Nógrád, 1983. július (39. évfolyam. 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

'már*' wA X-' c A VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN­ÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 154. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JÚLIUS 1., PÉNTEK MEZŐGAZDASÁGI AKTÍVAÜLÉS Napirenden a társadalmi tulajdon és az ellenőrzés, valamint a költséggazdálkodás Tegnap került sor Salgótarjánban az immár hagyomá­nyosnak mondható mezőgazdasági aktívaértekezletre a me­gye mezőgazdasági nagyüzemei vezetőinek részvételével. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Géczi János, az MSZMP KB tagja­, a megyei pártbizottság első titkára. Devcsics Mik­lós a megyei tanács elnöke megnyitójában köszöntötte az aktíva résztvevőit, majd átadta a szót Havas Ferencnek, a megyei tanács elnökhelyettesének, aki a mezőgazdasági nagyüzemek költséggazdálkodásáról, a társadalmi tulajdon és az ellenőrzés kérdéseiről szólt. Több alacsony hatékonyságú nagyüzem — A megyei pártbizottság elvégezte a félidős értékelést, májusban megtárgyalta a vég­rehajtó bizottság a mezőgaz­dasági nagyüzemek költség­­gazdálkodásának helyzetét, és határozatot hozott a nép­gazdaságot károsító bűncse­lekmények tapasztalatairól, a társadalmi tulajdon haté­konyabb védelmének és az el­lenőrzési munkának felada­tairól. Ennek alapján ismé­telten szólni kell a vezetői morálról. A legtöbb nagyüzemben gondosabban tervezték, ele­mezték a költségeket, beve­zették az anyag- és energia­normák alkalmazását, növel­ték az érdekeltséget és elő­térbe kerültek az anyag-, energia- és költségtakarékos termelést elősegítő beruházá­sok. Hatékonynak bizonyul­tak a termelési szerkezet kor­­­szerűsítésre tett intézkedé­sek és tovább bővültek a ki­egészítő tevékenységek. A gazdaságok egy részében azonban hiányosságok mu­tatkoznak a költséggazdálko­dásban, laza a számviteli rend, és fegyelem, kifogá­solható a közgazdasági szem­lélet. • A megye mezőgazdasága naponta 11 millió forintot fordít a termelési folyamatok biztosítására, s ennek több mint felét az anyagköltség te­szi ki. De az üzemek között a költségekben indokolat­lanul nagyok a szóródások. Ugyanez érvényes az eszköz­gazdálkodásra is. Mindezek­nek szerepe volt és van ab­ban, hogy már 17 alacsony hatékonyságú termelőszövet­kezetet tartanak számon a megyében. A párt megyei végrehajtó bizottsága határozatban je­lölte meg a tennivalókat. Töb­bek között felhívta a figyel­met, a szemléletváltoztatás­ra, az ésszerű és takarékos gazdálkodásra, amely a továb­bi előrelépéshez nélkülözhe­tetlen. Javítani kell az irá­nyítás szervezettségét, növel­ni az érdekeltséget, a felelős­séget, fokozni az ellenőrzést.­­ A felelősség, az ellenőr­zés kérdése kapcsán szólni kell a vezetői magatartásról, a társadalmi tulajdon védel­méről, amelyről az utóbbi időben nyugtalanító tapaszta­lataink, információink van­nak — folytatta Havas Ferenc. Az ágazatban dolgozó veze­tők döntő többsége becsület­tel végzi munkáját. Viszont a nemrégiben végzett vizs­gálatok során nem kívánatos vezetői magatartással, egyéni haszonszerzéssel, túlzott Az előterjesztést követő vi­tában számos hozzászólás hangzott el. Több vezető szólt az általa vezetett nagyüzem helyzetéről,­ a fontosabb fel­adatokról. Elsőként Tari István, a