Nógrád, 1979. február (35. évfolyam. 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

Pályaválasztó fiataloknak n­övényvédelmi szakemberképzés a középiskolában A nagyüzemi mezőgazdasá­gi termelés fejlődésére az iparszerű termelési rendszerek terjedése, a komplex gépesíté­si megoldások kialakítása, a korszerű növényvédelem és talajerő-gazdálkodás jellemző. A minőség és hatékonyság javítása, fokozása érdekében előtérbe került és alapvető fontosságú a növényvédelem és az agrokémiai tevékenység. A „Jávorka Sándor” Mező­­gazdasági Szakközépiskolában (2890 Tata I., Vörös Hadse­reg u. 1 ) 1979—80-as tanév­be­n indul be az új rendszerű középfokú képzési szak. Az intézmény beiskolázási körze­tébe tartozik Nógrád megye is. A tanulmányi idő négy év, amely során olyan középfokú végzettségű szakembereket képeznek, akik részt vesznek a növényvédelmi­­ és talajerő­gazdálkodási technológiák ter­vezésében és előkészítésében, azok üzemi méretekben való végrehajtásában. A tanulók megtanulják a növényvé­delmi és agrokémiai munkák laboránsi szinten való elvég­zését, részt vesznek növény­­védelmi előrejelzésben, az adatok feldolgozásában, elsa­játítják a növényvédő szerek és műtrágyák szakszerű szál­lítását, tárolását és felhaszná­lásra való előkészítését, az ezekhez kapcsolódó okmányok és bizonylatok vezetését. Azok a tanulók jelentkez­hetnek, akik szeretik a növé­nyeket, szeretik a kertet, ér­deklődnek a gyümölcsfák és szőlő gondozása iránt. A négy év alatt a tanulók megismerkednek a szántóföl­di növények termesztésével, a kertészkedéssel, megtanulják a gyümölcsfák és szőlő gon­dozását, elsajátítják az em­beri munkát megkönnyítő gé­pek kezelését. A fiúknak a harmadik év végén jogosít­ványt kell szerezniük traktor­vezetésből és lehetőség van a személygépkocsi, illetve a mo­torkerékpár vezetéséhez szük­séges jogosítvány megszerzé­sére is. A tanulók a középiskolai tanulmányaik befejeztével érettségi vizsgát tesznek. Ez­zel középfokú szakmai vég­zettséghez kötött munkakörö­ket tölthetnek be mezőgazda­­sági üzemekben (növényvédel­mi és agrokémiai laboráns, nö­vényvédelmi és talajerő-gaz­dálkodási gépesítési brigádve­zető, munkavédelmi és higiéni­ai felelős, növényvédelmi és ta­lajerő-gazdálkodási technikus stb­) és természetesen jelent­kezhetnek egyetemi, vagy fő­iskolai továbbtanulásra. Az elmúlt 10—12 év átlagában az iskolából a végzettek mintegy harminc százalékát felvették felsőfokú oktatási intézmé­nyekbe. Az elméleti oktatás az is­kola jól felszerelt szaktanter­meiben, a gyakorlati oktatás az iskola laboratóriumában, tanműhelyében, bemutatóte­rületén, valamint a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomáson és korszerűen gaz­dálkodó mezőgazdasági nagy­üzemekben folyik. A gyakor­lati képzést szolgálják továb­bá a csehszlovákiai cseregya­­korlatok, a hazai és külföldi tanulmányutak is. A szabad idő tartalmas el­töltésének lehetőségét a 13 ezer kötetes könyvtár, a sport­csarnok, szakkörök és sport­szakosztályok biztosítják és rendszeres a