Nógrád, 1983. november (39. évfolyam. 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESOOFTERT NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIX. ÉVF., 258. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1983. NOVEMBER 1., KEDD Jogalkotó állampolgárok Az elmúlt hetekben állampolgárok tízezrei vitatták az új választójogi törvénytervezetet. A vitákon elhangzott észrevételeket, javaslatokat azóta már összegezte a Hazafias Népfront Országos Tanácsa s állásfoglalását megküldte a további előkészítő munkálatokra illetékes politikai, állami vezető testületeknek Most a műhelymunka időszakában a törvényelőkészítő államjogi szakemberek mérlegelik a sokféle javaslatot, fogalmazzák a szöveget, egyeztetik a paragrafusokat, hogy majd az országgyűlés elvégezhesse a törvény tényleges megalkotását. Közéletünket figyelő emberek itthon és külföldön — kiváltképpen a kritikus hajlamúak — kérdezik, hogy minek ez a nagy fölhajtás, társadalmi vita s miegymás, hiszen a hivatottak megalkothatják a törvényt és kész. Nos, az efféle véleményekre is elgondolkodtató feleletet adott a választójogi törvénytervezet előkészítésének mostani menete. Néhány tény az események sorrendjében: államigazgatási, közéleti, pártpolitikai tapasztalatok alapján az MSZMP Központi Bizottsága kezdeményezte választási rendszerünk továbbfejlesztését. Az erre kidolgozott téziseit közzétette a sajtóban s megküldte a Hazafias Népfrontnak, melynek vezető testülete azt véleményezte. Ezek alapján a kormány megbízásából az Igazságügyi Minisztérium szakértői megfogalmaztak egy alternatív javaslatokat is tartalmazó — tervezetet, amelynek új vonásokat érintő rövidített, változatát a központi és a megyei sajtó — köztük a NÓGRÁD — közölte. A Minisztertanács kérésére a törvénytervezetet a Hazafias Népfront társadalmi vitára bocsátotta. Azért írhatjuk hogy általános, mert a vitasorozat szervezésében nem volt semmiféle gúzsbakötő, s véleményeket korlátozó szempont. Így zajlott le három hét alatt 65 ezer résztvevővel 1300 vita, melynek mindegyikén jegyzőkönyvet vezettek. E vaskos iratcsomó ismeretében tudjuk, hogy a 91 paragrafust tartalmazó törvénytervezet mely pontja váltott ki heves vitát, hogy milyen, kérdésekben alakultak ki nagyjából egységes vagy egymásnak ellentmondó vélemények. Nem vállalkozhatunk a sok ezer javaslat, észrevétel számbavételére s nem feladatunk a vitatott kérdések eldöntése. De figyelmünket megragadta az állampolgárok jogalkotó készsége és törekvése, amely egyértelműen megnyilvánul. Bizonyítja ezt a társadalmi vitasorozat egésze, s a legfontosabb részletek nagyon határozott tisztázása. Például a többes jelölés általánossá tételénél. Volt erre lehetőség eddig is, de csak erőltetve valósult meg, elenyészően kevés képviselői kerületben és tanácstagi választókörzetben. Kevés helyen, mert a közfelfogásban, így fogalmaztak, ez, meg az a jelölt olyan rendes, rátermett ember, miért állítsunk vele szemben még másik jelöltet is? Most a vitákon mondták ki sok helyen, hogy nem szembe, hanem mellé állíthassunk akár több jelöltet. Az országos érvényű, vagy a helyi programot sem csak egy, hanem igenis többféleképpen lehet megvalósítani. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy képviselőségre és tanácstagságra sokszorosan több a rátermett ember, mint ahány országgyűlési és tanácstagi kerület, körzet van. A jelöltek tehetsége, ambíciója, közéleti teherbírása lehet különböző, csakúgy mint a választópolgárok róluk alkotott egyéni véleménye, igaz, a jelöltségre egyformán alkalmasnak kell lenniök. De ezt követően döntsön az egyenként leadott szavazatok aránya, hogy a választás ilyen értelemben is választás legyen. A vitázók hasonló részletességgel hangsúlyozták a jelölő gyűlések szerepének megnövekedését, a pótképviselők és póttanácstagok közéleti helyének törvényi rendezését, a létrehozandó falusi elöljáróságok jogkörének pontos meghatározását, a méltatlanná váló megválasztottak visszahívásának egyértelmű szabályozását s megannyi más a választójog elvét és gyakorlatát rögzítő formulákról szóltak, érveltek mellette vagy ellene. E vitasorozat ismét bizonyította, hogy társadalmunkban törvényalkotásra az állampolgárok tíz- és százezrei