Nógrád, 1982. szeptember (38. évfolyam. 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
Szeptemberi tennivalók hegesztenek, szabnak, varrnak ki- és belföldi megrendelésre Mind kül-, mind belföldre élénk ütemben termelnek a salgótarjáni járás üzemei szeptemberben. A behemót vasszerkezetektől a gyerekpizsamákig sok minden készül a vidék dolgozóinak „közreműködésével”. Acéloszlopok, vasvázak Nyolc darab hatalmas darut készre gyárt az ősz első hónapjában a Ganz-MÁVAG mátranováki gyáregysége. E feladathoz még öntvényeket várnak egy budapesti Ganzüzemből, s ezek megérkezése után hamar elszállíthatók lesznek Novákról az emelők. A gyáregység vasszerkezeti részlege hídelemeket és csarnokoszlopokat készít. Az Árpádhíd északi oldalának tizennégy főtartójából nyolcat visznek szeptemberben a helyszínre a nógrádi üzemből. A Dunai Vasmű salakhabosító csarnokának vasszerkezetét teljes egészében elkészítik a hónap végéig. Ennek a munkának az érdekessége, hogy az acélvázakat fémtiszta felülettel kell a megrendelőknek átadni, hogy a helyszínen tűzi horganyzással vegyék elejét a korrodálódásnak. Ezeken kívül egy borsodi ércelőkészítő mű vasvázát szabják, hegesztik a nováki szakemberek. Szeptemberi termelési értékük 35—40 millió forint között mozog várhatólag. Fazon divatközelben Az idén tizenöt éves jánosaknai Páva-varróüzem szeptemberben jelentős részben bérmunkával foglalkozik. Ezeket az igényes feladatokat a közelmúltban kapták, így az előkészítést rövid idő alatt kellett, kell megoldani a technológusoknak. Nyugatnémet cégeknek blúzokat varrnak a jánosaknaiak. Ezek fazonja a divat élvonalához igazodik, anyaguk a megrendelők által adott minőségi kelme. Saját — tehát hazai — anyagból női ruhákat varrnak a Páva Ruhagyár megyénkben üzemének dolgozói. A női holmikat szovjet piacon értékesítik a külkereskedők. Honi piacra fehérneműt, elsősorban gyerekpizsamát állítanak össze a varrónők, összesen tízmillió forint fölötti termelési értékkel rukkolnak ki szeptemberben a varrodaiak, összehangolt munkával állítják egybe a hatalmas hídelemet a mátranováki hegesztők. Úttörővezetők a gyermekmozgalomért Az életkori sajátosságoknak megfelelően Nógrád megye nyolcvanhárom úttörőcsapatában csaknem huszonnyolcezer pajtás kezdte meg úttörőmozgalmi munkáját e napokban. Vezetőik számára a tanévnyitót megelőzően tartottak több alkalommal felkészítő jellegű tanácskozásokat. Előbb a megyeszékhely November 7. Filmszínházában jöttek össze a csapatvezetők, iskolaigazgatók, kisdobosképzés-felelősek, hogy Kovács Tibor megyei úttörőelnök előadásában meghallgassák az úttörőszervezetek feladatairól szóló tájékoztatást. Mint az előadó elmondotta, kiemelt figyelmet kell fordítani az úttörők, kisdobosok marxista—leninista szellemű nevelésére, az értelmi és érzelmi azonosulás kialakítására. — Az úttörők kezdeményezéseinek kibontakoztatásával — hangsúlyozta — növelni kell a gyermekönkormányzatok szerepét, önállóságát. A mozgalom az életkori sajátosságoknak megfelelően kialakított módszerekkel segítse elő a politikai-közéleti feladatok végrehajtását, s az úttörőcsapatok kiemelten foglalkozzanak a KISZ-életre való felkészítéssel. A továbbiakban az általános iskolai oktatási-nevelési terv segítéséről, az ötnapos tanítási hét úttörőmozgalmi következményeiről beszélt Kovács Tibor, majd a résztvevők az időszerű ideológiai kérdésekről, s a tanévindítás fő feladatairól hallhattak előadásokat. A felkészítés következő állomása Pásztó volt, ahol a megye járásainak és városainak úttörőtestületi tagjai beszélték meg a mozgalmi évindítás mikéntjét. Kétnapos tanácskozásuk során megvitatták az elmúlt időszak tapasztalatait, majd az idei teendőket határozták meg, elkészítve az úttörőcsapatok munkaprogramjai vázát is. Mint a felkészítők tapasztalatai tükrözik az úttörőmozgalom nagy figyelmet fordít a megnövekedett szabad idő hasznos eltöltésére, kihasználására, a szórakozási, művelődési, sportolási feltételek bővítésére. Fejleszteni kívánják az irányító tevékenységet, a munkamódszert, s mint többen hangsúlyozták: a döntések előkészítésénél jobban figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. A több napon át tartó felkészítő tanácskozások eredményessége arra enged következtetni, hogy az idei tanévben is bizton lehet számítani a megye úttörőcsapataira, Mackók devizáért Egy másik varroda ugyancsak tizenöt éves az idén. A Váci Kötöttárugyár kazán gyáregysége kapacitásának mintegy hatvan százalékát tőkésexportra fordítja. Tavalyhoz képest több mint háromszorosra növelték a nyugatra irányuló kivitelt, pontosabban az erre szolgáló gyártást. A Lajtán túlra kerülő portékák száz százaléka saját anyagos termék. Szeptemberben és októberben különösen élénk ütemben zajlik az export. Nyugatnémet, holland és francia cégeknek varrnak és indítanak útba melegítőket, illetőleg szabadidő-ruhákat. Kihasználva a dollárbevétel lehetőségét, ebben az időszakban a belföldi igények kielégítése második a fontossági lajstromban. Munkájuk összértéke nekik is túlhaladja a tízmillió forintot. 