálvezető főorvos, dr. Knotik Margit rendelőintéze­ti főorvos, d­r. Sarkady Nagy Endre osztályvezető főorvos és Szűcs Gyuláné szakácsnő. Az ünnepségen kiosztott Madzsar József-emlékérmet a következők vették át: Mátyus Lászlóné könyvtárvezető, Ha­­bonyi Zoltán osztályvezető főápoló, dr. Ábrahám Sándor rendelőintézeti szemész fő­orvos. Szabó Jánosné osztály­vezető főnővér és dr. Vén Rezső osztályvezető főorvos. Igazgatói dicséretben heten részesültek, tudományos mun­kájuk elismeréséért Ded­is ti­zenegy orvos kapott jutalmat, összesen százötvenkilencen kaptak törzsg­árdajelvényt. Harmincéves munkájának el­ismeréséért aranykoszorús törzsgárdajelvényt dr. Meré­nyi Sándor és Szabó Jánosné, huszonöt évi munkásságáért a törzsgárdajelvény arany fokozatát nyolcan kapták.A kitüntetések átadása után a tudományos tanács beszá­molt az elmúlt évben veszett munkájáról. Dr. Telek Vil­mos értékelte a Kiváló Ifjú Orvos és Kiváló Egész­ségügyi Szakdolgozó mozgal­mat, s beszélt a megye egész­ségügyében dolgozók áldoza­tos munkájéról. Az üD-nenSéá dr. Csanaky György zársza­vával fejeződött be. X­C fe> 1 £ j Esztendők óta immár hagyomány, hogy Ráróspusztán találkoznak az Ipoly parti közsé­gek művészeti együttesei, énekkarok, és táncosok, vers- és prózamondók. Most, vasárnap már a hatodik alkalommal került sor a műkedvelő együttesek bemutatkozására, mely­ről lapunk 4. oldalán képes összeállításban számolunk be. A li­keiók is — képünkön — izgalommal készülődtek a fellépésre, mely sikert hozott számukra: a zsűri a bemutat­kozó csoportok legjobbjaként ítélte meg szereplésüket. Kulcsár József felvétele Megtartották az országgyűlési képviselők pótválasztását Az országgyűlési képvise­lők 1975. június 15-én tartott általános választása során há­rom országgyűlési választó­­kerületben a jelöltek nem kapták meg a törvényben elő­írt szavazattöbbséget. A pót­választásokat­­ az országos választási elnökség döntése alapján — június 29-én tar­tották meg. A pótválasztások a törvény előírásainak megfelelően foly­tak le. Az érintett választó­­kerületekben a névjegyzékbe felvett 58 218 választópolgár közül 55 916 (96,0 százalék) já­rult az urnákhoz. Mindhá­rom országgyűlési választóke­rületben megválasztották a képviselőket. (MTI) Túlszárnyalták felajánlásaik időarányos részét a kohász szocialista brigádok A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az 1975-ös év fel­adatai között első helyre ke­rült a gazdálkodás hatékony­ságának javítása. Talán so­hasem volt még ilyen jelen­tős igény, hogy egy esztendő alatt több mint 2 százalékkal csök­kenjenek a költségek. Most azonban ilyen feladat megoldásáért szállt síkra a gyár műszaki és fizikai gár­dája. Ennek szellemében fo­galmazódtak meg a szocialis­ta brigádok kongresszusi és felszabadulási versenyvállalá­sai is. A feladat összetett, hiszen ilyen mértékű költségcsök­kentést csakis az anyaggal és energiával való takarékos bánásmód, ezen túlmenően az élőmunkával, az általános költségekkel való célszerű ta­karékosság eredményezhet. A fél év letelte előtt már érzékelhető, hogy a szocialis­ta brigádok kongresszusi és felszabadulási versenye mi­lyen sikerrel valósul meg. A tét nagy volt, hiszen a 138 szocialista brigád éves alap­vállalása közel 31,5 millió fo­rintra tehető. Többlettermelésből 7500 ton­na, többletvállalással 7 millió 200 ezer forintos eredményt várnak.