Nógrád, 1982. március (38. évfolyam. 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOCRAD AZ MSZMP NOCRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . XXXVIII. ÉVF., 65. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK Harmincöt évvel ezelőtt indult Sok sikert hoztak ■ ■ az újítások az SKU-nek A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben néhány nap múltán harmincötödik esztendeje, hogy a vezetőséghez benyújtották az első újítási javaslatot, amely elindította az acélgyáriak újítási mozgalmát. 1947. március 12. volt ez jelentős dátum, amelyet azóta is az újítómozgalom kezdetének tartanak az acélgyárban. Létszükséglet volt akkor — emlékeztek tegnap e jeles eseményről a vállalat újítóinak tanácskozásán —, hogy a háborúban szinte teljesen megsemmisült üzemben újra kezdődjön a termelés. Ezt segítették elő a dolgozók hasznos kezdeményezései, ésszerűsítései, ötletei. Ezen idő alatt — 1982 február végéig — húszezer-kétszázharmincöt javaslatot nyújtottak be a hajdani acélárugyár, a mostani Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói, melyek több mint felét hasznosították. S jelentős, hogy a kimutatott kétszáznegyvennégymillió forint eredményen túl az újítások elősegítették, hogy a vállalat lépést tudott tartani a műszaki fejlődéssel, gyártmányai igazodtak a jelenkor technikai színvonalához. Harmincöt év alatt a dolgozók közül kétszázhuszonöten kapták meg a kiváló újító kitüntetést és anyagilag is megbecsülve hasznos tevékenységüket, több mint tizenhétmillió forint jutalmat fizettek ki nekik. A múlt esztendei újítótevékenység elemzése is azt mutatta, hogy az ötletemberek aktivitása továbbra sem csökkent. A részletes elemzés szintén ezt igazolja: hosszabb távra visszamenőleg sem csökkent az érdeklődés az SKÜ-ben az újítások iránt. Bizonyítja, hogy az ötödik ötéves tervben benyújtott újítások száma az előző tervidőszakihoz viszonyítva tizennyolc, a bevezetett javaslatoké harminchat, az utókalkulált gazdasági eredmény pedig hetvenkilenc százalékkal növekedett. Minőségi fejlődés is történt, jelzi, hogy a beadott és bevezetett újítások aránya ötvenegyről ötvenkilenc százalékra emelkedett. A sikerhez — miként ezt a tegnapi tanácskozáson is hangsúlyozták — nagyban hozzájárultak azok az intézkedések, amelyeket a vállalat vezetősége, a párt-, a KISZ és a szakszervezet egyetértésével napvilágra hozott. Módosították az újítási szabályzatot, csökkentették az egyéni elbírálók számát, rövidítették a szakvéleményezés idejét, rendezték a jogfenntartással lezárt újítások elévülésének tartamát. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői örömmel állapították meg, hogy 1981-ben a vállalat újítói az előző esztendeinél húsz százalékkal több újítást adtak be, minőségi változást jelent, hogy a bevezetett ésszerűsítések, ötletek száma is tizenöt százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. 1981-ben több jelentős újítást vezettek be. Új gyártmányként került — ötlet révén — a piacra a faipari szalagfűrész, amely csaknem kétmillió forint nyereséget eredményezett, vagy a perforáltszalagacél-gyártás, amelynek nyeresége meghaladta a 922 ezer forintot. Kiemelkedő sikernek számít az őrlőgolyógyártás bevezetése is, amely — mintegy jelezve, hogy az újítások eredményei nem azonnal jelentkeznek — a termelés harmadik évében hozott hárommillió forint eredményt. Amellett, hogy az effajta munkánál sikerült a munkáslétszámot is csökkenteni. A termelékenység növeléséhez szintén „besegítettek” az ötletemberek. A huzalpácolóban csaknem kétmillió, a szalagedzőben pedig több mint egymillió-hatszázezer forint hasznot hoztak újításaik. Mindezek mellett olyan ésszerűsítések, mint az ötvözött szántóvasak alapanyagméretének módosítása, a kokszfelhasználás csökkentése antracitpótlással, a sósavregeneráló rácsának pótlása, csaknem 8,2 millió forint eredményt hoztak a vállalatnak. Piachoz igazodó tervek Rugalmas brigádvállalások A vállalatoknál befejeződött az idei tervek vitája, a részlegek, a brigádok ismerik feladataikat, és sok kezdeményezés született ezek jobb, észszerűbb végrehajtására. A vállalatok, szövetkezetek mintegy 140 ezer szocialista brigádjának munka felajánlásai szorosan kapcsolódnak az üzem tervéhez, s egyben ahhoz a törekvéséhez, hogy rugalmasan alkalmazkodjék a kereslethez, a piaci viszonyokhoz. A brigádok többnyire az igényeknek megfelelő