Nógrád, 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP W O G » AJO M t->MZ XXXVII. ÉVF., 230. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1981. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TANÁCS LAPJ Több szén, kevesebb kohászati lennék Vállalatok háromnegyed évi gyorsmérlege A vállalatok előzetes összegezései arra utalnak, hogy az első háromnegyed évben általában szerény mértékben nőtt az ipari termelés, ami részben összefügg azzal, hogy sok üzem mérsékelte a nem eléggé gazdaságos termékek gyártását, de azt is jelzi, hogy a struktúraváltás még mindig nem eléggé gyors, viszonylag kevés az olyan versenyképes, jó áron értékesíthető cikk, amellyel bővíthetik piacukat, lendületesebben növelhetik termelésüket. Főként azokban az ágazatokban, vállalatoknál növekedtek nagyobb mértékben az eredmények, ahol a hagyományos cikkek iránt is megnőtt az igény. Közismerten nagy szükség van energiahordozókra, ezért a szénbányászok erre az évre 300 ezer tonna szén kitermelését vállalták terven felül, s ebből a háromnegyed évben 250 ezer tonnát teljesítettek. Különösen a Thorez külfejtés, az oroszlányi bányák, a mecseki és a nógrádi üzemek dolgozói értek el a tervezettnél jóval nagyobb eredményt. A széntöbblet még nagyobb lenne, ha a Borsod megyei feketevölgyi aknaüzem és a várpalotai bányák geológiai akadályok miatt nem maradtak volna adósak. A lakosság számára jó hyír, hogy a brikettgyárak az egész évre felajánlott 110 ezer tonnából 100 ezer tonnát már átadtak terven felül, fokozottan segítve a téli tüzelőellátást. Figyelemre méltó, hogy a bányászok a csökkentett munkaidő részleges bevezetése ellenére érték el jó eredményüket. A nyolc bányavállalat közül hatnak legalább egy-két üzemében már az év közepén áttértek a 40, illetve a 42 órás munkahétre, s ez sehol sem okozott visszaesést a termelésben. A tapasztalatokat most sokrétűen elemzik, mielőtt általánosan kiterjesztik a bányászatban a csökkentett munkaidőt. A kohászatban távolról sem ilyen kielégítő a helyzet, ezt fejezik ki a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek nehézségei is. Nagymértékben csökkent az acél világpiaci ára, viszont drágult a koksz és a többi energiahordozó, így kénytelenek voltak csökkenteni az exportot, fő termékeikből mérsékelni a termelést. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a hengerdékben dolgozóknak egy részét a kovácsüzembe, a húzóüzembe és a csavargyárba csoportosították át, hogy ezekből az értékesebb termékekből gyárthassanak többet. Veszteségüket azzal is mérséklik, hogy a hazai üzemek számára a háromnegyed év alatt több mint 15 ezer tonna olyan továbbfeldolgozott félkész terméket gyártottak, amit azelőtt csak külföldről szerezhettek be. Új vállalkozásként a meglevő műhelyekből egyedi gépgyárat létesítettek, ahol nagy mennyiségű gépet és acélszerkezetet állítottak elő az LKM új acélműve részére, sokkal olcsóbban, mintha ezeket máshonnan szerezték volna be. A Fűzfői Nitrokémia a piaci igényeknek megfelelően hat új gyomirtó szer gyártását kezdte meg az idén, amely rendkívül kelendő, s csupán ezzel a vállalkozással több mint félmilliárd forint bevételhez jut az idén. A zavartalan átállásra ösztönzőbb bérrendszert vezettek be, amely körülbelül ezer embert érint. A növényvédőszer-gyártásban kiemelkedő eredményeket elérő üzemrészek, munkacsoportok, más területeken pedig a takarékosságban jeleskedők között a megtakarított béralap 40 százalékát osztják ki. A Ganz-MÁVAG háromnegyed évi termelési eredményei csak megközelítik, de nem érik el a tavalyi szintet, aminek elsősorban az az oka, hogy elhúzódott az Új-Zéland számára készülő motorvonatok gyártása. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint a kooperációs partnereknek egy része csak késve tudta szállítani az új követelményeknek megfelelő alkatrészeket, kábeleket, égésbiztos burkolatokat, e termékek kifejlesztése a tervezettnél hosszabb időt vett igénybe. A Ganz-MÁVAG más területeken viszont igyekezett meggyorsítani munkáját, hogy összességében mérséklődjék a kiesés. Előnyre tettek szert az Árpád-híd építésénél: most szereltek be újabb két hídelemet az eddigi 12 mellé a Pest—Magritsziget közötti szakaszon, így ott már csak a záróhídelem építése van hátra. A napokban megkezdték a Margitsziget—Buda mölötti időszakasz elemeinek gyártását is. A Szolnoki Mezőgép Vállalat még nem birkózott meg a külpiaci nehézségekkel, exportja csökkent, viszont élénkült a hazai piac, ahol 25 százalékkal több gépet értékesítettek a tervezettnél. A zöldtakarmány betakarításának időszakában többet adtak el a hazai gazdaságoknak az amerikai Hesston céggel kooperációban gyártott óriás körbálázóból, s számottevő mennyiséget értékesítettek az NSZK-beli Claas cég licence szerint készülő kaszálógépből. Az elmaradt valutabevételnek egy részét a vállalat azzal ellensúlyozta, hogy a korábban tőkés országokból importált alkatrészeknek egy részét hazaival helyettesítette. A vállalat háromnegyed évi mérlege összességében kedvező, s erőfeszítéseket tesz, hogy az ország külkereskedelmi mérlegének javításához is hozzájáruljon. Az NSZK-ban kereskedelmi képviseletet létesített a vállalat, hogy termékeinek újabb piacot szerezzen. Heves és Nógrád megyei tanácsi szakemberek Balassagyarmaton Szabálysértési ügyintézések és tepssztsiste!!: A tanácstörvény végrehajásáról szóló kormányrendelet lehetőséget nyújt arra, hogy egy-egy járásban a községi tanácsok végrehajtó bizottságai meghatározott feladatok ellátására együttesen halmazott személyt bízzanak meg. Ennek szellemében Nógrádban 1979-ben kidolgozták az egyes szabálysértések körzeti ügyintéző által történő elbírálásának programját. Azzal a céllal, hogy a helyi tanácsokon növekedjék a szabálysértési eljárások színvonala, egységesebbé váljanak a büntetések, szakszerűbb, gyorsabb legyen az ügyintézés. Először Nagybátonyban körzetesítették a szabálysértések ügyintézését, majd kialakították e rendszert Nógrádkövesden, Őrhalomban, Szécsényben, Szügyben, Pásztón. A tapasztalatokról a Heves és Nógrád megyei tanácsok igazgatási bizottságait tegnap a Balassagyarmaton megtartott együttes ülésen dr. Farkas Imre, a Nógrád megyei Tanács igazgatási osztályának vezetője tájékoztatta. Egyebek között elmondotta, hogy a kezdeti kedvező jeleken felbuzdulva, idén újabb három körzetet alakítottak ki a rétsági járásban, a nagybátonyi körzetet pedig újabb településekkel bővítették. A megyei tanács igazgatási bizottságának tagjai a közelmúltban a helyszíneken győződtek meg, milyen eredményekkel járt a kezdeményezés. Általános tanulság, hogy a körzetesítés csökkentette a községi végrehajtó bizottságok titkárai és az apparátus leterheltségét. A vb-titkárok kellő segítséget nyújtanak az ügyintézőknek az elkövetők körülményeinek, a községek sajátosságainak ismertetésével. Ami a legfontosabb: növekedett a községekben az ügyintézés színvonala. Az úgynevezett speciális szakértelmet igénylő ügyek elbírálásánál ez különösen szembetűnő, hiszen megfelelő felkészültségű, sok tapasztalattal rendelkező ügyintézők tevékenykednek. Egységesebbé vált a büntetéskiszabási elvek alkalmazása. A szabálysértési ügyintézők többsége jogpropagandamunkát is