Nógrád, 1980. június (36. évfolyam. 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mm? XXXVI. ÉVF., 127. SZÁM ÁRA: 1,60 FORINT 1980. JÚNIUS 1., VASÁRNAP r'j; e; ffVi'siiÄ iV. \i A%fr&$ ' Virágerdőbe öltöztek a katedrák Június első vasárnapja sok éve a nevelők ünnepe. Óvónőké, tanítóké és tanároké az általános iskolákban csakúgy, mint a kö­zépiskolákban vagy az egyetemeken, főiskolákon. Jelzi az ünnep, hogy közel már a vakáció­­ ismét maga mögött tudhat a nevelő, és a tanítvány egy tanévet. Nem könnyű tanévet, tesszük hozzá mindjárt. 1968 és 1975 között évente 150-170-190 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, ezt követően viszont ismét csökkenő volt a gyermeklétszám. A görbe felfelé ívelése annyit jelent: a nyolcva­nas évek közepéig a korábbi időszaknál mintegy 300 ezerrel több kisdiák koptatja majd az általános iskolák padjait. (A hullám ter­­mészetesen tovább halad később a középiskolákba is, előreve­títve már az ottani, későbbi teendők sorát.) Jelen pillanatban az óvodák és az általános iskolák bizonyul­nak szűkeknek: az óvónők, illetve a tanítók helyzete a legnehezebb a pedagógusok csaknem kétszázezres társadalmában. A gyarapodó gyermeklétszám,­­ örömünk forrása a tele­­pülésstruktúra változásaival egyidejűleg sokféle módon okoz problémákat, vet fel megoldandó kérdéseket az iskolai életben. A nagyvárosok, illetve a nagyobb települések lakótelepein már jelenleg is harmincöt-negyven kisdiák kerül egyazon osztályba. Szűkek az amúgy is sok helyütt szűkre méretezett tantermek, ke­vés a napközis férőhelyük s nem elegendő az étkezési lehetőség. Mindez, hatványozottan tapasztalható az óvodákban is. Másutt, főleg kis településeken ugyanakkor elnéptelenedő kisiskolák megszüntetése, körzethatárok módosítása okoz ideig-óráig fe­szültségeket. A tantestület és a szülők is érzékelik a változáso­kat és kihatásaikat. Új, korszerűbb matematikaoktatás, új tantervek, átdolgozott nevelési tervek, folyamatosan változó tankönyvek, mindez csak néhány példa arra, hogy a férőhelygondokkal együtt pezseg, forr, sok szempontból átalakul az oktatás. Tessék csak elgondol­­ni: ezernél több új tankönyv kerül a „fogyasztókhoz" ezekben az esztendőkben folyamatosan az általános és a középiskolákban. Fakultációra kerül sor a gimnáziumokban, 11 napos tanítási ren­det terveznek a középiskolák számára is, átdolgozott tantárgyak, és újfajta tanítási módszerek, pedagógiai kísérletek jelentkeznek. Igen, már a felsorolás is soknak tűnik, pedig a teendőknek még korántsem jutottunk a végére. Az elvégzendő munka orosz­lánrésze­­ rájuk, a nevelőkre hárul... Próbára tesz erőt és idege­­ket, teherbírást és tűrőképességet. Mert az új tankönyv sok ko­rábbi módszer és anyagrész változását is jelenti. A fakultáció tömérdek szervezést, a módosított tanítási ciklusok sűrítettebb órarendet, a nagy létszámú gyermekcsoportok nagyobb intenzitású, tanórai munkát igényelnek és még több odaadást, fáradozást jelent mindez a pedagógusok számára Nógrádban is. Nevelők egymás közt, sokszor megvitatják helyzetüket, gond­jaikat, teendőik alakulását. Most, a közelgő szakszervezeti kong­­resszust megelőző számvetések során például a legtöbb tantes­tületben, szakszervezeti és más fórumon esik szó az oktató, és nevelőmunka távlatairól, a megoldásra váró kérdésekről. Termé­szetes, hogy a tanév végére a fáradság érzete is felerősödik, hogy nemcsak a diák várja a kiérdemelt vakációt, hanem a