termékek kifogástalan megtervezését, előállítását, az anyaggal, energiával való ésszerűbb gazdálkodást vállalták és ezek módszereire is hasznosnak ígérkező kezdeményezések születtek. A Mátraaljai Szénbányák Thorez bányaüzemében például azt vállalták, hogy a Gagarin Hőerőmű számára megfelelő mennyiségű szenet termelnek. Idei tervük 7 235 000 tonna, lehetséges azonban, hogy kemény tél esetén ennél többre lesz szükség. Az év eleji nagy hideg már a tervezettnél több szenet kívánt a bányászoktól: január elejétől március 16-ig egymillió 600 ezer tonna szenet termeltek, 30 ezer tonnával többet a tervezettnél, gondosan ügyelve arra is, hogy a szén fűtőértéke ne csökkenjen 1500 kalória alá. A mínusz 15—20 fokos hideg különösen nagy erőfeszítéseket igényelt az év első hónapjaiban Berta József szocialista brigádjától, amely a szénmező őrlőművében gondoskodott arról, hogy a szén átfagyása, elnedvesedése ne okozzon üzemzavart, és a szálítmány folyamatosan eljusson az erőműhöz. A brigád ezúttal megismételte, felajánlása szerint megismétli az elmúlt évi kimagasló eredményét, amiért az iparági brigádversenyben az első helyet nyerte el. A kőolajkutató vállalat szegedi üzemében Vass István főfúrómester 33 tagú szocialista brigádja a gyakorlatban bizonyította be, hogy újítási elképzelése helyes: a mélyben levő kőzetek fúrására sem mindig kell feltétlenül a rendkívül drága, import gyémántfúrókat alkalmazni, megfelelő körülmények között a hazai gyártmányú acélfúró is megfelel. Ilyen fúrót alkalmaztak Forráskúton, az egyik 3300 méter mély olajkút fúrásánál, teljes sikerrel. Így nélkülözhetik az import gyémántfúrógarnitúrát, amelynek értéke meghaladja a 300 000 forintot. A hazai gyártmány ennek egy tizedébe sem kerül. Egyéb újításokat is bevezetett a brigád, így egyetlen mélyfúrásnál mintegy kétmillió forintot takarított meg. Módszereiket a többi alföldi mélyfúrásnál is bevezetik. A Dunai Vasmű tűzállóanyag-gyárában Szűcs László karbantartó szocialista brigádja újításával háromszorosára növelte azoknak a kocsiknak a tartósságát, amelyek tűzálló téglákkal megrakva a kiégető kemencében több mint ezerfokos hőségnek vannak kitéve. A kocsik védelmére újfajta hőálló betont és acélszerkezetet dolgoztak ki, s ezeket már alkalmazzák. A tűzálló anyag őrlésére használt golyósmalmokat újfajta béleléssel tették tartósabbá. A két újítás együttesen évi 3 millió forint körüli hasznot hoz a vállalatnak. A salgótarjáni síküveggyár Komarov brigádjának egyik tagja, Majoros László — Göröcs Sándor mérnök ötletét megvalósítva — az üvegtáblák automatikus vágására alkalmas szerkezetet készített, amit eddig csak valutáért tudtak beszerezni. A veszprémi Bakony Művek Edison Szocialista Brigádja az autósok számára szerkesztett hasznos készüléket, amely a műszerfalra szerelve folyamatosan méri a gépkocsi fogyasztását, mintegy figyelmezteti a vezetőt az esetleges műszaki hibára, vagy a vezetés pazarló módjára. A Budapesti Bőripari Vállalat díszműbőrgyárának komplex műszaki szocialista brigádja a sertés kesztyűbőr feldolgozásának technológiáját módosítva, hétről öt napra csökkentette azt a munkafázist, amikor úgynevezett meszezléssel a fehérjét kivonják a nyersbőrből. Az új módszerrel különféle vegyi anyagokból is a korábbinál kevesebb szükséges. A leglényegesebb eredményük azonban az, hogy a bőrök minősége egyenletes. fSí Varroda Holló Korszerű varrodát nyitottak a helyi és környékbeli lányok, asszonyok foglalkoztatására Hollókőn, a szécsényi termelőszövetkezet melléküzemágaként. Vadonatúj varrógépeken, korszerű technológiával a Salgótarjáni Ruhagyárnak készítenek — bérmunkában — lánykaruhákat. Egyelőre csak harmincnégyen dolgoznak az üzemben, de továbbiak jelentkezését várják. Félszáz nőnek kívánnak munkalehetőséget biztosítani. Szabó Istvánné bedolgozói munkakörét cserélte fel a varrodával. Kelemen Irén szalagközi mecs és Nagy Jánosné könnyen beilleszkedett a sorozatgyártásba. Simon Gyuláné szalagvezető a részmunka előkészítésében vesz részt, Balogh Sándorné a készárut vasalja. -7 képek ..kulcsár — , Ünnepség a szénbányáknál is vörös Hetedszer vándorzászlót kaptak A KISZ megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére ünnepségre került sor szerdán Salgótarjánban a Bányász Művelődési Házban, ahol a Nógrádi Szénbányák veterán KISZ-tagjai, ifjúkommunistái, kiváló dolgozói, a fiatalok nevelésében