szurdokpüspöki termelőszö­vetkezet elnöke kért szót. Hangsúlyozta, hogy meg kell tanulni gazdálkodni a költ­ségekkel. Példaként említet­tnyagiassággal, a társadalmi tulajdon védelmének elmu­lasztásával találkoztunk és ebben az elsőszámú vezetők felelősségét ki kell hangsú­lyoznunk. Sajnos a gazdálko­dó egységen belül az e fajta jelenségekkel kapcsolatban következetes szembefordulás nincs, s ez a valós szövetke­zeti demokrácia hiányossá­gaira is utal. A budapesti kiegészítő te­vékenységeknél több esetben a vizsgálatok súlyos­ hiányos­ságokat tártak fel. Nem külö­nítik el a fő és szakcsoporti munkavégzést, nem foglalkoz­tatnak belső ellenőrt, nem végeznek munkahelyi ellen­őrzéseket. Emiatt sok minden­re csak utólag derül fény és nem sikerül megelőzni a sza­bálytalanságokat. Ez egyes üzemekben lehetetlenné tet­te a tevékenységek áttekin­tését és tartós pénzügyi fe­szültséget eredményezett. Mindez azt mutatja, hogy a felelősség, a fogadókészség és a feltételek híján nem sza­bad telephelyen kívüli tevé­kenységeket indítani. A ka­landorakcióknak komoly kö­vetkezményei lehetnek vezető­re és üzemre egyaránt. Az eredményes ellenőr­zést elsősorban a vezetés igé­­ny­essége határozza meg, s amíg a belső ellenőrzés nem szilárdul meg, érdemleges ja­vulás nem várható a számvi­teli, pénzügyi fegyelemben, a társadalmi tulajdon meg­óvásában, az eredményes gazdálkodásban, te a szurdokpüspöki szövet­kezetei, ahol az elmúlt nehéz évek után sikerült jövedel­mezővé­ tenni a kiegészítő te­vékenységet, s ezzel megte­remteni a szükséges feltéte­leket a kibontakozáshoz. (Folytatás a 2. oldalon.) Politikai munka és a gazdasági eredmények Kiosztották a Perliczi-díjakat Semmelweis-emlékünnepség Salgótarjánban Csütörtökön délután Salgó­tarjánban, a megyei tanácson rendezték meg Semmelweis Ignác születésének évforduló­ja alkalmából az egészségügyi dolgozók napját. Az ünnep­ség a himnusz után dr. Ha­­rakály Mária megyei főorvos köszöntőjével vette kezdetét, majd a balassagyarmati Szán­tó Kovács János egészségügyi és óvónői szakközépiskola di­ákjainak megemlékező műso­ra hangzott el. Ezt követően lépett a pulpitusra az ünnep­ség szónoka, dr. Csongrádi Béla, az MSZMP megyei bi­zottságának osztályvezetője. Beszédének bevezetőjében, az idei évfordulók kapcsán pár­huzamot vont Semmelweis és Marx életútja, munkássága között, majd a történelmi vál­tozásokat, a napjainkban ki­alakult, feszültséggel terhes helyzetet, s az abból adódó feladatokat taglalva méltatta az egészségügyi dolgozók nél­külözhetetlen szerepét a tár­sadalmi munkamegosztásban. Az ünnepi beszéd után ke­rült sor a kitüntetésekre, me­lyeket Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese adott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát ado­mányozta dr. Balogh Oszkár­nak, a pásztói tüdőgondozó vezető-főorvosának. Perliczi János-emlékplakett­­ben részesült dr. Csizmadia Irén, a megyei KÖJÁL igazga­tóhelyettese, dr. Romsics Lajos körzeti gyermekorvos és dr. Gombos Pálné, a salgótarjáni 4/24. számú gyógyszertár ve­zetője. Az Egészségügyi Mi­nisztérium által adományozott „Kiváló munkáért” kitüntetést harmincöten, miniszteri dicsé­retet huszonnégyen kaptak. Az ünnepségen jelentették be, hogy ma Budapesten, a köz­ponti Semmelweis-megemlé­­kezésen adják át