ta­nító, a tanár is. A nevelőtársadalom minden törekvése, erőfeszítése azt jelzi, hogy igyekszik megbirkózni a gondokkal. Az iskola és a család közös munkája nyomán - ha lassan is, de - formálódnak, tökéletesebbé lesznek a nevelés módsze­rei, a korszerű világnézetű, megfelelő erkölcsi alapokkal rendel­­kező ifjúság alakításáért egyre többet tesz a nevelők nagy tá­bora.A katedrákat borító virágok­­ szeretetről és háláról tanús­kodnak. Diák és szülő köszönetéről. Ifjú nevelőknek és évtizedek katedrái tapasztalatait már maguk mögött tudó idős pedagógu­­soknak egyformán kijut a figyelmességből. Fáradozásukat megkö­szöni, méltányolja az állam, a társadalom is a legjobbaknak ki­járó jutalommal, kitüntetésekkel, a pedagógusok őszinte meg­­becsülésével. Szombati program a világűrben A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szomba­ton a Szaljut–6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpedí­ció részére, mert a kísérleti programban szereplő felada­tok teljesítése miatt pénteken este valamivel később men­tek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Va­­lerij Rjumin a szombati könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabad időt kapott — bár ter­mészetesen el kellett végez­niük a berendezések ellenőr­zését és a számukra igen fon­tos tornát, emellett néhány kísérletet is —, a látogatókra sok munka várt: az űrállo­máson töltött napok alatt nem­ sok idő jutott pihenésre. A délelőtti munkarendben a Föld megfigyelése és filmfel­vételek elkészítése szerepelt: Valerij Kubászov és Farkas Bertalan napi programja mintegy fél tucat kísérletet irányzott elő, főként az at­moszféra és a bioszféra vizs­gálata terén. Az űrállomás lakói együtt ebédeltek és va­csoráztak, s együtt készítették elő, tartották meg napi tele­víziós riportjukat is, amelyben beszámoltak a szombati ese­ményekről.☆ Ünnepségeken emlékeztek meg a hét végén a világszer­te ismert szovjet űrrepülőtér és lakóvárosa — Bajkonur — fennállásának 25 éves jubi­leumáról.­­A kazah sztyeppe mélyén negyedszázaddal ez­előtt készültek el az űrrepü­lőtér első létesítményei. Az úttörők nehéz körülmények között, hőségben, gyakran víz­hiányban kezdték meg a mun­kát, a szélsőséges időjárás tél­re erős hideget hozott , de elvégezték feladatukat. Szinte az első pillanattól velük volt a szovjet űrhajózás megte­remtője, Szergej Koroljov akadémikus, akinek aprócska faháza ma az űrrepülőtér egyik legtiszteltebb emléke. v/wvvase4/«^vv«v/v'v»x\/\v\/vvv\/\x\/v/vvvv'vwvvv'v\^\A»vv'\/\*'vv<vv'\/\x\/v/vn»A/^^ Ar \-y t ^íaan MAI SZÁMUNKBAN. Hogy mindenkinek jó legyen Máriamindszent Múzeumok és környékük Virágok a tanító néninek Késéssel érett zajlik a takarmány első betakarítása A múlt évihez hasonló átlag • A rétek és útmenti árkok termésére is szükség van telíti az elmúlt évit Tehát, körülbelül 1700 kilogrammal számolnak hektáronként. Ez a körülmény viszont arra fi­gyelmezteti a termelőszövet­kezeteket, hogy minden szálas takarmányt maradéktalanul betakarítsanak. A pillangósok mellett igen jelentős tömeg­­takarmány-bázis a rét­ és a legelő. Negyvenezer hektár­­ral számolnak- Megkezdték a kaszálást. Kaszálatlanul nem maradhat rét! A réteken termő szálas­­ takarmány értéke ugyanis jóval nagyobb a szántóföldi­nél. Az állattartó üzemek látják kárát, ha ez a magas fehérjetartalmú takarmány elöregszik és szalmává vá­lik. Jelentős az útmenti ár­kok takarmánytermése is.