Nógrád, 1984. február (40. évfolyam. 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
Nincs mese! A gyermek és a tömegkommunikáció Ismert pesti „kiszólás” volt valamikor, annak jelzésére, hogy a helyzet adva van, a dolog komolyra megy, s nem lehet változtatni rajta. A néphumor hamarosan tovább fűzte: „Nincs mese, Andersen meghalt”. Nos, ez akkor tréfa volt, és szimbolikusan értendő, de azóta komolyra fordult, mégpedig a szónak legkonkrétabb értelmében. Valóban: nincs mese már, illetőleg hát ami van, az egyre kevésbé az. Mi volt a játék gyermekkoromban? Erőgyakorlat a valóság természetének, szerkezetének (meg a társadalombeli viszonyoknak és tevékenységformáknak) elemző megismerésére és alakító befolyásolására. Meg kellett tanulni: hogyan gyúrjuk össze a rongyot, hogy kerek labda legyen belőle; milyen talpat szegeljünk a cukrosládára, hogy szánkóként simán csússzon; mekkorákat szabad a sípnak szánt fűzfavessző héjára csapkodni a bicska nyelével, hogy „megjöjjön” azaz egyben lecsavarható legyen, de ne repedjen meg. S az „Adj király katonát!” — játékban az okos lendület, a „Hátulsó pár előre fuss!”-ban az éber fürgeség, a fociban a helyzethez és a társakhoz való alkalmazkodás készsége kapott edzést; a várvédelem szívósságra nevelt... És mi volt a mese? A társadalmilag kiérlelt és szentesített erkölcsi és értékelési rendnek fogalmi-gondolati letisztítottságú, nyelvi burokba öltöztetett hordozója és közvetítője. Ez hozta be a gyermek életébe a kerítésen túli világot, mégpedig úgy megformálva, hogy agyában a mindennapi életből kiszűrt, egymásnak sokszor ellentmondó természetű benyomásokat elrendezze, s a gyermeki fantáziát ne csupán megmozgassa, hanem irányítsa, eligazítsa egyben. S akinek a mesét könyvből olvasták, abban ráadásul kialakult egyfajta vonzódás a betű, az írott szó iránt, amely érzelmekkel telített és akaratunkra is ható formában nyitja meg és hozza közelebb a távoli nagyvilágot... Mi a játék ma? Kész csodaszerkezetek használata, gombok nyomkodása segítségével. Mi még szétszedtük az első (használtan és csereberével szerzett) óraszerkezetes kisautót, hogy a belsejébe nézzünk, hiszen megszoktuk, hogy (magunk csinálta) játékainknak értjük a mechanizmusát. A mai gyerek ezt fölöslegesnek érezné, de hiába is próbálná; — ám így az operatív megismerés helyett a manipulatív használat szintjén reked, s ezzel legtöbb téren később, felnőttként is megelégszik. Mi a mese ma? Valami nagyon hasonló! Mi még beleszólhatunk a mesébe, hol visszakérdezve, hol alakítóan, ha érzelmeinkvagy erkölcsi igényeink mást diktáltak, mint a hagyományos szöveg. De a mesélő család rég megszűnt már. Idestova a beszélő család— a kérdező gyermek és a felelő szülők, meg az érdeklődő felnőttek és az erre válaszoló gyermek — szintén a múlté: apuci túlórázik, anyuci bedolgoz „a gyerek érdekében”, hogy „megadhasson neki mindent”; a gyerek pedig közben magára marad. Magára, esetleg a telefon- vagy rádiómesére. S ott már nem kérdezhet vissza, nem szólhat bele; ott aktív közreműködőből tudomásul vevő hallgatóvá válik: befogadóvá, a kész szolgáltatás használójává. A gép pedig mondja a magáét. De ez még legalább mondja, szavakkal-mondatokkal, azaz fogalmilag-gondolatilag végigformáltan, irányítóan. A tévémesében azonban már ez is elvész. Eleinte ez éppen többletet adott a rádióhoz képest: képileg illusztrálta vagy dramatikusan dialógussá szabdalta a szöveget. Ám, a képiség egyre inkább eluralkodik, a mese idestova elnémul. S a zenével vagy csipogó magnóhalandzsával kísért — amúgy is egyre képtelenebb — képsor a gyermeki fantáziát nem irányítja, hanem teljesen szabadjára hagyja. Megpróbálták 6—7 éves gyerekekkel lejátszani egy elég világos cselekményű, okszerűen mozgalmas, de csak gyorsított magnószöveggel hangosított tévémese történetét. A gyerekek ész nélkül összevissza rohangásztak, és artikulátlanul üvöltöztek: a konkrét tartalmat sem értették meg, nemhogy az „eszmei mondanivalót”! Nincs mese! S félő: előbb-utóbb valóságértő és igazságra érzékeny ember is mind kevesebb lesz; helyettük egyre több jól idomított tényező a technológiai folyamat egyes pontjain, aki (vagy: amely?) a gombokat nyomogatja. Deme László Huszonhét nyelven Korszerűsítés a budapesti Állami Gorkij Könyvtárban Hazai könyvtáraink közül elsőnek az Állami Gorkij Könyvtár létesített nyelvstúdiót 1966-ban, hogy auditív eszközökkel is segítse az idegen nyelvek tanulását, gyakorlását. Ez az új könyvtári hagyományokra vissza nem tekintő szolgáltatás olyan nagy érdeklődést váltott ki, hogy 1972-ben már szükségessé vált a stúdió befogadóképességének növelése, a technikai berendezés felújítása, a nyitvatartási idő meghosszabbítása. A nyelvtanulási kedv fellendülése, s a technikai eszközök elavulása miatt tíz év múlva ismét korszerűsíteni kellett a stúdiót. Az Országos Közművelődési Tanács anyagi támogatásával ez tavaly megkezdődött, s az idén február 1-től ismét az érdeklődők rendelkezésére áll a nyelvstúdió. A korábbi tízzel szemben most 18, kazettás magnetofonnal és fejhallgatóval felszerelt fülkét használhatnak majd az érdeklődők, s a korábbi passzív hallgatással szemben a tanulás ritmusát ezentúl mindenki maga irányíthatja. Újdonság az is, hogy 12 fülke alkalmas csoportos foglalkozások levezetésére is, s a vezérlőasztal segítségével kapcsolat létesíthető minden tanulóhellyel, több program kialakítható, sőt egy tanóra egész menete előre betáplálható. Vizuális eszközök is segítik a nyelvek tanulását. Négy nagy világnyelven (angol, francia, német és orosz) indítják a tanfolyamokat nyelvtanárok vezetésével, de természetesen az egyéni tanulók számára a stúdió az egész nyitvatartási időben látogatható. Az audiovizuális berendezésen kívül a hanganyaghoz kapcsolódó tankönyvek és szótárak is a tanulás eszközei. A stúdióban 27 nyelv tanulására van lehetőség, s bár az anyaga nem kölcsönözhető, térítés ellenében — hozott kazettára — vállalják a hanganyagok átjátszását. Egyébként a nyelvstúdió használati díja a beiratkozott olvasók számára évi 50 Ft, tanulóknak és nyugdíjasoknak évi 10 Ft. Különgyűjteményként használható a hangtár, amely neves államférfiak, írók, zeneszerzők és mások nyilatkozatait, valamint a világirodalom számos szépirodalmi alkotását tartalmazza lemezeken, szalagokon. Állományjegyzék is készül, s a tanulást, a tájékozódást a könyvtár gazdag folyóirat-állománya is segíti. N99R Szép Ernő: Aranyóra Hétéves szíjáteksorozatot fejez be a rádió február harmadikén Szép Ernő Aranyóra című színművének rádióváltozatával. A Világszínház a hét év során a magyar és az egész világ drámairodalmának legjavából válogatott. Sugárzott régi rádióváltozatokat, új felvételeket és közközvetített különlegesen érdekes színházi előadásokról egyenes adásban is, sokszor reveláló erejű meglepetéseket szerezve a hallgatóságnak. A sorozat a magyar ciklus utolsó darabjával most véget ér. Szerkesztője, Bárdos Pál két szempontot követett az összeállításkor. A „kötelező” irodalomként ismert drámákon kívül olyan előadatlan vagy ritkán játszott darabok hangzottak el, amelyek eddig