dr. Balogh Péter kandidátusnak, a megyei kórház osztályvezető főorvosá­nak, megyei belgyógyász szak­főorvosnak a „Kiváló orvos” kitüntetést, Bratyinka Tibor­­nénak, a balassagyarmati vá­rosi kórház szülésznőjének pe­­dig a „Kiváló munkáért” ki­tüntetést. Magtárban a dombok árpája A Karancs vadregényes csúcsai alatt is megkezdődött az őszi árpa aratása. A karancs­­lapujtői termelőszövetkezet 96 hektárnyi területén tegnap este végeztek a nyári aratás első szakaszával, s amíg július közepéig érik a 744 hektáron a kenyérgabona, a közös gazdaság kombájnjai és szállítójárművei az ecsédi termelőszövetkezetben segítenek a betakarítás­ban. Visszatérve onnan, itt nekik segítenek az ecsédiek, kiegészítve a csapatot a tisza­­földvári és jászárokszállási betakarítógépekkel. Képünkön a Nyírjes-dülőben dolgoznak az őszi árpa betakarításán. — kulcsár — A szülő-iskola kapcsolata — az ötnapos tanítási hét tükrében Helyzetelemzés a HNF megyei bizottságának elnökségi ülésén Ülést tartott tegnap Salgó­tarjánban, a Hazafias Nép­front Nógrád r­egyei Bizott­ságának elnöksége. Marczinek István, a HNF megyei bizottságának titkára — a bizottság középtávú munkaprogramja és ■ június 2-i állásfoglalása alapján — javaslatot tett az elnökség 1983. II. félévi munkatervére, melyet a testület — némi ki­egészítéssel — elfogadott.­­ Ezt követően Kósy Zoltán, a HNF megyei­ bizottságának munkatársa — az oktatási in­tézmények áprilisi nevelési ér­tekezletein elhangzottak alap­ján — számolt be az ötnapos tanítási hét tapasztalatairól. Ezen belül elsősorban az öt­napos tanítási hét szülői mun­kaközösségek munkájára, va­lamint a szülő és az iskola kapcsolatára való kihatásait elemezte. Megállapítást nyert, hogy az elmúlt tanévben az iskolai fo­gadóórákat kevesebb szülő lá­togatta, ami összefügg azzal, h­ogy az ötnapos munkahétre való átállás a felnőttek élet­erejében is jelentős változá­sokat hozott. Ezért szükséges, hogy a szülői munkaközössé­gek ismertessék a szülőkkel a tanár-szülő kapcsolat e meg­levő formájának és lehetősé­gének fontosságát. A szülők — az oktatási reform következ­ményeként — a korábbiaknál kevésbé tudják segíteni gyer­mekeiket a tanulásban. A szülői munkaközösségeknek kezdeményezniük kell, hogy azokban az osztályokban, ahol új tantárgyakat kezdenek ok­tatni, évente kerüljön sor „nyílt napokra” — összekötve azokat fórumokkal, pedagógiai előadásokkal, fogadóórákkal. Fontos kapcsolatot jelente­nek a szülők és az iskolák kö­zött — állapította meg Kósy Zoltán — a szülői értekezle­tek. Látogatottságuk azonban szintén nem kielégítő. A meg­jelenési arány és az értekez­letek tartalmi színvonalának javítása az oktatásügy irá­nyítóinak és a népfrontmozga­lomnak egyaránt törekvése kell, hogy legyen. Az ötnapos munkahétre va­ló áttérés nehézségek elé ál­lította a pedagógusokat a csa­ládlátogatásokat illetően is. Sok osztályfőnök — legjobb szándéka ellenére — csak a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben levő gyermekekhez képes eljutni. E téren ugyan­csak a társadalmi aktívák, a szülői munkaközösségek tag­jainak nagyobb közreműködé­se szükséges. A HNF megyei elnöksége úgy határozott, hogy a hely­zetelemzésből készítendő rö­vid összegzés alapján az el­nökség pedagógiai munkabi­zottsága dolgozzon ki ajánlást a szülői munkaközösségek ré­szére.