Nógrád, 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

Tejfeldolgozás Pusztán Naponta 60 ezer liter tejet vásárolnak és dolgoznak fel a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzemében, így évente 20 millió liter tejet gyűjtenek össze Nógrád me­­gye 40 felvevőhelyéről. Pasztörizálás után fél- és egyliteres zacskókba csomagolják a kü­lönféle zsírtartalmú termékeket, majd a társvállalatoktól és tranzitraktárakból felvett egyéb tejtermékekkel mintegy félezer vevőpontra huszonnégy járattal szállítják a kész­­árut. Képünkön Nagy Katalin és munkatársai a zacskós tejet csomagoló gépsorokat irá­­nyitják. —kulcsár— Iparról és árrendszerről fiatal közgazdáknak Szerkezeti reformok folyamatig ém Fontos előadások hangzot­tak el tegnap a fiatal közgaz­dák salgótarjáni országos konferenciáján. A háromszáz ifjú gazdasági szakember előtt Juhász Ádám ipari államtit­kár és Csikós Nagy Béla, az Anyag- és Árhivatal elnöke mondta el gondolatait a kon­ferencia fő témájával, a nem­zetközi versenyképességgel összefüggésben. A kétnapos rendezvényt záró két előadá­son jelen volt Illés Miklós, a megyei tanács általános el­nökhelyettese. Miként az Ipari Minisztéri­um államtitkára elmondta: a hazai ipari munka eredmé­nyességét továbbra is nagy­mértékben hátrá­ltatja a cse­rearányromlás. A legfrissebb adatok egy részét ismertetve szemléltette, hogy az arányok kedvezőtlen módosulása to­vább tart, s ez jelentékeny terheket ró gazdaságunkra. A szabályozás tökéletlenségét mutatja, hogy vállalataink nagy része a változásokhoz való alkalmazkodás nélkül is — hazai megítélés szerint — kielégítően működik, ugyan­akkor a népgazdaság egésze nehéz helyzetben van. A —, mint fogalmazott — „teljesít­ményhiányos” állapotok egyik oka, hogy a gazdaság egyes részeiben a „megértésre” ala­pozzák az ösztönzést, és ke­véssé érvényesül a hatékony anyagi érdekeltség mellett a megfelelő gazdasági eszkö­zökkel kialakított kényszer. Kifejtette Juhász Ádám azt a véleményét, amelyet a Nép­­szabadság január 7-i számá­ban közölt interjúból ismer­hetett meg az ország, misze­rint az árrendszer nem min­dig működik tökéletesen, ke­véssé reálisan méri a teljesít­ményeket. Rámutatott egy jelentős hátrányára annak a körülménynek, hogy vállalati típusonként eltérő szabá­lyok érvényesülnek. Ez számos ipari üzemet hátrányos hely­zetbe hoz, ennélfogva onnan a jó munkaerő nem a termelé­kenyebben dolgozó egységek­hez áramlik el, hanem a ke­vésbé hatékonyan termelő, de jobban fizető üzemekbe vándorol. Az államtitkárnak föltett kéttucatnyi kérdés egyikére válaszolva Juhász Ádám elmondta, hogy a mos­tani — tökéletesítés alatt ál­ló — szabályozó rendszer egyik hibája: csak a legkivá­lóbbak képesek e keretek kö­zött a most kellő teljesítmé­nyeket produkálni. A reformfolyamat mostani szakaszában a piaci árrend­szer irányába való elmozdu­lás idejét éljük — mondta Csikós Na­gy Béla, aki a kon­ferencia utolsó előadásait a gazdaságpolitika és a ver­senyképesség összefüggéseiről tartotta. Mint a Magyar Köz­gazdasági Társaság elnöke fej­tegette: az árrendszer kiala­kítását az üzletpolitikával mi­nél szorosabb összhangban kell megoldani. Üzletembe­reknek, vállalati vezetőknek, műszakiaknak közvetlenebb együttműködése szükséges. Történ­elmi vonatkozású ér­veikkel indokolta, hogy miért fontos a jelenlegi gazdasági körülmények között az üzleti bankrendszer kialakítása, át­formálandó a jelenlegi, koráb­ban