kiestek a hazai színház látóköréből. Ilyen volt többek között Csáth Géza Janika című drámája, Molnár Ferenc Liliomja és Szép Ernő Patikája is. A záródarab, Szép Ernőnek a két világháború között keletkezett műve mindössze egyszer került előadásra Magyarországon. A színpadi mű alapján Berényi Gábor rendezésében készült 69 perces, tragikomikus elemekkel átszőtt, izgalmas rádiójáték cselekménye banálisan egyszerű. A hanyatló dzsentroidtársadalom látszatvilágában egy furcsa, lefelé ívelő karrier köré fűzve zajlanak az események. Adott egy virá-áruslány, aki szeretne felkapaszkodni a jómódú polgárság körébe, mert az édesapja szegény és nagyon beteg, segíteni kíván az öregen. Megismerkedik egy fiatalemberrel, akitől társadalmi felemelkedést remél, ám ebből a találkozásból lesüllyedő lesz, mert a fiú csak látszatra úriember. Valójában munkája sincs, s a munkaközvetítő irodában ellopja a tisztviselő féltve őrzött családi ereklyéjét, az arany zsebórát. A meglopott kishivatalnok azonban nem más, mint a lány apja. E tény rögtön kiderül, amint a lány megvillantja gáláns udvarlójánál a patinás családi emlékét. De mire rászánja magát, hogy ezt közölje a fiúval, az pénzzé teszi az órát, hogy tovább játszhassa a gazdag ifjút. Amikor lelepleződik a lány előtt, megpróbálja eltussolni az ügyet: rabol egy másik aranyórát, és odaadja az apának kárpótlásul, aki azonban nem tartja meg, hanem elviszi a rendőrségre, mint talált tárgyat. Ott nem hiszik el, hogy talált tárgy, így jutnak el a fiúhoz, és letartóztatják. Az elítélt a börtönben még mélyebbre süllyed, zsebtolvajjá válik. Közben a lány összekerül egy másik férfival, aki be akarja vezetni őt a nagyvilági, pontosabban a félvilági életbe. Összehozza egy vidéki lókereskedővel, akiről kiderül, hogy annak idején ő vette meg az apa ellopott órájá. A lány mindenre képes, hogy visszaszerezze a már-már szimbolikus értékűvé növekedett emléket. Szerelmi viszonyt kezd a lókupeccel, de elkésik a zsebóra visszaszolgáltatásával: apja meghal. A szimpla, érzelgősnek is mondható történetnek valójában nem a cselekménye értékes, hanem Szép Ernő tüneményes stílusa, amelyet a verseiből, a Május és a Patika című színműből ismerhetünk. A magyar dráma eme teljesen elfeledett gyöngyszemének másik nagy erénye, hogy óriási szerepeket, remek karakterfeladatokat tartogat a színésznek. A lányt alakító Csonka Ibolya, a Katona József Színház művésze — aki a kritikusoktól tavaly kapta meg a legjobb epizodista címet a szezonban nyújtott alakításáért, valamint a rádió nívódíját a Május című színműben megformált figuráért — e mostani szereplésével bizonyára ismét felhívja magára a figyelmet. A főbb szerepek a következők: fiú — Hegedűs D. Géza: apa — ’’ágvölgyi Endre: Oszkár — Szakácsi Sándor: rendőrfogalmazó — Végvári Tamás: csoportvezető — Inke László: lókereskedő — Kállai Ferenc: ápolónő — Koós Olga. Közreműködnek: Baranyai László, Makai Sándor Tahi József, Kránicz Lajos és Föller Klára. A magyar sorozat később egyfelvonásosak rációra alkalmazásával folytatódi rajd, néhány múlva külföldi modern drómpact mutat be a Világszínház műsora. Sámathv Tamás A magyar nyelvű szovjet lapok 1984. februári számairól is. Véleményüket tükrözi a Szovjetunió. A természet erőivel vívott küzdelemben átmenetileg alulmaradtak azok a modern jégtörő hajók is, amelyek a múlt év novemberében a Csukcs- és az Északszibériai tengeren akartak utat vágni a távoli északi területekre üzemanyagot és más nélkülözhetetlen kellékeket szállító teherhajóknak. Hogyan süllyedt el egy hajó, miként szabadult ki a többi? — erről szól a Mentés a sarki jég fogságából című helyszíni riport. Az Ukrán Tudományos Akadémia Kijevben működő anyagtani intézete élen jár új anyagok kidolgozásában, a porkohászat fejlesztésében és gazdája a fémfelhasználás csökkentését célzó országos programnak. A kijevi kutatók számos megoldását használják Nyugaton is. Új szovjet autóbusz — magyar közreműködéssel: Ikarustapasztalatok felhasználása a likinói autóbuszgyárban. * A LÁNYOK, ASSZONYOK februári számában folytatódik Anna Gagarinának, az első űrhajós édesanyjának visszaemlékezése életére, a család történetére. T. Csisztyaikova Egy visszavonuló betegség című cikke a reuma elleni harc eddigi eredményeit ismerteti. Ugyancsak az orvostudomány egyik ágával, a mikrosebészettel foglalkozik G. Averjanova cikke (Egy műtét története). A Lányok, Asszonyok beszámol a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a budapesti kórus szovjetunióbeli vendégszerepléséről és sok más érdekességről.* A FÁKLYA 3. számának egyik írása a Világifjúsági Találkozóval foglalkozik. Címe: Moszkva várja a VIT vendégeit. Az igazgató vizsgázik című cikk arra keresi a választ, hogyan lehetne elérni, hogy „megfelelő helyre megfelelő ember” kerüljön. Az autós olvasók érdeklődését biztosan felkelti a Moszkvics gyárban készült riport. Lefutott a szalagról a francia Renault, céggel kooperációban gyártott új Moszkvics prototípusa, amely — kategóriáját tekintve — a Lada és a Volga között helyezkedik el. A FÁKLYA 4. száma egy fiatal szovjet városba, Csajkovszkijba kalauzolja el olvasóit. Világszerte új hírnévnek örvendenek a magyar hajók. Kedvelik őket a nagy szibériai folyó, az Ob hajósai . A SZOVJET IRODALOM februári száma a klasszikus és modern belorusz irodalomból közöl válogatást. Magyar hajók az Orion című írás. A hajózást nem lehet elég korán elkezdeni. A Kapitányok lesznek a fiúkból című cikk olyan gyerekekről szól, akik már kora gyermekkorukban elhegyezték magukét. ..az hajózássá!.* SZPUTNYIK: A Szovjetunió nagy erőfeszítéseket tett, hogy visszatartsa a NATO tagországait az amerikai közép-hatótávolságú rakéták Nyugat- Európába való telepítésétől. A folyóirat kivonatokat közöl több olyan nyilatkozatból, amelyeket az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Jurij Andropov tett az 1983. év folyamán. 1984 január első napjaiban a szibériai földgáz a 4451 kilométer hosszú vezetéken keresztül elindult Nyugat Európába. Megvalósult „az évszázad üzlete” címmel a gázvezeték építéséről közöl riportot a Szputnyik. 4 NÓGRÁD — 1984. február 3, péntek műsor KOSSUTH RÁDIÓt *.27: Számítógép a betegágynál *.37: Az I Musici di Roma kamarazenekara játszik 9.33: Sírjunk, sírjunk! 10.05: Ugróiskola 10.35: Salamon király álma 10.40: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik 11.00: Gondolat 1145: A magyar néphadsereg művészegyüttesének énekkara énekel 12.45: Hét végi panoráma 14.2: Daloló, muzsikáló tájak 14.21: Kamarazene 15.05: Révkalauz 15 .5: Mariana Pannova operaáriákat énekel lí.oc: Mit üzen a Rádió? 16.35: Shirley MacLaine és Sammy Davis zenés játékokból énekel 17.05: Helyszínrajz *7.3*: Az RCA szimfonikus zenekar filmzenét játszik 17.4»: Haydn: Esz-dúr (üstdobpergés) szimfónia 19.15: Világszínház 20.27: Jakab Róbertnéval, a szlovák nemzetiségi szövetség új főtitkárával Mács Ildikó beszélget 20.42: Operettkedvelőknek. 