Nógrád, 1977. január (33. évfolyam. 1-25. szám)
1977-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek!7 NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVF. I. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1977. JANUÁR 1., SZOMBAT Mérlegkészítés, az eredmények, a tapasztalatok összegzése folyik ezekben a napokban, hetekben mindenütt. A szocializmus építésének minden területén szorgalmas munka folyt. Elmondhatjuk, eredményes évet zárunk. A jól végzett munka eredményeire építve figyelmünket a jövőre irányítjuk. Jövőnk programja adott: a fejlett szocialista társadalom építése. Ez összehangolt politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai munkát igényel. Fejlődésünk jelenlegi időszakában gazdasági feladataink megoldása, társadalmi viszonyaink fejlesztése a meghatározó. Pártunk ezért is fordít megkülönböztetett figyelmet a gazdasági építőmunkára. De társadalmi előrehaladásunkkal, sokrétű, összetett feladataink elvégzésével együtt növekszik a tudati-ideológiai tényezők jelentősége. Köztudott, hogy a szocialista tudat nem alakul ki önmagától, automatikusan a gazdasági eredmények, a javuló életkörülmények hatására. Ezért az eszmei nevelés szerepe is mind nagyobb lesz a fejlett szocialista társadalom építésében. Az anyagi létfeltételek és a tudati tényezők kölcsönösen hatnak egymásra, feltételezik az összehangolt fejlesztést. Pártunk XI. kongresszusa a társadalom eszmei, világnézeti állapotával is számolva határozta meg a politika fő vonalát, a fejlett szocialista társadalom felépítésének programját. A Központi Bizottság ebből kiindulva tűzte 1976. október 26-i ülésének napirendjére a párttagság eszmeipolitikai helyzetének vizsgálatát, a pártpropaganda megjavításának feladatait. Az elfogadott határozat hosszú távra szól, megállapításai szélesebbek, mint a szervezett pártoktatás keretei. Egész népünk érdekeit, a fejlett szocialista társadalom építését szolgálják. A propaganda szerves része a párt egész tevékenységének; segíti eszméink elfogadását, politikánk megértését, feladataink megvalósítását. Célunk, hogy a XI. kongresszuson megszabott követelmények színvonalára emeljük a párttagság ideológiai felkészültségét, erősítve a politikai, szervezeti és a cselekvési egységez nélkülözhetetlen észegységet. A párt egysége,*>mei politikai kisugárzása önző hatást gyakorol a tömgek gondolkodására, magatartására, világnézetére. Kommunisták és pártonkívüliek, marxisták és nem marxisták, hívők és ateisták együtt vesznek részt aktívan a szocializmus építésében. A ■ art)egység erősíti a társadalom politikai egységét. A táradalom politikai egységére építve pedig erősíthetjük a tömegek szocialista tudatosságát. A Központi Bizottság 1976. októberi határozata értelemszerűen vonatkozik az állami, az egyetemi és tömegszervezeti marxista—leninista oktatásra, közvetlenül csaknem kétmillió pártonkívülire. Társadalmi szükségletté vált nálunk az önálló eligazodási készség kifejlesztése, korunk tudományos világnézetének, a marxizmus—leninizmusnak az elsajátítása. Mind általánosabb az a felismerés, hogy politikai-ideológiai felkészültség nélkül nincs korszerű műveltség. A tudományos és technikai forradalom lélegzetelállító felfedezéseit is csak jó világnézeti iránytű segítségével helyezhetjük el „hagyományos” világképünkben. De a felgyorsult társadalmi mozgások még inkább igénylik ezt az eligazodási készséget. A fejlett szocialista társadalom építése során felvetődő új kérdések helyes megválaszolása, a szocialista demokrácia kiteljesedése összefüggéseket értő és önállóan cselekedni képes embereket kíván. A fellendülő nemzetközi kommunista mozgalom jelentős előretörése révén szintén új módon vetődnek fel, illetve más megvilágításba kerülnek fontos elméleti és politikai kérdések. Ezek óhatatlanul eszmecserék, viták és — elmélyült tanulmányozás, türelmes kezelés esetén — kétségtelenül az erőgyűjtés, s elvi alapokon nyugvó nemzetközi akcióegység forrásai. Pártunk propagandája, egész politikája és gyakorlati tevékenysége ugyanarra az alapra épül: a marxizmus—leninizmusra, építőmunkánk elméleti értékű következtetéseire és pártunk, valamint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom minden osztagának — különösen a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának — történelmi tapasztalataira. Pártunk