megfelelő egyszintű bank­­rendszert. Az ipari minisztéri­­um­­i állásponttal vitatkozva rá­mutatott, hogy számos piaci nehézségünknek nem az ár­rendszerrel összefüggő oka van. Amint a nyílt derűs, vitá­zó szellemű kétnapos konfe­renciát lezáró Gubcsi Lajos remélte: a rendezvény jó idő­re elég muníciót adott a részt vevő fiatal közgazdák­nak a mu­nkahelyükön vég­zendő felelős tevéken­ység­­hez. A Magyar Közgazdasági Társasá­g ifjúsági bizottságá­nak elnöke figyelmeztetett: a találkozónak nem csupán öt­­letébresztés volt a célja, ha­nem bizonyos egészséges hi­ányérzet felkeltése is, amely a korszerű ismeretek megszer­zésére ösztökéli a fiatal gaz­dasági szakembereket. KÖ,y JÜTL\ vívV VILÁG PROLETÁR­IÁI EGYESÜL­TÉT FYl NOGRAD AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA: 1.40 FORINT 1984. FEBRUÁR 1., SZERDA IGÉNYES TERVEK 1984-RE Ülést tartott a Salgótarjáni és a Pusztai városi Tanács Salgótarján: Továbbra is legfontosabb feladat a lakásépítés Tegnap délután, 62 tanácstag jelenlétével (a teljes lét­szám 85) megtartotta ez évi első ülését a Salgótarjáni vá­rosi Tanács. A testület munkájának legfontosabb része az 1984. évi tanácsi fejlesztési terv és a működési költségve­tés elképzeléseinek megvitatása és elfogadása volt. A prog­ramon részt vettek (s ez dicsérendő dolog) a város környéki községek tanácselnökei és meghívták a választókörzetek párttitkárait is. Ahogyan azt a terv hang­súlyozta, a megyeszékhely ta­nácsának legfontosabb tár­sadalompolitikai feladata ez évben is a lakásépítés, a la­kásellátás színvonalának ja­vítása. Különféle építési for­mákban 423 lakás elkészülté­vel számolnak. A főbb építé­si területek továbbra is a nyugati városrész, a Gorkij­­lakótelep és a Hársfa út. Meg­kezdődik a Csizmadia út be­építése is, ott 70 darab koló­niapótló lakás építésére lesz lehetőség. Ugyanakkor be­fejeződik a beszterce-lakóte­­lepi többszintes lakások épí­tése. A célcsoportos lakásépí­tési elképzelésekben 192 új otthon szerepel, ezekből 125 tanácsi érték­esítésű lesz. A tervezett lakások majdnem 94 százaléka szerkezeteiben kész, de a tanács további 12-re már megkötötte a kiviteli szerző­dést- Tetőtér-beépítés is lesz, ez évben 5 darabot adnak át. Természetesen előtérben van és lesz a magánlakás-építés, ,az összlakásszám 53,4 százalé­ka épül ilyen módon. A be­fejezésre tervezett lakásokon kívül folyamatos az építése az Arany János úton 80, a Pécs­­kő úton 200, a Gorkij-lakóte­lepen 110, a Hársfa úton 38 többszintes magánlakásnak. A korszerű, csoportos formá­ban már épül 24, ebből 14 ebben az évben kész lesz. Az előkészület és a közművesítés további 36 darabnál május végéig megtörténik a Gor­­kij-lakótelepen, illetve 66 darabnál Károly-aknán, ahol a közművesítés az első fél évben megkezdődik. A családi házat építőknek 100 darab telek áll rendelke­zésére a város különböző pontjain. Érdekes viszont, hogy a Karancslapujtőnek nyújtott telekkial­akítási tá­mogatás ellenértékeként, Ka­­rancsalja és Karancslapujtő térségében 1985 közepéig ki­alakított S6 telekből 50 da­rab fogja szolgálni a város lakóinak igényeit. Az egészségügyi és szociá­­l­s ágazat egyik legfontosabb feladata a beszterce-lakótele­pi orvosi rendelő megépítése, és a megyei kórház területén­­ levő F jelű épület szociális otthonná alakítása. A demog­ráfiai hullám hatására, egy évvel korábban a tervezett­nél, megkezdődik a kulturá­lis ágazat legnagyobb beru­házása, az