­­ Ünnepi aktusra is sor ke­rült csütörtökön, a HNF me­gyei elnökségének ülésén. Ez alkalommal nyújtották át dr. Fancsik János kórházi főor­vos, országgyűlési képviselő­nek az Országos Környezet­­védelmi Bizottság kitüntető jelvényét a környezetvédelem érdekében kifejtett eredmé­nyes munkája elismeréseként. Az Országos Környezetvédel­mi Bizottság emlékplakettel tüntette ki a Mátramindszen­­ti Községi Tanács kollektívá­ját, a községben végzett kör­nyezetvédelmi munkájáért. A kitüntetéseket Marczinek Ist­ván, a HNF Nógrád megyei Bizottságának titkára adta át. TANÁCSÜLÉS BALASSAGYARMATON Költségvetés félidőben — Napirenden a tűzvédelem való a pénzügyi-gazdasági és vállalatfelügyeleti ellenőrzések területén is. Kunhalasi István tűzoltó őr­nagy, a város tűzoltóparancs­noka elmondotta, hogy három esztendeje számolt be a vég­rehajtó bizottság előtt a tűzol­tóság munkájáról. Az eltelt időszakban is nagy gondot for­dítottak a megelőző tűzvédelmi tevékenységre. A veszélyezte­tettebb munkahelyeket rend­szeresen ellenőrzik, de nem fe­ledkeznek meg a kisebb gaz­dasági egységekről sem. Épp a rendszeres jelenlétnek kö­szönhetően sokat javult Balas­sagyarmat tűzvédelmi helyze­te. Az állami ipar e tekintet­ben a legszervezettebb, több a gond a szövetkezeteknél és a tanácsi vállalatoknál. A lakóházak tűzvédelmi helyzete már nem mutat ilyen kedvező képet, a lakók a meg­engedettnél több olajat tá­rolnak, gyakran nem megfe­lelő edényekben, sokan barká­csolják olajkályhájukat. Ta­valy nyolc lakóházhoz kellett kivonulnia a tűzoltóknak. Az elmúlt négy esztendőben — 1978 és 1982 között — 67 tűz­­­esetet jegyeztek föl, a kelet­kezett kár 5 millió 579 ezer forint volt. Egy ember az éle­tével fizetett. Csökkenne a veszélyhelyzet — állapította meg a tűzoltó­parancsnok — ha az előíráso­kat szigorúbban betartanák, ha a város lakói fegyelmezet­tebbek lennének. A tűzoltóság városi egysége minden tűz­esetkor gyorsan, szakszerűen és eredményesen avatkozott be, végezte a mentést — eh­hez megfelelő a felszereltsé­gük is. Munkájukat jól kiegé­szíti az önkéntes és a válla­­­lati tűzoltók áldozatkész segít­sége. A tanács végezetül személyi ügyben döntött. Madarász Lászlót, a művelődési, sport-, és egészségügyi osztály vezető­jét érdemei elismerése mel­lett más fontos beosztásba kerülése mia­tt felmentette a testület, helyére Fábián Já­­nosnét nevezték ki augusztus elsejei hatállyal.­­ Tegnap délután ült össze Balassagyarmat város, hetven­­tagú tanácsa, hogy megtár­gyalja a VI. ötéves terv fej­lesztési és működési költség­­vetésének időarányos teljesíté­sét. döntsön az elkövetkezen­dő két és fél év pénzügyi ten­nivalóiról, majd a város tűz­védelmi helyzetét vették gór­cső alá a városatyák. A tanácstagok meghajtották dr. Horváth József a tanács elnökhelyettesének beszámo­lóját, majd vitát nyitottak a költségvetés időarányos telje­sítése fölött. Mint megálla­pították, a fejlesztésre szánt összegeket tervszerűen hasz­nálták föl. Leszögezték azon­ban, hogy az eredmények el­lenére gondok is mutatkoznak. A városi kórház rekonstruk­ciójának üteme lassúbb a ter­vezettnél, de a hátralévő idő­ben jobb szervezéssel a lema­radás behozható. Némi „ké­sésben” vannak a jövendő szennyvíztisztító előkészítő munkálataival, de van tenni-

Next