kiemelkedő munkát végzők gyűltek össze. Jelen voltak a vállalat, párt-, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Szabó István, az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottságának első titkára. A bányászhimnusz elhangzása után a nagybátonyi Bartók Béla úti Általános Iskola úttörői köszöntötték a több mint másfél száz jelenlévőt, majd Kovács István veterán KISZ-vezető mondott ünnepi beszédet. Felelevenítette a negyedszázaddal ezelőtti ifjúságmozgalom helyzetét, a KISZ alapításának körülményeit, majd beszédében végigtekintette az elmúlt 25 év fontosabb állomásait Ezt követően Jákóhalmi Ferenc, az NSZV KISZ- bizottságának titkára szólt a mozgalom mai programjáról, célkitűzéseiről, hangsúlyozva, hogy a ma ifjúságának szintén jelentős feladatokkal kell megküzdenie. Ehhez jó keretet nyújt a KISZ évenkénti, s középtávú programvállalása. Az ünnepség további részében kitüntetések átadására került sor. A Nógrádi Szénbányák KISZ-bizottsága immár hetedszer érdemelte ki a KISZ Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját, amelyet dr. Bulla Miklós, a KISZ KB intéző bizottságának tagja adott át Jákóhalmi Ferencnek. A bányászfiatalok e legmagasabb ifjúságmozgalmi elismerést több éves eredményes munkájukért kapták. Kiváló KISZ-szervezet elismerést kapott a szorospataki aknaüzem, s a nagybátonyi gépüzem KISZ-szervezete, dicsérő oklevélben részesült a külfejtési üzem és a Kulich Gyula nevét viselő kányási alapszervezet. Aranykoszorús KISZ-jelvényt vehetett át Szűcs József, Palchuber István, Kispál Sándor, valamint öten dicsérő oklevél elismerést kaptak. A 25 éves KISZ-tagsággal rendelkezők emlékplakett-, oklevél-, jelvénykitüntetésben részesültek. Az ünnepség szavalattal, majd a DIVSZ-induló dallamaival ért véget. Vetélkedő diákok Szép magyar beszéd, 1982 A salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban tegnap rendezték meg a Szép magyar beszéd verseny megyei döntőjét. A Kazinczy emlékére hirdetett hagyományos szép kiejtési verseny résztvevőit Herold László igazgató köszöntötte. Hangsúlyosan szólt arról, hogy korunkban, melyet az értékek átrendeződése jellemez, a közösség és az egyén számára egyaránt mennyire fontos, igazi érték a nyelv. A mindennapi érintkezés, közlés, a gondolat és érzelem kifejezés eszköze, olyan tulajdonunk, mellyel bűn rosszul sáfárkodni. A résztvevő 27 középiskolás és szakmunkástanuló három fordulóban mérte össze képességeit. Elsőként a szabadon választott szöveget adták elő, tanulmány- és esszérészleteket mondtak el. A korábbi évek tapasztalataival összevetve jónak mondható mezőny került a megyei döntőbe. Bár igazán kiugró teljesítmény nem volt, nagyon gyengét sem hallottunk. A második fordulóban megfeleződött az indulók száma. Dr. Pásztor Emil, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola docense a kötelező szövegek előadása előtt néhány igen hasznos tanácsot adott. Ismertette a legfontosabb követelményeket. A leglényegesebb a szöveg megértése, hű tolmácsolása, a hangvétel helyes megválasztása, a jó beszédtechnika, a mesterkéltség, modorosság nélküli beszéd. Mindez természetesen nem csupán a versenyzőknek de mindenkinek megszívlelendő, ha szót kér, szót kap valahol és valóban gondolatokat akar közölni! A szakmunkástanulók öt legjobbja és tizenkét szakközépiskolás, gimnazista olvasta fel a minisztériumból lezárt borítékban érkezett szöveget, majd idén először sor került a harmadik fordulóra is, melyben szintén csak a versenyen megismert mondatot kellett beszédtechnikai szempontból elemezni. Az öttagú zsűri pontszámai és a mondatelemzés alapján dőlt el mindkét kategóriában az első három hely sorsa. A szakmunkástanulók közül Mócsány Aliz, a balassagyarmati mezőgazdasági szakiskola diákja lett az első, második Somoskői Tibor, a salgótarjáni kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző tanulója, harmadik Ferencz Éva, a salgótarjáni 211-es számú ISZI-ből. A középiskolások mezőnyében Tarnócz Lujza kisterenyei gimnazista végzett az élen. Mindhárom fordulóban ő volt a legjobb. Második Jávori Ildikó, a salgótarjáni Madách szakközépiskolása (ő már Kazinczy-díjat is nyert általános iskolásként). Szoros versenyben lett a harmadik Földi Katalin, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola diákja. A győri országos döntőben mindkét kategóriában az első két helyezett képviseli Nógrád megyét.