Arany János úti középiskola építése. A ke­reskedelem fejlesztésének to­vábbi nagy programja a Mér­leg úti szolgáltatóház befeje­zése az év végéig, valamint a beszterce-lakótelepi kereske­delmi és szolgáltató komp­lexum építése. Minden­ek mel­lett, hosszabb és érthető ál­lásidő után folytatódik a vá­rosi tanács és az irodaház ki­vitelezése. Ez tehát Salgótarján fej­lesztési terve nagy vonalak­ban. E napirend kapcsán a testület tagjai nem is vitáz­tak, inkább hozzászólással erősítették az elképzeléseket. Megértették, tudják, hogy mi­lyen szorító körülmények kö­zött kellett a megyeszékhely ez évi fejlesztésének módjait kimunkálni. Gecse István ta­nácstag reálisnak ítélte a ter­vet és biztosította tanácstag társait, hogy a városfejlesz­tési bizottság javaslataival egyetemben került az elkép­zelés a testület elé. Kiemelte, hogy a megvalósítás jelentős segítője lehet a társadalmi munka, a közös összefogás. Ezt erősítette Hídvégi János zagyvapálfalvai tanácstag is, hozzátéve, hogy bízik a terv megvalósításában. Eme hitét példával illusztrálta: a leg­utóbbi tanácsülésen még meg­kérdőjelezte a lakásépítési program múlt évi teljesítését, mert akkor a háromszáz-egy­­néhány lakásból, alig harminc volt „készre jelentve”, ám az év végére mind elkészült, rendben. Részt vett a városi tanács ülésén és felszólalt Berki Mi­hály, a Nógrád megyei Ta­nács elnök­helyettese is. Ki­emelte, hogy a terv a leg­fontosabb feladatokra kon­centrál és egyezik a megyei tanács elképzeléseivel. Ugyan­akkor az is nagyon fontos, hogy a megvalósítás kedve­zőbb körülményeket biztosít a lakosságinak. A város fej­lesztési terve jelentős része a megyei terveknek,­­esetenként­ a megyében készülő lakások­ 28 százaléka a megyeszékhe­­lyen épül, más fejlesztéseknek pedig egyha­rmada Salgótar­jánban valósul meg. Hangsú­lyozta a megyei tanács elnök­­helyettese, hogy nagyobb szervezettségre, fegyelmezet­tebb munkára van szükség az eddigieknél, utolsó előtti évé­be értünk a VI. ötéves terv­nek, s rövidesen a következő tervidőszak elképzeléseit kell megfogalmazni. Folyamatos az áttérés a 40 órás munka­hétre, ami megint csak a fo­kozottabb szervezettséget és nagyobb fegyelmet igényli. Megjegyezte továbbá, hogy 1981—84 között több lakás épült fel a tervezettnél, ám figyelmeztető, hogy a szoci­álpolitikai célokat is szolgáló célcsoportos lakások építé­sében lemaradás van. Ez el­len tenni kell. Hozzászólt Szalai László ta­nácstag, a salgótarjáni váro­si pártbizottság első titkára is. Elmondta, a pártbizottság úgy vélekedik, hogy a városi ta­nács jól érzékeli a változáso­kat, s ennek megfelelően la­káspolitikáját jól formálja. Ez érződik a tervekben is. Pozi­­tív motívuma ennek az pél­dául, hogy a telekkínálat előt­te van az igényeknek, s hogy ez ügyben jó a kapcsolat a város környéki községekkel is, így előbb-utóbb, valóban meg­­valósulhat az igények diffe­renciált kielégítése. Örömét fejezte ki azért, hogy egy év­vel előbb lehet megkezdeni az Arany János úti iskola építé­sét, és pont kerülhet a szo­ciális otthon ügyének végére. Megemlítette, hogy talán ki­csit szemérmesek volta­k a ta­nács tisztségviselői a tanács­­háza­­ építése kapcsán, talán attól tartva, hogy sokaikban felmerül a kérdés, a szorító gazdasági körülmények között ilyenre miként futja. De a már beépített anyagokat nem lehet „pusztulni” hagyni, ugyanakkor, az egyre nagyobb városirányítási feladatokat nem lehet