13 A -»v VIDR3 PROtFTÄR'JÄt PGVESüOETEIfl NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. ÉVF., 204. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1982. SZEPTEMBER 1., SZERDA 12 megye közt az élbolyban Nógrád Komputer a közigazgatásban Négyezer intézménynek adnak adatokat Kétnapos szeminárium kezdődött tegnap a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán a számítógépek államigazgatásban való hasznosításáról. Az összejövetel a „Takeh TPA felhasználói kör V. tanácskozása” nevet viseli. Azaz a tanácsi költségvetési elszámoló hivataloknak a TPA típusú komputerrel elvégzett ügyviteli műveletekről összegyűlt tapasztalatokat cserélték ki az ország minden megyéjéből egybejött szakemberek. Az igazgatási tisztviselőket Várhelyi Ernő, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője köszöntötte, majd dr. Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes tartott átfogó előadást részben az aktuális gazdasági kérdésekről, részben a PM- rendeletek hatásáról a költségvetési szervek munkájában. Az országos szakigazgatási szerv rangos tisztviselője az általános viszonyokról elmondta, hogy ma gazdaságunkban a belső felhasználást csak fokozódó erőfeszítésekkel lehet szinten tartani; a külgazdasági egyensúly fenntartása kapta meg a teendők közt a prioritást. A fő figyelmet minden részterületen a kivitelre, az erre kínálkozó lehetőségek feltárására, kihasználására kell fordítani. A gazdasági egységek működésének nem kellő mérvű rugalmassága miatt az eredményesség még nem éri el a lehetséges mértéket; több leleményre, gyorsabb reagálásokra van szükség. A beruházásokkal és az importtal a belátható jövőben még csínján kell bánni. Szakmai kérdéseket is taglalt a miniszterhelyettes. A költségvetési kiadásoknak egyre nagyobb hányadával gazdálkodnak a tanácsok, eredményeként az egészséges decentralizálási folyamatnak. Ám ez a felelősséget is megnöveli, hatékonyabb gazdálkodásra kell törekedni. A lakossági adóztatásról elmondta dr. Kállai Lajos, hogy jelenleg 1,6 millió polgár adózik, számuk a jövőben növekedni fog,ezért az ügyintézés rugalmasságát fokozni érdemes. Fontos — figyelmeztetett a miniszterhelyettes —, hogy a már rendelkezésre álló sok információ minél nagyobb körben hasznosuljon a jövőben. Ehhez nyújtanak segítséget az elszámoló hivatalokban működő számítógépek is. A tanácsi számítógépesítés mostani állapotáról, továbbfejlesztési irányairól Háklár László, a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet igazgatója beszélt a népes hallgatóságnak. A nyolc évvel ezelőtt elkezdődött „komputerizálás” — amelyben egyébként Nógrád megye élen járt — ma ott tart, hogy az ország tizenkét megyéjében áll rendelkezésre a Központi Fizikai Kutatóintézet és a Videoton közreműködésével készített számítógép az igazgatási feladatok elvégzéséhez. A többi vidéken a helybeli SZÜV-ök kínálják a kapacitást a tanácsi költségvetési elszámoló hivataloknak. Mintegy négyezer intézmény számára szolgáltatnak fontos adatokat, információkat az érvényes pénzügyi helyzet részleteiről az illetékes „takeh” munkatársai; nem kevesebb, mint negyvenezer költségvetési alkalmazott illetményét számítja ki, tartja nyilván a „számítógépesített” apparátus. A jelenlegi gazdasági helyzetben arra van kilátás, hogy a hetedik ötéves terv végére lesz minden megye felszerelve számítógépekkel a fontos feladatok gördülékeny megoldásához. A szeminárium — amelyen a politikai és társadalmi szervek képviselői közt ott volt Berki Mihály megyei tanácselnök-helyettes — délután szekcióülésekkel folytatta munkáját. A tanácsi könyvelést, a lakossági adót, és az illetménybefizetést elemezték szakcsoportokban a szakemberek. Ezután Hollókőn és Szécsényben ismerkedtek a helyi nevezetességekkel az összejövetel résztvevői. Ma újabb szekcióülésen a számítógép alkalmazásának nógrádi és hevesi tapasztalatait tárják a szakcsoport elé az előadók, majd plenárius