fővárosi színhá­zak és a helyi művelődési központ előadásainak látoga­tása is. Az iskolában két első osz­tály indul 72 fős létszámmal. A felvételről az oktatásügyi minisztériumi előírásoknak megfelelően (egészségügyi al­kalmasság, tanulmányi ered­mény stb.) döntenek. A fel­vétel — szükség szerint — kollégiumi felvételt is jelent. Levelező oktatási formában felnőttoktatás is indul ugyan­ezen a szakon- GÓLYA A HÁZTÁJIBAN Ráckevén, Sze­­redi László és felesége egy gólyapárt ne­vel. A két ma­darat 1977. ok­­tóbere óta gon­dozzák, a re­pülésre képte­len kisgólyák akkor ősszel maradtak le társaiktól. í Budapesti tudósítónk jelenti: Kamionok, t kar üt­ték el a Forgalom-átterelés a Petőfi-híd felújítása alatt Budapest hídjain 1931-ben 27 ezer 740 személy- és te­herautó haladt át. Újabban így alakult a gépkocsiforga­lom: 1960-ban 91 ezer 500, 1966-ban 128 ezer 500, 1970- ben 150 ezer, s napjainkban több mint 220 ezer. Fővárosunk hídjait a me­nekülő fasiszták 1945-ben felrobbantották. Újjáépíté­sük és az Árpád-híd elké­szülte után 6 közúti és 2 vas­úti híd kapcsolja össze a Du­na két partját. Az újjáépült Petőfi-hidat 1952. november 25-én adták át a forgalom­nak. A huszonhat év azonban nem múlt el nyomtalanul. Ez idő­ alatt főleg a villamossza­kasz rongálódott meg, és a hídpálya lemeze korrodáló­dott. Az elmúlt években foly­tatott vizsgálatok megálla­pították, hogy még a Árpád­­híd tervezett szélesítésének megkezdése előtt, tehát 1980-ig át kell építeni a Petőfi-hidat. A felújítást összehangolják a csatlakozó pesti Ferenc kör­út, a budai Irinyi utca és Schönherz út korszerűsítésé­vel. Ezt nem csak gazdaságos­­sági szempontok indokolták, hanem az ésszerűség is. Elég, ha a forgalmat csak egyszer korlátozzák e térségben. A munkát a forgalom fenn­­tartása érdekében a híd fel­járóiban és az utakon fél szé­lességben felváltva, magán a hídon pedig három sávra osztva, három ütemben vég­zik. Jelentős koordinációs in­tézkedések nyomán az átépí­tést a tervek szerint 1979. áp­rilis végén vagy május ele­jén kezdik meg, s 18 hónap alatt kívánják befejezni, vagyis 1980 novemberére. Pesten a Ferenc körútról a Petőfi-hídra vezető utat kor­szerűsítik, a hídfőn levő vil­lamos járdaszigetnél új gya­logos aluljárót építenek, az acélszerkezetű, közút felet­ti parti hidat elbontják és helyette a jelenleginél sokkal szélesebb vasbetonhidat épí­tenek. Megkezdik a Boráros tér rendezési munkálatait is, amelynek keretében 3500 négyzetméteres aluljáró-rend­szert alakítanak ki. A Bo­ráros téri építkezések 1982-ig folyta­­­ódnak. A Petőfi-hidat teljesen át­építik. Kicserélik pályaleme­zeit,­­ útburkolatát és vágány­­hálózatát. Közvilágítását kor­szerűsítik. Jelenleg a budapesti, illetve a fővároson áthaladó ka­mion-, teher- és személyfor­galom elterelése okozza a legnagyobb gondot. Az elő­készítő munkálatok során 25 kilométer hosszúságban aján­lott terelőút-hálózatot építe­nek ki, megfelelő jelzőtáb­lákkal, s mintegy 20 közúti jelzőberendezéssel. 28 ezer négyzetméternyi területen új megerősített útpályaburko­latot készítenek. A forgalom­szervezők legfőbb törekvése, hogy lehetőség szerint az Er­­zsébet-híd és a Margit-híd fe­lé tereljék a személygépkocsi­forgalmat. Az ajánlott terelő­­út-hálózaton kívül —, ahol az építkezés teljes időtartamára építési és bontási tilalmat ren­delnek el, és állandó ügyelet gondoskodik a karbantartás­ról, az utak javításáról — használhatják a személygép­kocsik a Szabadság-hidat, a Budafoki utat, a Tolbuchin körutat, illetve ennek a kör­nyéknek a mellékútvonalait. A kamionosokat és tehergép­kocsi-vezetőket felkérték: ha tudják, kerüljék el Budapes­tet, és a kelet-nyugati forga­lomban inkább a dunaföldvá­­ri hidat használják. A Petőfi-hídon két műszak­ban folyik az építkezés, emiatt reggel 5 órától este 21­­ óráig kizárólag a 3 és fél tonnánál súlyosabb tehergépjárművek, az autóbuszok és a megkü­lönböztetett járművek közle­kedhetnek rajta. Este 9 órától reggel 5 óráig korlátozás nél­kül lehet majd használni a hidat. Horváth Kálmán : Ajánlott útvonalak 8. OSZTÁLYT VÉGZŐ FIÚK! JELENTKEZZETEK ÜVEGFŰUŐ SZAKMUNKÁSTANULÓNAK ! TANULMÁNYI IDŐ: 3 ÉV 1979. szeptember 1-től szükséges ipari tanuló-lét­szám: 304/3 géplakatos 12 fő 708 üvegcsiszoló 20 fő 711 üvegfúvó 30 fő Elméleti képzés a 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Gyakorlati oktatás a Sal­gótarjáni Öblösüveggyár­ban. Hetenként 3 nap elméleti és 3 nap gyakorlati ok­tatás. Vidéki tanulók részére * kollégiumo­t biztosítunk, havi 70 Ft-os térítés el­lenében. Gyárunk 10 alkalommal folyamatosan nyerte el a „Kiváló gyár” címet, kát exportra gyártjuk, és 35—40 országba a vi­lág minden tájára szál­lítjuk. Gyártmányaink fő pro­filja: csillárüveg, háztar­tási üveg, laborüveg és díszműáru. Üvegfúvó tanulóinkkal társadalmi szerződést kö­tünk és 500 Ft társadal­mi ösztöndíjat fizetünk. JUTTATÁSOK: Napi 1,— Ft-ért ebéd, évenként 30 munkanap szabadság, munkaruha, tisztálkodási eszközök. Üvegfúvó szakmunká­saink fontos és megtisz­telő helyet foglalnak el gyárunkban. Kezdő szakemberek havi keresete 3 500,—4 000,— Ft. III. éves tanulóink pedig már teljesítménybérben dolgoznak.­ Havi keresetük 2 300,— Ft. 1 900,— JELENTKEZNI LEHET: 211. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet 3104 Salgótarján, Csokonai út 21-29. Ösztöndíjtáblázat tanulmányi -­ társadal­mi + ösztöndíj-kiegészí­tés Évfolyam Tanulmányi ösztöndíj Ft/hó 1­2 * 3­4­5 I. 880 920 970 1 020 1 060 II. 910 990 1 070 1150 1 230 III. 970 1 100 1 240 1 380 1 510 Az ösztöndíjtáblázatból gondot, és megélhetést kitűnik, hogy gyárunk biztosít a tanulmányi idő úgyszólván leveszi a szó­ alatt gyermekének. Termékeink 50 százalé­­l­k válláról az anyagi Harmadéveseknek nyere­ségrészesedést fizetünk. VÁR BENNETEKET AZ ÜM SALGÓTARJÁNI ÖBLÖSÜVEGGYÁR 3101 SALGÓTARJÁN HAJEK R. U. I. Az általános iskolák 8. osztályos tanulóit akár egyéni, akár csoportos gyárlátogatásra szívesen látjuk. Címünk: ÜM Salgótarjá­ni Öblösüveggyár, 3101 Salgótarján, Hajek R. u. 1. Formába fu­rás Formából kiemelés

Next