végez, ami fontos feltétele a megelőzésnek. A lakosság kedvezően fogadta a szabálysértési ügyintézés körzetesítését. A tanácskozáson elnöklő dr. Körmendy József, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára a tapasztalatokról elismeréssel szólt, s felhívta a figyelmet néhány további feladatra. Ezt követően dr. Petrik János, a Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára adott tájékoztatást a Heves és Nógrád megyei szakembereknek a tanácson egy esztendeje kezdődött kísérletről, amelynek középpontjában az államigazgatás korszerűsítése szerepel. A bizottságok tagjai délután Szécsénybe és Hollókőre is ellátogattak. iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiui Nógrádi műszaki hónap A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Nógrád megyei szervezete és tagegyesületei október 1. és 29. között tizenegyedik alkalommal rendezik meg a műszaki hónap rendezvénysorozatát. Az idei műszaki hónap vezérgondolatául a „A tudomány, mint termelőerő” nagyon is aktuális mottóját választották a tudományos egyesületek. A műszaki hónap rendezvényeit e gondolatkörbe állítva megvizsgálják, hol tartanak Nógrád megyében a tudományoknak a termelőmunka szolgálatába állításával, hogy a tudományos kutatások és eredmények mennyire segítik a termelést, miként könnyítik meg és teszik egyúttal termelékenyebbé az emberek munkáját; a gyakorlat, hogyan hasznosítja és igényli a tudományos eredményeket, a szellemi termékeket. Ugyanakkor a gazdag programba foglalt rendezvényeknek az is célja, hogy általuk megvizsgálhassuk, hogy a műszaki, közgazdász értelmiség szerepének fokozódása milyen mérvű, s ez, hogyan nyilvánul meg megyénk gazdasági és társadalmi életében, s milyenek a tudományos egyesületi munka társadalmi elkötelezettségének eredményei és tapasztalatai. A XI. nógrádi műszaki hónap eseménysorozatában mintegy 80 különféle rendezvényt látogathatnak meg az érdeklődő szakemberek. A változatos témakörökben 60 tudományos előadást, több kiállítást, ankétot, filmvetítést, szakmai és árubemutatót, valamint üzemlátogatást rendeznek. A program előkészítésében és lebonyolításában az MTESZ megyei szervezetén, s a csaknem 20 tagegyesületen kívül részt vállal a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is. Az idei műszaki hónap rendezvénysorozatának is jellemzője — s ez az utóbbi évek törekvéseinek kedvező eredménye —, hogy a programot nem csak a megyeszékhelyen, illetve a megye két városában rendezik meg, hanem hét másik településén is: Pásztón, Nagybátonyban, Kisterenyén, Szécsényben, Endrefalván, Varsányban és Romhányban. A XI. nógrádi műszaki hónap megnyitóját ma rendezik meg ünnepélyes keretek között Salgótarjánban. A TIT- székházban rendezendő előadás keretében Szikszai Béla, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese a gazdasági fejlesztés, tudományos kutatás problémakörével foglalkozik. A központi gondolathoz kapcsolódnak olyan rendezvények mint a Magyar Agrártudományi Egyesület, a megyei tanács és három termelőszövetkezet szervezésében a Melioráció a megye mezőgazdaságában című rendezvény; a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Tudományos Egyesület által rendezendő kétnapos előadás- és üzemlátogatás-sorozat, amelynek keretében áttekintik a hazai nyomdászat technikai fejlődését és távlatait. Több rendezvény témaköre lesz a most annyira időszerű energiagazdálkodás, de foglalkoznak az értékelemzés problémakörével, az agroökonómia szerepével, az agrárpolitikában, a Dolgozz Hibátalanul munkarendszerrel, s környezetvédelmi kérdésekkel. Bizakodunk, hogy az idei