ellátni olyan körül­mények között, ahogyan most dolgoznak a tanácsiak. Ki­emelte még, hogy társadalmi munkák meghatározásában, módjában némi változtatásra lenne szükség. Az utóbbi témával, egyebek mellett, az 1984. évi fejleszté­si terv jóváhagyása után fog­lalkozott a testület, amely vé­gül személyi ügyben is dön­tött. Felmentette beosztásából Godó Dezsőt, a tanács műsza­ki osztályának vezetőjét, s e funkció betöltésére Balogh Ivánt nevezte ki. Szlovák nemzetiségek kongresszusuk után Hat kulturális körutat szer­vez ebben az évben a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetsége. Or­szágos választmányuk kedden, a Néphadsereg Művelődési Házában tartott ülésén, az idei munkaterv megvitatása­kor elmondták: a szlovák nemzetiségi amatőr művésze­ti együttesek — köztük a pi­­lisszentkereszti, a nagytarcsai ének- és tánc-, a tardosbányai tánc-, a tótkomlósi népi együttes — február és októ­ber között több mint húsz településen szerepel majd. Felszabadulásunk 40. évfor­dulója tiszteletére a szövetség megrendezi a szlovák tánc- és hagyományőrző együttesek országos szemléjét. Gondos­kodnak a tánccsoportok okta­tóinak továbbképzéséről szlo­vákiai szakemberek közremű­ködésével. Kesztölcön és Tótkomlóson szorgalmazzák a szlovák nyelvű színjátszás felelevenítését; egyfelvonásos színdarabok megírására, tán­cok koreografálására és be­tanítására, szlovák néptáncok és népzenei alkotások gyűjté­sére, válogatására adnak megbízatást. Az idén a VIII. néprajzi tábor résztvevői Szá­­pár, Jásd, Öskü és Bakony­­csernye községekben gyűj­­tik a szlovák néprajzi hagyo­mányokat. A szövetség közművelődési tevékenységével is segítik a nemzetiségi­­ tudat fejlesztését, a szlovák lakosság anyanyel­vének, nemzetiségi kultúrá­jának ápolását — hangsúlyoz­­ták az ülésen. A tavaly no­vemberben tartott VII. kong­resszus irányelveihez híven, támogatják anyanyelvük ok­tatását mind az óvodákban, mind az iskolákban, ugyan­akkor segítik a szlovák nem­zetiségi pedagógusok kép­zését, szakmai és nyelvi to­vábbképzését. Az Országos Pedagógiai Intézettel együtt­működve, hozzájárulnak a tankönyvszerzők körének bő­vítéséhez, az ismerethordozók, szemléltetőeszközök gyarapí­tásához. Ösztönzik a nem­zetiségieket: a családban, mindennapi tevékenységük közben ismertessék meg a fiatal nemzedékkel anya­nyelvüket, kulturális örök­ségüket. II fejlesztési terv a városi tanács napirendjén A városi tanács ünnepélyes megalakulását követően rövid időn belül sor került az első igazi munkajellegű tanács­kozásra Pásztó város Tanácsa keddi ülésén, részt vett Far­kas Sándorné d, a Nógrád megyei Tanács VB pénzügyi osztályának vezetője a tanácsülés munkáját Kovács Ferenc a városi tanács elnöke nyitotta meg. Az elfogadott napi­­rendnek megfelelően elsőként az 1984. évi fejlesztési tervet és működési költségvetést vitatták meg az írásos előterjesz­­tés, valamint Nagy József városfejlesztési és -gazdálkodási osztályvezető szóbeli kiegészítése alapján. Pásztó város Ta­nácsa meghallgatta dr. Kovács Bertalan megyei tanácstag beszámolóját a megyei tanácstagok munkájáról, majd meg­vitatta a városi tanács ez évi munkatervét és tájékoztatót hallgatott meg a vb munkatervéről. A középtávú terv készítése­kor még nem volt ismeretes, hogy az 1984. évi tervet tár­gyaló tanácsi testület „váro­si” jellegű testület lesz-e. A keddi tanácsülés előterjeszté­­sének megfogalmazása szerint (folytatás a 2 statlon-i

Next