ülésssel ér véget a kétnapos szeminárium. A vásárváros készül a BNV-re Élénkül a kőbányai vásárváros, készül a szeptember 17-én megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Már naponta érkeznek külföldről a kamionok s a kiállítási árukkal megrakott teherautók. Benépesültek a pavilonok is, megkezdődtek a szerelési, berendezési munkák. Az idei őszi BNV-n Magyarországgal együtt 41 ország és a Palesztina Felszabadítási Szervezet kiállítói mutatják be fogyasztási cikkújdonságaikat. A szocialista országok közül a szovjet , a jugoszláv, a csehszlovákiai és az NDK-beli vállalatok, a tőkésországok közül pedig az NSZK cégei jelentkeznek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a résztvevők között lesz Algéria, Görögország, Kenya és Kuvaiti Costa Rica, Ecuador, valamint Honduras pedig első ízben vonultatja fel exportcikkeit. A vásár kiállítóinak száma előreláthatóan meghaladja a múlt évit: összesen mintegy 1500 hazai és külföldi cég mutatja be árukínálatát. A bemutatásra kerülő termékeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében 12 árucsoportba osztották. Az őszi BNV-vel egyidőben három szakkiállítást is rendeznek. A Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás az ötödik, a Protenvita nemzetközi környezetvédelmi kiállítás a harmadik, a Studexpo oktatási eszközök nemzetközi kiállítása a második alkalommal nyitja meg kapuit. Nyitott kapuk Előadássorozatok, továbbképző tanfolyamok, országjáró kirándulások A közelmúltban megtartott VIII. országos küldöttgyűlésen megfogalmazott célkitűzések szellemében készül az évre a TIT Nógrád megyei szervezete. Bár a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységét a korábbi években is a nyitottság jellemezte, épp az előző ötéves ciklus tapasztalatai igazolták a „kapuk” tágabbra nyitásának létjogosultságát, szükségességét. A társulat tevékenysége a megye közművelődési életében meghatározó jelentőségű, és — sajátos lehetőségei révén — olyan területekre is kiterjed, ahol más művelődési formák kevésbé honosodnak meg. Az idei feladatok — s ez vonatkozott már az előző fél év munkájára is — mindenekelőtt a tudományos ismeretterjesztés még meglévő „fehér foltjainak” felszámolására irányulnak. Ehhez természetesen változatos formák, hatékony — a gazdasági tényezőket sem figyelmen kívül hagyó — módszerek szükségesek. Példának okáért, mind több gyár, üzem kéri a TIT segítségét az úgynevezett át- és továbbképző tanfolyamok szervezésére, melyek a szakmai képzés nehézségein enyhítenek. Hasonló célt szolgálnak a TIT közhasznú tanfolyamai. A társulat megyei szervezete ezekből több tucatot — köztük szabó-varró, gyors és gépíró, makramé, elsősegélynyújtó, — indít az ősz folyamán. A közhasznú tanfolyamok közé sorolhatók a nyelvtanfolyamok is, melyek idei választékáról valóban elmondható, hogy „minden szinten szinte minden” lesz. (Persze, hogy végül is melyek indulnak, az függ a jelentkezők számától, de már 15—20 fő esetén képes a TIT kielégíteni az igényeket.) Főként középiskolások körében népszerűek az érettségire, főiskolai, egyetemi felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamok. A tananyaghoz kapcsolódó tudományos diákkörök pedig egyfajta tehetséggondozással segítik a pedagógusok munkáját. Csaknem ezer szakember közel ötezer előadása jelzi, hogy a TIT idei feladattervében is meghatározó jelentőségű a szóbeli — legtöbbször szemléltetőeszközzel illusztrált — ismeretterjesztés, általában előadássorozatok keretében. A sorozatok tematikáját a munkahelyi, lakóhelyi közösségek igényei, és a legfrissebb tudományos eredmények alapján a társulat szakosztályai dolgozzák ki, s teszik közzé ajánlójegyzékek formájában. Hazánk nagyobb városaiban rendkívüli sikere van a TIT szabadegyetemeinek. Salgótarjánban korántsem ilyen népszerű ez a kétségkívül igen rangos ismeretterjesztő forma, de a csillagászati és a környezetvédelmi szabadegyetem a jövőben bizonyára követésre talál más tudományágakban is. Egyre többen igénylik viszont csoportos országjáró kirándulásaikhoz a TIT-előadókat. A TIT Nógrád megyei szervezetének modern salgótarjáni székháza sincs zárva az érdeklődők előtt. A szeptembertől ismét rendszeresen játszó stúdiómozin kívül az épület földszinti klubhelyisége minden délután várja a látogatókat. Természetesen nincs mód arra, hogy a Nógrád megyei szervezet valamennyi lehetőségét felsoroljuk. Már csak azért se, mert a TIT „kapuin” belül nemcsak kielégítik, de várják is az új igényeket. >fe»i