műszaki hónap tudományos előadásai hozzájárulnak mérnökeink, technikusaink, agrármérnökeinek, közgazdászaink — s minden érdeklődő — gondolkodásának megtermékenyüléséhez, s ráhangolják a szakembereket a központi témakör iránti nagyobb érdeklődésre, s az ebből adódó feladatok eredményes megoldására. Szüret a Muzslán Augusztus közepe óta tart a szüret a pásztói Béke Termelőszövetkezetben. A Muzsla-hegy oldalában levő 87 hektárnyi ültetvényen gyűjti a szemeket Sándor Katalin, aki az elmúlt esztendőben a salgótarjáni Bolyai Gimnáziumban érettségizett, s a középiskola elvégzése után e közös gazdaságot választotta munkahelyéül. — kulcsár — Reklámitéj» — városkép Reklámszakemberek Salgótarján „berendezéséről" Salgótarján újjáépült központja szép megjelenésével, használhatóságával méltán tett szert hírre. A neves építészek azonban csak a városmag vázát formálták meg: felöltöztetése, belakása ránk maradt, akik benne élünk. A városközpont „bebútorozásának” egyik kiváló lehetősége az építészethez illő reklámkép kialakítása. Erről a reklámképről beszélgettek tegnap a megyeszékhelyen a Magyar Reklámszövetség Nógrád megyei Szervezetének tagjai Legenda Józsefné, a városi tanács osztályvezetője vitaindítója alapján. A terítékre került reklámkép messze elmarad a kívánalmaktól Egyetlen mozgó fényreklám látható a „CASCO-s ház” tetején. Világító reklámmal dicsekedhet még a Centrum Áruház, ezeken kívül csak egyszerű, doboz formájú betűkből kirakott feliratok „díszítik” a város központját. Sajnos ezek tekintélyes része is szűkszavúbb a kelleténél: a szolgáltatóház tetején levő KSZ azon túl, hogy rejtélyes, helytelen is, hiszen kisipari szövetkezetek már régen nem léteznek. Az épületek kevéssé alkalmasak a mutatós feliratok elhelyezésére, s hasonlóképpen szűkös teret nyújtanak a városképet erőteljesen formáló kirakatoknak, melyek nemcsak esztétikai, hanem üzleti szempontból is fontosak. Ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, hogy készül már a Pécskő Üzletház átalakításának terve. Megvalósításával kirakatokat nyitnak az utcára. Kevés, összesen két vitrin képezi a városközpont „bútorzatát”. Az utcai reklámoszlopok rendkívül szegényesek, rajtuk sok esetben idejétmúlt, ronggyá szakadt plakátok éktelenítik a környezetet. A kereskedelmi vállalatok reklámmunkája általában elfogadható: akciós reklámjaik kimondottan ötletesek, ilyenkor valósággal új ruhába öltözik a város. Kirakataikat nem ártana gyakrabban felfrissíteni, nem is szólván a szezonvégiekről, amelyek inkább lohasztják, mint élénkítik a vásárlói kedvet. Konkrét ötleteket is hallottunk a reklámszakemberek tegnapi klubfoglalkozásán, például az utcai árusítás — mert igény van rá — szervezettebb megoldására, illendő köntösben való megjelenésére. Vagy a városi üzemek bemutató- és árusítótermének létrehozására, mely nemcsak esztétikus, hanem hasznos is lesz. Jó tipp a vásárcsarnok szabadtéri részének egy reklámpalánkkal való takarása, de ettől is jobb talán a lakossági szolgáltatásokat végző kisiparosok név- és címjegyzékének központi helyen és esztétikus formában való kirakása. Az elgondolások egyike-másika jelentős összeget igényel, s több gazda összefogásával van remény a kivitelezésre. Csakhogy mellékvágányra tereli a kérdést, ha minden pontjánál forintokban gondolkodunk- A szép városkép kialakulása nemcsak az építészek, nemcsak a reklámszakemberek dolga, hanem legalább ennyire múlik a városlakók igényességén, a rendertisztaságot megőrző gondosságán. Egy várost kulturáltan használni, berendezni és „belakni” csak akkor lehet, női lakói magukénak vallják.