­­ A becslések szerint egy ki­lométer árokpart szénater­mése megfelel az egy hek­táron termett szálas takar­mány mennyiségének. Min­denképpen be kell takarítani. A fennálló rendelkezések sze­rint, ha május végéig nem ta­karítja be a jogos tulajdonos, akkor a betakarítást bárki megteheti. Ez elsősorban a háztáji gazdaságokat érinti közelebbről. Mindenesetre a leglényegesebb, hogy minden szál termést hasznosítsanak. A nagyüzemek a várható szűkösebb szálas takarmány­­termés tudatában nagy figyel­met fordítottak a silókukori­ca vetésére. Hatezer hektár terület elvetését tervezték a megyében ebből a takar­mányféléből- De megemel­ték 165 hektárral, és úgy szá­mítanak, hogy hektáronként elérik a 29 tonna termést Az elmúlt évi 20 tonna át­lagterméshez viszonyítva ma­gas, így a növény gondozása nagy figyelmet követel. A ku­korica vetése is befejeződött a megyében. Az üzemek a fő­vetésű takarmánynövények mellett —, hogy a takarmá­nyozási gondokat enyhítsék — vetettek még 1000—1506 hektáron őszi, illetve tavaszi takarmánykeveréket A takarmány betakarítása zajlik a megyében­ A nagy szántóföldi takarmányter­mesztő üzemek, mint a palo­­tási, a pásztói, a romhányi, a nagyoroszi és rajtuk kívül még többen, a lucerna beta­karítás végénél tartanak. A legutóbbi értékelés szerint a termés 80 százalékát levágták megyénkben. De még így is, körülbelül két hét eltolódás keletkezett a betakarítás sok­évi átlagától, a kedvezőtlen időjárás miatt. A növényzetet is megviselte a tél végi és az azt követő szokatlan hideg. Vontatottan indult a növé­nyek fejlődése. A mezőgazda­­sági üzemek, számolva a szán­tóföldi takarmányra való kedvezőtlen hatással, nagy gondot fordítottak a lucerna­­területek ápolására. Időben elvégezték a fej­trágyázást, a föld lazítását és ez meggyor­sította a növény növekedését. A becslések szerint a ter­més — melyet az első kaszá­lás után mértek le — megkö­ A május 30-tól június 6-ig tartó 51. ünnepi könyvhét megyei szervező bizottsága idén is gazdag programmal egészíti ki a könyvkiadók kínálatát. A héten számos vendég — író, köl­tő, irodalomtörténész és előadóművész — lá­togat Nógrád megyébe. A hagyományoknak megfelelően — jó idő esetén — sok helyütt egész héten nyitva tartanak a könyvsátrak, de természetesen az ÁFÉSZ és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjai is fel­­készültek a fokozott forgalomra. Balassagyarmat és a megyeszékhely köz­pontjában külön kis teret alakítottak ki könyvsátrakból, melyeknél naponta amatőr irodalmi színpadok, zenei és népzenei együtte­­sek, szólisták és bábegyüttesek kulturális mű­­sorát tekinthetik meg az érdeklődők. A sal­gótarjáni könyvtér másik érdekessége, hogy hétfőtől kezdődően naponta sor kerül a „Könyvről könyvért” című irodalmi játék helyi vetélkedőjére. A Balassi Bálint megyei könyvtár szerve­zésében — ugyancsak holnaptól — író-olvasó találkozókat tartanak megyeszerte. Hétfőn Onagy Zoltán a dejtári ifjúsági klubban, Ku­lin Ferenc irodalomtörténész pedig a pásztói és a tari könyvtárban találkozik az olvasók­kal. A salgótarjáni Beszterce-lakótelep könyv­­tárában Palócföld-ankétot rendeznek. Kedden a megyei folyóirat szerkesztői Mátranovákon, a Ganz-MÁVAG-klubban várják az érdeklő­dőket, míg a homokterenyei és a mátramind­­szenti könyvtárba Asperján György, a nőtin­­csi és a nézsai könyvtárba pedig Varga Do­mokos írók látogatnak. Salgótarjánban a fiatalok je­lentős számban vásároltak az ünnepi könyvhétre megjelent kötetekből *

Next