politikáját is csak úgy érthetjük meg és támogathatjuk igazán, ha ismerjük azt a gazdag elméleti, történelmi hátteret, amelyre alapozódik. A társadalmi osztályok és rétegek közérzetére, tudati állapotára döntően hat pártunk gyakorlatban bevált, a dolgozó nép érdekeit kifejező politikája, forradalmi elméletünk alkotó alkalmazása hazánk konkrét viszonyaira. A magas fokú társadalmi tudatosság azonban feltételezi a marxista—leninista ismeretek megszerzését, gyarapítását, elmélyítését. Ehhez azonban már kevés a tapasztalás, a társadalmi aktivitás — szükséges a rendszeres és céltudatos tanulás. A tanulásban — ahogy erre a párthatározat felhívja a figyelmet — vissza kell nyúlnunk a klasszikusok műveihez. A klasszikus művekből alkotó módon elsajátíthatjuk a társadalmi fejlődés — a kapitalizmus, a szocializmus, a kommunizmus — általános elméletét, a dialektikus módszert. Marx, Engels, Lenin művei felvérteznek a hamisítókkal szemben. Hiszen azokat elmélyülten tanulmányozzák a kispolgári és burzsoá ideológusok is, és némelykor éppen a klasszikus tanítások sajátos értelmezésével ignorálják a reálisan létező szocializmust, máskor a reálisan létező szocializmus problémáit, az objektíve létező, szükségszerűen jelentkező és leküzdhető ellentmondásait abszolutizálva, dramatizálva vetik el a marxizmus—leninizmust. A klasszikusoktól felmérhetetlen segítséget kapunk a valóság elemzéséhez, a gyakorlati feladatok meghatározásához és végrehajtásához. Megóvnak saját hibáinktól: a betűvágástól, a dogmatizmustól, a mechanikus gyakorlattól. De nem várhatunk tőlük „utasításokat’ a konkrét napi tennivalókhoz. A párt politikája eleven, alkotó, idegen tőle a dogmatumus. A klasszikusok műveiből tehát ne tételeket idézgessünk, hanem ismerjük meg azok lényegét, módszerét, a szellemét, az alapos és következetes gondolkodást sajátítsuk el. Az oktatás, a propaganda számára fontos kérdés: hogyan érvényesült a marxi elmélet és módszer a forradalmi munkásmozgalom évszázados gyakorlatában és különösen pártunk immár csaknem hat évtizedes történetében. A magyar munkásság küzdelme, a kommunisták harca szerves része népünk történelmének, és így méltó helyére kell, hogy kerüljön nemzeti önismeretünkben, a hazafias nevelésben. De a magyar kommunisták harcának, sokoldalú tapasztalatainak reális bemutatása hasznos tanulságokkal is szolgál a jelenre és a jövőre, erősítheti az eszmeiséget, gyarapíthatja a politikai ismereteket, megóvhat bennünket a hibáktól. Az ideológiai munkaalkotó folyamat, a valóság szüntelen tanulmányozása, a szocialista fejlődés törvényszerűségeinek feltárása, új kérdések megválaszolása, így az ideológiai képzésben kiemelkedő szerepet szánunk a társadalomtudományi kutatások eredményeinek, szocialista építőmunkánk elméletileg általánosított tapasztalatainak. Ebből a szempontból is nagy horderejű pártunk XI. kongresszusa és a Központi Bizottság állásfoglalásainak tanulmányozása. Csupán egyetlen megállapítás a Központi Bizottság október 26-i határozatából: „A fejlett szocialista társadalom megteremtésének feltétele, és egyben eredménye a szocialista életmód általánossá válása. A szocialista életmód a mindennapos tevékenységben tör utat, s nem pusztán nevelési kérdés, a termelési viszonyok és az anyagi feltételek alakulásával kölcsönhatásban fejlődik. A szocialista életmód új értékrendet teremt, amely a példamutatóan végzett munkában, az elkötelezett politikai magatartásban, a kollektívákban, a munkahelyeken, a brigádokban, a családban töltődik meg tartalommal. A propaganda fontos feladata a kibontakozó szocialista életmód elemeinek feltárása és támogatása.” Nem azért szükséges idézni a fentieket, mintha ezzel a szocialista életmóddal kapcsolatos kutatásokat lezártnak, befejezettnek tekinthetnénk. Szó sincs róla. Csupán azért, mert érzékletesen bizonyította a probléma felvetésének, kezelésének helyes módját, az ok és okozati összefüggések, a kölcsönhatások, a tudati tényezők, a nevelés szerepét. A határozat, amelyet teljes terjedelemben közölt a decemberi Társadalmi Szemle és Pártélet, kitér a fejlett szocialista társadalom építésének lényeges kérdéseire, távlataira és korunk legidőszerűbb problámáira. Minden oktatási intézmény számára alapelv, hogy az életre tanít, nevel A marxista propagandamunkáról szólva talán felesleges is ezt hangsúlyozni. Célunk