­­ A minőségjavítást 1 millió 800 ezer forintot, az alap- és segédanyagokkal, va­lamint az energiával való ta­karékos bánásmód 20 millió 300 ezer forintot, az újítómoz­galom pedig több mint 2 mil­lió forintot tehet a közös kasszába. Lényegében ezek a tennivalók adták és adják a mai napig a szocialista ver­seny alapját. Igaz, hogy szám­szerű adatok csak az 5 hónap eredményeire épülnek, de ezek a versenymozgalom újabb nagyszerű sikereiről adnak számot. A szocialista brigádok ed­dig több mint 14 millió forintos teljesítést értek el, amely időarányosan 107,5 szá­zalékos eredménynek felel meg. Ezek a számok méltó­képpen fejezik ki a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek szo­cialista brigádjainak azt a tö­rekvését, amellyel igazolják, hogy nemcsak egyetértenek a párt politikájával, de min­den erejükkel és igyekezetük­kel belső igényből támogat­ják is azt. Így van ez a hutal magyár­­részlegnél, ahol 19 szocialista brigád szorgalmaskodik azon, hogy a kongresszusi és felsza­badulási évet jó gazdasági eredményekkel tiszteljék meg. Zsíros István lágyítóbrigád­ja a többi között máris 63 ezer Ft. megtakarítást ért el az anyag­felhasználásnál, míg a rezsi­anyagigényüket a korábbihoz képest 281 ezer forinttal csök­kentették. Pál György drót­húzóbrigádja ugyanakkor 465 tonna többlettermelést ért el. Ennek a többletmen­­­ny­iségnek a­yereségkihatása 107 ezer forintnak felel meg. A hengerműben az előző évi 13-ról 15-re növekedett a versenyző brigádok száma. Ed­dig az esedékes 2 millió 150 ezer forintos vállalásukat 2 millió 300 ezer forintra tel­jesítették. Az eredmények el­érésében nagy része van Bér­ezési Mihályné DEXION-gyár­­tó brigádjának, amely ez év­ben már több pótvállalást is tett, hogy a jelentkező hazai igényeket kielégítsék. A DE­­XION-üzemben azonban je­lentős anyagbetét-csökkentést is elértek, ami növeli a gaz­dálkodás hatékonyságát. A gazdasági feladatok tel­jesítése mellett a párt műve­lődéspolitikai határozatainak végrehajtását is szorgalmaz­zák a szocialista brigádok. A kongresszusi verseny első sza­kaszában még 132 olyan 40 év alatti brigádtag volt, aki nem rendelkezett az általános iskola 8 osztályával, ezeknek száma azonban mostanára már 82 főre csökkent. Újabb szocialista brigád­tagok tűzték maguk elé az általános iskola elvégzését, amelyet remélhetőleg sikerrel be is fejeznek. A termelőmunka és a mű­velődés színvonala egymást feltételező tényezők, így a kö­vetkező ötéves terv megva­lósítását már kulturáltabb és műveltebb dolgozókra bíz­zák. Orosz Béla Salgótarján vízellátásának javításáért Ifjúsági építőtábor nyílt Mihálygergén Ünnepélyes nyitással vasár­nap — Nógrádban először — ifjúsági építőtábor­­ nyílt Mi­­hálygergén. Rendeltetése az Észak-Nógrádi Regionális Víz­mű beruházása felett vállalat KISZ-védnökség segítése, a beruházás határidő előtti át­adása és ezáltal Salgótarján vízellátásának javítása. A KISZ Nógrád megyei bizott­sága még 1971-ben vállalt véd­nökséget a megyeszékhely vízellátási gondjainak enyhí­­tésére. A mihálygergei tábor az országban az első vízügyi­építő, erdészeti jellegű ifjú­sági építőtábor. A jelentős beruházás kivitelezői a táro­zó földmunkáival elkészültek, és még az idén elkezdődhet a vízzel való feltöltése. A fiata­lok három turnusban, a bioló­giai egyensúly biztosítása ér­dekében cserjéket, fákat tá­volítanak el a 40 hektárnyi tá­rozó aljáról. Az első turnusban, hétfőn 55 Somogy megyei középis­kolás látott munkához. A sá­tortábornak július 12-ig lesz­nek a lakói. Ekkor újabb két hétre ugyancsak Somogyból érkezik a 60 tagú váltóbri­gád. A július 27—augusztus 23 közötti utolsó turnusban 60 fő­városi szakmunkástanuló dol­gozik a táborban, melynek gazdája az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. A délelőtti munka után a fiatalok számos kulturális és sportrendezvényen vehetnek r­és­zt. A tábor anyagi-techni­kai feltételeinek biztosításá­ban több nógrádi vállalat je­lentős érdemeket szerzett.

Next