hivatottak. Az érdemi beleszólással, a felelős vélemények szabad érvényesülésével valósul meg a politika társadalmasítása. I $z GAZDASÁGUNKRÓL FELELŐS ŐSZINTESÉGGEL EGY KÜLÖNÖS TÉVÉNYILATKOZAT GYERTYALÁNG A VÉDELEM MÁR HELYTÁLLT Az NDK-beli Jänschwaldban épülő hőerőműhöz készít füst- és gázelvezető rendszert a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége. A hatalmas berendezés részegységeinek gyártása összeszerelése, elszállítása hosszabb időt vesz igénybe. A munkálatok a jövő évre is átnyúlnak. Képünkön: Bedi József lakatos és Tóth József hegesztő az egyik elem szerelése közben. Fotó: Barna Művelik a korábbi parlagföldeket Nógrádban is A határszemlék idei tapasztalatai A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjeiket, és egyre több helyen sikerül visszavenni a művelésbe a parlagot és a bányászatra használt területet, ezt bizonyítják az idei határszemlék, amelyek eredményeiről Lukács Béla MÉM-főosztályvezető tájékoztatta az MTI munkatársát. 1983-ban 150 millió forintot fordítottak a termőföldek rekultivációjára. Ezt az összeget a gazdaságok is kiegészítették, s — a beavatkozás nyomán mindent egybevetve 6500 hektárt vonhattak ismét a szántóföldi művelésbe. Ez az elmúlt évek legjobb teljesítménye. Részben ennek is köszönhető, hogy az idén sikerült megállítani a szántóföld korábbi nagyarányú csökkenését. Segített az is, hogy a földek kivonásának feltételeit szigorították, mindenekelőtt a jó minőségű I—IV. osztályba tartozó területek kapnak nagyobb védelmet. A „földelvonás” az idén 7—8 ezer hektárt érintett, szemben az elmúlt öt év átlagával, amikor is 27 ezer hektár származott el a termelőktől. Jelentős eredménye a földvédelemnek, hogy végre van már olyan megye, ahol növekedett a szántó. Ilyen például Hajdú-Bihar, ahol a termőföldet különösen nagy gonddal védik. Ugyanúgy Békésben is ellenkező előjelű lett a korábbi évek folyamata, s mindez biztató a következő időszakra nézve: van lehetőség és remény arra, hogy nemzeti kincsünket „valóban értékének megfelelő oltalomban részesítsük. A határszemlék tanúsága szerint még mindig 9 ezer hektár terület van parlagon az országban, ám ez már ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A hasznosítatlan részek termőre állítása évek óta folyik. A munkát, azért nem lehet gyorsítani, mert a mezőgazdászoknak elaprózott területekkel van dolguk, és olyan földekkel, amelyeknek a művelése például a kedvezőtlen talaj- vagy a domborzati adottságok miatt nem látszik könnyű feladatnak. A kiskertekben sokat javult a helyzet, kevesebb tulajdonost és földhasználót kellett felszólítani területük gondozására. Az összesítés szerint a tartós használatba adott terület elérte a 4500 hektárt, ezt a lehetőséget 25 ezer állampolgár vette igénybe. A megyékben a központi rendelkezéseknek megfelelőben elkészültek a helyi rekultivációs programok, amelyek figyelembe veszik a mezőgazdasági üzemek teherbíróképességét, ám — a lehetőségek ismeretében — nagy pontossággal, s következetességgel határozzák meg a közép- és hosszú távú feladatokat. A programok alapján várhatóan meggyorsul a területek ismételt termővé tétele. A határszemlék során megyénkben mindössze 128 hektárnyi parlagföldet találtak, Nógrád megye mezőgazdasági nagyüzemeiben nincs parlagterület. Azt a néhány hektárnyi területet — pontosan huszonegyet —, amelyeket az egyéni gazdák nem műveltek, állami tulajdonba vették, mások a felszólítás után hozzáláttak területük műveléséhez. Hogy Nógrádban milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek jobb kihasználásának, arra jó példa, hogy a VI. ötéves terv időszakában összesen 1800—2000 hektárnyi területet vonnak szántóföldi művelés alá. Eddig ebből 1300 hektárnyi olyan területen kezdték meg a növénytermesztést, amelyet korábban nem hasznosítottak. A megyében egyébként hosszabb távon mintegy 5 ezer hektárnyi földterület visszanyerésére és mezőgazdasági termelésbe vonására van lehetőség. Számos más napirend mellett az ellenőrzési munka hatékonyságának tapasztalatait összegezte hétfői ülésén a Pásztói Járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A megállapítás szerint a vizsgálati témákat a korábbinál pontosabban kapcsolták az időszerű