az elmélet és gyakorlat minél teljesebb egysége, eszméink valóra váltása. Az elméleti tudás, a marxista felkészültség mércéjének tekintjük, hogy milyen mértékben párosul az aktív társadalmi cselekvéssel, jó munkával, a szocializmus iránti elkötelezettséggel, példamutató magatartással. Csupán azt a tudást értékeljük, ami a társadalmi haladás szolgálatára, helytállásra, kiállásra, , a jó munkára ösztönöz, amely elmélyíti az ügyünkbe vetett hitet, a meggyőződést és magas szintre emeli a szocialista tudatosságot. A politikai műveltség növelése tehát nem csak az ismereteket gyarapítja, hanem egyben a személyiséget is gazdagítja, szemléletét, jellemét formálja, az emberi kiteljesedést szolgálja. A ma alkotó-dolgozó generációk közül az ifjabb csak elbeszélésekből, olvasmányokból ismeri a korábbi évtizedek hősi időszakát. A fejlett szocialista társadalom korszakos feladatainak megoldásához is lelkesedésre van szükség. Alapos ismeretekre, következetességre, kitartásra, magas fokú tudatosságra. Szükség van szívre, meggyőződésre, érzelmi kötődésre is. Céljaink, igaz ügyünk szolgálata ma is lelkesítő. Feladataink azonban sok szempontból nehezebbek, mint a korábbi évtizedekben. Hogy megvalósuljon az elmélet és a gyakorlat egysége, hogy teljesebb életet éljen az ember, az értelmen át jobban, hatásosabban kell az érzelmekig eljutnunk. Különösen a fiatal generáció soraiban. És főként olyan nagy hatóerejű kérdésekben, mint a szocialista módon való élés, dolgozás, tanulás, a hazafiság és az internacionalizmus. Az új esztendő dolgos hétköznapjain társadalmunk szocialista jegyeinek erősítésével, a nem szocialista jelenségek visszaszorításával, kiküszöbölésével .segíthetjük az emberek, a közösségek, az ország további boldogulását A hatásos propagandával is szolgálhatjuk a határozottabb, a magabiztosabb haladást, az 1977. évi népgazdasági feladatok és a XI. kongresszuson hozott határozatok végrehajtását. , ^ rhu *i;ilista ludi erejével ÍRJA: GYŐRI IMRE, AZ MSZMP KB TITKÁRA fl Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Országos Béketanács távirata Luis Corvalánhoz LUIS CORvALÁNNAK, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának Moszkva Tisztelt Corvalán elvtárs! " A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Béketanács nevében tisztelettel köszöntjük önt, a chilei nép hős fiát, a nemzetközi társadalmi haladásért folytatott küzdelem kiemelkedő személyiségét, a marxizmus,leninizmus rendíthetetlen harcosát kiszabadulása és a küszöbönálló 1977-es év alkalmából. A chilei nép igazságos harcát a világ haladó erőivel együtt támogatják a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép. Az ön hősi helytállását a nép ügyéért mindig magunkénak éreztük, érezzük és a jövőben is egyek leszünk azzal. Nagy öröm számunkra tudni, hogy Corvalán elvtárs szabad! Siker koronázta a több éven át folytatott világméretű szolidaritási küzdelmet a chilei nép támogatásáért, az ön és harcostársai szabadon bocsátásáért. Biztosak voltunk abban, hogy olyan ügyért és elvtársakért szöliünk síkra, akiket nem törhetnek meg a fasiszta junta legembertelenebb börtönviszonyai sem. A távirat a továbbiakban kifejezi azt a meggyőződését, hogy a chilei nép győzni fog, majd így fejeződik be: az új, 1977-es évben kívánjuk, hogy a chilei nép hősi harcában kipróbált kommunista pártja az ön vezetésével érjen el minél nagyobb győzelmeket. Önnek és kedves családiénak — az egész haladó emberiséggel együtt — kívánunk jó erőt, egészséget, boldogságot. Budapest, 1976. december 31. HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA MAGYAR BÉKETANÁCS Carter kész találkozni Leonyid Brezsnyevvel James Carter, az Egyesült Államok megválasztott elnöke csütörtökön reagált Leonyid Brezsnyev válaszaira, amelyeket Joseph Kingsbury-Smith amerikai politikai kommentátor kérdéseire adott. Carter kijelentette: örömmel fogadta Brezsnyev nyilatkozatát, amelyben jelezte, hogy 1677- ben kész találkozni az Egyesült Államok elnökével. Ez megegyezik az én óhajommal — mondotta Carter és hözzétette, hogy a találkozó időpontját és helyét még nem határozták meg. A január 20-án hivatalba lépő elnök csütörtökön ,öv d újévi üzenetet intézett az amerikai néphez. „Az előttünk álló év nem lesz könnyű.” Interjú Devcsics Miklóssal, a megyei pártbizottság titkárával (3. oldal.)