21.30: Bankok és alapok 22.30: Híres előadóművészek felvételeiből *3.20: Meyerbeer operáiból 00.10: Melódiakoktél PETŐM RADIO« 8.05: Indulók, táncok 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Slágermúzeum 9.36: Infarktus 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Tánczenei koktél 12.40: Népi muzsika 13.15: Bogár István: A molnár, a fia meg a szamár. Zenés mese Fodor Ákos versére 13.27: Mi ez a gyönyörűi 14.00: zenedélután 15.30: Könyvről könyvért 15.45: Az Eurytmics együttes felvételeiből 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség 19.00: Újdonságainkból 19.40: Nótakedvelőknek 20.33: Részletek Jasper van’t Hot „Eyeball” című dzsesszlemezéről 21.00: Embermesék 22.00: Ritmus 22.30: Eszmék faggatása 23.20: Nóták MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: Tél a Merkúrnál. — Mini zoo Miskolcon. — Hanglemezújdonságok.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap. és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ« 8.00: Tévétorna. (Ism.) 8.05: Iskolatévé, fizika. Alt. isk. 6. oszt. S.30: Fizikai kísérletek. 18.40: Osztályfőnöki óra. Alt. isk. 5—8. oszt. 9.50: stop! Közlekedj okosan! 19. rész. 9.00: Történelem Alt. Isk. 5. oszt. 9.25: Munkahelyi ismeretek 9.50: A világ nagy múzeumai. Athén. (Ism.) 10.30: Barátom a ló. (Ism.) 10.55: Zlakuszai farkas. (Ism.) 11.20: Képújság 15.10: Iskolatévé: Stop! Közlekedj okosan! 20. rész. 15.20: Építészet. 5/4. rész. (Ism.) 15.40: Mondd, mit érlel... 1. A magyar társadalom a két világháború között 16.10: Hírek 16.15: Új város az Oka mentén. 16.50: Bors. 5. rész. (Ism.) 17.50: Képújság _____ 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Cirkusz, cirkusz NSZK film 21.35: Faustus doktor boldogságos pokoljárása. Tv-játék. Q /*> rps? 22.30: Tv-hiradó, 3. 1L MŰSOR: 17.50: Még egyszer gyerekeknek! Vrangel kapitány kalandjai. 13/5. rész. 18.30: Képújság. — 18.35: Alapíttatott: 1860-ban. Plohn József emlékezete. A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.00: Keresztkérdés. 19.30: Mozart: G-moll szimfónia 20.00: Péntek esti randevú 21.00: Tv-híradó, 2. 21.20: Reklám. 21.25: Magyar nemzetközi fedettpályás atlétikai bajnokság a Tricotex Kupáért 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Casterbridge polgármestere, 5. rész 20.50: szórakoztató vetélkedőműsor 21.30: Dokumentumfilm az egykori inka birodalom fővárosáról 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Franco Nero-sorozat. A vizsgálat lezárult, felejtse el. (ism.) 0.00: Hírek 3. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: A halál válogat. (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: Európa 12. Asztaliteniszranglistaverseny MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Délelőtt 9 és 11 órától: OVIMOZI. (Bérletes előadások.) Fél 4-től: Misi mókus kalandjai. Tersánszky Józsi Jenő meséjéből készült színes magyar bábfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: A tű a szénakazalban (16). Színes, szinkronizált angol kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Hyppolit, a lakáj. A filmtörténet legsikeresebb magyar vígjátékának felújítása. Háromnegyed 6 és 8- tól: A matróz, a kozák és a hamiskártyás. Színes, szinkronizált szovjet háborús kalandfilm. — Pásztói Mátta: Hófehérke és a hét törpe. USA rajzfilm. — Rétsági Délibábok országa: Színes magyar film. Mesemozi: Peti, a csodagyerek. — Szécsényi Rákóczi: Telitalálat. Színes, szinkronizált szovjet filmvígjáték. — Érsekvadkert: Eltűntnek nyilvánítva (14). Színes, szinkronizált amerikai film. — Nagylóc: D. B. Cooper üldözése (14). Színes, látványos, szinkronizált amerikai kalandfilm. ságos pokoljárás*I 21.35: Faustus doktor boldog«