társadalmi és gazdaságpolitikai feladatokhoz: a legtöbb vizsgált téma jól illeszkedett a pártés tanácsi munkatervekhez is. Javult az állampolgárok bejelentéseinek, panaszainak saját hatáskörben való intézése is, bár a beadványok tartalmának átfogó elemzése és az ismétlődő jelenségek okainak feltárása még nem elég elmélyült. Tovább javult a NEB kapcsolata a járási és nagyközségi KISZ-bizottságokkal, a Hazafias Népfront községi és a TIT járási elnökségével. Nagy figyelmet fordítottak a vizsgálati tapasztalatok jogi realizálására. Így felhívással éltek a törvényesség betartására, fegyelmi, kártérítési, valamint egyéb hatósági eljárást kezdeményeztek, szabálysértési, illetve büntető bejelentést tettek. A járási NEB az utóbbi időben figyelmet fordított arra is, hogy a vizsgálatok eredményeit a nem vizsgált gazdálkodó szervek is megismerjék, a hiányosságokról való tájékoztatás a tapasztalatok szerint máshol is jól hasznosítható. Eredményeket értek el a népi ellenőrök szervezett további képzésében is, s ez jól szolgálja a vizsgálatok színvonalának és hatékonyságának növelését. A járási népi ellenőrzési bizottság megvitatta a Politikai Bizottság 1980. október 28-i határozatából adódó feladatok végrehajtását is, majd Molnár István járási NEB-elnök előterjesztésében jelentést hallgattak meg határozatok végrehajtásáról és a fontosabb intézkedésekről. A NEB-ülés fontos napirendjeként értékelték a közelmúltban lezajlott vizsgálat összefoglaló tanulságait a telekellátottsággal, a telekgazdálkodással és a magánlakásépítés helyzetével kapcsolatban. A vizsgálat egyik legfőbb megállapítása, hogy a helyi tanácsi szervek ismerik a településfejlesztéssel és ezen belül a lakásépítéssel kapcsolatos feladataikat. Fontosságának megfelelő figyelmet fordítanak a lakásépítés elősegítésére, a magánerős építkezések megvalósítására, a terület előkészítésére, valamint a korszerű és gyors ügyintézésre. NEB-ülés Pásztón Hatékonyság és lakásépítés r a korszerű táplálkozásért A korszerűbb táplálkozással kapcsolatos sütőipari feladatokról tanácskoztak az iparág és a táplálkozástudomány szakemberei hétfőn az MTESZ székházában. A tanácskozáson a termékfejlesztés fő irányairól szólva elmondották: elsősorban a fehérjedús, a gyógyélelmezést elősegítő és a diétás, rostos készítmények gyártását készítik elő. Már jelenleg is mintegy 25—30 olyan termék — péksütemény, több kenyérféleség, finom cukrászati termék — készül, amelyek megfelelnek a korszerű táplálkozás követelményeinek. Gondot jelent azonban, hogy ezek a cikkek egyegy üzletben nem mindig, hanem csak időszakosan kaphatók. A tanácskozáson arról is beszámoltak, hogy a kísérletek befejezésével a közeljövőben megkezdődik, az új, könnyebb emésztést segítő úgynevezett búzatöretes kenyerek gyártása. A termékhez szükséges alapanyagot, a búzatöretet már a ferencvárosi malomban és a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi Vállalatnál egyaránt gyártják, s több sütőipari vállalatnál néhány hónapon belül megkezdik a kenyér gyártását. Az új terméket nem őrölt, hanem úgynevezett töretes lisztből készítik, ami lehetővé teszi, hogy a kenyeret a emésztőrendszeri megbetegedésben szenvedők is fogyasszák. Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál Az 1918-as polgári demokratikus forradalom 65. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn délelőtt Budapesten a Kossuth Lajos téren. Károlyi Mihálynak, az első magyar köztársaság elnökének szobránál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Budapesti Bizottsága nevében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke, és Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében. Úszta Gyula és Pióker Ignác, az Elnöki Tanács tagjai, a Minisztertanács nevében dr. Várkonyi Péter külügy- és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúit. Kegyelettel adóztak Károlyi Mihály emlékének a Szakszervezetek Országos és Budapesti Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és budapesti bizottsága, a KISZ Központi és budapesti bizottsága a fegyveres erők és testületek, a Fővárosi Tanács, valamint az V. kerületi párt-, tanácsi és tömegszervezetek képviselői. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget.